Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-03-17 / 11. szám

(II.) Ha egy ló, vagy jockeyja egy más lónak, vagy más ló jockeyjának neki lovagol, úgy az igazgatóság belátása szerint a neki futó ló, vagy a neki lovagló jockey, vag)' mindkettő disqualificálandó, lia csak be nem bizonyítható, hogy az összeütközé valamely másik jockey hibájából történt, vagy hogy egy másik jockey, vagy lova volt részben hibás. (III.) Ha égy ló valamely oszlopon belül kerül, meg kell fordulnia és újra futni a pályát onnan, hol azt elhagyta — különben disqualificálandó. 37. §. Elloraglás a birói páholy előtt. Minden lovar köteles közvetlenül a verseny előtt és az l-ső,2-ik és 3-iknak érkezett, s oly versenyben hol a 3-ik tételét menti vagy díjat nyerhet, a 4-ík is a verseny után is a biró-páholy előtt ellovagolni, vagy magát az előtt elvezettetni, ellenkező esetben 50 frt birsággal róható meg. Akadályoztatása esetében ezt a pályabírónak bejelenteni tartozik. (XII.) Ha az igazgatóság valamely óvást csalárdnak nyilvánít, az óvást emelő egyén a közösen kezelt segélyalap javára fizetendő és 200 frtig terjedhető bírságban marasztalható. 40. §. Függőben lévő óvások. Az óvás függőben léte alatt úgy a pénz, mint díj, melyet a ló, mely ellen óvás emeitetett. nyert, vagy esetleg azon versenyben nyerhetett! volna, az óvás eldöntéséig visszatartandó és minden bánat, melyei más ló tulajdonosa fizetni tartozik, befizetendő és a versenytitkár által azon egyéniség számára, ki illetékes lesz azt felvenni, elteendő. Ha valamely verseny eredménye óvás folytán kérdésben van, úgy mind az első, mind bármely más ló, mely a versenyre igényi tart, köteles az ezen versenyért járó tehertöbblelet vinni mindaddig, mig a kérdés el nem döntetik. 41. §. Az igazgatóság joga vizsgálatok elrendelésére és bizonyítványok követelésére. (I.) Az igazgatóságnak mindenkor hatalmában áll, akár óvás következtében, akár a nélkül, egy vagy több általa illetékesnek vélt egyén állal a versenyre nevezett, vagy egy versenyben futott ló száját megvizsgáltatni. Ha a vizsgálat kideríti, hogy az illető ló kora helytelenül volt bejelentve, ez esetben a költség a tulajdonos által viselendő, máskülönben pedig azon egyén által, kinek kérésére a vizsgálat elrendeltetett, vagy pedig az egylet versenypénztárából, ha azt az igazgatóság maga rendelte el. (II.) llgyszintén hatalmában áll az igazgatóságnak bárkit is, ki lovat nevezett, annak bebizonyítására felhívni, miszerint a nevezett ló sem egészben, sem részben nem tulajdona oly egyénnek, kinek neve a bánat-tartozási lajstromon áll, vagy aki különben illetéktelen (disqualifikált), vagy pedig annak bizonyítását kivánni, hogy az illető maga mily részben tulajdonosa a lónak és ha ezen körülmények megelégedésére nem igazoltatnának, az illető lovat minden versenyre illetéktelennek (disqualifikált) nyilvánítani. VIII. RÉSZ. Külön feltételek : Követelő és eladó-versenyék ; ivadék-ver Menyek ; liandieapok és eladás kötelezettségekkel. 42. §. Eladókként nevezett lovak. Eladó-versenyben egy tulajdonos sem indíthat töbhet mint egy lovat. Minden ló, mely eladási feltételű versenyben fut, ha nyerő, az eladási áron követelhető ; és ha a verseny feltételei szerint a nyerő árverés utján eladó, az árverésnek rögtön a verseny után kell történni és a kiirt eladási áron felüli többlet a második ló és a versenypénztár között egyenlően osztandó meg, ha csak a verseny feltételeiben ezen utóbbi részt illetőleg más intézkedés nem foglaltatik. — Az árverés alá került lovat nem szabad az árverés helyéről mindaddig eltávolítani, mig a versenytitkár ezt meg nem engedi. IIa a ló eladatott vagy követeltetett, de ára egy negyed órán belül ki nem fizettetik, vagy ha a versenytitkár a nyújtott biztosítékkal meg nem elégszik, azonnal uj árverés rendelendő el. Az első ízbeni vevő minden második eladás alkalmával mutatkozó hiányéri felelős és mindaddig, mig az ki nem egyenlíttetetl, hátralékosnak (defaulter) nyilvánítandó. Minden többi ló, mely eladóként futott, követelhető a versenyben futott többi lovak tulajdonosai által a kiírt eladási árért, hozzá adva a díj valamint a verseny feltételei szerint a nyerőt illető minden többi pénz értékét. Az eladási ár egy versenyben sem lehet kisebb 51)0 frtnál, hacsak az illető verseny díja az 500 frlot még nem haladja. Ez esetben is azonban az eladási árnak legalább is 300 frtnak kell lenni. A helyezett lovak tulajdonosainak helyeiknek megfelelőleg előjoguk van a követelésnél és ha két vagy több tulajdonosnak egyenlő joga van követelni, úgy sorsot kell húzniok. A nyerő tulajdonosa utolsó sorban jogosult a követelésre. Senki sem követelhet egynél több lovat. Minden követelés a mázsálónál az illető verseny végeztétől számítandó egy negyed órán belül Írásban teendő meg. Minden követelt, vagy eladott, vagy visszavett ló ára a verseny-titkárnál lefizetendő és általa a ló kiszolgáltatására rendelet adandó. Ha egy ló követeltetett és a ló ára a verseny napján esti 10 óráig le nem fizettetett, a követelő elveszti jogát, lia a többi jogosultak közül senki sem fogadja el a lovat, a tulajdonos követelheti, hogy az első követelő átvegye és kifizesse, mit az. ha megtagad vagy elmulaszt tenni, az ár tekintetében hátrálékosnak nyilvánítandó. IIa egy ló eladó versenyben körüljár, csak az esetben kerül eladás alá. ha az egész az illető versenyre kiirt díj kiadalik. 32. §. Újra futni. Ha egy verseny valamennyi ló által hibás lerhek alatt, vagy hibás távolságra futtatott, vagy oly időben, a mikor a bíró nem volt páholyában, az igazgatóság azt az ugyanazon napra utolsónak kiírt verseny után újból futtatni tartozik. 33. §. Körüljárás. Ha csak egy ló jelenik meg futásra egy versenyben, ugy annak körül kell járni, ha ezt a'onban az igazgatóság nem tartja szükségesnek, elégséges, hogy a ló a szabályszerűen kimázsált lovas által a meghatározott időben a birói páholy előtt ellovagoltatik, de ez esetben is tartozik a lovas magát visszamázsáltatni. Holt-verseny utáni osztozás esetében a körüljárás nem kötelező. 34. §. Visszamázsálás. (1.) — Minden jockey rögtön a birói páholy előtti eltovagolás és feltartás után tarlozik a mázsáló helyhez lovagolni és ott azonnal leszállva, a mázsáló által magát vissza mázsáltatni, kivéve, ha haleset vagy betegség kövelkeztében. mely vagy ől. vagy lovát érte, ebben gátolva van, mely esetben a mázsához gyalog jöhet vagy vitelheti magát. (II.) — Ha egy jockey nem mázsáltatja magát vissza, vagy terhéből hiányzik valami, vagy valamely csalárd eljárásban bűnös a teher vagy mázsálás tekintetében, vagy leszáll, mielőtt a mázsáló helyhez érne. vagy a visszamázsáltatás előtt bárkihez, vagy bármihez máshoz hozzáérne (kivéve véletlenül), mint saját eszközeihez, lova disqualificálandó. hacsnk nem tudja magát különös körülmények által kellőleg az intézők előtt igazolni. (III.) — A joc.keyk tetszésétől függ kantárukkal vagy a nélkül magukat visszamázsáltatni és utóbbi esetben a mázsálónak fél kilót kell számítani rendes vagy kettős zabiáért, csikó zabiáért semmi sem számítandó, hacsak nem tétetik a mázsára, még mielőtt a ló elvezettetik. — Sem ostor, sem azt pótló eszköznek a mázsára vitele nem engedhető meg. Ha valamely ló szemellenzővel vagy takaróval ful. ez a mázsára teendő és a jockey terhébe beszámítandó. — A mázsáló tartozik mindenkor egy kilót külön a mázsára lenni, annak bizonyítására, hogy a ló nem vitt túl terhet a 29. § (V.) szerint. 35. §. Holtverseny. (1.) — Első helyrei holtverseny esetében a döntő futam (kivéve az igazgatóság külön engedélye esetén), ugyanaz nap az utolsó verseny után futandó le. ha csak a tulajdonosok oszlozásba nem egyeznek bele. — A többi ló inegvertnek tekintendő, de helyeikre, (ha ilyent kapnak,) jogosítottak csak úgy mintha a verseny előszörre eldönlelett volna. (II.) — Az esetre, ha a holtversenyt futott lovak közül egy vagy több két éves volna, a tulajdonosoknak osztozkodni 1 ell a nélkül, hogy döntő futam tartathatnék. (III.) — Ha második vagy ennél alantabbi helyre futtatolt holtverseny, úgy a tulajdonosok osztozni tartoznak, szintén lia a VII. részben foglalt idevonatkozó intézkedéseknek niegfelelőleg a nyerő ellen óvás emeltetett volna. — És ha nem tudnak megegyezni valamely tiszteletdíj vagy más meg nem osztható tárgy felett, hogy kié legyen, azt az igazgatóság sorsolás útján döntse el. (IV.) — Ha tulajdonosok osztoznak, egyenlően tartoznak azt tenni, minden pénz és díj tekintetében, melyet valamennyien nyerhettek volna, lia a döntő futam lefut alott volna. (V.) — Holtversenyt futott lovak a verseny vágtáz illető hely nyerteseinek tekintendők mindaddig, míg vagy a döntő futam le nem futtatott, vagy a tulajdonosok osztásba nem egyezlek meg; — minden ló. mely osztozik, azon verseny vagy hely nyertesének tekintendő, melyben osztozotl. 36. §. Második pénz. Minden pénz vagy díj, mely a verseny feltélelei szerint a második, vagy ennél alantabbi helyre futott lovat illeti, ha a nyerő körül járt vagy egy ló sem helyeztetett akként, következőkép kezelendő : (I.) — Ha a tételeknek bánatoknak vagy adott díjnak része, úgy a nyerőnek adassék. (II.) — Ha mint külön adomány volt kiirva akár a verseny egylet pénztárából, akár más forrásból, úgy egyáltalán nem adandó ki. VII. RÉSZ. Birónak szóló utasítás- Óvások és panaszok. 38. §. Kirónak szóló utasítás. (I.) A bírónak egyedül vagy csupán egy 2-ik biró társaságában lehetőleg zárt helyen (birói páholy) kell tartózkodnia s ezt csak akkor hagyhatja oda, ha a nyertes és a helyet kapott lovak a verseny eldöntése után visszajövet újból a nyerőoszlop előtt elhaladtak ; szintúgy köteles helyén lenni, mielőtt a lovak indításra mennek. A biró Ítéli meg, mily sorrendben s mily egymástóli távolságban haladtak el a lovak a nyerőoszlop előtt ; köteles egy lóval többet helyezni, mint a menynyi díj az illető versenyben nyerhető ; köteles továbbá eladóversenyben lehetőleg minden lovat helyezni. A biró tarlozik továbbá az általa helyezett lovak nevét felírni. Ítéletét a szükségesnek tartott megjegyzésekkel ellátni s a mázsálóval azonnal Írásban közölni. A biró Ítélete haladéktalanul szó szerint a mázsáló könyvbe írandó s a mázsáló kötelessége a beirás helyességét aláírásával bizonyítani. (II.) A biró Ítélete az iránt, hogy valamely ló nyertes, vagy valamely helyre jogosított, végérvényes, kivéve lia a nyertes vagy helyezeti lovak egyike ellen óvás emeltetnék és az alaposnak találtatván, a ló illetéktelennek nyilváníttatnék (disqualificáltatnék). Megjegyzendő, hogy e szabály nem akadályozhatja a birót esetleg történt hiba kijavításában, a mig az Ítélet a mázsálókönyvbe nincs bevezetve. 39. tj. Óvások. (I.) Minden óvás az illető versenyben futott többi ló valamelyikének tulajdonosa, idomárja, jockeyja vagy managerje vagy az inditó, vagy valamely igazgatósági tag által egy másik igazgatósági tagnál vagy a versenytitkár. vagy mázsálónál emelendő. Azon egyén, kinél az óvás tétetett, ennek Írásba foglalását és aláírását követelheti és az óvást tevő tartozik a versenypénzek kezelőjénél 50 frt ovadékpénzt (fellebbezés esetén még 100 frtot hozzá) letenni, mely összegek, ha az óvás tisztán zaklatási vágyhói eredettnek Ítéltetnék, a «közös segély alap» javára Írandók. ellenkező esetben, bármely irányban lett az óvás eldöntve, az óvás tevőjének visszaadandók. (II.) Ha valamely versenyre nevezett ló illetékessége ellen legkésőbb a versenynapján reggeli 10 óráig adatott be óvás. úgy az igazgatóság követelheti, hogy a ló illetékessége még a verseny előtt bebizonyíttassák ; ellenkező esetben a lovat illetéktelennek (disqualifikált) mondhatja ki. (III.) Minden óvás, mely ló ellen keresztezés, nekilovaglás vagy nem a helyes pályán történt futás, vagy bármily más a verseny alatt előfordult, eset alapján emeltetik, a verseny lefutása után negyed órán belül teendő. (IV.) Minden óvás. melynek alapja csalárd, vagy szándékos hamis állítás, vagy kihagyás azon nevezésben, mely alatt valamely ló futott, vagy azon körülmény. hogy a ló, mely futott, nem az, melynek állíttatott lenni nevezésekor, vagy a versenykor, vagy hogy a ló nem oly korú, minőnek állíttatott lenni, vagy hogy illetéktelen, mert tartozás miatt a bánattarlozási lajstromon áll, a versenytől számított tizenkét hónapon belül, minden időben emelhető. (V.) Minden más esetbeni óvás a versenyszak végezte előtt emelendő. (VI.) Minden óvás az illető igazgatóság által döntendő el és itélele (hacsak nem a Jockey-Club für Oesterreich, vagy a Magyar Lovar-egylet igazgatósága hozta azt,) a mennyiben e szabályok magyarázatáról van szó, ausztriai pályáknál a «Jockey-Club für Oesterreich» igazgatóságához, magyarországi pályáknál a «Magyar T,

о var-egylet» igazgatóságához fellebbezhető, de soha a tényt magát illetőleg. (VII.) Ha valamely versenyben a nyerő, vagy helyezett ló ellen beadott óvás alaposnak mondatott ki, az ily ló azon versenyben disqualifikáltnak tekintendő és a többi ló megfelelően sorozandó. (VIII.) Ha holt verseny futtatik a második helyért és a nyerő ellen óvás tétetik, ugy az ese're, ha az óvás alaposnak Ítéltetik, a holtversenyt futott lovaknak egyenlően kell osztozkodni. (IX.) Minden oly óvásnak, mely az igazgatóság által azon versenyszak tartama alatt el nem dönthető, Írásban kell beadatni és a versenytitkárnál letéteményeztetni. (X.) írásban beadott óvás az igazgatóság beleegyezése nélkül vissza nem vonható. (XI.) Minden költség és kiadás, mely óvás eldöntése körül felmerül, azon fél állal viselendő, ki ellen az óvás eldöntetett.