Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-10-07 / 43. szám

404 Vadász és Verseny-Lap. Szeptembe-r 30. 1886. többe' nem húzhatta be, mely versenyét 8 hoszszal könnyen nyerte : Ersay rossz harma­dik lett. A Vigass-kocsizás minden érdekfeszites nélkül folyt le. — A két nevezett ló közül csak Benefici jelent meg a startnál. Silver­lenf utólag neveztetett s a versenyt tetszés szerint nyerte meg. A Fiaker-kocsizásra 11 fogat jelentke­zettt. Seidl, Engl és Fürst fogatai voltak a kedvenczek, lemyek, ily sorban is érkez­tek be. A legcsinosabb kocsiért járó ju­talmat, "25 frtot, a győztes Seidl 513. számú fogata nyerte. Az eredmény részleteit az alábbiakban közöljük: Teljes program mot lásd lapun к 31 -ik számában.) I. Bucsu-kocsizás. 2000 frank. 2400 meter. 1-ső dij 1400 frank, 2-dik 400 frank, 3-dik 200 frank. Tét 80 frank, fele bánat. Mariahalli ménes 8é am sg к Blue Belle 3:33 1 Moser A. 5é am sz к Silverleaf 3:39 2 Morgenstern id or t m Beduin Murza 3 Hat hoszszal könnyen nyerve, a harmadik föl­tartva. „_, Totalisateur : 5:6. Helyrefögadas : 2э:27 az elsőre, ugyanannyi a másodikra. II. Lajtliáninneni háromévesek kocsizása. 1200 frt. Egy angol mértföld. 840 frt az elsőnek, 240 frt a másodiknak, 120 frt a harmadiknak. Tét 50 frt, fele bánat. Winkler A. p к Medarda ap Medardus 2:obV 2 1 Harry Giddings p m Joung Sanos 3:15'/ 2 2 Winkler Dora. , 3 Tiz hoszszal könnyen nyerve ; fél hossz a má­sodik és harmadik közt. Totalisateur: 5:6. Helyrefogadás; 25:29 az elsőre, 25:44 a másodikra. III. Belföldi Handicap. 700 frt. 2400 meter. 400 frt az elsőnek, 200 frt a másodiknak, 100 frt a harmadiknak. Tét 20 frt, bánat 10 és 5 frt. Harry Giddings id p h Ibrahim, 225 meter hátrány 4:45 1 Wöss G. 5é sz m Ramses, 125 m. hátrány 4:47 1 Moser A. 4é sga m Stutzer 3 Br. Üchtritz Zs. 4é p m Rastelbinder 0 Barawiczka 6é p к Lola 0 Nossan testvérek 5é f m Siglawy 0 Két hosszal föltartva nyerve ; három-negyed hossz а második és harmadik közt. Totalisateur : 5:9. Helyrefogadás : 25:46 az elsőre, 25:109 a másodikra. IV. Nemzetközi Handicap. 2500 frank. 2400 meter. 1700 frank az elsőnek, 500 a másodiknak, 300 a harmadiknak. Tét 100 frank, bánat 50 és 25 frank. Mariahalli ménes 9é am sga к Van Buren Girl, 225 meter hátrány 4:6 1 Wöss G. id sz m Manchesta 75 meter hátlány 4:6 '/ 2 2 Moser 5é am sz m Silverleaf, 250 meter hátrány 3 Morgenstern 4é or f m Woron, 200 meter hátrány 0 Wawrik id or f m Benefici , 175 m. hátr. 0 Prater id. int. Dobrodee, 100 ra. hátrány 0 Egy ho-zszal liiztosan nyerve ; egy fejhossz a második és harmadi к közt. Totalisateur : 5:11. —Helyrefogadások 25:43 az elsőre, 25:163 a másodikra. V. Eladó ügetö-lovaglás. 600 frt. 2400 met. 350 frt az elsőnek, 150 a másodiknak, 100 a har­madiknak. Tét 20 frt, fele bánat. Morgenstern 6é or f b Pistrolog (1000 frt) 3:59 1 Kreipl 7é or f m Sametz (150Ó frt) 4:5 2 Wöss G. 5é or sz h Ersay (1250 frt) 3 Prater idom. intézet id or sz m Dobrodee 0 Nyolez hoszszal könnyen nyerve ; rossz har­madik. Totalisateur : 5:20. — Helyrefogadások ; 25:38 az elsőre, 25:31 a másodikra. VI. Vigaszverseny. 1000 frank. 2400 meter. 700 frank az elsőnek, 200 a másodiknak, 100 a harmadiknak. Tét 40 frank, fele bánat. Moser A. 5é am sz к Silverleaf 3:46'/ 2 1 Wawrik F. id or f m Benefici 3:49 " 2 Föltartva 4 hoszszal nyerve. Tét 5:6. VII. Fiaker-koesizás. 800 frt. 3600 meter. 300 frt az elsőnek, 200 a másodiknak, 125 a har­madiknak, 100 a negyediknek, 50 az ötödiknek, 25 a hatodiknak. Seidl 513.SZ. két szürke 6:45 1 Gugl 916-sz. pej és szürke 6:50 2 Fürst 678.sz. szürke és fehér 3 Tizenöt hoszszal feltartva nyerve ; tiz hossz a második és harmadik közt. Totalisateur : 5:6. — Helyrefogadások : 25:27 az elsőre, 25:29 a másodikra, 25:32 a harmadikra. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Figyelmeztetés. Felhivatnak uiiudama lótenyésztők, kik a jövő fedeztetési idényre az állami mén­telepekből mént bérelni kívánnak, bogy ebbeli szándékukat legkésőbb folyó évi október bó 10-éig akár eme minisztériumnál, akár az illető méntelepparancsuokságnál bejelentsék, minthogy eme határnap után beérkező jelent­kezések figyelembe vehetők nem lesznek. A bérbe kerülő mének számát a fent jelölt határidőre e minisztériumnak azért kell bizto­san tudnia, bogy a fedeztetési állomások alakításánál pontosan tájékozhassa magát a rendelkezésre maradó anyag mennyiségére nézve. Végül figyelmeztettetuek a bérlő urak, bogy a mennyiben a fenti batáridőig a bérelni kivánt mén egyedisége iránt még nem hatá­roztak volna, ugy ezt tenni legkésőbb deczem­ber bó 31-ig kötelesek, mivel azon túl a bejelentett méubérlési szándékuk meg nem történtnek fog tekintetni, s mint ilyen a nyilvántartásból töröltetni. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium. Hippologikus visszaemlékezések. (Vége.) Mielőtt a katonai pótlovazás körül 30—40 év óta beállott változásokra visszatekintenénk, vessünk még egy futó pillantást a bada­csonyi és somlai szüretre, és a balaton-füredi fürdő-idényre. Túl a Dunának eme bárom pontja nemcsak mulató légyottja, de egyszers­mind par excellence leánynéző helye lévén, az öregek kellő uri megjelenés miatt, a fiatalok pedig a végre, hogy a rendkívüli nagy és szép hölgykoszoruból kiki a maga bájos virágát minél csinosabb és gyorsabb fogaton kocsikáztassa vagy lóháton kisérje, legjobb fogataikkal és legszebb hátas lovaikkal jelen­tek meg ; s ba a vig szüretek alkalmával a kocsizás rendesen csak a szőllő - házak közötti távolságra szorítkozott, a vidékbeliek vagy érdekes pontok megtekintése hosszabb kirándulásokra is elég alkalmat nyújtott. Badacsonyban a Bogyayak, Botkák, Herte­lendyek, Skublitsok, Horvátbok, Svasticsok és Kisfaludyak ; Somlyón pedig a Zicbyek, Chernelek, Baloghok, Horvátbok, Erdődyek s Ányosok mintegy káziuraknak tekintetvén, a társaság ezek körül csoportosult. Minden szőllő-házban folyt a táncz és játék, durrogtak a taraczkok, s a czigány nyugalomhoz nem juthatott. A szüreti vigságot, mintegy pihenőül, a környékbe való mindennapi nagy kocsizá­sok válták fel, s a nap hőse az lett, ki a meglátogatandó vidékbeli család udvarára leg hamarább bedurrogatott. Badacsonyból Szig­ligetre, Puteaniakboz, Ederitsre Nedeczkvek­bez, Tomajra Hertelendyhez s Botkákhoz, Halápra Bogyyaiakhoz, Díszeire a Sááryakboz ozsonnára átkocsizni s az egész társaságot Badacsonyba tánezra vinni, napirenden vala. A fiatal nőknek közbe-közbe darabka esipke, egy fátyol, néhány gombostű, vagy egy szál czérna is kellett, mi elég okot nyújtott arra, hoory az egész társaság Keszthelyre vagy Rapolcsára beránduljon, e végre aztán a táti­kai szép omladékot is meg kelle nézni, hisz a társaság között olyan is van, ki e vidéken még nem fordult meg. Somlyón hasonló élet folyt, de vidéke kevesebb lévén, kirándulások leginkább Szel­lősre Zichy Manóhoz, Dobára Erdődyekhez, Peleskére Cswyhoz, Bogdánra Rohonczyak­hoz és Pápára tétettek. Az egybegyűlt társaság inkább csak szőllőházról-szőllőházra járt, és tánczolt, játszott, és a rendkívül szép vár­romokhoz sétált fel. Ha valahol, ugy régente Füreden volt vig élet, s társadalmi fénykorát a 40-es években érte el. Nem csak a Dunán-tűli megyékből, hanem Bácskából, a Bánságból, a Tisza mellékéről, Kassa vidékéről s a Du­nán-iuneni déli megyékből, sőt Erdélyből is majd minden előkelő család, kivált azok, kiknek felnőtt leányuk vala, ha többet nem is, julius 2-ik felét s augusztus első hetét ott tölté. Az egész időt bálozás, kocsikázás és fürdő vevé igénybe. A rosz nyelvek Füred eme kurta, de fényes saisonját, talán nem is minden ok nélkül, az ország leányvásáráuak tréfálták. Ha a fiatalság s uri osztály magá­ért már a szüretek alkalmával ki akart tenni, Füreden, az ország kiváltságos találkáján, minden tekintetben még csinosabban töre­kedett megjelenni. Aráuylag kis helyen annyi szép, s nehezebb női és gyors járású uri fogatot és hátas lovat találni sehol sem lehe­tett, mint ott, s ba a kocsizás mindig csak ugyanama két útirányban volt is teljesíthető, a kölcsönös érdeklődés s szépelgés minden egyebet háttérbe nyomott. A vizi-sport, kivált a vitorlázás, még pólyában lévén, a kocsi és lovagló sport, melyen az egymáshoz való közeledés kényelmesb vala, rendkívül élén­ken gyakoroltatott. Csak az öregebb urak tölték idejüket a lövöldén, melyet azonban, kivált délelőtti bájos pongyolában, a szép világ is meg-meglátogatott, s a lőház falát nem egy szép női kéz által pisztolylyal lőtt 4-es diszité. Füred szép vendég-koszoruját névsze­rint elmondani vajmi bajosan lehetne. A fél ország családait kellene elsorolni. Mint törzs­vendégeket ott láttuk a Zicbyeket családjuk minden ágából; Szápáry Antalt, Esterházya­kat, Festeticseket, Batthyányakat, Csákyakat, Hunyadyakat, Forgáchokat, Andrássyakat, Bánffyakat, Bethleneket, Lo-Prestit, Széché­nyieket, Telekieket, Scbmideggeket, Orsich­okat.Révayakat, Rudik és Latinovitsokat Laf­fertot, Inkeyeket, Talliánokat, Botkákat,, Her telendyeket, Kacskovitsokat, Jankovicbokat. Bartakovicsokat, Perényieket, Prónayakat, Semseyeket, Horvátbokat, Blaskovicsokat, Sa­lamonokat, Dőryeket, Perczeleket, szóval az or­szág minden előkelő családját, kivéve a Pálffva­kat s Erdődyeket, kik a vig és összetartó társas­élet daczára ott nem igen fordultak meg­Füred rendes vendégeinek egyike, néhai br. Baldácsy, tüzes szépelgő lévén, szive válasz­tottjait lóháton szerette kisérni, de rosz lovas lévén, igen sokszor megesett rajta, hogy lovától elválva, kemény uton, elroncsolt toiletteben, a kertek alatt> sompolygott haza, s rendesen nevetség tárgyává lett. Gr. Zichy Domokos, akkori veszprémi püspök, a nyarat szintén szép Balatonuuk mellett tölté, de rendesen a püspökség csopáli szőllőbázában tartózkodva, inkább csak vendé­geket látott. Vájjon a legszebb lovakat Füredre hozni ki szokta, meghatározni épp oly nehéz volna, mint sok mást ; a ki általában lovat hozott, istállójának szemevilágát szemelte ki, a ki pedig venni akart, Csapody Pál, csak 2 órányi távolságra levő adándi ménesében, a közeli Keszthelyen, (hova a postagőzös közlekedett) Lángon vagy Polgárdiban kénye-kedve szerint válogathatott. Füred fénykorára az elsoroltak közül, ngy hiszem, még sokan kedvesen vis«zi­euilékszeuek, s velem együtt elmondják: Mily jól mulattunk ! de : Tempora mutantur et mores. Mielőtt a lovasság jelenlegi fejlődésére emelkedett volna, a hadsereg pótlovazása a maitól eltérő módon vitetett keresztül. Az Európát politikai tekintetben újra fel- és beosztó 1815—ki bécsi congressust követő, csak az 1820/21. évi nápolyi esemé­nyek s az 1830-ik lengyel felkelés által zavart, 32 évig tartott béke alatt a katonaságnak bosszú pihenője állott be. A némileg leszálli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom