Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886
1886-09-30 / 42. szám
Szeptember 30. 1886. Vadász- és Verseny-Lap. 393 rültek, elősorolni nehéz volna, s általában még annyit jegyezhetünk meg, miszerint a nagy és nehezebb hámos lótenyésztésének irányát követő ménesekből is a nagy közönség kezébe nem egy kitűnő hátas ló került. A 16 marok körüli ménesbeli fiatal lovak vevői rendesen az országban állomásozó vasas ezredek (cuirassiers) tisztjei valának. Régi időben a közlekedés nehezebb lévén ugy a tenyésztőnek, mint a rendes vevőnek érdekében állott, hogy bizonyos vásárokon találkozzék. Mint külföldön a lipcsei és boroszlói vásáron a fél világ lova összekerülvén ott angol groommal, különös typussal biró ir fiúval, német lovászmesterekkel, bosszú fehér vászonkabátos, 3 szögű kalapot viselő csatos czipős hannoveri és holsteini kisbirtokossal, beitzes-os lengyel zsidóval, s csikóbőrbe öltözött muszka hajtsárokkal találkozbatánk ; főbb vásáraink nekünk is megvoltak, melyeken nemcsak az ország minden vidékének tenyésztői s vevői, de a külföldi kereskedők tarka serege is, megjelentek. Ilyenek voltak első sorban a győri és debreczeni vásár. Vájjon világhirüekké mikor lettek? meghatározni ki birná ! Róluk csak annyit tudunk, bogy emberek emlékezete óta azok. — A nagy héti, az elő- s utó-vásáron kivül, 3 napig tartó győri vásárra, melyen túl a Dunán ménes és nem ménesbeli majd minden eladó lova együtt vala, a Dunán inneni szomszéd megyékből is sok ló hozatott, de főleg a felső megyei uri osztálynak volt rendes kirándulása. A győri vásár, nem csak vásár, de a fél ország találkája lévén, a ménes gazdák s kisebb tenyésztők, eladó lovaikat maguk vitték fel. Mindenki arra törekedett, hogy portékáját az istállók látogatásával s lovak elővezetésével töltött elővásárban adja el, s a többi időt szabadon s mulatsággal tölthesse. 1848 előtt lovaikkal rendesen ott láthattuk a Jankovitsokat, Somsicbokat, Inkeyeket, Zichyeket, Zamolyiakat, Salamonokat, Esterbázyakat, Niczkyeket, Széchenyieket, Radókat, Hunkárokat, Horvátbokat, Festeticseket, Nedeczkyeket, Gaálokat, Csuryt, Mileyt, Jeszenákokat, Ghiczyeket, Battbyányakat ; felvidékről a Majthényiakat, Zunyogokat, Bencsikék, Szt.-IváDyiékat, Ocskaykat, Rudnaykat, Pongráczokat, Révavkat, Motesiczkyakat és számtalan mást; ezeken s a kisebb lótenyésztőkön kivül ott találjuk a sötétkékeu zsinórozott, pitykés gombos, világoskék posztóba öltözött rábaközi, a német ajkú leborotvált arczú mosonymegyei, és minden megkülönböztető jelleg nélküli csallóközi lótenyésztő parasztot; a gombos hajú somogyi és zalamegyei csikóst, a simára borotvált bécsi és külföldi lókereskedőt, bőbeszédű zsidó alkuszával, kiket rendesen egy-két, rikkantós szinű nyakravalós, félfülre csapott czilindert viselő bécsi fiakker kisér; a pufók ujjú, nagy ezüst gombos setét dolmányt viselő, hosszú göndörhajú czigány kupeczet. a fürge gazdatisztet, s tudja Isten kit nem. Az összesen 5 napig tartó vásár éjjele s nappala, már szállás szűke miatt is, lovazással, dáridóval, játékkal telik el, s nem egy Dunán tuli tenyésztő lovainak ára csak a Kárpátok között lát megint napvilágot. A mi Győrött el nem kelt, a közvetlenül utána következett sz.-fehérvári és sopproni vásárra" vitetett. Mind kettő élénk volt ugyan, de a győrivel nem mérkőzhetett. Mig Sopronban Bécs közelléte miatt nagy lovat kerestek, Fehérvár a könnyű lovak vására maradt. A fehérvári novemberi vásár a többitől részben eltérő jelleggel azért birt, mert minden pásztor és csősz, lován túladni ekkor iparkodván, azon ponny-vásár vala, melyen az uri osztály és gazdatisztek apróbb lóból való szükségletüket fedezni szokták. E vásárra a magyar lovacskákon kivül a Dráva mentéből török ivadékú szerb s szlavóniai és szerémi kitűnő hegyi lovacskák (duro-k) kerültek fel. Mindkét faj igen keresett áruczikk vala. Ezen ponnyk ára 100—150 frt között változott. Tul a Dunának még két igen érdekes, s a maga nemében talán egyedül álló vására vala : a szent - ilonai (Muraközben) májusi és német - szt.-mihályi (Vas megyében) októberi csikó-vásár. — Amazon a vevők kizárólagosan olasz kereskedők lévén, arról volt nevezetes, hogy az olasz csak az igen jól tartott, de ki nem váltott lovat vette meg ; ennél fogva, s tekintve, hogy az olasz lókereskedő még a csorbát sem szívesen vevé, 4évesnél idősb ló Szt.-Ilonára ritkán került, s ha egy-kettő vevőre akadt is, stíriai korcsmáros vagy kupecz kezébe került.*) Emerre az osztrák és stíriai határszélen kivétel nélkül elterjedt, a pintzgauihoz hasonló, azzal talán egy eredetű nehéz lovak tán valamennyi választó és másféléves csikója hozatik el ; ezeket, buja havasi legelőkkel biró, stíriai csikó-nevelők veszik össze s mint kész lovakat, nagy részben ismét azon vidék vásáraira hozzák. Ezen vasár jellegét, a változott viszonyok még eddig bántatlanul hagyták. A debreczeni vásár mai napig is első rangú s ha oda igen sok ló kerül is, oly *arka képet, mint a győri, talán még sem nyújt. Az oda gyűlt eladó anyagot jobbára az alföld lovai képezvéD, az idegenek leginkább erdélyiek, s részben maguk a ménestulajdonosok által hozattak oda; oláh bajtsárou, bánsági svábon és ráczon kivül tehát idegen alakkal találkozni ritkán lehetett, s ba oda, Erdélyen vagy Olábországon keresztül, dél-oroszországi s moldovai, vagy galicziából lengyel lovak hozattak is, csekély számuk a belföldi lovak között elveszelt. Az eperjesi vásár, leginkább a lengyel kisebb tenyésztők magyarországi piacza volt ugyan, de az odavaló lovakat csak is lengyel zsidók hozták s ba Djedusitzky, Sanguskó, Potocky és egyéb hires ménesekből való anyag szórványosan e vásárra került is a lengyel lovak zömét kisebb tenyésztők lovai képezték. Igen sok ló származása pedigreevel igazoltatott. (Vége következik.) AGARÁSZAT és KOPÁSZAT. Gr. Esterházy Miklós vadász-equipageja szombaton jön le Tatáról Káposztás-Megyerre és hétfőn lesz az első Cubbunting ; 46 pár rókakapó és 1672 P a r barrière ; 28—30 vadászié és pony ; 6 kocsiló és stb. érkeznek le részletekben. A falkát az idén is a gróf maga vezényli ; falkár a már 4—5 év óta ismeretes Summers; első ostorász :Sbeppard öcscse; második Tommy White ; earthstopper Erdődy. A szarvaskopók és szarvasok csak később jönnek. Nemzetközi elegy agárverseny Czinkotan (Budapest mellett) 1886, október 25-én Futhat bármily korú és bármily országbeli agár. Dij kb. 2000 frank; tét 50 frank ; f. v. f. ; — a belyszinén húzás előtt nevezve 100 franc. — A tételekből 30°/ 0 az elsőnek, 50°/o a 2-diknak, 20% felosztatik a 3-dik és 4-dik közt. Nevezni kell október 10-ig a Vadász- és Verseny-Lap szerkesztőjénél (Budapest, nemzeti casino épület) írásban és a tételek melléklésével. Találkozás október 2ő-én reggel 8 órakor a czinkotai Nagy itczénél ; húzás 9 órakor. — Versenyszabályul a volt galgavölgyi agarász-egvlet szabályai érvényesek. Tiszteletbeli elnök : gr. *) A szt.-ilonai vásár, a szt.-ilonai erdőnek, százados tölgyek által árnyalt ama részén tartatott, melyen Zrínyi Miklós (a költő) állítólag vadkan által öletett meg ; emlék-oszlopa a vásártér közepén állott. Ezen történeti emlékű erdőrész, valamint a muraközi egyéb erdők is, a fa - üzlet áldozatává lettek. Esterházy Miklós ; elnök : br. Podmaniczkv Géza ; birák : Beniczky Gábor, Fáy Béla és Eckhardt Oszkár urak. Budapest, 1886. szept. 20. Kölyök agarverseny. A csanádmegyei agarász-egylet ez idén kölyökagár versenyét október hó 24-én tartandja. Öszszejövetel október hó 23-án este Makón a nagy vendéglőben, hol is a nevezések esti 9 óráig eszközöltetnek szóval vagy ivásban alólirottnál. Ezen versenyen csak csanádmegyei agarász-egyleti tagnak jóhiszemű tulajdona és 22 hónál nem idősebb agara futhat. Tét 5 frt, f.^v. f. Tiszteletdij 150 frt ertekben. Öreg agárverseny. A csanádmegyei agarász-egylet ez idén öreg agárversenyét november bó 4-ik napján tartandja a dombegyházi pusztákon. Összejövetel november hó 3-án este a kuuágotai korcsmában. Futhat az ország bármely agarász- vagy sport-egyleti tagnak agara. Tét : részvényesnek 5 frt, idegennek 10 frt; díjnyertes agárért kettős tétel. F. v. f. Tiszteletdij 150 frt értékben. Nevezni lehet alólirottnál szóval vagy ivásban a verseny előestején esti 9 óráig, mikor is a sorshúzások eszközöltetnek. Kelt Kis-Zomboron, 1886. évi szeptember hó 26-án. Tisztelettel Zombori Bónay Aladár, egyleti titkár. VA1ÁSZAT és LÖVÉSZET. A hg Coburg murányi uradalmából, Pohorelláról a következő levelet kaptuk e hó 23-áról : — Tisztelt Szerkesztőség ! f. évi szeptember 19-én Fülöp herczeg ö fensége egy derekasan bőgő szarvast látott, mely azonban rögtön elhallgatott, mert egy középnagyságú medve kezdte üldözőbe venni, de csak lépésben, ugy bogy a szarvas végre is keveset törődött azzal, csak éppen oldalra tért le s ekkor a medve újra folytatta az üldözést s ugy látszott, mintha csak játsztak j volna, akár csak valamely borzeb üldözte volna a szarvast s ez nem is iramodott meg. Csak mikor megszimatolta, a társaság a vadászt, lábalt el gyorsan együtt mindenik; d<a szálas erdőben a nagy távolság miatt nem lehetett rájok lőni. Szeptember 20-án 4 szarvas került teritékre; Fülöp berezeg egy 14 ágast lőtt Ágoston berezeg egy 14-est, 12-őst és 10-est ;: utóbbi kapitális szarvas volt feltörve 213 kilót nyomott. Később több. Tisztelettel Berényi F. Bécsi őszi galamb-lövészetek. Harmadik nap. Péntek, szeptember hó 10-én. I. Handicap. 1 galamb. Tét 10 frt. 25 Meichl G. ur Uli T 25 Meicbl T. ur 111) 1 megosztva. Lőttek még : Mecklenburg br. és Trauttmansdorff gr. Verseny érték : 36 frt megosztva. II. Handicap. 1 galamb. Tét 10 frt Trauttmansdorff gr. lllli T Meicbl T. ur 1111) 1 m egosztva. Lőttek még : Mecklenburg br. és Meichl G. ur. Versenyérték : 36 frt megosztva. III. Handicap. 1 galamb. Tét 10 frt. 28 Trauttmansdorff gr. 1111 T 27 Schawel ur 111) 1 megosztva. Lőttek még: Meicbl T. ur, Braganza hg, Meicbl G. ur és Mecklenburg br. Versenyérték : 54 frt megosztva. IV. Szeptemberi handicap. Tiszteletdíj kb. 300 frt értékben az első és másodiknak. 9 galamb. Tét 40 frt. A készpénzen osztoznak az első, második és harmadik. 27 Trauttmansdorff gr. 111111111 I 26 Braganza hg 111110111 11 27 Schawel ur 111100111 I III megosztva. 27 Mecklenburg br. 10110111 I III megosztva. 25 Meichl T. ur 1011010 25 Meichl G. ur 000 Verseny érték : Tiszteletdij és 72 frt az első.
