Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-01-14 / 2. szám

Január 14. 1886. Vadász- és Verseny-Lap. éveseknél 350 frt, a négyévesek pedig belo­vagolva 500—1000 frton kelnek el. 81. Gróf Wem Albert angol félvér mé­nese a mező-zábi uradalomban, Torda-Aranyos megyében. A ménes tenyésztése ja tulajdonos gr. Wass Albert személyes vezetése alatt áll. Alapíttatott 1850-ben, jól alkotott, kipróbált tehetségű, erdélyi tenyésztésű kanczákból, melyek a Mező-Záhon fölállított ménes törzsét képezik. A jelenlegi tenyészanyagot az ere­deti törzskanczák ivadékai közül azok képe­zik, melyek kocsiban és nyereg alatt kipró­báltatván, a legalkalmasabbnak találtattak. Tenyészirány : középteher alá való paripák, hintós és kocsilovak tenyésztése, mely czélra a kanczák fedezése rendesen angol félvér ménekkel eszközöltetik. Az anyakanczák száma leapasztatván, jelenleg csakis 10 db van, melyeke jellege — a magyar-angol félvéré ; — nagyságuk kevés kivétellel 160—166 centimeter. Eladásra évenkint csak a használaton kivűl levő fe­leslegek adatnak el. — Egyéves méncsikók, az állam részére, darabonkint 250—300 frton. 4éves lovak 4 — 500 forinton. Eme, számra nem jelentékeny ménes anyakanczáiban igen jó vér mellett jó testalkat és kitűnő képes­ség rejlik. 82. Br. Wesselényi Miklós erdélyi angol félvér-ménese a hadadi uradalomban. A Wesselényiek félvér-ménesének törzs­könyvei a mult századig visszavezethetők. Saját használatukra tartván méneseiket s nemzedékről nemzedékre megválasztva te­nyésztésre szánt kanczáikat, megszerezték a Wesselényi-féle félvérlovaknak szívósságát, kitartó képességét. • A jelenlegi hadadi ménes tenyészaDyagát először is ama kanczák képezik, melyek 1867-ben a két testvér báró Wesselényi M. és Béla közt megosztatván, a hajdan nagy­hírű zsibói ménes előbbinek az osztályré­széül jutott ; továbbá a br. Bánffy Albert válaszuti méneséből szerzett kanczák és azok, melyek a br. Wesselényi Ferencz nyug. ezredes méneséből tenyészkanczákúl legalkalmasab­baknak találtattak. Tenyészirány : a szívós munkaképessége által előnyösen ismert erdélyi nemesitett fél­vér-fajnak fentartása. Minthogy a tulajdonos főleg a saját használatára tartja ménesét, csakis nyereg -alatt vagy hámban kipróbált képességű kan­czák kerülnek abba. Ujabb időben következő angol telivérek fedeztek a ménesben : Berni Castor, Mincio, Nicolas, Zetland, Bois Bous­sel, Rothschild, Prince Paris, Vampyr. Az anyakanczák száma 24—30, melyek jellege : a kiválóan erős és kemény csonto­zató erdélyi félvér jelleg. Alkalmasak közép és nagy teher alá, mint vadászlovak és pa­ripák, esetleg hintós vagy nagyobb jucker­lovak. Nagyságuk 160—170 centimeter. — Törzskönyv a ménesről pontosan vezettetik. Eladásra csak a szükségleten kivül való felesleg adatik el, betöltött négyéves koruk után, belovagolva, vagy hámba idomítva 400—800 frtnyi hozzávetőleges árban. Ada­tott már el e ménesben nevelt mén az állam részére 1200 forinton. Az eladás alá kerülő lovak, mint szintén a használatban levő há­tasok és bámosok, Görcsönben, a tulajdonos állandó lakhelyén állnak, Hadadtól egy órá­nyira. 83. A zalavári apátsúg arab félvér mé­nese Zalaváron. E ménes 1855-ben alapíttatott. Erede­tileg arab lovak szolgáltak tenyészanyagul, melyek később angol telivérekkel és félvé­rekkel lettek keresztezve. — Az arab mének közül mint kitűnő tenyészállat említendő Aleppo, mely a gróf Festetics keszthelyi méneséből vitetett a ménesbe s hat éven át használtatott fedezésre. 1875-ben a székes­fehérvári méntelepből Nonius 456. sz. mén alkalmaztatott a ménesben, melyet 4 évig használtak a tenyésztésre; majd 1879 —1883-ig Jackson 19. sz. angol félvér mén fedezett a ménesben. A lovak 15—16 markosak. Anyakanczák ezáma 20—25 db. A ménesről rendes törzs­könyvet vezetnek. A lovak eddigelé 700— 1100 írtért vásároltattak. Ismerjük e ménest régóta s mondhat­juk, hogy párját ritkítja ama haladás és eredmény, mely az utolsó évtized alatt itt eléretett. A régibb anglo-arab jellegű te­nyészanyagnál a Nonius mén megadta a fundamentumot, s most egy Mezőhegyesen nevelt Jakson angol félvér mén után oly kiváló jó lovak kerülnek ki eme ménesből, melyek nemcsak nagyság és nemesség, ha­nem szívósság és képesség által egyaránt feltűnnek. 84. A Zircz-Pilis-Pásztó és Szentgott­hárdról nevezett cziszterczita apátság előszál­lási ménese Előszálláson, Fehérmegyében. Az előszállási ménes a 17-dik százád első tizedében alapíttatott s kezelésére nézve csupán e század negyedik tizede óta vannak biztos adatok. — Keletkezésének első ide­jében az uradalmi szükséglet fedezésére nehéz igás és könnyű hintós vagy hátas lo­vakat tenyésztettek. Az akkori tiszta magyar fajta kanczák száma 50—60 darabra ment, melyek 1830-ig cs. k. ménekkel fedeztettek. Azóta a következő_ helyekről beszerzett mé­nek működtek a ménesben : 1830-ban gróf Yiczay iregbi méneséből 4 drb angol félvér. 1835-ben Adándon Csapody ur méneséből Samham eredeti arab ; 1842-ben Mezőhegyes­ről egy angol telivér mén; 1845-ben Török­Szt.-Miklóson gr. Almássytól egy angol fél­vér mén : Loterie. 1846-ban az ozorai ménes­ből egy Champion angol félvér. 1847-ben Schleswig - Holsteinban a kiéli kiállításon szereztetett Burlington angol félvér. 1851-ben Adándon egy angol-arab mén. 1852-ben gr. Lamberg csákberényi méneséből Phinker an­gol félvér. 1854-ben bg Trauttmansdorfftól Epitaurus angol félvér. 1857-ben a mezőhe­gy esi ménesből csere utján Fedchán arabs mén. 1860-ban Albrecht főhg sátoristyei ura­dalmából csere utján Gambia angol félvér. 1862-ben Fóthon gr. Károlyi Ist'vántói Ita­lian, angol telivér. 1866-ban Hunkár S. úr­tól Úrfi eredeti magyar mén. 1872-ben gr. Pejachevichtól Hogy lesz, angol félvér (apja Voltaire) később Smaragd angol felvér Lán­gon. 1875-ben Szent-Lőrinczen Nádosy úr­tól Cotswoldany félvér 1877-ben kibérelte­tett s később csere utján megszereztetett az államtól Nortlistar II. angol félvér ; 1878-ban pedig szintén az államtól szerez­tettek : Furioso V., és Deutscher Michl an­gol félvérek. Ezeken kivül minden időben működtek a ménesben nevelt mének is. Je­lenleg a következő törzsmének használtatnak. Furioso II, angol félvér mezőhegyesi ; North­star II. angol félvér, ugyanonnan; Gambia angol félvér, saját nevelés és Délczeg angol félvér szintén saját nevelés. Az anyakanczák száma 60—70 darab, mindannyia betanított igás ló s mint ilye­nek, használatban vannak. Átlagos évi szapo­rulat 40 — 50 drb. Az összes ménes 280 — 300 drbból áll. Jelenleg a nagy hintés és erős hátas lovak tenyésztetnek. Fiatal mén évenkint 6—8 drb adatik el, drbja 1000—1500 forint. Ezeken kivül van évenkint 30—35 felállított csikó, me­lyekből első sorban a szükséglet pótoltatván, a fölöslegesek hámos vagy paripa-lovaknak idomítva párban 1200—2000 forinton adat­nak el. Ha Magyarországon valaki ma azt kérdi : hol lehet jó constans vérből nevelt nagyobb carossier-anyagot jelentékenyebb számban évenkint vásárolni, alig nevezhetünk meg más forrást, mint éppen Előszállást. Eme ménes a nagyérdemű adminisztrátor, Vajda Ödön kormányzata és Keller ménesmester buzgó szakértő kezelése alatt az utóbbi 10—15 év alatt gyökeresen átváltozott, még pedig előnyére. Nagyok és csontosak voltak az előszállási lovak régebben is, de vérük és képességük az utóbbi időben roppant emel­kedett ; s a ki ma nézi a ménesből kikerülő North-Star és Furioso ivadékok kitűnő aczélos járását, az bizonyára benső megelégedést érez. Az előszállási lovaknak jelenlegi kitűnő minő­sége oly általános elismerésnek örvend, hogy daczára a nagy felállításnak, jó előre kell magát előjegyeztetni annak, ki onnan lovat, akar. Elvinnék jó áron, ha kétannyi volna is. Igy legutóbb például Coburg hg vacsi ménese részére tenyészanyagként vétetett meg 5 drb kanczát darabonkint átlag 1000 írtért. A jövő fedeztetési idényre az eddig használt apalovakon kivül Pirat félvér he­lyébe Bankár angol telivérmén (ap Buccaneer a Louise Bonne) vétetett bérbe a székesfe­hérvári méntelepből s ha e telivért óvatosan használják, kitűnő eredményt várunk utána, mert ritka ménesben akad 15—20 oly ter­metes és éppen telivért igénylő anyakancza, mint Előszálláson. Az országos lótenyésztés érdekében pedig azt kívánjuk, hogy a ménes létszáma minél elébb 80—100 anyakanczára emelkedjék. (Folyt, köv.) VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Gr. Károlyi Gyula nagy-szénási uradal­mában mult évi decz. hó utolsó napjain két napig tartó hajtó vadászat volt, melyen 516 nyul s körülbelől 30 darab fogoly hozatott teritékre. A vadászatot a tulajdonos engedői­méből az uradalmi tisztség rendezte. * *. * Gr. Károlyi László derekegyházi uradal­mában nagy hajtóvadászat volt a mult héten, melyen a háziuron kivül : gr. Teleki József, gróf Keglevich Gyula, báró Vay Aladár, to­vábbá Huszár Béla és Keczer Miklós urak vettek részt. Az eredmény nyúlban megha­ladja a 800 darabot. * Gr. Andrássy Aladár tisza-dobi uradal­mában is megtartották a mult hóban a téli nagyvadászatot s közel 700 darab nyul, to­vábbá sok fáczán és fogoly került teritékre. * * * I Gr. Almásy Kálmán sarkadi uradalmá­hoz tartozó remetei vadászterületen mult bó 7-dikén tartott vadászaton 2 db őz, 56 nyul, 153 fáczánkakas, 1 fogoly, 5 erdei szalonka, 1 róka és egy drb kártékony szárnyas, — azaz összesen 220 drb vad került teritékre. * * * Gr. Wenckheim Rudolfnál, Dobozon, m. bó 2, 3, 4 és 5 napjain tartották meg a szokásos téli nagyvadászatokat, mely alka­lommal 11 darab- őz, 805 nyul, 114 fáczán, 2 róka és 12 különféle, — összesen 964 db vad hozatott teritékre. * / *, Gr. Wenckheim Károlynál, Gerla-Póste­leken, mult hó 9, 10 és 11 napjain tartattak meg a téli nagyvadászatok. A teritéket 7 őz, 472 nyul, 550 fáczánkakas, 16 fáczán-tyuk, 4 fogoly, 6 szalonka és 3 róka, azaz 1058 drb vad képezte. Résztvettek : gróf Bolza József, gr Wenckheim Rezső, zalabéri Hor­váth János altbn., br. Trauttenberg Frigyes, Szegedy György, Inkey Antal, gr. Almássy Dénes, gr. Wenckheim Frigyes, gr. Wenck­heim Dénes, Terényi Lajos és gr. Wenck­heim Géza urak. V * * . . Ugyancsak gróf Wenckheim Károlynál, Gerlán, mult bó ] 9-dikén is volt vadászat, melyen gr. Bolza József, gr. Esterházy An­dor és László, zalabéri Horváth János altá­bornagy, br. Trauttenberg Frigy Ós, Szegedy György, Inkey Antal, gr. Almássy Dénes, gr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom