Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-01-14 / 2. szám

Vadász- és Verseny-Lap. Wenckheim Frigyes, gr. Wenckheim Dénes és gróf Wenckheim Géza urak vettek részt. Lövetett : 10 darab őz-suta, 701 nyul, 148 fáczán-kakas, 2 fáczán-tyuk, 1 fogoly és 1 kártékony szárnyas, — azaz összesen 863 darab vad. * * Gr. Wenckheim Frigyes kigyósi uradalmában mult hó 14, 15 és 16-dikán tartott vadászatokon 14 őz, 1617 nyul, 186 fáczán, 37 fogoly, 1 vadkacsa, 2 róka, 2 héja és 12 drb különféle vad lövetett. Ehhez számítva az uradalomban 1884. évi decz. 1-től, 1885. évi nov. 30-ig teritékre hozott 4 őzet, 306 nyulat, 122 fáczánt, 191 foglyot, 115 fürjet, 14 erdei szalonkát, 1 vadkacsát, 1 vadlibát, 15 rókát, 4 vadmacskát, 19 görényt, 133 menyétet, 1 sast, 140 karvalyt, 147 héját és 1244 drb különfélét : az egy évi eredmény 4328 vadat tüntet ki. * * * . , Gróf Hunyady Imre ürményi es tornoczi uradalmaihoz tartozó : ürményi, keszi, ssarkállási és tornóczi vadászterületeken a mult év folyamán teritékre hozatott : Nyul 3463 Vidra 1 Túzok 2 Görény 102 Fáczán 1703 Menyéé 231 Fogoly 5326 Tüskés borz 52 Fürj 292 Héja 117 Erdei szalonka 1 Kánya 19 Vadkacsa 2 Karvaly 80 Kóbor eb,macska 190 Bagoly ( 70 Róka 12 Varjú és szarka 490 Nyest 3 Összesen 12158 drb vad. Ürmény, 1885. decz. 31. Pausar József, fővadász. AGARÁSZAT és KOPÁSZAT. A hannoverai falka-versenyek. Crescent után. (Sporn.) (Folytatás.) A november 9-én és 10-én tartott két első vadászaton, melyen két nyul-falka biráltatott meg, kimondhatatlan sajnálatomra részt nem vehettem. Az emiitett ho 9-én a Heider Leistenow ur, mint master által vezetett 15 párból álló broock-i beagles-falka vadászott, mely alkalommal Maass, az öreg huntsman, e falka mellett töltött szolgálatának 45 éves jubileumát ünnepelte. E falkát kivüle egy whip kisérte. A vadászaton részt nem vehetvén, részleteiről inkább hallgatok, mert elbeszélések után indulni nem lehet. E helyett inkább ama benyomást közlöm, melyet a két falka, mielőtt munkában láttam volna, rám gyakorolt. Mindaz a mit a broocki falkáról mondhatok, abban pontosul, hogy Engelbostelben volt meet-je, s egy órai hajtása után, hallali nélkül ment haza. Nov. 10-én a 14 párbél álló hinter-pommeren-i falka másfél órai vadászat után szintén eredmény nélkül tért vissza kenneljébe. Ez utóbbi falkát gr. BorckeStargordt mint tulajdonos és a master, Zabinsky nevű huntsmanjével s egy whippel 20 év éta vezeti. A broock-i falkára visszatérve, be kell vallanom, hogy ez rám, az ebek egyenlő nagyságánál, alakjánál és színénél fogva, bizonyos távolságból megnyerően hatott, de közelebbről tekintve különösen feltűnt, hogy ezek a beagles-ek a Stonehenge és Vero Shaw által leirt és rajzban közlött mintabeagleB-ektől tetemesen eltérnek. Fejük kissé hegyes, fülök nem elég hosszú s a mi leginkább visszatetszett : hogy kevés csontos^ ság mellett hosszúszárúak. Ezen a falkán a csontosság hiányát okozó, éveken át folytatott beltenyésztés első pillanatra meglátszik. A beltenyésztésnek bizonyos mérvben való alkalmazása nemcsak lovaknál, de ebeknél is előnyös ugyan, de vadász-ebeknél egymáshoz 3-ad iznél közelebb állókat párosítani szabad nem volna. Ezek a beagles-ek a huntsman állítása szerint 15 —16 hüvelyknyi magasak, nekem azonban kisebbeknek tetszettek. A szabályosan alkotott beagle, Stonehenge leirása szerint : csontos és izmos, szügye mély, lábai arányosak s 13-15 hüvelyk magas; — Angliában azonban 16 hüvelyknyi magas beagle-falkák is vannak. A correct beagle-nak, feje és fülei kivételével — kicsinyben a rókakopóhoz kell basonlitania. Angliában leginkább nyúlra és tengeri nyúlra használtatik. — Ez apró kopófaj tenyésztésének indokául az az óhaj szolgált, miszerint rendkívül finom szimattal biró, de oly lassú iramú vadász-eb neveltessék, hogy hajtását követni gyalog is lehessen. Stonehenge a beagle eme faját,melynek szerinte 9 hüvelyknél magasabbnak lenni szabad nem volna, — „foot beagle"nak, gyalog-kopónak nevezi. De young England a foot-beagles-ek után megkívántató gyalog pace-t már lassúnak tartván, e czélra is nagyobb és gyorsabb ebeket basznál. Mihelyt a beagle szimatja nem oly finom, hogy kihűlt csapán is biztosan hajt, tökéletesen hasznavehetetlenné azért lesz, mert fris csapára csak elvétve kerül, s lassúságánál fogva, ilyen még ritkábban maradhat meg. Vero Shaw a beagle-ról még a következőt emliti : „Ezebről már aKynografia britannicábanaz „mondatik, hogy a kopó-fajok leggyengébbike, „munkája a harrier-éhez hasonló, de ennél „sokkal lasúbb lévén, inkább száraz talajon, „csekély kiterjedésű ligetekben és mezőkön, „hol a nyul sohat váltogat, s a sport tárgyát „inkább a falka megfigyelése mint halali ké„pezi, nagyobb és sebesebb kópéknál kedveltebb." A beaglet, a század elején megjelent „The Sportmans Cabinet" is emliti ; e könyvből látható, hogy e kopó-faj azóta nem változott, de szerzője szerint, kedveltsége már akkor is hanyatlóban volt, mit különösen e megjegyzése tanusit : „Mielőtt a sport jelenlegi kifejlettségére „emelkedett, beagle-falkákat azok az urak tartottak, kik előbaladott koruknál, vagy törő„döttségüknél fogva más sportban részt nem „vehettek ; de ezek a falkák ugyanazon mérv„ben fogytak, a melyben vadászebeink nemesítése haladott, s csak "Vadász-ló birtokába „nem jutható, s e miatt gyalog vadászó szegényebb emberek által tartattak." Nőknek és öreg uraknak, ha a vadásztársaság 20 lovast meg nem halad, a beaglefalka kedves játékszer, de fiatalabb vadászhoz illőbb : hogy gyorsabb falka után lovagoljon.^ Térjünk vissza a broock-i falkához. E falkánál, — gyöngéd kifejezéssel élve — az ebek bőrének tisztátlansága bántott, valamint az is feltűnt, hogy sok vén eb volt közte. Vadász-személyzete, mint nyul-falkáknál hajdan divott, s most is gyakran előfordul, zöld ruhát visel. Lassú falkáknál a vörös öltözet — ámbár csinosnak tartom — nem is szükséges. A vörös öltöny czélja : hogy távolról látható lévén, az eltévedt, vagy baleset következtében elmaradt vadásznak utmutatónl szolgáljon ; de ennek szüksége lassú falkánál ritkán áll be. A huntsman és whip által vállra vetett nagy vadász-kürt szememet a zöld öltözetnél'jobban sérté. Minden tárgynál azt kérdezem : mi czélja és baszna van ? A kürt czélja, hogy a huntsman vele, akkor, ba torka nem birja, a falkát magához bivja ; haszna pedig : bogy a vadászat megindulását jelezze. Különféle kürt jeleknek*) a vadászat folyama alatti adását — még erdőben is, a hol különben a figyelmetlen lovasok némi kényelmére szolgál — puszta czifraságnak tartom. Minek akaszszam tehát ezt a kényelmetlen nagy hangszert magamra, ha a kitűzött czélt könnyen kezelhető sippal is elérem. Sokan azt állítják : hogy a német nagy vadászkürtöt már őseink használták, tehát mi is tartsuk meg. E consernativ nézetbe, ha a falka vadászatot mi találtuk volna fel, — talán még beleegyezném. A falka-vadászatot azonban szomszédainktól, a francziáktól vévén át, vele a kürt használatát is elfogadtuk, igy tehát nem is saját találmányunk* A helyett tehát, hogy a falkavadászatot illetőleg is a korral haladva, csak a szükségesek és hasznosak átvételére szorítkoznánk, vadászataink, melyeken ily haszontalan dolgokhoz ragaszkodunk, a régen mult idők álláspontján maradnak. A nagy kürt, — kényelmetlenségétől,, s bukásnál való veszélyességétől eltekintve, — hivó eszköznek azért nem való, mert alkalmatlan kezelésénél fogva egymást gyorsan követő éles és távolra ható hangokat belőle kicsalni nem lehet. Ketreczből, vagy zárt helyről kibocsátott, erősebb szimatú csapával biró vad után iramadó nagyon gyors falkánál, jelző kürt gyanánt, kényelem tekintetéből megjárja ugyan, de oly falkánál, mely a vadat maga keresvén, különféle csapára akad, a végre, bogy a tüzesen kereső ebek az adott jelt elértsék, gyors, éles és határozott jelzésre alkalmas sip szükséges ; s igen gyakran meggyőződtem arról, miszerint a szükségtelen sok kürtjel a falka figyelmét annyira eltompítja, hogy hajtásnak indulva rá sem hederít. E tárgygyal ily terjedelmesen azért foglalkozom, mert tapasztalásom szerint a nagy vadászkürtöt, rendes falka vadász-társnlattá átalakulandó oly vadászatokon is kezdik használni, melyeken a vad ősapájának szimatja mesterségesen utánoztatván (Schleppjagd, heringvadászat) a kürtjeleknek értelme éppen nincs ; ha pedig ily vadászatoknál azt kérdezzük : mért teszik ? ez a válasz: „Hisz a kürtöt Berlinben s Hannove„rában is használják, tehát a rendes vadá-. „szathoz kell tartoznia." Mint a kürt használatát illetőleg, ugy néhány falbatulajdonos, az Ángolországban már vagy 50 év óta elvetett ama rósz szokásból sem bir kibontakozni, hogy falkáját naponkint kétszer, sőt közvetlenől vadászat előtt is étesse. Ideje volna, hogy mi is a korral haladva, ugy az ebek tenyésztését, és gondozását, mint a kennelek berendezését is, Angliában, a parforce - vadászatok hazájában tanulmányoznék. De odáig sem kell mennünk, mert a ki a legközelebb mult idény alatt Hannoverában volt, s a katonai lovas intézet kennel-jét figyelemmel megtekinté, mindazt, mi az ebek rendes és szakszerű tartásához szükséges, láthatta és tanulmányozhatta.*) A kenneleket, ebek tartását és ápolását valamint a vadász - lovaknak, a hannoverai katonai lovas-intézet vadászistállójában alkalmazott angol mód szerinti kezelését külön czikkben tárgyalandom. Térjünk most gr. Borcke-Stargordt barriereknek jelzett falkájára át. E falka ebeinek különböző alakja s nagysága, a nem szakembernek is első pillanatra szemébe ötlik ; mindenki láthatja, hogy a falka két különböző ebfajból áll, s pedig a fentebb hivatolt angol autoritások közleménye szerint nem correct, a broockiaknál valamivel nagyobb beagles-ekből, s ezeknél vagy 2 hüvelykkel magasabb, de a mostani harrierekhez szintén nem hasonló, oly harriek, melyek ezelőtt vagy 50 évvel Angolországban használtatván, most már majd végképpen eltűntek. *) Р. o. jó vadászat, viz, stb. *) Longchamps százados, a tavasz folytán az angolországi kennelek tanulmányozása után az említettet az ott szerzett tapasztalások szerint rendezte be.