Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885
1885-11-26 / 49. szám
510 Vadász- és Verseny-Lap. November 26. 1885. Egy régi, sok belyen, különösen a fran•czia államménesekben megejtett kísérletről s annak itteni eredményéről: az angol arabs •vér vegyítéséről kell még emlitést tenni. Az ok, mely az embereket e kísérletre birta, nagyon könnyen érthető. Az angol lónak is megvannak a maga kitűnő tulajdonságai, de fogyatkozásai is, az arabnak szinten, a kettőből jó lenne egy olyan produktumot előállítani, mely csupán mind a kettő előnyeivel birna. hátrányaik nélkül. Sajnos, hogy általában, különösen a második és későbbi ivadékokban éppen az ellenkező történt: megmaradtak a hátrányok, eltűntek az előnyök. Mezőhegyes is törekszik a czél felé Gidr(ui ménesével, de a szokottól való eltérésekkel. Mindjárt alapnak nagyobb, nehezebb, termetesebb arabfajt választott s vele nem keverte, hanem bele, ugy szólván csak csepegtette az angol, még pedig az angol telivért. Az arabs jelleget fenn akarja, a menynyire csak lehet tartani, de eredendő bűneit az angollal kiküszöbölni. Lassan megy előre ; csak ott alkalmaz egyszer angol telivért a hol nagy szükség van rá, de utána két-három ivadékban megmarad a régi törzsnél. S ma már bizonyosan mondható, hogy ez eljárás is sikerre vezet. A Gidranok Gidranok maradnak, de javulnak. — A kiállitott 1 Gidran törzsmén, a Gidran— Chief Justicekancza és mén, az Exact, Amaty keresztezések az arab jelleg megtartása mellett jobb háttal, vállal és csülkkel bírnak, a fiatal Bíbor—Gidran-kancza még sokkal aczélosabbnak is látszik, mint a régi Gidranok rendesen lenni szoktak. Ugyancsak a Gidran törzsből állított ki az osztrák földmivelési minisztérium is egy 'Gidran-Sagya kanczát és egy Gidran-Dahoman mént, tehát tisztán arabs vérben tenyésztett lovakat. A szabályosságtól némely vonalakban van eltérés — különösen a ménnek szük, ugy nevezett kan-fara van — de egyébként szép és igen jól mozgó lovak. Bizonyságai annak, hogy ba nagy arabs lovat akarunk, a Gidran erre kitűnő anyag. * * * A keleti vérről szólva, kiváló figyelemben kell részesíteni a cs. k. főudvarmesteri hivatal által a lipizzai ménesből kiállitott méneket. E ménes 1580-ban alapítva, több mint 300 éve áll fenn, a régi spanyol-nápolyi vért arabbal vegyitve tenyészti s elősegitve a begyes, sziklás talajtól, a melyen való sebes mozgás, az ott termett kurta, de illatos tápláló fü az izmokat aczélossá, a nemes állatokat ügyessé, bátrakká, a jó tiszta levegő tüdejüket tággá teszi, oly kitűnő minőségben tartotta fenn, hogy méltán lett világhírűvé s eléggé nem örülhetünk, hogy királyi bőkezűség folytán, első sorban különösen keleti hegyvidékünk anyagának emelése s nemesítésére, állami lótenyésztésünk is alapíthatott e, vérből Fogarason ménest. A lipiczai ló küllemét és képességeit a ló és tenyésztése iránt érdeklődő közönség előtt felesleges vállalkozás lenne bővöbben ismertetni akarni. A kiállitott mének természetesen tündököltek az ismert kitűnő tulajdonságukban, s különösen az elővezetésnél gyönyörködve nézte azokat mindenki. A főudvarmesteri hivatalnak a kiállítás közönsége egyébként még egy más érdekes látványt is köszönhet: a Kladrubban tisztán fentartott és tenyésztett régi nagy, spanyolnápolyi lovak bemutatását. A bécsi, megbecsülhetlen kincset rejtő udvari istállók főkapuja mellett levő első helyiségben állnak az e fajta lovak legjobb képviselői; szürke és fekete, nagy 17 markos és még ennél is nagyobb mének, az előbbiek a temetések ünnepi diszét emelik e czélra különösen alkalmas tekintélyes, imponáló megjelenésük, páratlan délczeg tartásuk és járásukkal. Ránk magyarokra különösen érdekesek még e lovak azért, is mert régi jő méneseink legjava nálunk s még inkább odaát Erdélyben e vért tenyésztették, és sok ma is fennállónak ez az alapja; s igy a kladrubi lovakban méneseink történeti múltjának élő emlékeit láttuk mai lovaink között megjelenni. Hatalmas erős, mellette kitűnő tiszta csont, lassú fejlődesü, de soká, egész a késő vénségig való használhatóság, elpusztithatlanság, roppant ellentállási képesség, tartósság, ritka tanulékonyság, ez idő szerint nem tetszetős alakú nagy fej, lapos bordák, rossz kötés, mely utóbbiak természetesen soha sem lehettek hasznosak és jók s a már méltatott járó mód jellemzik e lovakat. De éppen e mozgási modor időveszteséggel jár s ezt a mai rohanva baladni akaró és kénytelen kor nem használhatja.') * * * Mint érintettük, a lipiczai fajból nálunk is alakíttatott, még pedig a hol logjobban helyén van, Erdélyben, Fogarason egy állami ménes. E ménes még uj, alig tiz éves, s ámbár legkitűnőbb anyagból: egyenesen Lipiczáról hozott, továbbá az ottani fajnak Mezőhegyesen, Therezováczon részint tisztán, részint arabs vérrel tovább tenyésztett lovaiból lett alakitva, mégis bizonyos idő kell mikorra megállapodik, egyöntetüve lesz, — A kiállitott lovak ellen azonban ez irányban sem lehet panasz. Általában kisebbek, mint a melyeket ez alkalommal az eredeti törzsből láttunk kiállitva, de azzal e fajnál mi részünkről, ha ezt a magasságot — 157—160 centimeter — elérik, nem törődüuk, nem különösen akkor, ba, mint ez esetben, még az eredetinél is aczélosabbnak, szívósabbnak, s igy ba talán nem is a lovardában, de a mi, belyenkint bosszú s általában rosz és igen rosz közt váltakozó utainkon használhatóbbaknak is látszanak. Éppen e tubijdouságukról tett fényes tanúságot egy Pluto kancza, mely a kiállításon volt látható s mely az utat, Foyarastól Budapestig, nyereg alatt kövön, sárban és homokon váltakozva haladva, 7 nap alatt tette meg, 4) A többi itt látható lovak is a legjobb lipizzai lovak, Pluto, Maestoso, Favory és Ineitato véréből származnak. Csak egy Favory ménnek anyja volt „Ragya", de ez a körülmény éppen nem vált hátrányára, a mint egyáltalán a Sagya az az arabs vér, a mely a mi arabsaink között talán a legjobb sikerrel vegyithető a lipizzaihoz. Az egész bemutatott törzs gyönyörű volt, de nekünk a Pluto törzsmén és kanczákon kivül még is legjobban tetszett a Favory—Maestoso-méu. Az osztrák kormány e lipizzai fajból egy Conversano— Mime—Neapolitano— Real 4éves szürke kanczát állított ki. (Folytatása következik.j A nemzetközi lókereskedés. A budapesti mult havi nemzetközi lókiállitás tömérdek bel- és külföldi látogatót vonzott Magyarország metropolisába, hol hazánk mindenféle fajú lovai kiváló példányokban voltak kéviselve. Magyarország lóállománya, mely az egy millió darabot jóval fölülhaladja, tekintélyes tőkét képvisel s ama lendület mellett, mely az utóbbi pár évtized óta a hazai lótenyésztés terén mutatkozott, s fokozatos mérvben mutatkozik, a fődolog az, hogy tenyésztményünk mennél jobban értekesitbető legyen. Most midőn a külföld itt járt szakemberei személyesen győződhettek meg, mily gazdag és sokféle kívánalomnak megfelelő lóanyag3) Kivéve diszf'ogatokba, hanem ebben aztán nincs is hozzájuk fogható egész világon — igazán császári fenségü egy-egy ilyen S-as fogat; roppant nagyságuk, nemes tartásuk és méltóságos járásuk által ; — a roppant szépséget rontja ugyan a még mindig ki nem küszöbölhetett kos-fej, — de hát e bizarrság is — ritkítja őket. Ilyen más uralkodónak nincs. Szerk. *) Említettük akkor mindjárt e lapokban. Szerk. gal rendelkezünk, azon kell iparkodnunk, hogy eme nemzetgazdasági czikkünk ne maradjon „véka alá rejtett kincs" s igy annak ugy a hazában, mint a külföldön biztos piaczokat teremtsünk. De hogy törekvésünknek fényes sikere lehessen, nem szabad az eddigi eredményekkel megelégednünk. Ha piaczot teremtettünk lovainknak, arról is gondoskodnunk kell, hogy azt a piaczot folyvást a legjobb anyaggokkal s bőven lássuk el. Magyarország kedvező tenyésztési viszonyai mellett ez könynyen elérhető, csak egy kis buzgó törekvés kell hozzá, az okszerű tenyésztéshez szükséges szakértelmen kivül. Sok oly állam van Éurópában, mely lószükségletét más országokból pótolja s ba az ilyenek fedezéséhez mi is járulhatunk tenyésztésünkkel, tömérdek kincs fog hazánkba befolyni. Magyarország eddig is több lovat szálitott ki az utóbbi időkben, mint a mennyit behozott, mint ezt az országos statisztika adatai és bizonyítják. Igy 1883-ban a bebehozatal 1364 drb volt, s ezzel 9771 drb kiszállított ló áll szemben, tehát a kiszállítás a behozatalt 8407-tel múlja felül; az 1884-dik évben a behozatal 4506-ra rúgott, míg a kivitel 8986 darabra, tehát a kiszállítási többlet 4480 drb ló. Ám hovátovább oda kell törekednünk, bogy a külföldről való behozatalt csökkentsük, ellenben a kivitelt évről-évre fokozzuk. Nem kell attól legkevésbbé sem tartanunk, hogy a jó anyag vevőre nem talál, mert a lószükséglet a külföld számos országában, mint már fentebb emiitettük, tekintélyes mérvű Hogy erről mindenki meggyőződhessék, utalunk a hivatalos statisztikai adatokra, melyek kimutatják, bogy a különböző államok három egymás után következett évben hány darab lovat importáltak magoknak. Államok : 1882 : 1883 : 1884 : Németország 65043 76737 74592 Olaszország 15797 17467 22743 Francziaország 20406 10185 14660 Angolország 8327 10409 12929 Belgium 10610 11172 12164 Svájcz 5962 6093 8411 Ausztria-Magyarorsz. 9959 6176 6009 Portugália 1908 1627 1181 A következő öt államból pedig két évről szóló statisztikai adattal rendelkezhetünk az oda beszállított lovakról nevezetesen: Államok : 1882-ben 1883-ban Németalföld 7037 7253 Dánia 6829 6673 Norvégia 282 295 Románia 20301 13137 Svédország 2735 2094 Ez adatok nyilván mutatják, hogy a lószükséglet általában nemhogy csökkenne a külföld államaiban, de sőt mindinkább emelkedik. Hogy tehát sikerrel versenyezhessünk más lótenyésztő országokkal, kik feleslegeiket a külföldön értékesíthetik: szem előtt kell tartanunk folyvást a „győzzön a jobb" elvét, s ha e szerint járunk el lótenyésztésünknél, nem kell aggódnunk, hogy tenyésztményünk holt tőkeként a nyakunkon marad. Egy kis áttekintést uyujtunk itt még amaz átlagárakról, melyeket a statisztika a be- és kiszállított lovaknál fölmutat az 1884. évről, darabját számítva. Államok: behozatali ár; kiviteli ár. Angolország 200 forint 585 forint Magyarország 300 forint 350 forint Ausztria 350—400 forint 150 forint Németország 400 forint 600 forint Azon kell tehát igyekeznünk, hogy ne csak a mennyiségben, de a minőségben is fokozatos előhaladást mutathassunk föl hazai lótenyésztésünknél, hogy a kiszállított lovakért meunél nagyobb árakat tízesen a külföld s lóanyagainkat nélkülözhetetlenekké tegyük előtte.
