Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-08-13 / 33. szám

340 0 Vadász- és Versenv-Lap. Augusztu

s 13. 1885. ATHLETIKA és TESTGYAKORLATOK. A szabadkai tornaegylet f. hó 2-án tartotta meg országos torua- és athletikai versenyeit Palicson, melynek eredményét a következőkben adjuk : I. Bajnoki czélverseny. Táv 15 kilometer. A védő tartozik a távolságot 54 p 45 mp. alatt megtenni. Második vetélkedés a bajnoki czimért. 1. Védő: Balogh Dezső 55:42 1 2. Halácsy Antal 65:— 2 Balogh Dezső másodizben való jelöltsége eldöntetlen maradt, mint első azonban a szabadkai hölgyek ezüst babérkoszorúáját s ezüst érmet, a második ezüst érmet kapott. II. Akadály vasparipa-verseny. Táv 15 kilometer. Akadály 5 kilometer hosszú homokos talaj. Dijak az Achilles-Egyesület által kitűzött paizs (h

a a győztes 45 perczeu belül érkezik be), különben csak ezüst érmet kap. A paizs a második győzelem után adatik ki. 1. Vuits István 50:11 1 2. Bartay Oszkár 55:— 2 3. Temesváry Andor 56:45 3 % A paizs nem adatott ki. II. Nemzetközi gyors úszás. Táv 100 m. 1:35 belül teendő meg. Dijak arany érem az elsőnek és a szabadkai hölgyek dija; ezüst érem a másodiknak, bronz érem a harmadiknak. Ha a kitűzött időnél az eredmény rosszabb, az első dij ezüst érem, a második bronzérem s a hölgyek dija (ezüst kulacs) a győztesnek adatik ki. 1. Rohonczy Aladár 1:32 1 2. Vécsey Samu 1:33 2 IV. Bajnoki távúszás. Második vetélkedés a j,bajnok" czimért. Táv 3000 m. A jelöltség föltétele, bogy a táv 1;16:40 mperczen belül tétessék meg. Dijak, mint az I. sz. bajnoki versenynél, ezenkivül elsőnek a szabadkai tornaegylet tiszteletdija (ezüst dobánytartó.) 1. Schwanda Gusztáv 1 ó. 23 p. 1 Részt vettek még: Wéber Frigyes, Regdon Géza, Mészáros Andor, Jáger Károly, kik a második kör végén kiléptek. A pálya báromszög alakú volt s ötször kellett körüluszni. Schwanda Gusztáv bajuokjelölt lett. V. Akadály úszás. 500 meter 5 akadálylyal. Elsőnek ezüst érem, másodiknak bronz érem. 1. Rohonczy Aladár 9:19. 1 2. Vécsey Samu 9:'34. 2 3. Milassin Sándor 0 VI. Bajnoki Akadályverseny. Harmadik vetélkedés a bajuoki czimért. A védő az 1000 meter távot, (8 egy meter magas akadálylyal) 3p. 15mp. belül tartozik megtenni (1000 meter helyett, csak 725 metert futottak.) 1. Védő: Wenczel Lajos 2:8, 1 2. Kövy Béla 0 E versenyt újra kitűzik, minthogy a pályát nem futották be, 4 kör és 100 meter helyett 3 kört járva be. VII. Súly dobás magasba. Súly 17Y

2 kilogr. Győztes, a ki a súlyt legmagasabbra dobja. Ezüst érem és tiszteletdij az elsőuek, bronz érem a másodiknak. 1. Vermes Nándor 3 meter 1 2. Weisz Bertalan 2 m. 8 cm. 2 VIII. Növendékek versenye. 913 meter. Elsőnek és másodiknak tiszteletdij. 1. Benedek Sándor . 1 2. Párcsetics László 2 IX. Vasparipa-verseny. 1000 meter. Elsőnek az Achilles-Egyesület dija és ezüst érem, másodiknak bronz érem. 1. Vuits István 2:13 1 2. Bartay Oszkár 2:13 1'

2 t 3. Temesváry Andor 3 4. Halácsy Antal 4 1000 meter helyett csak 900 at jártak be. A tiszteletdij föltételesen kiadatott, ha a versenyzők 100 m. távolra újra mérkőziek. X. Gyors futás. 913 meter. Egyl. ezüst érem és tiszteletajándék az elsőnek, ha a távot 11 mperczen belül futja meg; másodiknak, ugyanily föltétel mellett, bronz érem. 1. Iványi Mihály 12:30 1 2. Milassin Andor 2 3. Kövy Béla 3 A dijak nem adattak ki. A versenyt újra kihirdetik. XI. Viadori ugróversenyek. Második küzdelem a viador czimért. Távol-, magas- és rúdugrás. Győztes a ki legtöbb eredményt mutat föl. Dijak: az első küzdelemnél ezüst érem és viadori czim, a második küzdelemnél arany érem és viador czim az elsőnek, bronz érem bármelyik küzdelemnél a másodiknak. 1. Védő : Vermes Nándor 1 2 Iványi Mihály 2 3. Vermes Lajos 3 XII. Bajnoki kardvívás. Második küzdelem a czimért. Győztes ki ellenfelének hamarább hat '„volt"-ot ad. Dijak, mint az I. sz. a. versenynél, azonkívül ez alkalommal a palicsi hölgyek dija (evőkészlet ezüstből.) 1. Fellegi Antal 1 2. Izecseszkul Leo " 2 2. Vermes Lajos 3 XIII. Vasparipán lassú verseny. Táv 100 meter. Győztes az, ki utoljára ér czélhoz. Dijak: ezüst érem és tiszteletdij (szivarkészlet ezüstből) az elsőnek, bronzérem a másodiknak. Vuits István 1 XIV. Nemzetközi sikverseny. 1600 meter. A távot 4 p. 45 mp. belül kell megjárni. Dijak : az elsőnek arany, a másodiknak csak ezüst, a harmadiknak bronz érem. Ha a kitűzött idő alatt a távolság nincs megtéve, az első dij ezüst, a második bronz érem. 1. Kövy Béla 4:26 1 2. Matkovits Miklós 4:31 2 1600 meter helyett 1400 metert tettek meg. A versenyzők 7 kör és 34 m. helyett csak 6 kört és 50 metert futván, a verseny újra kitüzetik. XV. Vándori korlát- és nyujtóversenytornázás. Második küzdelem a viadori czimért. Dijak, mint a XI. sz. versenynél. 1. Kükemezei Árpád 1 2. Rub Géza 2 XVI. Szabad távúszás. Dijak : babér- és cserkoszorúk. 1. Moser György' 1 2. Nagy Sándor 2 3. Iványi Mihály 3 XVII. Birkózók versenye. Elmaradt. A programm következő számai aug. 3-án tartattak meg: XVIII. Gyalog verseny. 3000 meter. Dijak : az elsőuek bronz érem és a „Hercules" szerkesztősége által fölajánlott tiszteletdij, (névjegytartó majolikából), másodiknak bronz érem. 1. Kövy Béla , 16:25 1 2. Kükemezey Árp. 17:— 2 XIX. Miigyakorlatok a vasparipán. Ezü st. érem és tiszteletdij az elsőnek, bronz ére m a másodiknak. I Vuits István 1 Dijak nem adattak ki. Vermes Lajos versenyen kivül lépett föl, érdekes mügyakorlatokat mutatva be. XX. Vigasz-verseny. Táv 91'3 meter. Elsőnek tiszteletdij. 1. Iványi Mihály 12 mp. 1 2. Wurfev Lajos 2 Végül megemlítjük, hogy Vermes Lajos és Kükemezey Árpád érdekes ökölvivást mutattak be. TARCZA. Kemény verseny. (Sport-epizód, angolból, Tonna F. után.) I. A háló. Middleborough mezővároskától néhány kilométernyire, a különben sík és nyilt terepből messze kiterjedő bokrokkal és fákkal keretezett épületcsoportról, az angol viszonyokkal ismerős azonnal fölismeri a lovas ezred laktanyáját. Alig egy év lefolyása előtt a York-dragonyosok vonultak be e díszes laktanyába, miután huzamosabb ideig Indiában és a Fokföldön tartózkodtak, s az életvidám tisztikar már is örömmel szemlélt központja volt minden társaséleti szövetségnek, az illető grófságon kivül is meszsze kiterjedő körben. A hol csak egy kémény füstölt vagy hegedű zendült meg, Márs kar csú fiait ott lehetett találni s épp oly elegáns és ernyedetlen tánczosok voltak ők, mint obajtott játszótársak a lawn-tennis-ben, cricket-ben s ki tudná mi mindenféle játéknemben, melyeket isten szabad ege alatt űzni szoktak. Különösen pedig a vadászterep volt az, mely az ezred megérkezése által erősbülést nyert. Ritkán szokta egy-egy tiszt — ba csak szolgálati teendői vissza nem tartották — elmulasztani ama rendez-vous-kat, melyekpt hetenkint négyszer a Kimberley-falka mestere Sir Henry Drumond tűzött ki s nem egy izben sikerült a még életerős Hallker ezredes ügyes lovaglásának, a társaság elől Reineke vitorláját, mint győzelmi jelvényt a halaliról haza vinni. Komor, esős októberi nap volt és vadászati szünet. A tisztek nagyobb része annálfogva nem hagyta oda a Jaktanyát, várva a vendégeket, a kik ma a „?ness

u-be, vendégségre összegyülendők voltak. Nyájas kandallótűz által melegitett, kényelmesen berendezett szalonban két férfi merült élénk társalgásba, kiknek öltözéke, a lakomarendezésnél szokásos ideiglenes egyenruha, a tisztikarhoz tartozókat ismerteté föl benuök. — Tehát határozottan tudja ön, hogy a vadász-klub egy „Ezred versenyé"-re tiszteletdijat fog kitűzni ? — kérdezte Cunning százados, egy izmos, barminczéves, szép de már élemült arczú férfi. — Bizonyosan tudom. Sir Henry mondta ezt nekem. Alkalmasint ma, az asztalnál fogja az ezredesnek fölajánlani, — szólt a kérdezett, Greenfell hadnagy. — Most tehát a fődolog lesz, hogy arra egy sweepstakest összehozzunk. Mit szól ön egy ötven guineas tételhez ? — Az kissé sok volna. — Nincs kedve pénzt nyerni ? — kérdé Greenfell gúnyos mosolylyal. — Dehogy nincs. Különben is, mint ön jól tudhatja, nagyon szeretném, ba egyszer már zöld ágra vergödhetném. Csakhogy én nem szeretném a fürösztö vízzel együtt a gyermeket is kiönteni. Ötven guineás tét mellett nagyon kevés aláirást kapunk, vagy pedig egyik-másik, mint Larcey is, a ki na.gyon érti a dolgot, nevezésre valamely kitűnő steeplert kerit s végre is lefőz minket. A tétnek oly csekélynek kell lennie, hogy lehetőleg az ezred valamennyi tisztje nevezhessen. Mondjunk tiz vagy legfeljebb 25 guineát. Minden előtt oda kell törekednünk, hogy csak oly lovak jelenjenek meg az oszlopnál, melyek az ezred tulajdonai s annál fogva ezeket jól ismerjük. Cuming, ki a versenyföltétel módozatairól gondolkozott és arról, mi módon teheti azt bajtársai által is elfogadhatóvá, egyszerre ily kérdést intézett tiszttársához : — Es csakugyan jó az a gebe? — Bizonynyal. Hiszen tudja ön, miképen futott ez Baltyglassben. Egyébiránt itt senkinek sincs tudomása arról, hogy az a ló