Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885
1885-04-02 / 14. szám
138 A Ilcutversenyeknél, ha az előirt számú első nyerése valamely 'fogatnak már megvan, további indításnak nincs helye. A kilo teher mindig s lóra a nyereg-helyen alkalmazandó, — czélszerü tclierzsákok és sulyokról gondoskodva van. Minden egyét- kérdésben a bécsi ügetőversenyegylet szabályai érvény ok s azok értelmében fog a jury végérvényesen határozni. Négyes versenyre előleges jelentkezés határnapja junius 7-én déli 12 órája négy jelentkező vagy nincs verseny ; a verseny részié es megállapítása a jelentkezők meghallgatásával történik, a verseny augusztus 23-án és esetleg októberben az internationalis versenyek alatt tartandó meg. * » * Az augustusi meeting két napjára, es az októberi 3 napra a propositiókat legközelebbi szátuuukbau hozzuk. Az 1885. évi ügető Derbyre f. bó 31-én déli 12 órakor következőleg záródott a nevezés. Állva maradtak : 1. Gróf Dessewffy Alajos Páva II. szürk. kancza ell. 1881 ap Djemil any Páva I. 2. Wöss Gusztáv 1) Bamses szürk. mén ell. 1881 ap Highflyer any Mayest-kancza. 3. Gróf Esterházy Miklós 2) Bálvány szürke mén ell. 1881 ap Mayestoso any Bálvány. 4. Gróf Esterházy Miklós 3) Kohely pej mén ell. 1881 ap Kohely any Festetics f. kancza. 5. Pulay Kornél 4) Piros pej mén ell. 1881 ap Conversano any Piros. 6. Winkler Adolf 5) Bevolver pej mén ell. 1881 ap Danii any Irma. 7. Báró Üchtritz Zsigm. Dami pej mén ell. 1881 ap Daini any Lady Mordaunt. 8. Giddings Harry 6) Ella vorös-deres kancza ell. 1881 ap Frisch. Kis bánat bejenlentetett: Lármás, Bolygó, Bodega, Ninana, Darius, Czigány, Idyll, Úrhölgy, Venus, Hajnal, Cyclop, Violetta, Brutus, egy Laneret-kanoza, egy Hastiugs-kancza, Blitz, Tüske, Madár, Burkus. 19. ') Nevezte Schossberger Nándor. 2) Nevezte Jankovich Elemér. 3) Nevezte Kelet kapitány. 4) Nevezte Jankovich Elemér. 5) Nevezte Pressler Vilmos. «) Nevezte Winkler Adolf. A trevisoi iigetö-versewymeeting az idén uov. 8, 10 és 11-én tartatik. Az első napra nemzetközi verseuy is vau kitűzve, s a harmadik napra egy heat- és egy vigasz-verseny nemzetközi lovaknak. Az első nap nemzetközi egyfogatú versenye 3000 meter távolságú ; a győztes dija 1500 lira, a második lóé 500 lira. Tét 100 lira, egész bánat. A tétek 200 líráig a harmadik lóé, a maradvány a győztesé. Ha hat lónál kevesebb indul, a dijak módosíttatnak. A harmadik nap nagy nemzetközi heat-versenyére 3200 lira van kitűzve. Futhatnak minden ország- és korbeli lovak. Táv 1609 meter. A győztesnek bárom beatet kell meguyerui. Ha az ötödik beattel sem lenne a verseuy eldöntve, ama lovak, melyek legalább egy beatet nyertek, még egyszer iudulnak. 3000 lira a győztesuek, 200 lira a másodiknak. Tét 150 lira, egész bánat. A tétek a második lovat illetik, levonva azokból a harmadik részére euuek egyszerű tételét. IIa a harmadik ló tétére egyik sem tarthatna igényt, az is a győztesé lesz. Ilii hat lónál kevesebb fut, a dijak módosíttatnak. Ama ló, mely a heatek valamelyikéhen 2:24y 2 alatti recordot *) mutat föl, 300 lira külön díjazásban részesül. A uevezések az egyleti titkárhoz : Sig. Ambrogio Cordenonsihoz (Via Panciera Nro 4 Trevizo) intézendők. Nevezési zárlat okt. 25 éjfélkor. * * * Görczben ápril 6-án és 12-én tartják az iigetőversenyeket. Az első napon lesz egy nemzetközi egyfogatú verseny is 1800 frankkal díjazva. Táv 2800 meter. Futhat minden ország- és korbeli ló. Beiratási dij 50 frank aranyban, melyet visszafizetnek, ha az illető ló indul. 1200 frank a nyertesnek, 600 frank a második lónak. A második nap nemzeti egyfogatú versenye 800 frank arany nyal van díjazva s ebből az első nap nemzetközi nyer*) Tavaly Jildetz orosz mén ennyi alatt ügette he e távot. Vadász- és Verseny-Lap. tese ki van zárva. Táv szintén 2800 meter. Tét 20 frank. 1-ső dij 500 frt, második dij 300 frt. — Az első nap nevezési zárlata ápril 4. déli 12 óra, a második napé ápril 11-én szintén 12 órakor. * * * Amber tulajdonosa Mr. Smith és Jildetz tulajdonosa Signor Magnani közt alkalmasint létre jő a fogadás, a mennyiben utóbbi elfogadta a kihívást ama kikötéssel, hogy mindegyiknek a tétje 8000 lira legyen s a verseny olasz földön menjen végbe. Mr. Smith azonban még nem térvén vissza amerikai útjából, Jildetz tulajdonosa a fogadás végínegál 1 apitásán ak határidejét ápril 15-éig tűzte ki. Most minden csak attól függ, hajlandó-e Mr. Smith olasz földön iuditani Ambert az orosz mén ellen. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Az 1885. évi budapesti orsz. lókiállitás bejelentési határnapja február 28-tól meqhosszahittatott ápril 15-iy. (Értekezlet erről lapunk 3. számában; a teljes programm lapunk multévi 23-dik számában.) A kaposvári lóárvorés napja április 13 és folytatólag. Győri tavaszi lóvásár. (Márczius 28-tól 30-ig.) Már évek óta nem volt oly élénk és látogatott lóvásár Győrött, mint ez alkalommal. Mindjárt az .elővásáron összevásárolgatták a nemesebb fajta lovakat, ugy hogy ama vevőknek, a kik vasárnap érkeztek a vásárra, már nem volt miben válogatniok. Magánosak csak igen kevés lovat vehettek, mert a külföldi kereskedők nagy árakat fizettek, mi a lótenyésztőkre nézve nagyon örvendetes körülmény. Nagy mennyiségű nemesebb fajta fényűzési lovakat, különösen „steppelteket szállitottak ki Párisba, Hannoverába, Berlinbe és Bukarestbe, sőt igen sokat Bécsbe is. Szóval, minden fajta lovakra voltak vevők. Körülbelől 3000 darabra rúgott a vásárra kiállított lovak száma. Horváth altábornagy ő excja szintén vett az állami csikóudvar részére néhány darab pompás példány egyévest, melyek lovassági használatra nagyon alkalmasak lesznek. A győri vásáron átalában mindig a legjobb lovak s legnagyobb mennyiségben találhatók. A vásáron mutatkozó rend is dicséretre méltó és sokkal jobb, mint nálunk a fővárosban s a hazának több más városában K. E. A lefolyt érsekújvári lóvásár. A tenyésztőt közvetlen és egyenes összeköttetésbe hozni a vevővel, e két fél zsebébe játszani azt a nem ritkán aránytalanul magas hasznot, mit a különböző név alatt szereplő közvetítők húznak, ez eléggé nem méltányolható törekvése a hazai lótenyésztés iránt érdeklődő, annak minél magasabb tokra való fejlesztése által érdekelt köröknek. Eme czélt s ez által közvetve a lótenyésztés terjesztését kívánják a bars- és nyitramegyei gazdasági egyesületek a most már harmadik évben, Érsckujvárott megtartott lóvásár és azzal egybekötött lódijazás által elérni. A hely kétségtelenül jól van választva. A tenyésztők, különösen a nyitramegyeiek, a részben tetemes távolság daczára, könuyen ide jutnak, még könynyebben ide jut Komárommegyének sok, virágzó lótenyésztéssel dicsekvő községe s ez utóbbiak éppen nem megvetendő jutalékkal járulnak a vásár látogatottságának emeléséhez. De még kényelmesebb közlekedési vonal kinálkozik az ország legtöbb része, de különösen a szomszédos Ausztria vevőinek az osztrák-magyar államvasntban. Má rcz iu s 20. 1 885. A vásártér maga nagy, tágas, sik, ejry kis része korláttal vau kerítve, az, a hol állitott lovak elég kényelemmel és biztonság, ban vehetők szemügyre s még a korlátokon kivill a soknál is több hely marad, a kocsiba fogott, nyereg alatt bemutatott, végre az olyan lovak, melyek — mint például a mének — egy helyben nem állnak meg, jártatására. Az elrekesztett tér bejáratánál felállított sátort foglalta el a rendező bizotság s Nyitramegye állami állatorvosának közreműködésévei, teljes elismerést érdemlő pontossággal, vizsgálta meg a vásárra állított lovakat, azok egészségi állapotát, vette jegyzékbe tulajdonosát, korát, szinét s egyéb ismertető jeleit és állított ki minden egyes részére igazolványt, mely nélkül a vásáron időzni nem lett volna szabad. Ilyen igazolvány 270 körül lett kiálitva s nem a bizottságon, hanem a rendelkezésére álló rendőri közegek elégtelenségén és erélytelenségén mult, hogy 30—40 ló igazolvány nélkül lett a vásárra vezetve. A vásár első napján —- márczius 22. — délelőtt 11 óráig együtt volt a legalább 300 darab kiállított ló s, a fal ragaszok szerint, 1 órakor kellett volna a vállalat első részét, a díjazást végezni, köztudomásra hozni, bogy a kitűzött 14 db 10 írttól 50 frtig terjedő dij, mely lovaknak lett odaítélve. De délfelé egyszerre csak üres lett a vásár. Mindenki elvezette a lovát etetni. S délután 4-re járt az idő, mire a helyszínén megalakult biráló bizottság, elnöke : Durmann alezredes, a székesfehérvári állami méntelep parancsnokának szakavatott és fáradbatlan vezetése alatt, működését megkezdhette. Ez a működés pedig nem volt valami könnyű, a nagyszámú kiváncsi néző közönség közt rendet senki sem tartott s egyik sarokból a másikba kellett a bizottságnak vándorolnia, hogy egyátalán a lovakhoz férjen. Nem csoda, hogy öreg este lett, mire a bírálat eredménye össze lett állítva és kihirdetve; s arra gondolni sem lehetett (a mi pedig a bírálatnak. kivált egyszerű, földmives kiállítóknál egyik főfeladata lenne.) hogy röviden indokolják, mért utasították vissza a díjért versenyző egyik állatot s mért díjazták a másikat. A vigasztaló eme kénytelen mulasztásnál csak az, hogy, ugy látszik, az itt megfordult kék posztóruhás atyafiak e nélkül is értenek dolgukhoz s például egyik, tüzes vas és olló segélyével, oly mesterileg kikészített szürke kanczat vezetett elő, hogy jó szem kellett hozzá, mely iutágulás és kaptáját észrevegye. Az elővezetett anyagot két csoportra lehetett osztani : a környék nagyobb és kis paraszt-gazdái lovainak, körülbelől basonszámn csoportjára. Az elsőben képviselve volt minden, az apró ponnytól egész a nagy nehéz igás és hintós lóig, legalább is egy-két példányban ; az utóbbi meglehetősen egyöntetű, 15 -16 marok nagas, tömegükhöz aránylag többnyire kissé kevés csontú, nein éppen erős kötésű, de elég csinos s nem is rosszul mozgó fiatal olyan lovakból állott, melyeket tul a dunai jobb parasztgazdáinknál szokva vagyunk látni. Túlnyomó volt a kanczák száma, méncsikó 20—30 körül lehetett, herélt alig egy pár. Mind jól, a tett mozgáshoz viszonyítva, néhány túlgazdagon is volt tartva. Visszatérve az első helyen emiitett úri istállók és nagyobb gazdák lovaira, a legfényesebb fogatokat, összesen 11 lovat, az Erdődy grófok küldték Gálgóczról, két igen nemes, elegáns pej kancza s még inkább egy jól összeválogatott, szépen járó szürke négyes fogat méltán igen tetszettek; az utóbbiak állítólag 1800 frtért gazdát is cseréltek. Gr. Károlyi Alajos tót-megyeri uradalma 10—12 drb nagyobb, nehezebb, de egy két példányában sok kívánni valót hagyó fiatal lóval kereste fel a vásárt. Dijért e két istálló egyike
