Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-04-02 / 14. szám

139 sem pályázott. Igen jól használható, ép, egészséges, közép fajú kocsilovakat állítottak ki n esztergomi érsekségnek közel fekvő uradalmai, mely körülményt a biráld bizottság több díj odaítélésével méltányolta : eme lovak közül két szürkét egy bécsi lókereskedő vett meg 800 írtért. Hatalmas, gyöngyöm actiójával a közfeltünést és első dijat Ambró István úr idősb setét pej heréitje nyerte, s tekintette] arra, hogy ez alkalommal főleg használatra kiválóan alkalmas egyedek méltatásáról volt szó, az, e ló nem mindenben kifogástalan alkata daczára is, helyesen történt. Figyelemre és díjra lett továbbá méltatva Vas: óhaji bérlő úrnak egy szürke hámos és Dóra úrnak egy .csinos és jól megtermett kis setét pej hátas lova s még egyhét kocsis ló. A többi dijat a földmivesek legjobb lovai vitték el, melyek helyüket •— s ez a vidék népies lótenyésztésének megérdemlett •dicséretére legyen mondva — amaz osztálybeliek mellett becsülettel megállották. Pedig aránylag még nagyobb sikert értek volna el, ha a dijazásnál a csikós kanczák — ezekből 5—6 igazán kitűnő példány volt látható — mének és bárom évnél fiatalabb csikók is figyelembe vétetnek, melyek azonban, mint tulajdonképen nem használati .lovak, ez alkalommal mellőzve lettek. Különben az előbb elősorolt dijak szinte az utóbb emiitett kis gazdák lovainak fognak jutni, mert azok nyerői róluk, a jövő évi vásár czéljaira, kivétel nélkül, lemondottak. A kiállításnál sokkal kevésbbé. el lehet mondani éppen nem sikerült a vállalat másik része, melyre pedig a rendezőség a legfőbb súlyt látszik fektetni: a vásár. Az első nap a felvonulással és a bírálattal telt el. A vételre vagy eladásra alig gondolt, de az éktelen zűrzavarban alig is gondolhatott valaki. S ha egyik-másik venniszándékozó még is árt kérdezett, kértek tőle egy igaz, hogy meglehetős, de könnyű és egészen nyers, 3—4 éves parasztlóért, melyből, ha egyátalán lesz, csak legalább egy évi kímélés és erős abrakolás után lesz ló, 4—5 — 600 frtot, ugy, hogy ettől az igazán kiállítási ártól mindenkinek elment a vevő szándéka. De ettől eltekintve, valami koszszasabban már csak azért sem alkudott, mert •az egész világ azt hitte és beszélte, hogy a tulajdonképeni vásár majd csak másnap lesz. Másnap ? Nem jelent meg az összes, első nap kiállított lovaknak harmada, a parasztok tulajdonában levőknek tizede sem ; kétségtelen és világos jeléül annak, hogy ez utóbbiak az egészet nem vásár, hanem kiállításnak tekintették, nem vásárra, hanem kiállításra szánt lovaikat vezették ide, olykép okoskodván, hogy az első nap vasárnapra esvén, ugy sem sokat mulasztanak, a fáradtságot pedig az elnyerhető dij bőven kárpótolja ; de már a második napon otthon vár a sürgős munka s az egyébként sem eladó lóval nem érdemes a drága időt tölteni. Az ez állapotokból magára az ügyre háramló hátrányokat, melyek az egész uj intézményt veszélyeztetik, a buzgó és mozgékony rendezőség ismeri és méltányolja. S mert az igy van, reméljük, bogy a jövőben oly intézkedéseket léptet életbe, melyek — ha még nem késő, ha az egyátalán lehet-' séges — a vásár sikerét, az egész vidék lótenyésztésének érdekében, miuden irányban biztosítják. S.— VA

DÁS

ZAT és_LÍ

)YÉSZET/ Tekintetes Szerkesztő ur! Lapjának folyó év márczius 12-iki számában, s aztán utólag a ,Vadász-Lap" 15-iki számában is „ Vadas piaciunk a tilalmi idő alatt* czimü értekezés — a tilalmi idő alatt a fővárosba becsempészett vad elárusitása és elhasználásával foglalkozik, s a czikk végén megjegyzi, hogy ezt az „Orsz. magy. vadászati védegyletinek kellene kezébe venni, egyszersmind igéri, bogy a lwzlcmény irója az ügyésznek bővebb felvilágosítást is kész adni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az „Orsz. magyar vadászati védegylet" átalánosságban tartott s meg nem nevezett kihágási esetekben fel nem léphet, s egyátalán mit sem tehet, amaz egyszerű s természetes indokból, mert azt seiu tudja ki ellen, s bol kell fellépnie. De hogy az „Orsz. m. vadászati védegylet" a neheztelt vadbecsempészés tárgyában sem maradt tétlen, igazolja ama körülmény, bogy a mult év során egy eset jelentetett be az ügyészségnek, mely szerint a tilalmi idő alatt a budai oldalon egy mészároshoz nap nap után szállíttatnak szarvasok, sőt az illető elárusitó oly „non chalance"-szal űzi mesterségét, liogy a friss szarvasbőröket az udvarán száritja. Az esetet haladéktalanul a főkapitányságnál jelentettem be, —• s miután sem eme, sem ama panaszomra, mely a Cassino, Angol királyné éttermekben a nyul és fogoly pecsenyének márczius—június hónapjaiban étlapszerű elárusitására vonatkozott : hivatalos választ nem nyertem; az elnök által aláirt beadványnyal sürgettem meg az Ugvet, melynek negative eredménye az lőu, bogy a legközelebbi igazgatósági gyűlésen a volt főkapitány ur nagymérvű indignatíójának adott kifejezést, miért hogy az ügyet nála sürgetem, s nem a kerületi kapitányságoknál. Positive eredményéről azonban a kihágásnak hivatalos értesítés alapjában meggyőződni soha szerencsém nem volt, Mindazt csak annak igazolására, hogy az „Orsz. magy. vadászati védegylet" nem alszik. — Es mert alapos reményeink vannak, bogy a rendszer változtával, a vadcsempészés kihágási eseteibon is nagyobb eredmények lesznek elérhetők, az egyszer el nem ért eredmény az „Orsz. magyar vadászati védegylet" ügyészség e buzgalmát egy cseppet sem alterálja, s a közérdek szempontjából a legszívesebben fogok megragadni minden alkalmat, hogy a bűnösök méltó büntetésüket elérjék ; de ismétlem, hogy csak megnevezett csempészek, vagy azok czinkosai, s correct esetekben járhatok el eredményt igérőleg, mely irányban tehát az ígért „ bővebb felvilágosításokat" várom. Vadász üdvvel Vancsó Gyula. (Beszéltünk az illető czikk szerzőjével, s ő egész készséggel rendelkezésére áll tekintetességednek, mint azt magán levélben tek. urnák megírtuk. — Elismerjük tekintetességed ügybuzgalmát, s hogy kész volt mindent megtenni, a bol annak alapja volt, —• de talán nagyobb sikerrel működhetnék, ha az „Orsz. magyar vadászati védegylet" — titkos rendőröket, pénzügy-őröket is — jó jutalmazás mellett — rendelkezésére bocsátana ; igy majd nyomára juthatnánk az orgazdáknak. Szerk.) A központi Kárpátokból irják lapunknak (Podspadiról, márczius 30-ról), hogy ott a nagy-kakas (aznap először) megszólalt. Ugyanonnan — igen panaszkodnak az őz-állomány mind nagyobbmérvű fogyásáról. —• Mint testvérlapunknak a „ Vadász-Lap nak irják, e baj már kb. 10 év óta tapasztalható ; fő-okául egyrészt a hiúzok túlszaporodását, másrészt a nagy számban kóborló ebeket és kopókat tartják, melyek pusztítására (kivéve a bg Hohenlohe vadasterülete derék erdészeit) senki sem gondol. Ez utóbbiak az utóbbi 3 év alatt 11 db hiúzt fogtak vas-tőrben. — A szepességi vadásztársulatoknak volna legfőbb hivatásuk itt jó példával előmenni. Gróf Nádasdy Ferencz, Franzensbadból, márczius 29-én visszaérkezvén, ápril közepe felé elutazik siketfajd-vadászatra. Pribéri és vuchini Jankovich Géza szlavóniai birtokán, Ivarajkoviczán (melyről már mult számunkban említést tettünk) — mint, értesülünk — márczius 27-ig 111 db erdei szalonkát lőttek mindössze csak 4 napi vadászaton, és pedig két nap 3 puskás, két nap csak két vadász lőtte ezt a mennyiséget. Br. Podmaniezky Gézánál márczius 30-ig összesen 40 drb lőttek. Különben az idei szalonka-vándorlás (megkülönböztetésül irjuk e szót „búzástól", mely esti és reggeli időben csak 1 óráig tart) — daczára a roppant szárazságnak, — lielylyel közzel nem volt igen rosz. — A legfőbb vándorlási idő — az ország központja körül — márczius 18-tól 28-ig tartott, mint ezt a Bakony, Vértes és pilisi hegységekben, s a Duna balparti síksági erdőkben tapasztalni lehetett. A párosodás igen előrehaladott volt, s a márczius utolsó napjaiban lőtt nőstényeknél már egészen kifejlett tojás találtatott. Bécsi galamblőverseny-club 1885. Kedden, ápril 7-én, d. u. 1V

2 órakor tét (Poul) és handieap-lőversenyek tetszés szerint. Pénteken ápril 10-én d. u. 1 lj

t órakor: Egyleti dij kb. 100 frt értékben, handicap. Tét- és handicap-lövészetek. Megjegyzés. Kedvezőtlen idő esetében a lövészetek elbalasztatnak. Bécs, 1885. márczius 31. A titkárság. AGARÁSZAT és KOPÁSZAT. Falkavadászat. A gödingi parforce-vadászat nyolezadik napja mult hó 24-én volt, melyben O felsége is részt vett. A meet a neudorfi pályabáz és Pruscbanek közt volt s az eleresztett szarvas 45 perczig tartó s több jelentékeny akadálylyel érdekesbitett galopra nyújtott alkalmat. A kilenczedik napon a meet Hohenaunál volt kitűzve. O felsége ezúttal is részt vett a vadászatban, mely 1 óra és 5 perczig tartott run után halalival végződött. E két utóbbi nap vadászatain részt vettek : Ö Felsége, hg Taxis Imre, Berzeviczy alezredes s gr. Christalnigg és br. Fliesser szárnysegédek kíséretében; a braganzai berezeg, a naussaui herczeg és berezegné, br. Breidbacb, a master gróf Esterházy Miklós, bg Kinsky Ferdinand, az angol Trövet sir Paget, Odescalcbi berezegné, Esterházy Miklós, Solms és Licbtenstein Henrik berezegek, Kinsky Zaenko, Draskovick Iván. Apponyi Antal, Larisck György grófok és grófnék, továbbá Larisch Henrik, Esterházy Ferencz, Clam Ferencz, Waldstein György, Hoyos Alfred, Bercbtold Lipót, Kinsky Rudolf Ferdinand és Kinszky Ilud. Keresztély grófok, br. Vecseráné, Berehtoldsheim, Gudenus, Twickel, Offermann bárók, Baltazzi Hector ur nejével, André, Lesellier, Baltazzi Henrik, Meicbl György, Tränkel stb urak, s számos tiszt a gödingi garuisonból. Természetrajz. Hattyú, a megszelídült tigris-anya. A pesti állatkertben megfordultak előtt eléggé ismeretes talán, liogy Hattyú (a gróf Batthyáuv Elemér által 1878-ban indiai vadászatairól hozott nőstény tigris, mely itt neveltetett fel az állatkertben, s mely most mintegy 7éves), az utóbbi években már kétszer kölyliezett; de első kölykeit — melyek Atnuradtól valói; voltak (ez tavaly kimúlt) — mindjárt a mint világra jöttek, valóságos tigrisi kegyetlenséggel fölfalta. Pedig eléggé vigyázott é, vigyáztatott az állatkert buzgó igazgatója a mám-