Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-12-25 / 52. szám

508 Deczember 25. 1884. mely megbatározott tenye'szkerületeben nincsen kizarva. hogy egyes tenyésztő az általánosan megállapított, a divó iránytól egészen eltérőleg is tenyéazszen, lia kedve tartja vagv specialis érdeke követeli'; de miután a tenyészkerületek nem mesterségesen vagv elméletileg a zöld asztalnál alakíttatnak, hanem a tenyésztők kezében levő s a vidék viszonyai szerint alakult anyag túlnyomó minóségebez képest batároztatnak meg ; természetesnek találja ott mindenki, ba az eltűnő kisebbség vagy a privát passió állami gyáinolitásban nem részesül ; különösen, miután nemcsak főleg az állami ménekre van az országos tenyésztés alapítva, hanem elegendő számú mindenféle fajtájú jó magán mén is áll rendelkezésre. Nálunk Magyarországon azonban egészen máskép áll a dolog ! A 2200 állami mén képezi az országos tenyésztésnek majdnem egyedüli biztos alapforrását; kifogástalan községi mének csak igen elvétve találhatók, jó magán-méneket pedig egyes tenyésztők többnyire csak tulajdon használatra tartanak, mert a kisebb tenyésztők csak olv csekély fedeztetési dij fizetésére hajlandók, hogy azzal a magán vállalkozás fenn nem állhat A teuyészkerületek alakításának pedig föakadálya nálunk az, hogy a Muraközt és Vas-, Wopronmegyéknek nori jellegű tenyészanyaggal biró járásait kivéve, alig van vidék, hol a tenyésztők kezébeu csupa egyforma vagy csak hasonló jellegű lóanyag volna. Még azt sem lehet legtöbb esetben meghatározni, mely jelleg túlnyomó valamely községben. A „Bánság" némely falujában például majdnem egyforma számban van vegyest a nyugoti származású, nagyobb termetű, puhább sváb ló, a kicsiuy, szikár, de győzős magyar vagy szerb lóval. Miutáu a nagyobbtermetű értékesebb anyagból ott hintós lovat lehetne a Noniusok következetes és kizárólagos alkalmazása által nevelni, természetesen igen kívánatosnak tartanok, lia rögtön meghatározható lenne, miszerint a „Bánság" a nehezebb hámos és hintós lovak tenyésztési kerületét képezi, hova az állam csupán Nonius-iuéneket, s ezeknek ott nevelt ivadékait állítja fel apalovakként, s hol minden egyéb jelzett irányban is csupán ez anyag fejlesztését protegálja. Igen ám ! de mit mutat az eddigi tapasztalat ? Miután az állam a többi között eme tenyészkerületnek megalakítását is szükségesnek tartva, tiz év óta évről-évre szaporította a Bánságban a jó Nonius-méneket, utóbb is elért ama határig, hogy a községek képviselői s a tenyésztők nagy része a mének szétosztása alkalmával a további szaporítás ellen tiltakozott, sőt visszakivánta az az előtt zagyván s minden elv nélkül ott felállítva volt kicsiny, de igen tetszetős arabs méneket. Az állam természetesen nem teljesítette az utóbbi kívánságot, de a tenyésztők emez ellenséges áramlatával szemben, s a józan conservativ elvek parancsszavára mégis kénytelen volt elállni ama szándékától, miszerint a Bánság legnagyobb részét már most rögtön önálló meghatározott tenyészkerülette' alakítsa, hová csupán és kizárólag Noniusjellegű méneket küld. Hogy e példa mellett maradjunk, felemiitjük azt is, miszeriut éppen Torontálmegye egy rendkivül buzgó és erélyes lótenyésztési bizottmányi elnökkel bir, ki szintén az önálló tenyészkerület megalakításának szükségességétől áthatva, arra vállalkozott már néhány év előtt, hogy a megyének hozzá nagyon ragaszkodó községeit csupa Noniuscsődörök tartására birja. E buzgó elnök, Turn-Taxis Egon berezeg, egyenkint érintkezett az összes községekkel, minden lehetőt megtett, de úgy látszik, még eddig eredménytelenül, mert még ez idén is a verseczi íueukiosztásuál alkalmunk volt több közsé» fed. állomások száma mének száma Megye Be sztercze-Xaszód Kolos Szolnok-Doboka Torda-Aranvos 1883. 1884. évben 1883. 1884. évben fed. kanezák száma 1883. I 1884 évben 4 11 7 3 14 24 23 17 12 763 28 1003 20 839 16 696 672 1117 726 719 egy menre ! átlag esett 1883. I 1884. évben 54'/a 42 34' j 41 56 391/, 36 45 Oss/.esen : 27 27 76 3301 3214 42', 42 A fentebbi kimutatás szerint rolt tehát: A sz -fehérvári méntelep területén 233 251 645 683 31431 34753 47 51 „ nagy-körösi „ „ 217 i 230 552 598 26167 |27954 46 462/s „ debreczeni „ „ 144 140 392 406 18040 |18706 45'/

2 46 „ szepsi-szt.-györgyi„ 98 1 95 288 289 11513 112172 40 42 Összesen : 692 716 1877 1976 187151 93585 46'/

2 47% Mint e sommázatból kitűnik, az idén a fedezett kanezák átlaga mindenik méntelep területén emelkedett, s végeredményben a mult évivel szemben 46

1/

!-ről 47 V

2"

r

e- — Az állomások száma 24-el, az állomásokon volt mének száma pedig 99-el szaporodott ; ba ehhez hozzáadjuk a bérmén-szaporulatot, 30 dbot, (mult évben 170, az idén 200), ugy a méntelepek létszámában 129 főnyi emelkedést konstatálhatunk. E 200 bérmén 6850 kanczát fedezett, vagyis 34 átlaggal, tehát ezeknél is 4-el emelkedett az átlag, mivel mult évben 170 bérmén 5152 kanczát fedezett, vagyis 30

'/j átlaggal. Összefoglalva már most az összes fedezett kanczákat, s az összes méneket, látjuk, hogy a mének száma a tavalyi 2047-el szemben 2176-ra, a fedezett kanezák száma pedig 92,303-ról 100.435-re emelkedett. A szaporodás tehát 8132 darab, s az átlag 46

1 evi 44%-hez /s» képest kettővel mi a mult emelkedett. Ha az állami mének létszámában mutatkozó 129 szaporodással szemben figyelembe veszszük a 8132 kanczaszaporodást, ugy látni fogjuk, bogy e mének mindegyikére e kanczákból átlag 63 esik, tehát oly szám, mely mig egyrészről fényesen igazolja a szaporítás szükségét, addig más részről azt is, hogy a tenyésztők igen jól tudják méltányolni, ugy a köz- mint a magánérdek szempontjából, az államnak a közgazdaság terén nyilvánuló eme támogatását. Budapest, 1884. deczember bó. Szily Zsiga. Hazai falkavadászataink 1884 ben. A kiskartali kopófalka működése: A szárazság és korai fagy miatt csak 14 vadászat volt 13 killel. — Vadásztak: Br. Podmaniczky Geiza master, br. Podmaniczky Levente, Henneberg Károly altábornagy, Gbyczy Béla altábornagy, Bobory György őrnagy és neje, Beniczky Adáui gr. Teleki Józsi, gr. Teleki Gyula. br. Radvánszky János, Fáy Béla, Fáy Halász Gida. Biró Lajos, Isaák István, Karsai Vilmos, Dessewffy Ödön, Dobner Géza százados és Balta Béla főhadnagy urak vezetése alatt lévő jászberényi bonvéd lovagló-iskolából 14 honvédtiszt. Ide igt.tjuk az ez idényben vadászatban részt vett lovak jegyzékét: Master és whip Radvánszky Sándor Beniczky Ádám Gr. Teleki József 2-ik Vhlp lovak B. Podmaniczky Levente Fáy Béla Fáy Gida Biró Lajos Isaák István Dezseffv Ödön A ló neve Dáma TündérBihar Olga Lisa Neszes Pic-nic Popolani Lilla Nelli Segesváry Dajka Cserhát Irma Morzsa Holló Fecsko Legény Holló Miranda Kedvencz Legyes Berta Confience Liska Vezér Bojtár Rugós be ce tS Ф с с Apja Anyja с — Hol neveltetett ? о tó tó со о й il 11 félvér fekete kancza Botcin 6 Czinkotán 4 „ pej я — 1 Homokon 6 telivér sárga herélt Jo у es Bertha 3 Geszt 8 félvér и kancza Botcin 1 Czinkota 3 PÔ я Tai revay Tapio 1 K. Kartal 3 telivér s4rga я Tai revay Tapio Nevain 1 K. Kartal 7 deres я — 1 15 félvér sárga herélt Frölich 6 A bony 6 я pej sárga kancza Ecsed 1 Varsány 4 n pej sárga я Tairevay 1 Zsambok 4 n pej я Tairevay — 1 Homok 8 „ я я Belero — 4 Gyömrö 4 telivér sárga я Game Cock Guard 2 Gyömrö Gyömtö 4 félvér pej я Furioso — 1 Gyömrö Gyömtö — deres я — — 1 Gyömrö Gyömtö — fekete я Pony к 1 — 8 félvér я я Jarquin félvér 4 Kisbér 3 telivér pej mén Eredmény Bimbó 1 F. Haraszt 4 félvér fekete kancza Grizlv B. félvér 1 8 n pej я Wilsford я 1 Gr. Keglevich 7 я fí я Grizly II. я 4 B. Podmaniczky 4 » n я Cserhás я 1 Jánoshida 6 я » я Darius 1 Tetétlen id teliyér sárga я Stark Waldtraulein 1 id. félvér pej herélt Gidrau félvér 1 • id и pej Duke 1 6 я ' n я — Oakball 2 9 >? fekete kancza — 5