Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883
1883-12-20 / 51. szám
Vadász- és Verseny-Lap. 473 kiismeretes betöltése pedig azok tiszteletét biztosítja számára. Ha az állomásvezető a tenyésztők bizalmával és tiszteletével dicsekedhetik, ezáltal egyszersmind ama helyzetbe jut, hogy alkalmazásánál, állásánál fogva a lótenyésztés emelésére bizonyos mérvben befolyást gyakorolhat, amennyiben a tenyésztők egy valóban derék állomásvezető tanácsait mindenesetre követendik. Kifogástalan erkölcsi viselet, illedelmesség, jellemszilárdság és részrehajlatlanság, nélkülözhetlen tulajdonságait képezik egy jó állomásvezetőnek. Minthogy az állami mének a meghatározott dij lefizetése mellett, kivétel nélkül minden tenyésztőnek egyaránt szolgálatára állnak, ennélfogva a legszigorúbb büntetés terhe alatt tiltva van ugy az állomásvezetőnek, mint a méneskari legénységnek a fedeztetésért valami külön dijazást igényelni vagy kikötni. ü.p oly kevéssé szabad az állomásvezetőnek, valamelyik tenyésztőt előnyben részesíteni, legyen bár az illető kaDczatulajdonos állásánál, befolyásánál vagy egyéb körülményeknél fogva bármi rendű előkelő egyéniség. Nem szabad tehát — bármily előnyt illetőleg — még ily kiválóbb egyéniség kívánságának sem helyet adni, hanem általában és szigorúan ama sort kell megtartani, a mely sorban a tenyésztők kanczáikkal jelentkeztek, és a milyen sortartást a tenyésztás alapelvei megkövetelnek. A befolyás, melyet az állomásvezető a lótenyésztés emelése érdekében a földmives tenyésztőkre gyakorolhat, abban áll, hogy ő ama lótenyésztési alapelvek követését ajánlja a tenyésztőknek, mely alapelveket az észszerű lótenyésztés üzéséro vonatkozó utasítás foglal magában. A mének jártatása. Hogy a csődörök jó egészségben legyenek, és hogy étvágyuk folytonosan megmaradjon, elkerülhetlenűl szükséges őket naponkint megfelelő mozgásban részesiteni. A jártatás kint a szabadban történik. A jártatásban a kellő mértéket megtartani szükséges azért, mert a túlságos sok mozgás megerőltetést von maga után és a mén állapotában hanyatlást idéz elő, ha pedig kevés a mozgás, akkor a ménnél a vérkeringés kellő mérve gátoltatik, az étvágy fogy, Charlie" és „Peter"-rel a 2000 guineát, igy összesen négy nyereményt csinált a „kétéves Derby"-ben a tizenkét év alatt. „Hester"-rel és „Frivolity "-vei mint első és második az 1000 g.-ért futott, és az előbbi elnyerte a Criterion Stakest kétéves koiában. A „Middle Park Plate"-n kivül „Prince Charlie" mint kétéves még a Criteriont és más versenyt is nyert. Azonkívül elnyerte a 2000 guineát és sok más versenyt; ez a mén a leggyorsabb futók egyikének bizonyult, mely valaha nyerget viselt. „Hawthornden" amidőn Bedford" - ban volt idomitáson, megnyerte a doncasteri St.Legert, és e ló tulajdonosának Mr. T. V. Morgannak még sokat küldtek ki győzelemre a Bedford-Lodge istállóból. „Peter" kitűnő kétéves győző lett Mr. Dawson számára, és e lóval kilátása volt első Derbyjét megnyerni. Legjobban eltalálta Dawson, midőn 1877-ben megvette „Falmouth"-ot, mint egyévest, csak 100 guineáért. Ezzel nyert több jó versenyt és eladta Mr. Grettonnak 6000 g-ért és bizonyos kikötésekkel, ha a Derbyt megnyerné. Mr. Best számára megnyerte „Julius Caesar"-ral Ascotban a Royal Hunt Cupöt és két más versenyt; Mr. Best csak kibérelte e lovat Mr. Geetől. — Ha időm engedné, tudnék még oly hosszú lajstromot kiállítani, mint a karom, mind ama győztes lóról, mely egy oly érdemdús idomitó-család sarjadékától jött, mint ő. Arthus. az emésztés akadályoztatik, s a ki nem elégítő mozgás folytán a mén minden kivezetésnél nyugtalanná válik, mig másrészt a mozgáshiány folytán izmai lazulnak. A mének jártatása rendszerint két óráig tartson. Hogy eme jártatás alatt a csődörök menynyi ideig lovagoltassanak ügetésben és menynyit lépésben, azt a mén egyénisége, az időszak és időjárás természete alapján vagy általános vagy időszaki utasításával a ménteleposztály parancsnoksága határozza meg. A lovaglás kezdetének ideje és tartama a fedeztetési idény egyes hónapjaiban a következő : Márcziusban reggeli 7 J/ 2 órától 9 1/ 3 óráig. Áprilban „ 6V 2 „ 8V2 » Májusban „ 5 „ 7 „ Juniusban „4 „6 „ A szükséghez képest a méntelep és teleposztály-parancsnokok fel vannak jogositva a mozogtatás tekintetében a viszonyok szerint rendelkezni. Eleve kimondatik, hogy rosz időjárás esetében a mének nem reggel, hanem délután jártatandók. E jártatásnak azonban naponkint meg kell történnie. Semmiféle körülmények között sem szabad a méneket idegen egyéniségeknek vagy idegen katonai legénységnek lovagolni. — E rendelet pontos betartásáért az állomásvezetőt a legszigorúbb felelősség terheli. Ugyancsak szigorú büntetés terhe alatt tiltatik a méneket a kijelölt órákon kivül, vagy más helyen, mint a mely erre meghatározva van, jártatni. Ha két ünnepnap következik egymásután, akkor a méneket az ünnepek közül a másodikon kell jártatni. A jártatásnak tehát, ha az első ünnepnapon nem is, de a máso- 1 dikon okvetlen meg kell történni. A lovagló-területűi használt területnek lehetőleg porhanyónak vagy ruganyosnak és simának (6Íknak) kell lenni, miért is e czélra legmegfelelőbben a legelők vagy ugarmezők választandók. A ménteleposztály parancsnokságának jogában áll, illetőleg ez fel van hatalmazva — ha a helyi viszonyok ugy hozzák magukkal — a jártatási és a fedeztetési órákat, valamint a fedezési helyet megváltoztatni és ezt közhirré tenni. A fedeztetési órák. A mének jártatására kitűzött idő eltelte után azonnal kezdetét veszi a fedeztetés. A fedeztetési órák kezdődnek: Márcziusban 9 órakor Áprilisban 8 és V2 órakor. Májusban 7 órakor Juniusban 6 órakor reggel és délután pedig az egész idény alatt 4 órakor. Főszabálykint követendő az, hogy a fedeztetetésnek reggel l0 1/ 2 óra után, délután pedig 5 1/ a óra után befejezve kell lenni, vagyis az emiitett időn tul fedeztetni nem szabad azért, hogy az etetési idő elérkeztével a mének már teljesen nyugodtak lehessenek. A fedeztetés. Fedezés, hágás, vagy ugrás alatt a ménnek a kanczával való nemi közösülését értjük. A kancza rendszerint 11 és 1/ 3-ad hónapig vagyis 340 napig hordja hasában csikaját. Ez idő eltelte után bekövetkezik az ellés. A mén az év minden szakában kész a fedezésre, azonban a kaneza nem minden időben engedi magára a mént. Már a természet ugy rendezte be, hogy a kancza leggyakrabban tavaszkor sárlik, s csakis sárláskor engedi magára a mént. A természet e rendje a mezei gazdák legnagyobb előnyére van, mert a kancza ilyenkor meghágatva, elleni vagy a télen, vagy kora tavaszszal, tehát akkor fog, midőn az ő munkájára a gazdának legkevesebb szüksége van. Midőn a munkaidő beáll, a kancza már elég jól érzi magát, s a csikó is elég erős, anyját a munka mellett követni. Az anyatej, a jó legelő élvezete a fiatal csikót annyira táplálja, annyira kifejleszti, hogy mielőtt a következő télen uj ellés bekövetkezik, a csikó már önmaga képes táplálékát keresni, és eléggé kifejlett arra, hogy anyja segitségét teljesen nélkülözheti, — a hideget és az idő viszontagságait már könnyen kibirja. Eme most mondott okokból történik az, bogy a mének a fedeztetési állomásokra a kora tavaszszal állíttatnak csak fel. A tapasztalás azt tanitja, hogy ama csikó, mely januárban vagy februárban jön a világra, rendesen kevesebb csikóbetegségnek van kitéve s azt könnyebben állja ki, mint a későbbi évszakban született. A mén ivarszervét a herék, a herezacskó, a mony és a monyhüvely alkotják. A herékben képződik a him ondója, mely a megmerevedett mony csatornáján keresztül lökésszerűen ömlik át a kancza ivarszervébe. Az ondó nyúlós folyadék, melyben az ondó-állatkák egész tömege nyüzsög. A kancza ivarszerveit képezik : a szeméremajkak a csiklóval, a hüvely, méhszáj, az anyaméh, a jobb és baloldali szarvacska, a két petecsatorna és a két petefészek. Végűi ide számítandó még a tőgy, mint az elletett csikó felneveléséhez szükséges szerv. A sárlás ideje alatt az összes nemi szervekben a rendesnél sokkal nagyobb és gyorsabb vérkeringés áll be, miért is a külső részek teltebbek és simábbak lesznek, a belső részek szintén megduzzadnak és egyszersmind vereses szint öltenek. A petefészekről, mely belől kisebb, kifelé azonban mindinkább nagyobbodó petetojásokkal van telve, a legérettebbek közül egy vagy több leválik, és a megfeszült és emelkedett petevezető-csatornába jutva, ezen keresztül az anyaméhbe vezettetik. Ez időszakban a sárlás a legfőbb fokot éri el. — Az anya-méh ekkor hátrafelé tolatik,a méhszáj kitágul, tehát ama helyzetet veszi fel, midőn a mén ondójának felvételére legkedvezőbb. Ha emez időpont felhasználása elhanyagoltatik, ez esetben az anya, petéje az anyaméhben, vagy az odavezető útban tönkre megy, elhal; ha azonban a közösülés ily alkalommal mgtörtént, akkor a mén ondója könnyen behatolhat a kaneza anyaméhébe, hogy ott a kancza petéjével egyesülve, a megtermékenyítést eredményezze. — A megtermékenyítésre az ondónak egyetlen cseppje is elégséges, minthogy egy ily cseppben levő ondóállatkák, és ezek közül csak egynek jelenléte és az anyaméhbe való bejutása elégséges arra, hogy az anyaállat megtermékenyittessék. Szabadban, a legelőn vagy ménesben, a csődör maga keresi ki magának az alkalmas sárló kanczát, hogy megfedezze. Kézből való fedeztetésnél egészen máskép áll a dolog azért, mert itt a ménnek a kanczára engedése a fedeztetést vezető egyéntől függ, tehát itt a kanczák megtermékenyítése a sárlási időpont pontos eltalálásától és a valódi sárlás meg-, illetve felismerésétől függ, miért is, mint láthatni, a sárlás jeleinek kellő ismerete a lótenyésztés tekintetében nagyon fontos körülmény. Hogy valamely kancza sárlik, azt a következő jelekről lehet felismerni, u. m. a sárló kanczán bizonyos nyugtalanság vesz erőt, mit azelőtt rajta tapasztalni nem lehetett; igen sokat nyerit, különösen pedig akkor, ha más lovakat lát maga felé közeledni; hátulsó testének, a lágyéknak, hasnak, keresztcsontnak stb. minden érintésére igen érzékeny. Emez érintések neki igen jól esnek, ő maga is keres alkalmat arra, hogy eme testrészeit valami idegen tárgyhoz dörzsölhesse, ilyenkor farkát magasra emeli és folytonosan csóválja.
