Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-04-12 / 15. szám

Má

rcz

iu

s 1. 1883. "Vadász- és Verseny-Lap. 125 ból kétségtelen s ez alapon az értekezlet megtartása elhatároztatott, a tanácskozás sorozatába következő kérdések feletti határozást indítványozza felvétetni, mely indítványokhoz egyúttal határozott javaslatait is csatolja. — Úgymint: I. Hogy az értekezlet határozatképes legyen, tekintettel arra, hogy részint külön, részint szaklapokban az összes hazai egyletek meghívást nyertek, — kimondandó mindenekelőtt, hogy minden képviselt egylet ezen az értekezleten (a későbbi határozatképességről a meghozandó szabályok fogván intézkedni) egy szavazattal bir. II. Tanácskozás tárgyává volna teendő, hogy a képviselt egyletek — a hazai vizisport emelésére — czélszerűnek látják-e egy orszá gos evező-szövetkezet megalalcitását ? A győri csónakázó-egylet csak ily szövetkezettől reméli a hazai vizi-sport felvirágozását. — Hogy miért? indokolja a következő alapszabály-javaslattal, mely a szövetkezet czélját a legszebben fejti ki, mely főbb vonásaiban nem sóját eszméje, de a killföld szakköreinek hosszas tapasztalaton alapuló nyilvánulása s melyet csak tanácskozási alap gyanánt nyújt, kijelentve, hogy — miután főczélul a szövetkezet hasonló elvek alapján való megalakulását tűzte ki, — az alábbi tervezet egyes eszméihez nem ragaszkodik feltétlenül. E szövetkezeti alapstabá lytervezet a következő volna1. §. Ama magyarországi evező-egyletek, melyek a jelen alapszabályokat elfogadják, a magyarországi •evező-szövetkezetet képezik. 2. §. A szövetkezet czélja Magyarországban az evezés sportjának és egyöDtetü kifejlesztésének minél tágabb köríí és minél magasabb tökélyi álláspontra való emelése. 3. §. E czélra vezető eszközöknek ismeri: a) a közvélemény megnyerését és a vizi sport tervszerű terjesztését, b), az ösztönzést magyar evező egyletek alakítására minden kedvező alkalommal s mindenütt bol ily egylet alakítását a meglevő tényezők megengedik, továbbá a keletkező egy letek tények és tanácsok utján való gyámolitását, c), szóvetkezeti nagygyűlések tartását, d), jelentések és statisztikai adatok beszerzését, ugy ezek közhirré tételét, e), magyar evező ünnepélyek rendezését, f), bajnoki, nemzetközi és nemzeti versenyek rendezését és azok pártolását, g), a honi hajóipar megteremtését és pártolását, h), verseny dijak beszerzétét s alap megteremtését, i), egységes vrrsenyszabályok alkotását, valamint általános hajózási és sportszabályok meghozatalát, — végre: k., közvetítői és választott birói tevékenység kifejtését. 4. §. Hogy hol legyen a szövetkezet szókhelye, ez iránt határozott javaslatot nem tesz az egylet. A német evezőszövetkezetnél a szövetkezet székhelye a választmány mindenkori elnökének lakhelye. 5. §. A szövetkezet tagjává lesz az a magyarországi evező egylet, mely alapszabályainak a szövet kezet választmányához való beküldése mellett, a felvételre irásban jelentkezik. A felvétel vagy ennek megtagadása felett a szövetkezeti választmány két hó alatt határozni köteles. A felvétel megtagadása ellen a szövetkezet nagygyűléséhez való felebbezési joggal élhetni. 6. §. A szövetkezethez tartozó egyletek és tagjaikra nézve jelen alapszabályok, valamint a nagygyűlés és választmány jogérvénycs határozatai és egyéb szabályai kötelezők. 7. §. A szövetkezet által rendezendő versenyeken, esak a szövetkezethez tartozó egyletek tagjai vehetnek részt. A szövetkezetbe tartozó egyletek, illetve tagjaik csak oly nemzeti versenyeken vehetnek részt, melyeket a szövetkezet vagy ahhoz tartozó egylet rendez. E szabály nem értendő a nemzetközi-, egyleti-, házi- és magán-versenyekre (match). 8. §. A szövetkezet tagdijai mennyisége iránt határozott javaslatot nem teszünk. — A tagdíj megállapításánál a szükséglet s a résztvevő egyletek száma és nagysága irányadó — A német szövetkezetnél minden szövetkezeti egylet az előző évben volt minden működő tagja után egy márkát fizet. — Ez a tagdíj a belépés ntán egy hó alatt, minden következő évben pedig január hóban fizetendő. 9. §. Minden egylet köteles a szövetkezeti választmánynak tagjai névjegyzékét, alapszabályai változtatását és évi jelentését évenkint beküldeni. 10. §. A szövetkezet ügyeit intézik : a) a nagy gyűlés, b) a választmány. 11. §. A nagy gyűlés a szövetkezeti egyletek képviselőiből alakul. — Minden egylet jogosítva van bizonyos tagszám után egy képviselőt küldeni. — A kulcs itt uyilt kérdésnek hagyatik. — Németországban minden 25 működő tagra esik egy képviselő. Ötön felüli tört a számitásnál teljesnek vétetik. — A tagszám megállapításánál irányadó, hány tag után fizetett az egylet a folyó évben járulékot. — Minden n

agy gyűlés előtt a képviselők neve bejelentendő s ba e bejelentés elmaradt, a legutóbb megnevezve volt képviselő képviseli az egyletet. Szavazatok helyettesíthetők, de egy képviselő csak egy egylet szavazatait érvényesítheti. 12. §. A rendes nagy gyűlés évenkint egyszer tartatik meg. - Netán szükséges rendkívüli nagy gyűléseket a szövetkezeti választmány hi egybe. — A rendkivüli nagy gyűlést legalább három egylet indokolt Írásbeli kérelmére egybehívni köteles. 13. §. Minden nagy gyűlés tárgysorozata legalább négy héttel a határnap előtt közhirré teeudőabbsn a lapban, melyet ily közlésekre a nagy gyűlés eleve kijelöl. — A nagy gyűlés jegyzőkönyve ugyanabban a lapban szintén közhirré teendő. 14. §. a nagy gyűlés elnökségét a választmány elnöke vagy helyettese viszi s ha ezek közül egyik sincs jelen, eseti elnököt a nagy gyűlés választ. — A választmány tagjai az uj választmány megválasztatásáig viszik az ügyeket még az esetben is, ha nem egyleti küldöttek. 15. §. A nagy gyűlés hatáskörébe tartoznak : a) a választmány és pénztár jelentésének megvizsgálása és jóváhagyása iránti határozathozatal, b) az evezési sport ügyek felett általánosságban való tanácskozás és határozathozatal, különösen pedig a versenyszabályok megállapítása c) választások megejtése illetve azok szabályosságának vizsgálata, d) a legközelebbi nagy gyűlés helyének megállapítása, e) a választmány és egyes kiküldöttek indítványai feletti határozás, f) felebbezett ügyek elintézése, g) a nagygyűlés tárgysorozatának megállapítása, — végre h) az alapszabályok megváltoztatása. 16. Egyes képviselők önálló indítványai csak ugy kerülhetnek a nagygyűlésen tárgyalás alá, ha öt héttel a nagygyűlés batárideje előtt a választmánynak írásban bejelentetnek A tárgysorozaton levő indítványokra vonatkozó pót- vagy változtatási indítványok nem esnek e szabály alá. 17 §. A határozatok általános szavazattöbbséggel hozatnak Az alapszabály változtatás csak kétharmadnyi szótöbbséggel határozható el. A választások, — ha a jelenlevő szavazatok egynegyed része kivánja, — Írásban történnek. 18. § Az elnököt és a választmányt a nagygyűlés választja. A választmány .annyi tagból áll, ahány egylet-tagja van a szövetkezetnek. Ha c szám páros, az elnök a válaszmányi tagok számán felül választatik, ugy hogy a választmány tagjainak száma az elnökkel együtt mindig páratlan legyen. Az elnökhelyettest és tisztviselőket a választmány saját kebeléből választja. Eg) személyben több tisztviselő functiója is egyesíthető. A nagygyűlés határozatképességének megállapítása nyílt kerdésnek hagyatik fenn az indítványozó egylet részéről. 19. §. A választmány hatásköréhez tartozik: a) a szövetkezet kifelé való képviselete, b) a 3 §-ban jelzett eszközöknek a szövetkezet czélja elérése tekintetéből való keresztülvitele és a nagygyűlés határozatainak foganatosítása, c) a pénztár és levéltár kezelése, d) a nagygyűlések előkészítése, ej a rendes nagygyűlés idejének és a rendkivüli nagygyűlés ideje és helyének meghatározása, I) uj tagok felvétele feletti határozathozatal, g) elnökhelyettes és tisztviselők, úgy választott biróság kebeléből való választása, h) a szövetkezeti tagok közt felmerült vitás kérdések, és — választott bírósága által — minden az evező sportot érdeklő vitás ügy elintézése, i) felebbezett ügyek felterjesztése a nagygyűléshez. 20. §. Oly okmányok, melyek által a szövetkezet kötelezettségeket vállal, az elnök vagy helyetteso és egy választmányi tag által együttesen Írandók alá. 21. §. A választmány határozatképességének megállapítása nyílt kérdésnek hagyatik fenn. A választmány határozatait vagy rendes ülésein vagy körlevél alapján hozza általános szavazattöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. 22. §. A választmány az uj választmány megalakulásáig viszi az ügyeket. Az a vál. tag, ki a szövetkezetbe tartozó amaz egyletből kilép, melynek tagja megválasztatásakor volt, azonnal megszűnik a választmány tagja lenni. 23. A választmány állandó vagy eseti szakbizottságokat küldhet ki a nagygyűlések-, ünnepélyek-, bajnok- vagy egyéb versenyek rendezésire, a köteléken kivül álló vizi sport-barátok esetleges bevonása mellett. 24. §. A választmány előzetes választott birósági eljárás alapján a szövetkezethez tartozó valamely egyletet tagsági jogai gyakorlatától felfüggeszthet. A kizáratást esak a nagygyűlés határozhatja el. 25. §. A szövetkezet kiadásai fedezésére a szövetkezet pénztára szolgál, melynek alapiát a tagjárulékok vagy egyéb adományok s ünnepélyi — úgy versenyjövedelmek képezik. Mindezek az egyleti pénztárba szolgáltatandók be. 26. §. A szövetkezet tisztviselői és választmány^ tisztüket díjtalanul viszik. — A pénztárból csak kezelési készkiadások téríttetnek meg, hová az uta zási költségek nem számithatók. 27. §. A tagdíj-hátralékos egyletek a nagy gyűlésen iilési és szavazati jogukat nem gyakorolhatják. — Amaz egyletek, melyek két évi járulékkal vannak hátralékban, a választmány által az egyleti kötelékből törölhetők. 28. §. A szövetkezeti egyletek közt felmerülő vitás kérdéseket feltétlenül, más evező sportbéli vitás ügyeket az esetben intéz el a szövetkezet választott biróságii, ha mindkét fél-bíráskodásának magát aláveti.. 29. §. A választott biróságot a választmány azonnal megalakulása után saját kebeléből választja. — Tagjai száma legalább 3, kik az elnököt önmaguk választják. — Érdekeltség esetén az érdekelt helyébe a választmány esetről-esetre választ tagot. — Határozata érvényességéhez legalább 2 tag jelenléte kívántatik az elnökön kivül. — Határozatai a légközelebbi nagy gyűléshez birtokon kivül felebbezhetők.j — A választott biróság költségeit a vitában álló felek viselik s azt maga a választott biróság állapítja meg. 30 §. A szövetkezet (eloszlása csak nagy gyűlésen — a tárgysorozatban való szabályszerű meghirdetés után — a jelenlévők báromnegyed szótöbbségével határozható el. — Ez esetben a nagy gyűlés a felszámolókat megválasztja s rendelkezik a szövetkezeti vagyon hováforditása iránt. — Eme határozat foganatosítás előtt a magas kormányhoz felterjesztendő. 31. §. A mennyiben a szövetkezet az alapszabályokban kitűzött czélt szem elől tévesztené stb. * * * A. mennyiben az értekezlet a szövetkezet megalakítását elhatározná s a fennebbi alapszabályokat általánosságban alakulási alap 1 elfogadná, határozatba volna hozandó, hogy a jelen értekezleten megjelent képviselők terjeszszék azt egyleteik elé, a meg nem jelent egyleteknek pedig küldessenek meg — a ma hozott összes határozatokkal egyetemben — Írásban — ama felszólitá-sal, hogy ily alapon a megalakítandó szövetkezetbe belépui hajlandók-e? Határoztassék el, hogy a mennyiben az erre beérkezendő s a jelen értekezlet által kijelölendő helyre küldendő jelentésekből 4 egyletnek részvéte biztosítva il etve kilá ásba helyezve van; a kijelölendő közeg az alakuló közgyűlést valamely meghatározandó helyre és időre (részünkről Budapesten és a májusi verseny utáni napnak reggeli 9 órája a nemzeti hajós-egylet helyiségébe ajánltatik) hivja egybe ama hozzáadással, hogy a kiküldött képviselők meghatalmazásukat Írásban bemutatni tartoznak. Határoztassék meg az is, hogy az ala» kuló közgyűlésen minden képviselt egyletnek hány szavazata lesz s képviselhet-e minden egylet Írásbeli meghatalmazás mellett ugyanezen az alakuló közgyűlésen egy egyletet? Mi indítványozzuk, hogy az alakuló közgyűlésen minden megjelent egylet egy szava-, zattal birjon, s egy meg nem jelent egyletet is képviselhessen. — Ez, tekintettel a kezdet nehézségeire, — kivételkép s csak ez esetre —, megengedhető volna. Netáni indítványok tárgyalása. Ezekben előterjesztettük ama vezéreszméket, melyek a f. é. ápril 29-iki visegrádi országos értekezlet tanácskozása tárgyát képeznék. Méltóztassék ez eszméket előlegesen is megvitatni s küldötteiket határozott utasításokkal ellátni. Végül kérjük a küldötteket, hogy kellő tájékozhatás végett már ez értekezletre az egylet állását, tagjai számát, vagyonát és szervezetét feltüntető jelentést magukkal hozzanak s az országban netán tudtunkon kivül az ő tudtukkal létező evező egyleteket akkora bejelentsék. A győri csónakázó-egylet választmányának 1883. évi ápril hó 5 én tartott üléséből. Mihálkovics Tivadar, h. elnök. Budapest, 1883. ápril 3-án. Igen tisztelt Szerkesztő úr! Becses lapjának f. évi márczius 29-én megjelent 13 dik számából tudomására jutván annak, hogy a „Nemzeti hajós egylet" és a „Győri csónakázó-egylet

u a „Vadász- és Verseny Lap"-ot" hivatalos közlönyének elfogadta, az ugyanott Fülepp Kálmán és Mihálkovics Tivadar uraknak mint a fenti két egylet érdemdús tagjainak közzétett érdekes czikke és közleményéből örömmel tapasztalám az egyletek eme czélszerü intézkedéseinek nyomban való gyiimölcsözését, s igy azt