Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-04-12 / 15. szám

126 Vadász- és Verseny-Lap. Április 12. 1863. hogy becses lapja mily hivatott központi találkozója a sport érdekeknek. Ki egyszer igazi hive volt valamely sportnak, azt ez mindig érdekelni fogj«- Mint a „Nemzeti haiós­egyiet" nek a budapesti vizi-sport fénykorában sok éven át működő tagja, — ha már az evezőt most nem forgatom is, de érdekel az iigy, s legyen szabad röviden hozzá szólni. Midőn tisztelt barátom Fülepp Kálmán a magyar vizi sport pangását fajunk és társadalmi viszonyaink­nak s a főváros részvétlenségének tulajdonítja— nincs egészen igaza, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy Magyarországon a sport minden ága — mely köny­nyen hozzá íérhetővé tétetik és ügyesen van arran­girozva — igen gyors virágzásnak indul; legyen elég e tekintetben a korcsolyázásra, uszó versenyeinkre, valamint ujabban a lóversenyekre hivatkozni — me­lyek igen nagy közönséget szoktak vonzani. Hajós versenyt is láttam olyat, persze még a régibb időkben, midőn a Duna mindkét partja oly teli volt a nézőközönség nagy tömegével, hogy még a várhegyen is tolongás volt. Nem a közönségben kell tehát a hibát keresni talán, hanem a rendezés hiányosságában. Nem sza­bad a közönséget untatni. A versenyeket gyorsan egymásután kell lefolyatni, s nem szabad azokat, kik versenylátás végett jöttek, a verseny láthatásától meg­fosztani; — szóval, itt az idö, hogy Magyarországon a fordulással való versenypályák megszűnjenek. Mert képzel­hető-e, hogy a közönség lelkesültsége unalomba ne csapjon át, midőn a hosszan tartó előkészületek utón nem lát egyebet, mint a messze távolban látszatlanul eldőlt verseny győztesét magánosan visszajönni stb. Mily egészen más ez a fordulás nélküli versenyeknél. 44 Eltekintve néhány kisebb fordulás nélküli magán­versenyeimről, emlékszem — és emlékezni fognak bi­zonyára még sokáig mindazok kik azon jelen voltak — a budapesti vizi-sport fénykorában a . nemzeti ha­jós-egylet" által rendezett ama kis, fordulás nélküli hajós versenyre, melyen a három négyes rowlock hajó ugy érkezett meg a pályabirák előtt, hogy az utolsó hajó orra a győztes hajó kormányánál hátrább nem maradt, a solo párevezós győztese pedis csak egy láb­nyi hosszúsággal győzött, és be fogja látni minden szakavatott egyén, hogy mily óriási mérvben külön­bözött eme verseny a szokásos fordulással való verse­nyektől. Felismerte ezt a közönség is, és érdekeltsége, izgatottsága egész lelkesültségre ment át. A mely közönség igy vesz részt a hajós verse­nyekben, az nem fogja a csónakászok foglalk ozását fél vállról nézni, mert nem fogja azt unalmasnak ta­lálni mint a szokásos versenyeken, és e közönség­ből fog kiválni a vizi-sport annyi közlegénye, és ezekből annyi hivatott vitéz, hogy mire Fülepp Kál­mán — ma még fajunk indole- tikján kesergő barátom — evező helyett szintén már esak a tollat fogja forgatni, ez a magyar vizi-sportról arany betűkkel fog irni. (Érdeme lesz benne.) Ha fentnevezett barátom amaz óhajából, hogy a hajós versenyek a magasabb tökélynek megfelelőbbé téttessenek, az általam fent jelzett irányt ki nem zária, ugy eme kifejezett óhajához csatlakozom, bár kény­telen vagyok kijelenteni, hogy nézetem szerint a ma­gyar vizi sport felvirágzására nézve egyelőre nem azt tartom egyedül szükségesnek hogy a versenyek minél nagyobb sz básuakká legyenek, hanem a minél gyako­ribb apró versenyeket tartom üdvösnek, mert jó versenyző csak a versenypályán nevekedhetik, és a közönség ér­deklődése folytonos ápolás által növeltetik. * * * A „győri csónak ázó-egylet" érdemdús tagja Mi­hálkovics Tivadar ur közleményéből megértvén, hogy ez egyletnél az „Eléve u (jelölt vagy gyakornok)-féle intézmény hozatott be, ez intézményt a vidék szá­mára igen, de a fővárosban — legalább jelenleg — a vizi-sportra ép oly káros hatásúnak tartanám, a mily üdvös hatásúnak kell lennie egy vidéki városban. A „nemzeti hajós-egylet"-ben ugyanis létezett évek előtt kísérletül egy némileg hasonló intézmény, de a tapasztalat rövid idő múlva azt mutatta, hogy a főváros társadalmi viszonyai mellett ehhez hasonló intézmény, a sportnak közvetett uton való veszélyez­tetése nélkül meg nem honosítható. E társadalmi nehézségeken kivül még azért sem volna ez intézmény jelenleg a fővárosban be­hozható, mert a fővárosi Duna veszélyei az ily „Elévé" (jelölt) csapatokhoz rendkívüli biztos és erélyes kor­mányosokat és mesterembereket kívánnának meg, ilyenek pedig még a régi szép napokban is csak oly kivételesen állottak rendelkezésre, hogy azokat az első rangú csapatoktól a vizi-sport ügyének veszé­lyeztetése nélkül megvonni, lehetetlenség lett volna. Ezeket akartam megjegyezni, és pedig azért, hogy az összes érdekeltek figyelmét felhívjam hajó­zási ügyünkre. Heinrich Gyula. ATHLETIKA, TESTGYAKORLAT. t Matolay Elek, a nemzeti torna-egylet elnöke, a magyar tornászat jeles bajnoka, egy jellemes, nemes­szivű ember — a mult vasárnap, rövid betegeskedés után elhunyt. Nagy a veszteség, mely az anya-egyle­tet érte kitűnő vezérének elhunytával, de szelleme él egy edzett ifjabb generatióban, s a feladat — mely­nek életét szentelt--, hogy a magyar ifjúságot a test­nevelés terén a nyugat-európai ifjúság színvonalára emelje — már kezd teljesedésbe menn . E sorok irója a legmélyebben érzi a súlyos csa­pást, mert az elhunyt nemes férfiúhoz, sok évi egy­leti együttes tevékenység fűztek, s mert ifjúságának tornászati etaő babérait, s testi fejlődöttségét az ő ve­zénylete alatt álló derék egyletben arathatta. A Ma­gyar Athletikai-Club 1875-dik évi megalakulása alkal­mával kivívott fényes versenyeit leginkább a nemzeti torna-egyletből kilépett elsőrangú tornászoknak kö­szönhetvén, az elhunyt derék férfiú felett, a hála ér­zetével bevallhatjuk ezt. ' Porzsolt. Tavaszi training a Magyar Athletikai Clubban. A lovarda nagy csarnokában, kedden, csötörtökön és szombaton esti '/ a7 és V2 9 óra között, az athletika minden nemében, a legélénkebb és legtarkább élet mutatkozik. Az arany iljuság teljesen kibeverte a far­sang fáradalmait, elpihentek a párbajok, és a felpezs­dülő erők, a legnemesebb és férfiasabb vetélkedések­ben mérkőznek egymással. Kiválóan érdekesek és szépek a sövény-gát-ugrá sok, az idő elleni futás és távugrási gyakorlatok, mert ezekben kell. az uj nevezőknek, a bajnokjelöltek kipróbált erőivel megküzdeni. Dáni és Vessa, ez idő szerinti bajnok jelöltek igen jó conditióban vannak, s az utóbbi még a leg­csikorgóbb hidegekben is szakadatlanul folytatta pagy gyalog kirándulásait. Kíváncsi vagyok, hogy az Athl. Club, a nemzeti Tornaegylet s az egyetemi ifjúság résztvevése mellett kisbaári Kiss Ferencz (az athleti­kai club alelnöke) által f hó 14-re Gödöllőre terve­zett magán jellegű verseny gyaloglásnál, a hallomás szerint közel 50 résztvevő közt — Vesta György hogyan állja meg a sarat? A boxolás is lassan tért kezd hódítani, s az Ang­liából vissza iött dr. Molnár Ignácz barátunk, a M. A. C. egyik buzgó tagja, lelkeson buzdítja a Club tagjait, utánozzák a londoni athletikai Clubok hatal­mas box versenyeit; szerinte ugyan Albion spleenes fiai, sok esetben megtagadják hires hideg vérüket, mert a box keztyüket ledobva, gyakorlataik közben is agyba főbe és véresre verik egymást. Az ujabban szép számmal belépett tagokat, az athletikai gyakorlatok sok - ágú elemeibe, Zsingor Mihály és Halász Zsigmond művezető, illetve box­mesterek vezetik be, s az egyes csapatoknak vezeté­sében, s a gyakori próbaversenyek rendezésében a Porzsolt testvérek és Asbóth Jenő is tevékenyen közreműködnek. Kívánatos volna, ha a mult évben szép sikerrel működött idősebb alhléták csapatja, minél elébb újra megalakulna. Megemlítjük ezúttal, hogy clubunkban, egy eléggé nem dicsérhető mozgalom indult meg az irányban, bogy a langyosabb reggelek beálltával tömegesebb gyalog partiek rendeztessenek a főváros festőibb és erdősebh vidékeire: meg vagyunk győződve, hogy különösen a M. A. C.-nak ama tagjai, kik társadalmi állásaiknál fogva, a nyári saison alatt, a főváros po­rához és fülledt levegőjéhez vannak kötve, nem fog­nak késni, e kedélyesnek ígérkező s olcsó tourista­kirándulásokhoz csatlakozni, Egy öreg athlcta. NB. Ez utóbbi irányban megállapítandó részlete­ket különben, nem sokára közzé tehetjük. Kardvívás. Strakay jóhirfí vivómesterünk iskolájában, — mint rendes tudósítónkat értesítették — a napokban diszes női társaság előtt, egy zártkörű kardvivási productió tartatott, s a rendkívül szép eredmény utón bátran constatóiható, hogy a derék Keresztessy József régi vivó gárdája után, a fővárosnak ez idő szerint legha­talmasabb és gyakorlottabb kardvivói, ez iskolában találhatók fel; s egy dr. Pap Mór, dr. Kosztka Emil, Kubik Béla, Páltöldi, a két Lisznyay, Bekényi, Kell­ner Kálmán, br. Podmaniczky Bandi, s többi jeles társaik, mindig készen mérkőzhetnének meg az egy idő óta sokat emlegetett szabadkai legelső vivókkal; s ha megvalósul az őszi nagy vivóversenyek munka alatt lévő programmja, ifjú barátainkat biztosan a részt­vevők között fogjuk találni. Ezúttal lehetetlen nem refiectálnom, a vívómeste­rek között megkezdett, de a közbejött számos aka dály miatt elodázott vetélkedés alkalmával, közérzet­tel constatáit amaz érzékeny hiányra, mely a kard- és tőr vivási viadalok rendes versenyszabályainak meg nem állapiiásában áll; s a legnagyobb megelégedéssel fogja reménylem, a vivás nemes sportjának minden barátja venni, azt az örvendetes hirt, hogy a M. A. C. egy lel­kes alapító és vezető tagja, ki egyúttal a Keresztessy első gárdájáuak egyik legfélelmesebb vivója is, eme régen érzett hiányon segítendő, egy részletes vivóver­seny-propositiót fog legközelebb kidolgozni és a M. A. C.-nak rendelkezésére bocsátani. Egy régiathléla. E sorok irója, ki a jelenleg Sopronban lakó Szi­gethi Sándornak a M. A. C. első zártkörű viadalán a tőrvívásban ellenfele, s egyúttal hálás tanítványa is volt, a közérdekben barátilag és nyilt téren felkéri, hogy ismert szakértelménél fogva, szíveskednék, a tőr­vívás versenyszabályait — tekintettel különösen az általa személyesen ismert és tanulmányozott párisi Ma­rinaque-féle jeles iskolára — e lapok hasábjain meg­ismertetni, avagy a M. A. C. elnökségéhez megküldeni. HÍRHARANG­A p)ágai versenyekre vonatkozó eredeti tudÓBltá­sunk épen lapunk bezártakor érkezvén, azt csak la­punk következő számában közölhetjük már. * . * * A freudenaui versenytéren a Jockey-Club állványa és az udvari páholy mult szerdán éjjel leégett. Á tűz, állítólag, az ott dolgozó bádogosok vigyázatlansága miatt történt, kik a nap folytán csöveket forrasztgat­tak össze. A Jockey-Club versenyigazgatósága "zon­ban mindent elkövet, hogy a legközelebbi meetingre már, a tűz okozta hiányokon okvetlen segítve legyen, melyre nézve az épitésbeá a munkások már is lázas tevékenységgel működnek közre. * * * 1 A párisi tavaszi versenyek második napján (ápr. 1.) a szép idő nagy közönséget csalt ki a versenygyepre. Farfadet­nek a „Prix de Longchamps"-ban való győ­zelme oly versenytársak ellen, mint Sztory és Rubens, melyek Franeziaországban az 1880-diki tenyésztések legsikerültebb csikaiul tekintettek, fényesen igazolta ama jó véleményt, melyet a tulajdonos gróf Lagrange Farfadet iránt táplált, a midőn tavaly a Dangu-ménes fÖloszlatósa alkalmával e 2é csikót 100,000 frkért sem adta el. Farfadetama Farandole-nak az ivadéka, melyet 1882-ben gr. Lehndorff Németországba szállított s je­lenleg az olschowai ménesben van. Farfadet, ama győ­zelme által egyszerre első Favorit lett a Iranczia Der­byre. — A „ Prix Rainbow 1 1­ban, ez 5000 meteres versenyben az öéves Bariolet (ap Trocadéro a Bario­lette) ujabb levelet tűzött babérjaihoz, a mennyiben Vestont, Cliót és Jasmint könnyeden verte meg. Ez. egy nap alatt versenyértékekben nem kevesebb mint 92,225 frank lett kiosztva a különböző futamokban, mi eléggé tanúskodik a franczia versenyügy nagy len­dületéről. * * * A jb tábori lovasokat díjazó egylet jelenti, hogy az idén a díjlovaglás május 26-án a Práterben (Bécsben) tartatik m g a szokott módozatok mellett, a követ­kező föltételekkel: a) Díjlovaglás, nyitva ama versenyzőknek, kik ilyenben még első dijat nem nyertek. b) Díjlovaglás, nyitva ama versenyzőknek, kik az a) alatti dijban már egy első dijat nyertek. a) Dijugrás. Belföldi lovaknak. b) Dijugrás. Nemzetközi lovaknak. Jeu de Bai re, ha legalább 3 lovas versenyez. Utiköltségmegteritése, mint korábban. Nevezési zárlat május 20-án Homolacz őrnagynál, Bécsben. * * • Hg Pöninski Leander, ki a prágai versenyeket meg­előzőleg a smichovi réten lovát előkészítette, oly sze­rencsétlenül bukott le, hogy eszméletlen állapotban vitték el a végzetes színhelyről. A herczeg, állítólag, erős agyrázkódást szenvedett. * . * n A paui tavaszi meeting második napján a De Cas­tries herczeg 3é p ménje Ideal nyerte meg a „Prix des Tribunes"-1. E mén a kisbéri ménesben fedező Craig Millarnak első ivadéka, mely e tavaszi idény­ben sikerrel indíttatott. * * 44 A lajtán-tuli területen fölállított fedezőmének száma tavaly 193 l-re rúgott, melyek közt 76 telivér, 749 félvér, 165 norfolki, 1 eredeti arab, 28 telivér ke­leti, 105 lippizai, 9 kladrubi, 1 percheron, 17 burgundi, 5 angol carthorse, 313 pinzgaui, 7 huzzul, 1 furlani, 15 ardenni, 4 haflingi, 22 walloni volt. Ez évre a kü­lönböző telepeken 1966 mén állíttatott föl, mely szám 9 walloni, 7 ardenni és 6 norfolkinak importálása ál­tal 1988 ra szaporodott föl. Felelős szerkesztőÁs kiadó-tulajdonos: Sárkány János Ferencz. Szerkesztőtárs: PráVBCzky Aurél. N YILTTÉR. BACHRUCH A. ékszerész. Váczi-utcza 25. sz. Budapesten, ajánlja saját készítményeit aranyban, ezüst­ben, drága kövekben. — Különlegességek : phantasie-tárgyak, verseny- és vadász-dijak saját mintázatok és rajzolatok szerint. Frommer A. Herrman nagybani magűzlete BUDAPESTEN, Vll-dik ker. Károly-körut 9. szám. Mind a tavaszi fő-, mind pedig a többi külön­féle specialis árjegyzékek, felszólításra bér­mentve megküldetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom