Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-12-14 / 50. szám

Nov ember 23. 1882. VADÁSZ- ÉS VJERSENY-LAP. 451 Nógrádmegye területére nem ád elegendő szá­mú állami mént ; bogy ott a magánosok jó apaló tartásaért nem szubvenczionáltatnak ; — hogy a megyebeli jobbmódú községek, melyek alkalmas mént venni óhajtanának, pénzért sem kapnak az államtól; hogy a megyében fedező sok rosz minőségű községi és magánménnek valamint az idétlen méncsikóknak kiherélése el nem rendeltetik ; hogy az annyira szüksé­ges közös csikólegelők alkakitása államilag nem segélyeztetik. Egyszóval, hogy a kor­mány nem tesz eleget Nógrádmegye lóte­nyésztéseért ; mely ennélfogva roszúl is áll. Hogy e feljajdulás jogosult vagy jogo­sulatlan volta felett kellő tájékozottsággal Ítélhessünk, szükségesnek véljük először a főkérdést., az állami méneknek elégtelen számú beosztását, az összehasonlító statistika alapján megvilágítani; s ezért is, valamint egyáltalán az egész ország tenyészanyagának számszerinti megismertetése érdekében össze­állítottuk és itt közöljük a következő betű­rendes táblázatot. A megye neve BI srï g — -Ф £ й я­3-ф -ф г Ч NI s я о „ га: í's <= и . .S с. -л и ' ® я й " s g s о Я á § 1-е » а s " ï S 1 s s i Abauj-Torna 60 18614 " 310 8827 27 326 Arad 104 51950 497 18720 29 645 Árva 36 10-283 280 2116 16 352 Bács 178 139895 782 63227 86 735 Baranya 88 55917 632 20749 43 472 Bars 46 17059 367 7043 24 285 Békés 59 57673 970 22539 41 305 Bereg 64 12746 196 4514 10 451 Bihar 192 77730 403 24750 39 634 Borsod 61 28-293 459 13283 28 474 ( 'sanád 28 29094 1003 10879 33 329 Csongrád 57 39398 683 18988 37 513 Esztergom 19 9629 504 4605 15 307 Fejér 72 29839 413 15899 66 240 Gömör 71 18435 257 6186 20 309 Győr 24 14724 598 7890 33 239 Hajdú — — — 11024 3-2 344 Heves 11 1 62040 541 14652 32 457 Hont 44 11458 258 5029 11 457 Jász-N.-Kun­Szolnok — — — 23354 54 432 Komárom 51 27301 529 14664 50 293 Krassó-Szörény — — — 8017 18 445 Liptó 39 6253 159 1304 4 324 Mármaros 179 15115 89 3309 7 434 Moson 33 18024 533 7632 21 363 Nógrád 75 23869 314 8888 18 493 Nyitra 99 36769 368 15261 42 363 Pest 188 97537 516 49255 90 542 Pozsony Sáros 74 34256 457 148-26 45 329 Pozsony Sáros 65 11646 176 3685 14 263 Somogy Sopron 114 53137 465 24846 55 451 Somogy Sopron 57 20423 355 7007 33 212 Szabolcs 103 37701 363 11781 33 357 Szatmár 101 40067 402 15618 24 650 Szepes 63 14872 239 4714 11 428 Ternes 103 86527 839 34480 51 676 Tolna 63 36471 576 19177 62 309 Torontál 119 146537 1228 74951 94 797 Trencsén 80 12004 149 3452 16 •215 Turócz 19 4201 210 1254 6 209 Ugocsa 20 5837 283 1511 6 251 Ung Vas 53 9615 181 4735 16 295 Ung Vas 87 •24186 276 14966 35 424 Veszprém 72 23731 327 10375 38 299 Zala 85 30899 363 17369 50 347 Zólyom 49 7936 161 1816 3 605 Zemplén 107' 32818 304 14508 38i381 Összesen tehát Magyarország a 15 erdélyi vár­1562 445 megye nélkül 3728 1631388 437 696841 1562 445 Az erdélyi 15 megyében 954 188264 197 71954 280 256 388 768795 1842 418 Mindösszesen te- i hát egész Ma­gyarországon 4682 1819652 *) E rovatban az összes lovak száma az 1870-ik évi népszámlási adatok alapján vétetett fel, miután az ujabb népszámlálás a lovakra nem terjesztetett ki. **) E rovatban a folyó év tavaszán megejtett katonai lóösszeirás adatai állíttattak össze, mely al­kalommal csupán a kétévesnél idősebb lovak írattak össze. A kimutatott létszámon felül Horvátor­szágban és hozzátartozó határőrvidéken még mintegy 250,000 ló találtatik, úgy hogy a magyar korona területén összesen a 2 milliót is meghaladja a lovak száma. Miután azon­ban Horvátország Varasdon külön tart egy méntelepet mintegy 150 ménnel saját budget­jéből, annálfogva a szorosabban vett Magyar­ország lótenyésztésének megítélésénél csak a feDtebbi kimutatás adatai vehetők alapúi. Eme kimutatásból azt látjuk, hogy a jövő évben összesen 1842 állami mén lesz or­szágszerte az egyes fedeztetési állomásokon a tenyésztők rendelkezésére bocsátva, azonki­vül pedig még 170 állami mént egyes mé­nestulajdonosok és nagyobb tenyésztők vet­tek bérbe az állami méntelepek létszámából ; mely létszám 14 év előtt az átvételnél csak 1100 főből állott, de ma már, mint látjuk, a 2000 et meghaladja. Az egyes megyék fedeztetési állomásain a kimutatás szerint ugy van elosztva az 1842 állami mén, hogy az aránylag legbő­vebben részesitett megyében is 212 kancza, a legmostohábban álló megyében pedig majd­nem 800 kancza esik egy állami ménre, mely pedig legjobb esetben átlag csak 50 kanczát fedezhet. Ezzel szemben, s tekintve azt, hogy az egész országban csak minden 418 kancza után van egy állami mén, s hogy 10 megyé­ben még sokkal kedvezőtlenebb arány van, mint a 493 kancza után egy állami ménnel biró Nógrádmegyében; azt hiszszük, miszerint a „nógrádmegyei jtenyésztő" be fogja látni, hogy e megye az állami mének dolgában aránylag nem a legmostohábban áll. De ez­zel korántsem azt akarjuk mondani, hogy ál­talánosan nem kellene szaporítani az állami mének számát ! Ellenkezőleg : igenis épen en­nek sürgős szükségét fennen hangoztatjuk mi is. Ha az állami támogatásnak más irányait tekintjük, ott meg Nógrádmegye utóbbi idők­ben kiváló mértékben részesittetett. Igy például községek vagy magánvállal­kozók által közrendelkezésre bocsátott alkal­mas apalovak tartásának segélyezésére össze­sen 10000 frt állott ez idén a budgetben ren­delkezésre, s ebből 400 frtot e megye nyert. Továbbá a jövő évben először kerülnek a községek számára kiosztásra az egyéves ko­rukban vásárolt és Mezőhegyesen felnevelt mének. Van ilyen jelenleg 26 s ezekből 3 oda van Ígérve Nógrádmegyénck bárom év alatt lefizetendő 300 forintért. Végre minden évben jutalomdijosztás tar­tatik a megye két városában. A csikólegelők kérdése még fel sem me­rült e megyében, hogyan támogathassa tehát az állam? Ha a megye buzgó lótenyészbizott­sági elnöke lehetségesnek fogná tartani a kez­deményezést, bizonyára támogatásban is ré szesűlend. Hogy a rosszabb minőségű községi és magánmének vagy az idétlen méncsikók ki­heréltessenek, azt ne óhajtsa oly melegen a tisztelt „nógrádmegyei tenyésztő." Addig mig jobb apalovakai elegendő mennyiségben va­lami módon előteremteni nem tudunk, ne bántsuk a gyengébb minőségűt sem ; mert különben nem lesz csikó. Ezzel iparkodtunk felvilágosítani a tisz­telt felszólalót, s köszönjük neki, hogy alkal­mat adott egyúttal országos lótenyésztésünk általános számszerinti állapotának feltünte­tésére. Hogy országos lótenyésztésünk terén mi­nőség tekintetében általánosan nagyot halad­tunk az utolsó D/a évtized alatt, az tagadha­tatlan tény; de hogy ma is még nagyon távol állunk ama poleztól, melynek elérésére közgazdasági viszonyaink utalnak, az sem vonható kétségbe. Jobban állunk tehát mint bajdanában de azért még most sem állunk elég jól. Ujabb tevékenységre, ujabb haladásra van szükség az országos lótenyésztés teréu. Minő irányban? minő eszközökkel? Erről majd más alkalommal ! VADASZAT és LÖVÉSZET. Vedrődön gr. Zichy József ő méltóságánál decz. 3-án és a következő napokon tartattak meg az évenkint szokásos vadászatok ; az első napon roppant hózivatar és szélben; más­nap és harmadnap szebb idő volt. A 3 napi vadászaton, átlag 14 puskás által lövetett: 4 őz, 1429 nyul, 524 fáczány, 73 fogoly, 6 külön féle; összesen 2036 darab vad. Ha első nap nem oly irtóztató az idő — melytől a hajtók szök­döstek — 200 nyúllal több lövetett volna; daczára ennek, az első napi első hajtásban — mint halljuk, — gr. К. T. maga egy sarok, állá­son 60 drb nyulat lőtt. Részt vettek a vadá­szatban a házi uron kivül Károlyi Tibor, Zichy János, D'Orsay, Dezasse, Zichy Béla és Szápáry Károly grófok, Keleti Károly min. tanácsos, br. Podmaniczky Géza, br. Vay Dénes, Odescalchi Gyula hg stb. Daczára az első napi hózivatarnak, a v.idászat egy részét végig nézték a kastély úrnője és rokonai és vendégei Odescalchi hgnő, br. Podmaniczky Gézáné, Szápáry grófnő, Vay bárónő. * * X * Gr. Forgách László, mándoki pagonyai­ban, midőn a kurta ideig tartó fogy beálltá­val a lovas vadászatok szünetelni voltak kénytelenek, puska-vadászatokat tartott, me­lyen, daczára a rosz időnek (mert a nyulak majdnem mind a sik mezőkre vonultak ki) 185 nyul és 19 róka lövetett. Részt vettek a vadászaton a háziúr, Sándor és István tesi­vérek, gr. Szirmay Vincze, Czobel István, br. Sennyey István huszár hadnagy, gr. Vay Tibor, ifj. gr. Lónyay Menyhért és Gábor, Lónyay Sándor, Jármy Imre és Miklós urak. Agarászat, kopászat. Falkavadászatok. A mándoki vadász-idény. Mióta a kazsui vadásztársulat feloszlott és grót Forgách László egy magán-falkát ala­pított Mándokon, alkalmasint egy idény sem folyt le — ugy a vadászsportot mint egyéb más mulatságokat — illetőleg oly kellemesen és si­keresen, mint az 1882 diki idény. A nemes gróf két — egy sebes és egy las­súbb — falkával birván, rendes vadászatait októ­ber hó közepe után megkezdve, ba csak az idő engedte, minden nap vadászott. Ama szi­vélyesség, szeretetreméltóság, meíylyel ugy a háziúr, mint a Lady Patroness vendégeit fogadni és látni »zokta, a különben bosszú éveken át ott egybegyűlni szokott vadásztár­saságot már október bó végével ugy szólváu teljes számmal Mándokon egybegyüjtötte. Folyt aztán a vadászat szakadatlanul a leg­jobb eredménynyel, kedvvel, és a master va­dásznaplója bir oly szép runöket, oly nagy­szerű vadászatokat felmutatni, minőkhöz ha­sonlót az azelőtti években csak nagyritkán. A kutyák jósága mellett, miután sok ba­lali egészen check nélkül éretett el, s a sok esőzések által bekövetkezett mély talaj a lo­vak jóságát ez évben valóban erősen próbára tevé, bátran állithatjuk, miszerint, hogy azok a várak ozásnaü oly jól megfeleltek, csakis ama jó classisnak tulajdonitható, melybe valóban tartoznak s melyek a mándoki istál­lókban rendszerint találhatók. — A mester­nek Angliából suportált magasabb vérű huu­terjei (csakis ilyeneken szokott lovagolni) s a nagy-szalánczi ménesből kikerült telivérek, köztük például egy AmariUis (Amaranthus, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom