Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-01-13 / 2. szám

10 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁR 13. 1881. Egylet jelen nem volt tagjait is leginkább érdekelhetik. Az egvlet mult évi jövedelmei és kiadágairól — gr. Andrássy Aladár ő méltósága (ki gr. Szapáry Iván és br. Üchtritz Zs. urakkal azok pontos átvizsgálását végezte) ama megnyugtató eredményt küzölheté a közgyűléssel, hogv a lefolyt év jövedelmeiből egy tetemes összeg (circa 20000 frt) plus mutatkozik ; ez összeg több más kölcsönnel együtt az uj versenytéri építkezésekre fordittatott ugyan időközben, de miután ezek befejeztettek — ha a kiadások jövőre is oly arányt tartanak a jövedelemmel, mint eddig — ugy az a terhek amortisatiójára fog fordíttathatni, Ama kérdésre — hogy mennyire rúghat az az összeg, mely az uj versenytérre fordíttatott, s mennyire az, melynek megtérítéséről illetőleg ainortisatiójáról s kamatairól gondos kodni kell : Blaskovics Miklós ur — mint a távollevő Elnök helyettese, s a tanácskozások vezetője ama felvilágosítással szolgált, hogy minta különböző szakosztályok referenseinek munkálataiból meggyőződött, az összes kölcsönök, melyek e czélra fordíttattak, négy categoriába oszthatók a következő positiókkal : Részvényesektől 124000 frt Kilenczes bizottság 600C0 frt Alapítványi pénz 30000 frt Lovaregyleti és egyéb jövedelmekből 3U000 frt, melyek közül az utóbbinak visszatérítése egészen elesik. A másik három kölcsön is oly természetű, hál' istennek — hogy nem zaklat, s visszafizetéseiket következőleg proponálja a választmány — 40 év alatt, miáltal az évi szükséglet azok fedezésére a következő lenDe: Részvényeseknek évi kamat circa 7200 frt Részvények évi törlesztésére 3000 frt Alapítványi pénztári kamat 1500 frt Alapítványi pénztári törlesztés 800 frt Kilenczes bízottsági kamat 3000 frt Kilenczes bizottság törlesztés 1500 frt Összesen 17000 frt Miután pedig az uj versenytéri kezdő év (az is csak fél év) jövedelmi maradéka — mint ez már emlitve volt — oly kedvezőnek mutatkozott, igen nagy a remény — miszerint ez aránylag mérsékelt évi kötelezettség a jövedelmekből folyvást könnyen fedezhető leend, s emellett az Egylet, hivatásának főczéljára — a lóversenyek és telivér-tenyésztésnek emelésére is tetemes összeget fordíthat. * « Kapcsolatban ezzel, következett gróf Batthyány Elemér előadása a Directorium által kidolgozott, s előterjesztett 1881-ik évi költség-előirányzathoz — melynek folyamában constatálja az előtte szóló által előadottakat — mint az épitő bizottság egyik tagja, s kifejti, miszerint a Directorium a jövő évi budget előirányzatánál, — mindenek előtt a fentemiitett kötelezettségeket vette számba, s a remélhető jövedelem maradékát forditá verseny czélokra, melyek programmât már jó eleve — köztudomásra adta a versenyigazgatóság. A közgyűlés látható elégedettséggel vevé mindez előadásokat ; s mind a kölcsönök amortisatiójára vonatkozó javaslatokat, mind a jövő évi előirányzatot s 10 napi versenyprogrammot helyesléssel fogadá. * , * * Ép oly nagy érdekkel vevé az alapítványi pénztár állásáról Blaskovics Miklós ur által előadottakat, melyek fő-főpoint]e abból áll, hogy e pénztár 1876 óta — midőn annak kezelését Bl. M„ gr. Károlyi Gyula és gróf Sztáray János átvették: 18000 írtról 35000 írtra szaporodott — az időközben erélyesen bekövetelt régi kamat hátrálékok s befizetett alapítványi tőkékből ; minek tolytán a bizottság ama javaslata, hogy az igy felszaporodott összegből 30000 frt, mint befizetett alapítványi tőke (benne levén az az 1050 arany is, ini régebbi kikölcsönzés folytán elveszett) külön kezeltessék, s a kamatok évenkint az illető alapítványi versenydijakra kiadassanak, teljesíthető lett ; a maradék circa 5000 frtra nézve azt határozá a közgyűlés, hogy abból egy külön tartalék-pénztár alakittassék. Mind a választmány mind a közgyűlés tárgyalásain — az évi számadások részletes kimutatása, a jövő évi költség-előirányzat, az alapítványi pénztár állása, és az uj versenytért épitő bizottság elszámolásának egész füzetet tevő jelentése számos példányban köz betekintésre ki volt téve. Ez utóbbi kimutatást a közgyűlés egy hármas bizottságnak (Beretvás Endre, báró Radvánszky Géza és Latinovics uraknak) adta ki átvizsgálásul, ama kötelezettséggel, hogy arról egy rendkívüli közgyűlésnek maj-j dan jelentést tegyen. Következtek ezután a választmányokban már el íbb megvitatott legislativák. Br. Üchtritz Zsigmond néhány, az egylet bel kormányzatának tökélyetesitésére irányzott — alapszabályváltoztatásokat indítványoz. Mindenekelőtt a budgetkészités jogát — mely a directoriumra volt ruházva, szeretné e testületről, mely inkább csak executive — a választmányra ruháztatni.Ennek feladata lenne az év folytán mutatkozó jövedelmek és kiadásokból kitüntetni : mi fordítható ez Egylet kötelezettségeinek teljesithetésére, és mennyi adható versenyczélokra, s ennek keretében készítheti elő aztán a Directorium a jövő évi versenyek programmját. Az indítvány, mint az egyleti viszonyok tökéletesen correct és parlamentaris kinyomata — helyesléssel fogadtatott; ugyszinte elismerésre talált br. Üchtritz ama javaslata, bogy a Directorium működési ideje — az eddigi 1 évről 3 évre hosszabbittassék, mi által a versenyek technikai egyöntetűségében szükséges stabilitásra nagyobb garantia nyuj tátik. Elfogadtattak még a következő indítványok is. A Directorium tagjai távollét esetében helyettesithetik magokat lovaregyleti tagok által; versenyek alkalmára kötelesek magokat helyettesíteni. — Oly ügyekben — midőn mint Stewardok érdekelve volnának : társaik választás utján helyettesitik őket. — Az évi rendes közgyűlés — hogy a jövő évi budget és ebből folyólag a versenyprogramul jó előre nyilvánossá tétethessék : deczember havában tartassék; a számadások átvizsgálására pedig az októberi verseny meeting alkalmával tartatni szokott választmányi gyűlésből számvizsgáló bizottság előre neveztessék ki. * * * Befejezésül gr. Sztáray János, mint a pest}, és bécsi Jockey-Clubok részéről a közös versenytörvények hiányainak javítására kinevezett állandó bizottság egyik tagja — terjeszté elő a bizottság által kidolgozott ujabb teher-táblázatokat mind a sik- mind a gát- és akadályversenyekre ; jelenté egyúttal, bogy a bécsi Jickey-Club választmánya — elfogadá ama változtatásoT À R С Z A. Különbség a hajdani és jelenkori lovagiskola közt Lovaglás, vivás és táncz — a nemes férfi-nevelés alphája — a szellemi mivelődés mellett, különösen psdi*; a lovaglás. A közép- vagy is lovagkorban, minden fiatal nemesnek, ha eléggé erősnek mutatkozott a fegyverek forgatására, paripát adtak alája és tanították a lónak idomitására és gondjainak viselésére, — valamint a liarczban teljesítendő szolgálatra való kiképeztetésére. Akkoron nem egy lovagnak egyetlen örökségét fegyverzete és harczi paripája képezé, melyekkel a csatatérre vagy a lovagjáték porondjára vonult, hogy ott tiszteletet, hírnevet, s ez által birtokot és zselléreket, sőt gyakran menyasszonyt is hóditson meg magának, avagy ha esetleg egy tett fogadást teljesítenie kellett. Paripa nélkül akkori időkben nem vala tekintélye a nemesnek, s egy olyat, ki a csatasikra vagy a baj-helyre gyalog felvonult volna, nem is tekintették igazi lovagnak. Régi okmányok bizonyítják, mily nagy tekintélye volt hajdanában a lovas ' embernek, s mily nagy előnyökben részesültek a gyalog-harczosokkal szemben. Nálunk ч nemesség — mint sok ideig egyedüli honvédség — mindig lovon harczolt ; s hogy a lovaglási iskola gyakorlata őseinknél — igen gyakorlati lehetett : azt harczaik eredményéből következtethetjük. A királyi főlovászmester egyszersmind a legfőbb zászlós urak egyike volt. Hasonlóau a franczia királyság első leg tekintélyesebb hivatala (a Connetable) szintén az udvari főlovászmeser volt. A lovagok vaspánczélokba burkoltatták picipáikat, ily módon megvédvén őket a harczban megsebesülés ellen, ápolásukat csupán a leghűségesebb, kipróbált kézre bizván, sőt sok lovag sajátkezűleg ápolta harczi ménét. A lovag harczi paripája családjához tartozónak tekintetett, mely utazásoknál, vagy marsoknál ap ródok által vezettetve követé gazdáját. Későbbi időkben nagyobbak lettek a nemesi ranggal szemben emelt követelések, s a lovak idomitása alattvalókra bizatott,— kik ezentúl maguk tanitották az urfiakat, a begyakorlott lovakat a porondon ide s tova forgatni, s utóbbiakat minden ? csatatéren és a lovagjátéknál előforduló mozdulatokra kiképezni, hogy megtanulják az ellent, ugy a fegyver, mint a ló segélyével legyőzni vagy a lovagjáték alkalmával magukat a hölgyek előtt előnvös színben bemutatni. — Ez oktatas módozatai idővel bizonyos rendszerbe fog laltattak, s valószínűleg itt veszi eredetét az oskola-lovaglás, — 8 innen keletkeznek az oskola lovak is. A lőpor, emez a lovagiasságot felbontó, s lassankint megölő méreg feltalálása után azonban ч párbajok ritkábbak kezdtek lenni; bátorság, vitéz elszántság, és ügyesség nem voltak többé mérvadók ; a csaták ezen il csak a harczolók létszáma, s a csapatok által kivitt, magasabb taktikai szempontokon alapuló mozdulatok által döntettek el ; a lovag személyes bátorsága elveszté eddigi jelentékenységét, minthogy ezentúl a leggyávább ficzkó, bokor mögött leselkedve egy ujj-nyomással biztosan porba teritheté a legdaliásabb leventét is. Mindamellett azonban, — a lovaglás művészete mégis megmaradt továbbra is — a lovagias nevelésnek föfeltétele. A társadalmi szokások finomodásával egyúttal a lovaglás is finomult, s mindinkább magasabb fokra képeztetett ki, úgyhogy már IV. Heurik, XII. és XIV-ik Lajos fr. királyok korában a tökély oly magas fokát érte volt el, a minőt mai nap csak elvétve szemlélhetünk még — néhány fejedelmi ház lo vardáiban. A mint egyátalában az emberi szokásoknak minden finomodása Olasz- és Francziaországbau vette eredetét, ugy a lovaglás finomitása is. Nápoly volt bölcsője a finomított lovaglásnak, innen vitetett Salamon de la Bruyél által, ki a IV. Henrik udvaránál Le veri table maréchal parfait volt, franczia földre, tökélyesbittetett Antoine de Pluviuel (a pilárok feltalalója XIII Lajos lovászmestere) által. Francziaország azonbau nemcsak a lovaglást finomitotta, hanem a sport egy másik ágát is kultiválta — a hajsz-raddszatokaU — A fényűző franczia királyok korszakába i • m rt о nemét legi .bban kedvűitek, -s eg^soeu rendszeresen, Unaepólyosen, а legszigorúbb illemszabályok szem előtt tartása mellett