Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-11-24 / 47. szám

441 nek s igy testi kifejlődésükben hátra maradnak s csak silány ivadékot szolgáltatnak s nemzedékről nemzedékre mindinkább selejtesednek. Azonkívül kétéves kanczák, sőt még fiatalabb állatok is eke vagy szekér elé fogatnak ; hároméves korában a paraszt ló mindenféle munkát végez, még a legnehezebbet is, noha kevés táplálékben részesül. Az istállókon is sok kívánni valót láthatni. Többnyire gályákból font félszerek ezek, itt-ott agyaggal betapasztva. A faistállók, melyek némely falvakban találhatók, nagyon alacsonyak, sötétek, tisztátlanok s a gályákból font istállóknál még silányabbak. Jóllehet az ujabb időkben a kormányközegek, méneshivatalok s egyes gazdagabb birtokosok lehetőleg minden* elkövettek, hogy a parasztokat okszerűbb tenyésztésre és táplálásra ösztönözzék; de csak egyes helyeken látható ez ösztönzésnek kellő eredménye. A lótenyésztés emelése tekintetében legpoutosabb rendszabály volt itt — mint a többi keleti kormányzóságban — jeles fedező mének fölállítása. De mivel az e ménekhez vezetett kanczák többnyire kicsinyek, selej- I tesek voltak, csak elvétve lehet értékesebb ivadékokra találni Némi buzditásul szolgál a tenyésztő parasztok közt ama körülmény, hogy a helyhatóságok minden évben néhány oly fiatal mént vásárolnak meg, melyek nemesebb ménekkel való keresztezésből származtak. Darabjáért 50—100 rubelt is fizettek, tehát jóval többet mint a mennyiért átalában ily pasztlovak a vásáron elkelnek. A vidéki nemesség méneseiben már több évtized óta sukkal nagyobb gond mutatkozik a tenyésztésnél, mint a parasztság méneseiben 8 tagadhatatlan, hogy ennek következtében most e kormányzóságból nem egy használható és értékes ló kerül a birodalom különböző piaczaira. Nishegorodban öt ügető-törzsménes van, melyekből olykor igen gyors futók kerülnek ki. A potsinkowski főméntelep, mely e kormányzóság lukojonowi kerületében fekszik, a birodalomban a legrégibb méntelepek egyike g legtöbb ménnel van ellátva valamennyi telep közt, jelenleg 164-gyel. Korábbi időkben itt állatni ménes volt, melyben 17 mént és 152 anyakanczát tartottak. A potsinkowski épületek mind kőből épitvék s nagyon diszes architektúrával birnak. Áz istállók tágasak s ablakokkal kellően el vaunak látva. A magánosok mène- ! Beiben még, sajnos, igen gyakran sötét, nagyon roszúl szellőztethető és alacsony istál- : lókat láthatni. A potsinkowski fedező mének nagy rekesztékben tartatnak, a melyekben aztán kötetlenül, szabadban mozoghatnak. Ugy я magtakarmányt, mint a szénát és szecskát a lovak elé jászolba rakják. Az ott felállított mének közül csak egyetJen egyet lehet telivér arabnak mondani ; 63 félvér, paripafaj, 25 ügető, 46 kocsiló-faj, s 29 oly mén, mely nagyobbra igáslovak tenyésztése végett tartatik. Ez utóbbiak meglehetős nagy termetűek 1,60 ineter magasak, sőt némelyik ennél is magasabb ; többnyire pejek s majd mind széles sziigyűek, jó bordájúak, hatalmas csontozatúak s erős térdűek, rövid csűdflek s nagy patájúak. Az ottani fedező mének közül több, az 1850-ben Angliából beszállitott Souffolk, Samson s a clydes- dali Hercules méntől származott. Mind a két ló kitűnő képviselője volt törzsének s nagyon jeles ivadékokat hagytak hátra. E ménesnek kancza-anvaga is a korábbi időkben a legjobbak egyike volt. Óriási alakjok mellett, e kanczák szép testalkattal birtak s gyors járásuak voltak. Dicséretesek valának : szelidségök és szívósságuk miatt, s kiváltképen mint kocsi- és igáslovak a legnagyobb becsben állottak. Potsiukovskbau a gondozás és táplálás mintaszerű. Valamennyi ló jó! van tarva. A legelők a környéken pompásak s a csikók táplálására kitűnőek. A vidék fekvése halmos s jó vizzel bőven meg van áldva s az árnyas helyek sem hiányoznak. Az ottani legelőkön buján tenyésznek a Plileum pratense, Panicura ciliara, Dolium perenne, Älopercurus pratensis, és Anthoxatum odoratum. E kedvező körülmény az utóbbi időkben nagyon meglátszott a kocsi- és igáslovakon ; a paripafaj tenyésztése azonban kevesebb figyelemben részesült. (.Folyt, köv.) VADÁSZAT és LÖVÉSZET. | Majőrházai vadászatok. Ez évben a szokott időnél valamivel később, úgymint november 13-án gyűltünk össze a majorházi kastélyban br. Vay Dénesiül. A legszebb idő kedvezett vadászatainknak. Lövetett összesen: to to я jto te © ьо a -ci о bJD to 03 Ol > Pagony to N О Ы} о '5 So о s CD СО о S5 Ä -я tó tó Й > о 14 Alsó-Prukk 125 152 4 1 2 284 15 Felső-Prukk 91 104 5 1 2 203 16 Majorliáza 366 — 22 — 1 389 17 Nagy-Erdő 56 102 — 1 1 160 18 Súr 31 82 —: 2 2 117 19 Prukkiés pap falvi földek 212 — 5 — 1 218 Összeg 881 440 36 5 9 1371 Jolen voltak : gr. D'Orsay Emil, gróf Esterházy Ferencz, gr. Csáky Ödön, gróf Pálffy István és Béla. Ketzer Miklós kamarás, h g Rohan Benjamin, br. Radvànszky Géza, br. Radvànszky Béla, br. Vay Béla, br. Vay Aladár és a háziúr br. Vay Dénes. Felváltva vettek részt : hg Rohan József, Salamon Géza, gr. Esterházy Mihály és Molnár szolgabíró. Lőjeg'yzéke a br. Ringhoffer-féle kamenici és stirimi uradalmakban 1881. október 23-án elejtett vadaknak. to to с _to •© о so к to к о -я ьс о 2 :3 © S en ОЭ О S5 tó W •о Rudolf főhg trónörökös ő fensége által 3 469 173 32 8 676 Lipót bajor hg ő ínsége által 2 223 47 8 2 282 A többi főúri vendég által 3 346 315 9 — 393 Utólag megtaláltatott — 38 — — — 38 összeg 8 1067 255 49 10 1389 Ló- és vadkivitelünk és behozatal. Az orsz. statistikai hivatal kimutatása szeriut a f. évi, s alább kiirt hónapokban kivitetett a magyar korona területéről : Juliusban il27 db ló 298,998 frt értben Auguszt.-bau 873 „ „ 275,011 „ Szeptemb.-ben 550 „ „ 593,295 „ Összesen 1.167,304 frt értben Behozatott a magyar korona területére : Juliusban 31 db ló 24,960 frt értben Augusztusban 41 „ „ 45,606 „ „ Szeptemberben 103 „ „ 2 <4,850 „ „ Összesen 345,416 frt értben •S * * Vadkivitelünk : Juliusban 48 76 mmázsa 2353 frt értben Auguszt.-bau 66-76 „ 3666 „ „ Szeptemberb. 27-16 „ és 5103 db 14,762 „ Összesen 20,781 frt értben Vad behozatal: Juliusban 1-76 mmázsa 79 frt értbeu Augustusban 4-62 „ 476 Szeptemberb. 333 db 660 l " (összesen 1215 frt értben Iffezheimi galamblöveszet. A badenbadeni 1881-diki idény tartamában a nemzetközi Club által tartatott galamblövészetek általános áttekintésére az alábbi táblázatot adjuk: Név й 2 5 о H -л °/O •J tó °/O Mr. Raviel 209 185 24 88 Mr. L. de Dorlodot 235 198 37 84 Mr. A. van Hoobrouck 224 183 41 82 Comte du Cbastel 180 148 32 82 Br. Brower de St. Clair 137 tu 26 81 Mr. Rhodes-Day 3.9 255 64 80 Mr. Ophoven 117 92 25 79 Br. Lejeune E. 376 293 83 78 Air. H. Cholmondeley-Pennel 241 180 61 75 Schawcl J ur 124 93 31 75 Br. Loe F. 185 135 50 73 Ifj. gr. Festetics Tasziló 135 93 42 69 Kahldeu 0. ur 120 83 37 69 Gr. Esterházy Feri 28 19 9 GS Br. Mecklenburg К. 205 137 68 67 Mr. Linahin 257 169 88 66 Cramm A. ur 67 44 23 65 Gr. Kinsky Zdenko 10 6 4 60 Scheitlein A. ur 130 77 53 59 Ochlschlager 0. ur 99 56 43 56 Leyen Fr. ur 38 21 17 55 Hg Hohenlohe-Oehriugen J. 65 35 30 54 Br. Muczenbecher V. 20 10 10 50 Iig. Pignatelli L. 22 11 11 60 Hg Hohenlohe-Oehriugen K. F. 77 37 40 48 Hamilton K. lord 30 14 16 47 Hg D. Capece Zurlo 47 19 28 40 Hg Wolkonsky 8 3 5 37 Gr. Douglas V. 23 8 15 35 Hg Fürstenberg К. E. 6 1 5 20 Gr. Zichy Béla 1 — 4 — Átlag lövetett 3790 2749 1041 72«/

0 Agarászat, kopászat. A harmadik jó nap a rák isi kopókkal. A szerdai (nov. 23) szarvas-vadászat, melyben О felségük a hirály és királynő is részevettek nagyszámú úr és delnő társaságában, az idény — eddig legsikerültebb vadászatai közé tartozik. A találka tizenkét órakor délben Sikátornál volt. Midőn ő folségök a rájuk váró társaságnál megjelentek, (a szürke négyes pósta fogaton jöttek Lichtenstein hg kíséretében) a master gr. Esterházy Miklós jeladására elbocsátották a szarvast (egy telie net), tizenkét percznyi térelőnyt engedve neki. Aztán nyomra vezették a falkát, mely igen jó szimattal rohant tova. A szarvas először az erdőn áttört, majd mocsaras réten és szántóföldeken keresztül, Fóthot balra hagyva, Mogyoród felé tartott, s aztán nagy ivben a Somlyó-hegyét kétszer megkerülve a csomádi erdőbe menekült. A futam ideáig ötven perczig tartott s oly gyors volt, hogy a falka, hosszú szalagként nyúlt el s az első ebeket stoppolni kellett. Lassankint összetereltetvén az ebek s összegyűlvén a vadásztársaság, ismét a csapára vezettetett a falka és csakhamar teli hanggal hajtott a a sürii lombokkal váltakozó erdőben. Gyönyörű zene volt ez ; de a szarvasnak semmi kedve sem volt a nyilt térségre lépni, mig végre az erdő kétszeri végig zaklatása után kikapott a síkságra s erős paceben az alaghi pusztán át Fóthig majd vissza Puszta-Alaghig futva, erős próbára tette egy ujabb .30—35 pereznyi sebes futással ugy a lovasokat, mind a falkát, mig végre egy csomó kopó lefülelte s a falkár megfújhatta kürtjét egy szép hallalira. . . Annyira kiálltak a lovak, hogy egyedül a király ő felsége, kedvencz lován a „Domino"-n, továbbá b». EdelsheimGyulayné, Baltazzi ur, br. Orczy és Lobkovitz herczeg voltak csupán jelen a szarvas