Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-04-17 / 15. szám

128 Kisbérnek (a Derby és Grand prixben győztesnek) első csikaja is a napokban futott a warwicki Spring meetingen mint 2é (any. Pasquin) és jó második lett a „Juvenile Flying plateben" (eladó-verseny per 50 £). Nyertes Mr. Stevens pej mén csikaja Cham­pagne Charlie (ap Prince Charlie a Cotawba, by Cowle) lett egy fejjel; három hossz a má­sodik és harmadik közt, hat futott. A nyer­test Archer F. lovagolta, és az árverésen 115 guineán gazdát cserélt. — Ez után ítélve, a versenyben futottak qualitása nem valami ktilönös lehetett. * * * Nevezési zárlatok. A legközelebbi héten van nevezési zárlata Bécsben és Sopronyban több rendbeli urlovas-versenynek, minélfogva az érdeklett uraknak a „Wochen-Renn-Kalen­der" figyelmes megtekintését ajánljuk. * * A baden-badeni _ Zukunftapreis", melynek ne­vezési zárlata mult hó 29-én volt, 54 aláirás­sal záratott, melyek közül Ausztria-Magyar­ország 22, Németország 26, Dáuia 3, s Belgium szinte három lóval szerepel. — Lovaink közül nevezve vannak : Baltazzi A. urtól : Taurus és Despina ; Blaskovics E. ur­tól : Bujdosó, Virtus, Gyöngyvirág; ifj. gr. Es­terházy Móricztól : The Oaliph, Horace Vernet, Fair Bridget, Voltige ; ifj. gr. Festetics Taszító­tól : Perdócz, Coquine; gr. Henekel H.-tól: Albion, Engadin, Grand Buccaneei, Pancake, Camilla; gróf Károlyi Gyulától: Borbolya; gr. Kinsky Zd.-tól : Cambuscan-Crat ton-Lass­kancza; br. Springer Gusztávtól : Attila, Eco- nomy ; gr. Stubenberg Józseftói : Kettledrum­Tiinzerin-mén. Á pesti tavaszi lóversenyek. Az ez évi campagne monarchiánk eme részében az ápril 10-iki meetinggel kezdetét vette. Az egyhéti folytonos eső, és a Prá­gában ugyanez időben tartott versenyek nagyban előmozditották azt, hogy az esak félig sikerüljön. A tribünök majdnem üresen maradtak, és a totalisateurnél sem mutatko­zott amaz élénkség, mi máskor szokott lenni ; T À R С Z A. A magas-iskolalovaglás es a carousselek. A napokban itt Pesten tartatott „Lovas­gyakorlatok" alkalmából nem lesz tán érdek­telen, néhány szót az iskolalovaglásról és a nem rég múltban tartott carousselekről szólni. A lovaglás különféle neme (iskola-, ma­gas-iskola) műlovaglás (cirkus)-, campagne-, vadász-, és verseny-lovaglás) ép oly változó divatú, mint minden a világon, s ép annyira különböznek egymástól. Mindennek alapja az egyszerű iskola ; ez által képeztetik ki a ló, hogy a fej, nyak, vállak, lábak elhajlitása, é3 a hát- és csánkiz­mok kifejlesztése által — erejét összponto­sítni és a lovagja által kivánt fordulatokat, ügyesen, elegánsán végezni tudja. A ló súly­pontja ennek központján fekszik, ellenkezőleg a vadászatra és versenyre idomítottaknál, hol a suly az előrészben fekszik, s ellenkezőleg a magas iskolával, hol a ló egész súlyát hátsó lábaira concentrálják. Az igy kiképezett egy­szerű iskolát végzett paripákkal — egyszerű meuetuemekben mindenféle quadrilleokat és figurákat lehet lovagolni. A magos-iskola (az úgynevezett spanyol iskola) ettől művésziebb menetei által kü­lönbözik. A lovasnak, számtalan művészi menet és fordulat által, melyeket a ló tenni ké­pes, meg kell tanulnia, segélyeit erő és idő szerint helyesen kombinálni, hogy azokat ér­vényesíthesse. Végre is, van néhány iskolaló (Springer, Sauteur) művészi légugrásokra ido­VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. a fogadási kedv hiányzott. Az itt időző elő- I kelő világ és a Lovaregylet tagjai azonban mind kivétel nélkül megjelentek. A delnők j közül ott láttuk, Pálffy-Károlyi Geraldin gróf­nőt leányával, gróf Pejacsevics Marknét leá­nyával, gróf Andrássy Manónét leányaivá), gr. Zichy Nándoraét leányával, Tisza Kál­mánnét leányával, a Beniczky úrhölgyeket, kik megjelenésökkel a kora tavasz virágait pótolták. Főuraink közül ott láttuk a Lovar­egylet elnökén és a Directorium tagjain kivül herczeg Esterházy Pált, gr. Festetics György, Andrássy Gyula és Manó grófokat, gr. Kará­csonyi Guido, br. Edelsheim-Gyulai főhadpa­rancsnokot, Esterházy, Szápáry, Sztáray grófo­kat, Festetics Pál gr., br.Majthényi Izidor, Hu­nyady Imre gr., Alinásy Kálmán gr., báró Podmaniczky Géza és Levente, Blaskovics Ernő, Kozma miniszteri tanácsos, Horváth és Páar tábornokokat és sok más urat. A pálya daczára a nagy esőzéseknek, a legjobb volt; nagyon szépen be van az nőve fűvel s nem hagyotfenn semmi kívánnivalót nem mondható ez azonban az akadályverseny-pá­lyára, mely némely helyen annyira felázott, különösen a két nagyobb vizes ároknál, hogy azon, a verseny előtt kétszer is kellett változ­tatásokat tenni, s e mély talajnak tulaj­donítják egyrészben, hogy a versenyből nem lett semmi, mert a nevezett lovak tulajdonosai nem igen akarták lovaik esélyeit (a még ez idei hosszú campagnera) bekövetkezhető bal­eset miatt koczkára tenni, de viszont, miután Fleuretteért kisbánat jelentetett, Miss Beno- tet pedig tulajdonosa be sem hozta, a ver­seny létre sem jöhetett volna, mert annak propozicziói legalább három ló indulását igény­lik, és alig is, kiszszük, hogy Niniche és Gábor-B. kaphattak volna lovart, kik a roá­jok szabott könnyű teherrel birták volna őket lovagolni. Akadályverseny-jockeyk egy­általában nem voltak jelen. A gátversenyre szintén csak gr. Almásy Kálmánnak lévén két lova nevezve, e ver­seny is walkover lett, mi alkalmat nyújtott neki Cobweb hátán idei gát- és akadályver­senyeit könnyű győzelemmel megkezdhetni. Cobweb nagyon jól nézett ki, szőre ragyog mítva, melyek a legnagyobb erőkifejtést igény­lik. Ezek az ugrások arra szolgálnak, hogy a ló figyelmét és izomkifejlődését feltüntes­sék; de aztán arra is, hogy a lovas ülését megpróbálják és szilárdítsák. A lovaglópálya az iskolaló gyakorlóhelye ; miután a közönséges életben előforduló szolgálatoktól ment: a gyor­saság, több óráig tartó napi munka s nagy megterheltetés nem esik föladatának körébe. Szorosan véve, súlypontja főleg a hátsó rész felé hajlik, ez iskola minden törekvése oda irányulván, a ló elejét megkönnyíteni s a hátsó részt képessé tenni lovas és ló összsúlyának fölvételére, ugy hogy „a ló, csaknem egy he­lyen vesztegelve, lebegni látszik, a sarkain hintázza magát, az előczombokat meghúzza és csak tánczolva teszi le, hogy elől hátrafe­lé, oldalvást a lovas irányadásának eleget te­hessen." A pilár-munka (a franczia piliertől — (gyámoszlop) a magas iskolára való előkészí­tésül szolgál. A magas iskola leczkéiről szó­lunk itt rövideden. Állnak pedig ezek földön való iskolából (airs bas an prés de terres) és földfeletti iskolából, (airs relevés,) melyek aztán ugróknak, (sauteurs) neveztetnek, — alkal­mazhatók. A földön való menetek, a lépésben, ügetés­ben való fordulatokon kivül, a következők­ből állanak : oldalmenetek, fejet be, (plie, vál­lat bejele (epaub en dedans), possade (fél tra- vers) contra-állás, keresztcsont be, travers és rea- vers, melyek minden menetnemben végeztet­nek. A „piaff, a lónak magas akczióval való egyszerre kilépése. A „spanyol-lépés, a „passa­gicrozás* az a kecses és méltóságosan büszke, lebegő ügetés, melyet mülovasoknál gyakran ÁPRILIS 14. 1881. tele van izomzattal és azt hiszszük, hogy még sok szépet fogunk tőle látni, talán Bécs­ben már legközelebb ; ő és Laurenzia, ugy lát­szik, már eddig_Í8 jó munkát végezhettek ;mi mellett tanúskodik Laurenziának szép futása Aaron mellett a Haudicapban, mert habár Aaron tetszése szerint nyerte is meg a ver­senyt, de a pace mindenesetre jó volt benne. Az igazi versenyek tehát bárom számra apadtak le, de az abban nevezett lovak, Sop­rony kivételével, mind indultak is, s közűlök kivált a kisérleti verseny érdekes futamot nyújtott. A tiz nevezett hároméves közül 9 je­lent meg. Legkészebbnek látszott köztök Why­not és Buff Rose lenni ; szép, ragyogó szőr, a legkisebb felesleges bus nélkül, lehetővé tették Why-not-nak, hogy a distantiánál már bizto­sította magának a versenyt. Sogrodda és a többi ellen, igaz ugyan, hogy előbbenitől Н'/г kilót kapott és igy korterhén felül 5 г/ 2 ki­lót, a mi mindenesetre számításba veendő ; de könnyen is nyert. Az hiszszük, hogy tu­lajdonosán kivül, — ki a totalis? teur-ön csak maga vette lovát — alig sejtette valaki benne a biztos nyerőt. Damoeles ugy látszik a régi megbizhatlan ló maradt, bár mentsé­géül fel lehetne hozni a többszöri meghiú­sult indulást, melyben először végig galop­pirozta az egész megfutandó mértföldet és ez idegeire zavarólag hathatott ; de ez mind csak feltevés ; annyit mindenesetre láttunk, hogy az utolsó befordulóig ugy nézett ki, mintha meg tudna a társaságtól szaladni -— s aztán egyszerre visszaesett. Argonaut és Gogo még nem voltak készen, mindkettő sok felesleges hust vitt magával, bár Argonaut a távoszlop előtt nagyon szépen feljött Why-not és Sog­rodda mellé és egy pillanatra ugy látszott, mint ha meg tudná nyerni a versenyt, de a pacet ő sem birta ki. A kísérleti versenyben öt hároméves indult, mind különböző tulajdono­soké és a T. B. szövetségen kivül alkalma­sint mindegyik, azért küldte, hogy majd otthon egy kismértéket vehessen majd csak a májusi nagyobb versenyekre kijövő Crack­jeikre nézve. Főked venez e versenyre, már a tavalyi formáját is tekintetbe véve, Ordeal volt ; de méltán meg is érdemelte azt, mert csak a ló előlábaival látunk végezni, mig a hátsó lábak, a helyett hogy egyenlő, erőteljesen emelt tempóban mozognának, bágyadtan bal­lagnak amazok után. Az iskola-galop, a galopade, a redopp (utóbbi más elnevezéssel traversga­lop), 4 patkó dobogását hallatja, mely maga rögtön galloppá válhatik, sőt Newcastle herczeg és mások a galopot bátrafelé is tani­ták! 1825-ben Frenzel mülovas Bécsben egy spanyol - arab sárga mént hátrafelé galo­pozásban mutatott volna be. A pliegalop, iskolagalop, fél oldalállásban válltól befelé; a renversgalop, iskolagalop renvers állásban. A pirouette (Drehschwung, emelkedve fordulás) az, midőn a ló, előlábait fölemelve, könnvedén, kecsesen, viszonylag gyorsan megfordul hátsó lábain. A földfeletti iskolák részint az előlábak iskolaszeres, művészi emeléseiből, részint a különféle iskolaugrásokból állnak. Az elsőket levade-oknak és ^esade-oknak nevezzük. A ló­nak, mindkettőnél erősen maga alá vont hátsó részszel és egymás mellett álló hátsó lábak s szintén egymásmellé helyezett álló előlábakkal olyformán kell egyszerre kiszökkenni, bogy a súlypont a támpont fölött nyugodjék. Á ló nak a tökéletes egyensúly jeléül nyugodtan a zabián kell maradnia, miközben az előlá­bakuak erősen előre kell fölemelkedni, a térd­nek teljesen meggörbülni s a szárcsontoknak oly élesen meghúzódni, hogy a patának könyö­kön álló talpai csaknem egészen fölfelé vau­nak fordítva. A levade-nál a ló e helyzetből rögtön leereszkedik, vagy pedig abból isko­la-ugrásba lép át; a pe«a<fe-nál az előirt hely­zetben a hátsó lábakon néhány pillanatig nyug­ton maradást követelünk. III. Frigyes Vil-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom