Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-04-17 / 15. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 129 ritkán lehet látni oly szép, és korrektül alko­tott lovat mint ő ; szőre, mint egyáltalában a megyeri lovaké, ragyogó mint a selyem ; alighanem nagy behatással lehetett reá a többszöri meghiusult start is, mit leginkább Repkény idegessége idézett elő. Az utolsó befordulótól a távoszlopig szép sebességgel jött fel Kisbabához és egészen az utolsó pil­lanatig szép versenyt futott vele. Kisbaba igazán gyönyörű erős, izomteljes Kisbaba, galoppja ruganyos, és minden mozdulatában az erő és jóakarat tűnik fel ; gyönyörű volt nézni, mily erélylyel és kitartással vezette elejétől végig a versenyt, és lerázott min­dent, mi melléje jött. Why-not-nak győzelme után Buff Rose sok pártolóra tett szert, ő egy szép erős pej kancza, s ha idővel még szélesedni fog, bizonyára hasznos ló fog válni belőle a versenypályán, — és miután istál­lótársával együtt ő volt a legfitebb, méltán is lehetett benne bizni, — Miss-Allbrook-nak még idő kell, csinos sötét pej kancza s lehet, hogy későbbi futásaioan sokkal jobb formát fog még'mutatni. Remény leánya Repkény nagyon tetszős pej kancza, mely­ből idővel gyönyörű paripa vagy vadászló fog válni, de alig hiszszük, hogy már ide­gességét is tekintetbe véve, a versenypályán nagyobb eredményeket legyen képes felmu­tatni. Az idősb lovak közül gr. Henckeltől Renata, Sogrodda és Aaron jöttek el. Az előbbi kettő a megnyitó versenyben indult a legnagyobb teher alatt. Renata nem igazolta a benne vetett bizalmat, pedig ő Gogonak csak 2 l/ 3 kilót adott, az évet leszámitva, és az egész verseny alatt csak középes helyen futott. Sogrodda e versenyben másodiknak jött be, könnyen megverve Why-not által. Renata Sogroddának három kilót adott és mi ama véleményben vagyunk, ha Renata dis­ponibilis állapotban van, a három kilo különb­ségnek, mi közte és istállótársa közt volt, nem kellett volna a versenyben oly nagy külön­7,etet tenni, mint az volt. Aaron szépen nézett ki, ő hatalmas erős ló s ha voltak, kik egy pillanatig kétel­kedtek is nyerésén, azt csak még a sok fe­lesleges bus tette, mi még rajta volt. A han­dicappernek valószinűleg nagyon fel kellene mennie a létrán, hogy a vele futott Dagmárt és Laurenziát némiképen össze tudja hozni, a nélkül, hogy őt egészen meg ne ölje. Kü­lönben Dagmár nem jól nézett ki, és szerin­tünk nincsen is formájában ; tudvalevőleg ő vezeti Megyeren Bayonnet és Kisbabát ; lehet hogy az erősebb galoppokat megérezte. Laurenzia szépen és szívósan futott, jól néz ki és azon a pályán, melyen tulajdo­nosa akarja őt kihasználni, valószínűleg még szép eredményeket mutathat föl. Nem hagyhatjuk emlités nélkül még a Directorium ama buzgalmát és gondozását, melyben ez uj pályát részesiti. A városliget felől egy uj utat nyitott a pálya közepére menő lovasoknak és gyalogosoknak s való­szinűleg a májusi versenyekig a lóvoDatu vasút is elkészül a versenytérig, s igy az­tán minden mód és eszköz meg lesz adva, hogy e szép és kedves helyet Pest városának kellemes szórakozási helyévé tegye. * * * Vasárnap, april 10., d. u. 2 órakor. Elnök : Gr. Károlyi Gyula. — Verseny-igazgatóság Gr. Batthyány Elemér, Blaskovics Miklós ur, ifj. gr. Festetics Tasziló, gr. Hunyady Imre, gr. Sztáray Já­nos. — О Felségeik fogadására : gr. Szápáry Antal, gr. Károlyi Gyula. — Versenybíró : gr. Nádasdy Fe­rencz. — Mázsánál : Beretvás Endre. — Inditó : Gr. Szápáry Iván. — Handicapper : Dráveczky Aurél. — Idő-mérő: gr. Almásy Kálmán. — Titkár: Sárkány JáDOS Ferencz. I. Megnyitó verseny. 700 frt. 1600 m. Handicap; 3 éves és id. lovak számára, melyek 2000 frt. ért. versenyt még nem nyertek. Tét 50 frt., fele bánat, te­her el nem fogadás esetében 10 frt kisbánat az egyl. pénztár javára. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. (Elzáratott 6 nevezéssel.) Gr. Festetics Tasziló ifj. 3é p к Why-not a Cam­buscan a Wienerin 46 l/ 2 kilo Orton 1 Gr. Henckel Hugó 4é p к Sogrodda a Giles I. a Sunset 61 kilo Smith 2 Gr. Esterházy Móricz 3é sg m Argonaut a Kett­ledrum a Arrogante Buccaneertől 51 1/ 2 kilo Wyatt О Gr. Batthyány Elemér nevezi Blaskovics Miklós ur 3é sg к Gogo a Bajnok a Grisette 52'/ 2 kilo Templeman 0 Gr. Henckel Hugó id 4é p к Renata a Giles I. a Princess Alice 64 kilo Bushby 0 Gr. Sztáray János 3é sg m Damocles a Ostreger a Deception 49 kilo Peasnal 0 Többszöri meghiusult indulás után, me­lyek elsejénél Damocles az egész mértföldön, Gogo meg a feléig futott el, végre a harma­dik sikerült. A vezetéssel Sogrodda ugrott el jó iramban, követve nyomban Damocles és kissé hátrább Gogo, Renata és Argonauttól, leghátul Why-not visszatartva; igy haladtak körülbelől egy negyed mértföldet, midőn Why­not kezdett helyzetén javitani, és Argonaut­tal együtt feljött Damocleshez ; az utolsó for­dulónál összecsomósodik a mezőny és igy kanyarodnak he az egyenes vonalra mindig Sogrodda vezetése alatt ; itt Damocles és Re­nata visszaestek ; mig a távoszlop előtt Why­not határozottan feljött Sogroddához ; Argo­naut is megkisérlette azt, de csakhamar vissza­marad ; a távoszlopnál Why-not határozottan előre jött, és két hoszszal könnyen nyert ; egy hossz Sogrodda és Argonaut közt, Gogo negyedik. Versenyérték 800 frt az elsőnek, 100 frt a másodiknak. Totalisateurosztalék 5 : 35. II. Kísérleti verseny, 1000 frt. 1200 m. Futhat minden 3 éves continentalis mén és kancza, franczia lovak kizárásával. Teh. 53 kilo, kanczára l'/ 2 kilo ke vesehb. 2000 frt. ért. dij nyertésére 2'/ 2 kilo, két vagy több ily dij nyertesére 4 kilo több. Tét 60 frt., feie bánat. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. (Elzáratott 6 nevezéssel.) Gr. Sztáray János 3é sg к Kisbaba a Cambuscan a Crisis 51V 2 kilo Peasnall 1 Gr. Esterházy Móricz 3é sg m Ordeal a Bucca­neer a Firefly 53 kilo Wyatt 2 Gr. Festetics Tasziló ifj. 3é p к Buff Rose a Buc­caneer a Csillag 5Í'/ 2 kilo Templeman 0 Gr. Henckel H. 3é p к Miss Albrook a AlbroOk a Patti 51V» kilo ' Smith 0 T- B. szövetség 3é p к Repkény a Remény a Dahlia Orlandotól 51 »/ 2 kilo Orton 0 Sopronyèrt bánat jelentetett. Négyszeri rosz indulás után az ötödik, Kisbaba vezetése alatt, jól sikerült ; a lovak meglehetősen együtt mentek, Ordeal leghátul, az egyenes vonalon befordulásnál Ordeal Buff Rose-zal feljött Kisbabához és derék ver­senyt futott véle a távoszlopig, hol Wyatt és Templeman ostorhoz nyúltak ; mintegy 50 öllel a czélponttól Kisbaba előre jön és meg­lehetős könnyen nyer egy hoszszal ; Buff Rose mos porosz király trónra lépte alkalmával egy lovászmester, mint herold, lovagolta be Ber­lint ; dob- és trombitaszóval kisértetve a testőr­ezred egy százada által, s fölolvasta minden téren a trónralépésre vonatkozó proklamá­mácziót. Mihelyt a herold a proklamáczió olvasásához készülve a herold-botot fölemelte, a pompás szürke mén könnyedén és kellem­mel peeadera emelkedett s előlábait megvonva, nyugodtan, teljes egyensúlyban állt meg hátsó lá­bain, mindaddig, mig a herold a botot lebocsátá ; aztán, mikor a dob és trombita fölharsant, hatalmas levade­ban ment előre, majd spanyol lépésben és courbette-galopban a legközelebbi helyre, hol ugyanaz a jelenet ismétlődött. A közönség szempontjából véve, termé­szetes, hogy egy magasba egyenesen fölemel­kedő, fejjel, nyakkal s előlábaival légbe ka­paszkodó műlovar-ló harsány telszésnyilat­kozattal jutalmaztatik, — azonban nem szép, ha szakemberek e diszetlen emelkedést isko­la-ló pesadeja gyanánt fogadják el s a tet­szészajban osztoznak. Az iskolaugrások következők: 1. Terre a terre; 2. mezőire ; 3. courbette; 4. croupade; 5. bullotade; 6. capriole. Ezekhez számítják még némelyek az iskolaszeres iv­ugrást, a lancade-ot, mig mások ismét a terre à terre-t és mezaire-t kizárják s az elsőt a redopp alacsonyabb nemének, utóbbit pedig selejtesebb courbettenek tekintik. A lancade előrefelé ugrás, nelyuél azon- | ban ha azt iskolaszeresnek kell ne\ műnk, a ló' egész súlyának, az előlábak fel'Lneiésé­nél, a hátulsó lábakra kell neheakeduiô, me­lyek rugalmasságuk folytán az egész testet a magasba és előre vetik, s melynél az ugrás alkalmával a hátsó rész mindig alacsonyabb marad, mint az előrész, aztán először éri el ismét a talajt s utóbbit a leereszkedésnél támogatja. Ha az ugrás nem szabályosan megy végbe, mint azt leirtuk, akkor ez természe­tes lancade s koránt sem számitható az isko­laugrások közé.*) Valamennyi iskolaugrás öszhangot mutat abban, hogy a lábrakásban az elő- és hátsó­lábak mindig tökéletesen egymás mellett ál­lanak és soha sem látszik egyik láb a mási­kat megelőzni ; továbbá az előkarok legalább is vizirányosak, gyakran a vizirányosság fölé emelkednek, a szárcsontok szorosan azokhoz vonatnak s az első paták talpa inkább fölfelé semmint hátrafelé irányulnak. A terre à terre egyetlen kivételével, — melynél az elő- és hátsó lábak egyidejűleg érnek a földre, — vala­mennyi egyéb ugrás után az előlábak előbb érnek földet. Terre á terre. A ló az iskola - galopból, melynél a lábak egy oldalról előre vágnak, oly állásba csapnak át, melyben az elő- és hátulsó lábak, a nélkül hogy előre vágnának, egymás mellett mozognak. Ha az előrész emelkedik, csaknem ugyanakkor száll alá a hátsó rész. A ló eleje és hátulja csaknem egyszerre ér újra a földre, s ekkor az isko­lap. юр tovább folytattatik. A mezaire az előbbihez nagyon hasonlít, csakhogy ennél, az iskolagalopnál alkalma­it; ugrásban a hátulsó rész aláereszkedése kb később történik, s e szerint az előrész -I Loisset kisasszony a Renz cirkuszban 1879­")«« s udapesten több izben lovagolt lancade-ban. mngasabbra emelkedik és a hátsó rész igen alacsony ivben szállva alá, a talajon folytatja útját, miközben a hátsó pata aztán egy pilla­nattal előbb ér talajt, mint az első pata. A courbette ép olyan, mint az elébb em­iitett ugrás. Azonban az iv, melyet a hátsó lábak a talaj fölött tesznek, már terjedtebb, noha még mindig rövid a talaj fölött s in­kább lapos, mint magas. Az előrész nagyon is észrevehető idő múlva ereszkedik alá a hátsó rész után. Iskola-galop, melynél néhány galopugrás után rendesen courbette alkalmaz­tatik, courbette-galopnak neveztetik. A croupade magasba való ugrás, melynél a ló addig a levegőben van, a hátsó lábakat is annyira fölvonva tartja, hogy a paták talpai a föld felé állnak. A ballotade abban különbözik a croupade­tól, hogy a hátsó lábak, a helyett hogy szo­rosan a testhez szoríttatnának, oly módon emeltetnek, hogy a szárcsontok csaknem tetőlegesen (verticai) esnek a farcsontból, a mellett a hátsó paták talpai hátrafelé láthatók. A capriole a leghatalmasabb és legtöké­letesebb iskola-ugrás. Ennek oly magasnak kell lennie, hogy a lónak, mely a ballotade­ban fölemelkedett, még ideje marad kereszt­csontjának a lovas vesszejével való érintésére kivágni, úgyhogy szárcsontjai csaknem viz­irányosan s patkói inkább fölfelé, mint hátra állanak. Legfölebb egy lábbal tovább előre a kiugrás helyétől, a lónak ismét a hátsó lá­baival kell először a talajt érintenie. (Folyt, köv.) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom