Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-03-04 / 10. szám

88 VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. MÁRCZIUS 4. 1880. A m. visla-mezőny verseny-egylet (Field-Trial-Club) alap- és verseny-szabály tervezete. Összeállította Hanvay Zoltán. A) Alapszabályok. I. Az egylet czélja, székhelye, eszközei, általános határozatok. 1. §• A faj-visla-tenyésztés (Racenzucht) előmozdítására mezőverseny-egylet alakul. Az egylet székhelye Budapest, itt székel igazgatósága. Közgyűléseit azonban, valamint versenyeit közgyűlési határozat folytán az ország bármely részében tarthatja. 3. §. Az eszközök, melyekkel az egylet kitűzött czéljai elérésére hat, állanak : a) versenytér kibérlése, illetve biztosításából, b) dijak kiosztásából, c) végre, ha erre elegendő tőkével rendelkezendik, (28. §.) egy vislaidomitó telep felállításából, melyben a tagok vislái mérsékelt dij és tartás mellett idomíttatnak, illetve a tagok személyzete a rationalis idomitásba csekély dij mellett beoktattatik. 4- §• Mindezek költségeinek, valamint nyomtatványok, hirdetések, irodai költségek etc. fedezéséül a tagsági dijak, betét, bánat és büntetés pénzek szolgálnak. 5. §. Versenyei és közgyűlése jövő helyét mindenkor közgyűlés határozza meg. 6. §. Kölyök-számba jön mindazon visla, mely a tavaszi versenyt megelőzött évet előző oct. l-ső napján belől született. Minden évben az egylet két versenyt rendez. Apr. vagy májusban egy kölyök-versenyt fegyver nélkül — s aug. vagy szeptemberben egy felnőttek versenyét rendes vadászati modorban. Az első közgyűlési határozattal, vagy kevés jelentkezők esetén az igazgatóság által elhalasztható, az utóbbi azonban minden körülmények között megtartandó. 8. §. A kölyök-versenyben részt vett vislák ősszel már a felnőttek dijára pályázhatnak — de a tavaszszali nem pályázás az őszinek gátIául nem szolgálhat. 9- §• A versenyben rendszerint csak tagok ebei vehetnek részt, még pedig ezek is : ha a magyar vadászeb - törzs-könyvbe (mi a szabályok megtartása mellett dijtalanul történik) be vannak jegyezve; ha teljesen egészségesek; és ha szuka létükre megindulva, nincsenek. 10. §. Egy tag egy dijra két vislánál többet nem jelenthet. 11. §. Minden verseny alkalmával egy oly dij is tűzendő ki, melyre nem-tagok ebei is pályázhatnak — ennek azonban már a verseny programmban meg kell jelölve lenni. Megjegyeztetik azonban, hogy az ily díjra versenyző idegenek kötelesek magukat az egylet alap- s verseny-szabályainak mindenekben alávetni, s a tét, esetleg bánat-fizetés alól fel nem menthetők. Ily idegenek a versenybíróságra meg nem választhatók. II. Az egylet czime, pecsétje s közlönye. 12. §. Az egylet czime „Magyarországi vislamező verseny-egylet." 13. §. Az egylet hivatalos pecsétje „egy vislafej" ezen körirattal „A.m. o. v. m. v. E. hivatalos pecsétje." 14. §. Ezen pecsét az egylet jegyzőjénél áll, ki egyszersmind az igazgatóságnak tagja. 15. §. Az egylet hivatalos közlönye a „Vadászlap," melyben az egyletet érdeklő minden közlés, jelentés és hirdetések, közhirré teendők. III. Az egylet szerkezete. 16. §. Az egylet tagja lehet minden szeplőtlen jellemű polgára e hazának, kit két tag ajánl, s ki magát az egylet iránti kötelességek teljesítésére legalább három éven által kötelezi. 17. §. Uj tagok két tag szó- vagy írásbeli ajánlatával minden év decz. 31-éig tartoznak belépési szándékukat az igazgatósággal tudatni; ez viszont köteles ily ajánlatra az illetőket a tagok névlajstromába bevezetni. 18. §. A jog és kötelezettség az uj tagokra mindenkor a polgári évvel veszi kezdetét, kivévén ha az illető egész évi diját a csonka évre is kifizette. 19. §. Kötelezettségüket megujitó tagokra nézve az ajánlás nem szükséges. 20. §. Az egylet áll : a) egy védnökből, kit a közgyűlés választ, b) disztagokból, kik tekintettel magas állásuk vagy a Sport általános ügyei érdekében tett sikeres működésükre, szintén a közgyűlés által választatnak. Ezen két osztályba tartozók az egyleti tagok minden jogait gyakorolják — és dijakat nem fizetnek — de az egylet hivatalnokául nem választhatók. c) alapitókból, kik az egylet vagyonát egyszer-mindenkorra 100 frt lefizetésével, vagy ily összegű alapítványi levéllel gyarapítják. — Ha az ily alapítvány készpénzül le nem fizettetik, az alapító évenként 8°/o kamatot fizet. A lefizetett alapítványok az igazgatóság által a társulat neve alatt gyümölcsöztetnek. d) rendes tagokból, kik magukat az egylet czéljaira legalább öt éven által nyolcz forintot évenként fizetni kötelezik; e) évdijas tagokból, kik legalább három évre kötelezik magukat az egylet részére ötöt frt lefizetésére. 21. §• Valamennyi fentebbi categoriába tartozó tag a közgyűlésen egy szavazattal bir. A szavazatok meghatalmazottak általi gyakorlása azonban nincs megengedve. 22. §. A c—e alatti tagok mindenike bir úgy activ, mint passiv választási s választbatási joggal. 23. §. Az alakulás első évében — ha az a versenyeket előzőleg történt — a befizetés bármikor történt a versenyig — csupán a következő jan. 1-jéig számit egy évbe. 24. §. A tagság megszűnik: a) haláleset által; b) ha az illető egy év alatt kötelességeit nem teljesítette, mi azonban az illetőt a múltra való kötelezettsége alól fel nem menti ; c) ha az illető jellem-hibába esik, mely esetben az igazgatóság golyózás által titkosan dönt. Egy fekete golyó kimaraszt. A kizáró végezés az igazgatóság által illetővel minden indokolás nélkül közöltetik — s egyszersmind az igazgatósági jegyzőkönyvbe bevezettetik ily kifejezéssel: „golyózás utján kizáratott." Az illető ezen végezés ellen a közgyűléshez — de csak élőszóval — felebbezhet, a közgyűlés titkos szavazással egyszerű több seggel, de végérvényesen dönt. 25. §. Minden következő évi tagdij az év deczember 31-éig az igazgatóságnál befizetendő; minek nem teljesítése esetén az igazgatóság köteles azt az illetőn postai utánvét utján behajtani. 26. §. A kötelezett időn belül senki ki nem léphet, magát a fizetési kötelezettség alól fel nem mentheti, kivévén a halálesetet, mely esetre (leszámitva, ha az illetőnek le nem fizetett alapitványlevele volt az egyletnél) az egyletnek az örökösök irányában a netalán lefolyt tagdíjakon kiviil minden követelési joga megszűnt. IV. Az egylet jövedelmeinek hovafordításáról. 27. §. A 4. és 20. §§. intézkedése folytán befolyt jövedelem — miután abból évenként 20°/„ mindaddig leüttetik, s az igazgatóság számadás terhe alatt az egylet nevére az első hazai takarékpénztárnál tőkésittetik, mig az a tövült kamatokkal és az ugyanily czélra tőkésítendő büntetéspénzekkel együtt oly összegre nem szaporodik, melylyel a vislaidomitó telep megindítható — az egylet versenyterének biztosítására, folyó szükségleteinek fedezésére s díjak kitűzésére forditandó. A versenydíjak akár készpénzben, akár az igazgatóság határozata folytán megfelelő értéktárgyakban állapithatók meg. Azonban az, hogy miből állanak, a versenyhirdetményben világosan közhirré teendő. V. A visla idomitó telepről. 28. §. Mihelyt a tartalékalap a büntetéspénzekkel tőkésitve annyira szaporodik, hogy a szükségelt költségeket annak jövedelme az idomitási díjakkal egyetemben megbirja — az egylet a vislaidomitó telepet felállítja. 29. §. Az igazgatóság azt a kellő szükségletek kel ellátja, felszereli és egy idomárt állit, ki az egylet embere, és ki kialkudott díját részben a tartalékalap kamatjaiból, részben az idomitott vislák s betanitott személyzet által fizetendő díjak bizonyos százalékából huzza. 30. §. Idomitásra csak egyleti tagok vislája, kitanitásra csak ilyenek személyzete fogadható be. 31. §• A megindításkor egyelőre 4—6 visla fogadható be, s ezek a tagok által decz. 31-ig bejelentendő vislák közül sorshúzás által jelöltetnek ki az igazgatóság által. Az eredményről azonban ugy az elfogadottak, mint az elutasítottak tulajdonosai értesitendők.