Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-03-04 / 10. szám
MÁRCZICS 11. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 89 32. §. Az elfogadottak tulajdonosai a megállapított idomitási, valamint a közlött tartási dijat tartoznak az értesités vételétől számított két hét alatt az igazgatóságnak beküldeni. Ellenesetben az idomitáshoz való joguk elveszett. 33. §. Az egylet csak egészséges ebeket fogadhat be, — gondoskodik megbetegedésük esetén a tulajdonos költségére gyógyításokról, — de szavatosságot magára egyebekben nem vállal, kivéve, ha az eb az idomár bánásmódja következtében tönkre menne, ennek béréből az eb értékét kifizeti. 34. §. Az idomítás és tartás díjai a felállításkor az igazgatóság által fognak megszabatni, — egyelőre csak annyi, hogy az idomitás és a személyzet betanitásáért járó díj 2/ : í részben a telep jövedelméhez számittatik — 1/ 3 része pedig az idomárt illeti, ki azonban azt csak az idomitás befejeztével kapja kezéhez.35. §. Az igazgatóság ezen pénzekről rendes számadást vezet, s azt az év mérlegébe felveszi. VI. A társulat szervezete. 36. §. Az egylet ügyei intéztetnek : a) A közgyűlés által, mely évenkint rendesen egyszer tartatik. Joga az igazgatóság megválasztása — ennek az évi mérleg nyomán a felmentés megadása vagy megtagadása, indítványok tárgyalása — az alapszabályok megváltoztatása, mely esetben azonban a meghívón ennek, mint külön tárgynak meg kell jelöltetni, — a következő év közgyűlési és versenyhelyének megállapítása, — a jövedelmek feletti rendelkezés, — a vislaidomitó telep kérdése, illetve életbeléptetése, — a kizárt tagok felebbezése feletti határozat, — szóval az egylet bel-életére vonatkozó minden lényeges intézkedés elvi megállapitása. A közgyűlés elnököt s jegyzőt választ, tárgyalásairól jegyzőkönyvet vezet, azt az elnök, jegyző és két tag aláírásával hitelesiti, egy példányban az igazgatóság által beterjesztett jelentés és mérleggel együtt az irattárba helyezi, másikban utasításul az igazgatóságnak kiadja. Végezéseit a tagok számára való tekintet nélkül egyszerű szótöbbséggel hozza, kivévén a feloszlás esetét, melyről külön intézkedés van. b) Az igazgatóság által, mely hat tagból áll, s három évre a közgyűlés által választatik olyformán, hogy az első három évben mindig két tag kisorsoltatik, kik azonban újonnan megválaszthatók. A letelt három év után mindenki ugy lép ki, a mint törvényes ideje lejárt. Az igazgatóság saját kebeléből elnököt és jegyzőt választ; ez utóbbi egyúttal az egylet pénztárnoka. Ügyrendet maga számára maga alkot, üléseit a mennyiszer szükségét látja, anynyiszor tartja. Az igazgatóság díjat nem kap. Nyomdai, irodai, hirdetési s posta-költségei azonban, melyekről rendes számadást vezet, megtéríttetnek: Az egylet vagyonát kölcsönös felelősség terhe alatt kezeli, bevételei s kiadásairól rendes számadást vezet, értékkönyveket őriz, s minden évben a közgyűlés elébe rendes vagyonmérleget terjeszt. Valamint beterjeszti az egylet bel-életéről szóló évi jelentését. Gondoskodik a hirdetéseknek a hivata- 1 los közlönyben való megjelenéséről, valamint levelező -lapon ezenkívül a verseny s közgyűlés határnapjait a tagokkal közli. Megállapitja s közli a futamok (stakes) számait s azok díjait. Annak idején kezeli a felállítandó idomitó-telep minden ügyét. Aláírásain az elnök s jegyző nevén felül az egylet stampigliáját nyomja, ily módon ir alá szerződéseket és nyugtáz az egylet nevében. Képviseli az egyletet magánosokkal és hatóságokkal szemben. Szükség esetén rendkívüli gyűlést összehivni jogosítva van. VII. A társulat feloszlása. 37. §. Az egylet feloszlásának elhatározási joga egyedül a közgyűlést illeti. Mindazonáltal első esetben végérvényes határozatot csak ugy hozhat, ha előleges hirdetés után a közgyűlésen az összes egyleti tagok 3/ 4-e jelen volt, és a feloszlásra ezek közül ismét */ 6 szavazott. Ha az első gyűlés határozatképtelen volt, 4 hét alatt uj közgyűlés tartatik, mely azután a jelenvoltakra való tekintet nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz és intézkedik a létező vagyon hovafordításáról, — ez azonban másra, mint sport-czélokra nem fordítható. VIII. Különleges határozatok. 38. §. Az egyes egyleti tagokat, tagdijuk lefizetésén s az alapszabályok és versenyszabályok betartásán kivül az egylet iránt s egymás között semmi különleges kötelezettség nem terheli. Ha azonban a közgyűlés egy harmadik irányában oly határozatot hozna, mely annak érdekeit csonkitaná, az azt ellenzők névszerinti szavazást kívánhatnak, melynek eredménye a nevekkel együtt jegyzőkönyvbe vétetvén, azok, kik a határozathozatalához nem járultak, még az esetben is fel vannak minden szavatosság alól mentve, ha a netalání kár biróilag állapíttatnék meg. 39. §. A közgyűlés által elfogadott alapszabályok megerősítés czéljából a belügyministeriumhoz felterjesztendők. (Folyt köv.) Lőjegyzékek. Febr. 1-je óta a vadászatok megszűnvén, csakis a dúvadakra puskáznak még imitt-amott. Hátra van még a lefolyt idényből egy csomó lőjegyzék és ismertetés, melyeket ime itt közlünk : * * A József föherczeg s cs. k. fensége alcsuthi uradalmában 1879-ben lelőtt és tovább-tenyésztés végett befogott vadak jegyzéke. Lelövetett hasznos vad: Szarvas, 10-ágas 3 Fogoly 266 „ 8-ágas 3 Fürj 830 „ 6-ágas 2 Erdei szalonka 91 Özbak, erős 8 Vadrécze 5 „ gyönge 2 Vizi tyúk 1 Nyúl 314 Vadgalamb 23 Fáczánkakas 163 Fenyőmadár 33 Összesen: 1744 Lelövetett kártékony vad: Borz 2 Ölyű 17 Róka 44 Keselyű, héjjá, baVadmacska 2 goly 91 Házi macska 6 Varjú és szarka 516 Menyét 4 Összesen: 682 Lövetett tehát hasznos és kártékony vad összesen : 2426 db. Tenyésztés végett befogatott: Fáczánkakas 37, Fáczántojó 340 Összesen: 377 • Jegyzés. A mi a vadállományt illeti, sajnos, nem valami örvendetest közölhetek e tekintetben, mivelhogy az nagyon sokat szenvedett. Ez okból lefolyt évben körvadászat nyulakra, melyek különben is gyéren voltak, — nem tartatott, hogy aztán annál nagyobb vadászatok tartathassanak az idén, minélfogva 8000 holdnyi mezőterület kímélve volt, ámbár az égyenlően fekvő tartós hó mikor a nyulak részint az erdőkbe — melyek szintén biztosságot nyújtottak, — de többnyire a szőllőskertekbe vonultak, hol tömeges pusztitás várakozott rájok, részint lövés, részint vermek és hurkok által. A fogolymadárra még roszszabb sors nehezült, miután csupán azok maradtak meg, a melyek etetési téreinken tartózkodtak ; a többit részint a falvakban fogdosták össze, részint félig kiéhezve a ragadozó madarak zsákmányaivá váltak. Igen kedvező tenyészidénynek kell lennie ez évben, hogy csak középjóságu vadállománynak is örvendhessünk. T. Fr., főherczegi uradalmi erdész. * * * Br. Vag Dénes majorházi uradalmában a lefolyt idény alatt a következő vadmennyiség lövetett: erdő so > a aj 05 Nagy <0 CL rj ( aj N 05 £ Nagy -o m PH ő Özbak 4 — 4 1 9 Nyul 234 113 65 147 559 Fáczán 221 82 90 20 413 Fogoly Fürj 186 47 — 63 296 Fogoly Fürj 244 289 '— 36 569 Kacsa 4 —• 9 1 14 Erdei szalonka 5 5 16 10 37 Tengeri nyúl 65 35 54 42 196 Róka 4 — — — 4 Nyest 2 — — — 2 Kutya 14 2 5 3 24 Macska 7 7 7 4 25 Görény 11 5 17 4 37 Menyét 12 4 8 5 29 Héja 21 1 — 4 26 Keselyű 22 2 2 6 32 Vércse 43 5 8 17 73 Varjú és szarka 284 38 47 35 404 Sündisznó 5 — — 2 7 Bagoly 20 6 11 — 37 Főösszeg: 1409 641 343 400 2793 Majorháza, febr. 10. 1880. Sch. L. * * * Lőjegyzék a gr. ErdSdy Ferencz galgóczi és pöstyéni uradalmaiban a lefolyt idényben elejtett vadakról. N CJ a g •"D co -O bD ^ ü -M S3 o CO CO :0 co Ph o Vaddisznó í — 1 Szarvasbika — 1 1 Özbak 13 9 22 Nyul 800 920 1720 Fáczúny 35 568 603 Fogoly 146 78 224 Vadkacsa 20 3 23 Szalonka 70 24 94 Fürj 64 140 204 Főösszeg: 1149 1743 2892 Pöstyén febr. 26. 1880. P. J. főerdész. * * *
