Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-02-12 / 7. szám
56 VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. FEBRUÁR 12. 1880. Kisküküllőmegye. Bonyha-. 36 Schagya XV (arab) 2 frt; 17 Bandi (arab) 3 frt Erzsébetváros: 85 Schagya X (arab) 1 frt: 391 Re- | volver (anglo normán) 3 frt. Hunyadmegye. Déva: 16 Majestoso (lipiczai) 1 frt; 37 Garibaldi (angol) 2 frt. Petrosény. 216 Plútó (lipiczai) — ; 214 Conversano (lipiczai). Maros-Ilye: 333 Hadudi (arab) 1 frt; 57 Macbeth (angol) 2 frt. Brád-. 167 Aga I (arab) 1 frt; 413 Sutherland (angol) 2 frt. Algyögy : 178 Favory (lipiczai) 1 frt; 404 Buccaneer (angol) 3 frt. Szt.-Péterfalu : 176 Conversano I (lipiczai) — : 179 Pluto Palermo (lipiczai). Brassómegye. Földvár: 353 Favory (lipiczai) 1 frt; 152 Boszko (angol) 2 frtHöltövény: 48 Majestoso XXXIX (lipiczai) 1 frt; 362 Revolver (anglo normán) 2 frt; 14 Oranien (angol) 3 frt. Botfáivá : 19 Majestoso XXXIX (lipiczai) 1 frt; 150 Astorga, angol 2 frt. Kereszlesujfalva : 51 Majestoso XXXIX (lipiczai) 2 frt; 407 Furioso X. angol 2 frt. Prazsmár. 3 El Delemy I (arab) 1 frt; 1 Amaty I (anglo arab) 2 frt. Szt,-Péter 206 Jussuf (arab) 1 frt ; 308 Estsraelon (anglo arab) 2 frt. Magyaros: 188 Kozák (arab) 1 frt; 33 Murillo (lipiczai) 2 frt. Rozsnyó-. 196 Neapolitano Parma (lipiczai) 1 frt; 336 Perkun (arab) 2 frt. Wiedenbach : 6 El Delemy II (arab) 1 frt; 164 Jussuf (arab) 2 frt. Wizakna: 307 Djebzin (arab) 1; 355 Condfidence (angol) 2 frt; egy harmadik mén utólag fog beosztatni. Vingárd: 110 Schagya X (arab) 1.200 Conversano 1 (lipiczai) 1 frt; 66 Nonius X (normán) 2 frt; 22 Nyertes (arab) 2 frt; 13 Mehemed Ali (arab) 2 frt. Nagy-Enyed-. 92 Majestoso XL (lipiczai) 2 frt; 392 Sutherland (angol) 3 frt; 71 Tarquin (angol) 4 frt. Kitty falva-. 25 C onversano (lipiczai) 2 frt; 352 Vigilius (angol) 2 frt ; 64 Nonius XIV (normán) 2 frt; 38 Majestoso XXXVII (lipiczai) 3 frt. Tövis : 118 Favory (lipiczai) 1 frt; 124 Abdul Aziz (arab) 1 frt; 49 Furioso XI (angol) 2 frt; 361 Revolver (angol) 2 frt. U;egyház : 133 Schagya XVI (arab) 1 frt; 84 DunaPentele (arab) 1 frt. Veresmarth : 204 Amuráth Barach (arab) 1 frt; 9 Vasas (arab) 1 frt; 146 Furioso IX angol 2 frt. Felek: El Delemy I (arab) 1 frt; Jussuff (arab) 2 frt. Nagyszeben: 264 Schagya I (arab) 1 frt; 83 Revolver IV (anglo normán) 2 frt. Marosvásárhely-. 147 El Delemy I(arab) 1 frt; 159 Majestoso I (lipiczai) 2 frt; 35 Mahmud Mirza (arab) 1 frt. Vásárhely : 20 Cambuscan (angol) 2 frt; 65 Pride of England (norfolki) 2 frt; 401 Nonius ÍI (normán) 3 frt. Szász-Régen : 139 Majestoso XL (lipiczai) 1 frt; 10 Claudius (angol) 1 frt; 174 Nonius XIII (normán) 2 frt; 318 Perkun (arab) 2 frt. Erdő' Szt.-György: 213 Conversano I (lipiczai) 2 frt; 154 El Delemy II (arab) 1 frt; 55 Furioso XI (angol) 2 frt; 42 Revolver IV (angol) 3 frt. Nyárád-Szereda : 82 Atuán (arab) 1 frt; 7 Carthago (angol) 2 frt. Bérmcn : 385 Furioso V (angol) ? frt. VADÁSZAT és LÖVÉSZET, Erdélyi levelek. (Az orv-vadászatokról.) Kö ... a, januárhó végén. A vadász-saison eme végnapjaiba, az Erdély vagy Erdély egyes részében lefolyt vadászatokról, egy retrospectív jelentést irni, nem háládatos feladat. A lefolyt vadász-idény, az erdélyi nimródok, nagy dessillusiójának jelzője! Valóban az 1879—80 vadász-év, a vadász-remények csalódásának egy oly korszaka, melyhez hasonlóra, mi öreg vadászok, alig emlékezünk. Nálunk Erdélyben, hol vadtenyésztés és rendezett vadászat ösmeretlen, érezhetőbb volt e meddő év, mint más országban. Eltekintve a vadászatokat lehetetlenné tevő idők mostohaságától, 1 ez év Erdélyben az orv-vadászok vadpusztító raffineriájának culminátióját is je !zi. Talán soha vadtolvajlás és vadpusztitás oly mérvben és oly eszközökkel nem gyakoroltatott, mint ez idén, Erdély nem egy vidékén. Egy-két példát idéznem, nem érdektelen és mindenesetre tanulságos lesz. Ily télben, melyben az övig érő lió, a szabad mozgást, lehetetlenné teszi, főleg az őz- és nyúl-állományban észlelhető nagy pusztulás. Az őznek kérlelhetlen pusztítója ily időben, a farkas és a „bunkós bottal" ellátott orv-vadász. Az őz lábainak áldozata. A csontos és hegybe végződő láb, a megfagyott hó leplét áttöri és az őz hasig hóba esik. A farkas kényelmes talpain sebes ugrással, a hó niveauján könnyen halad és igy a menekülés és áldozat egyensúlya merőben hiányzik. Lehet tehát képzelni, hogy oly helyeken, hol az őz-állomáuy a legszebb reményekre jogosított, a farkasok telhetetlensége mily pusztítást okozott! Azonban a mit a vadnál — melynél a létkérdés van engagirozva — megbocsátok, azt embernél durva barbarizmusnak bélyegezem. Ugyanis lehet-e vérlázítóbb jelenetet képzelni, mint midőn 5—6, botokkal felfegyverkezett ember, a menekülni képtelen állatot főbe veri? .... Nem egy havasos hely van Erdélyben, hol a jelenihez hasonló időben, a sport yme gyalázatos neme büntetlenül űzetik.*) És a mi a vadpusztítás e módját űzőket felbátorítja, és a mely másfelől törvényeink i defectiójának egy eclatans bizonyítéka, az ama körülmény, hogy a mig fegyvertartásra jogosult, de vadászatra jogtalan individuum, ha vadat árusit, a közegek által megbüntettetik: addig viszont az az egyén, ki sem fegyver, sem vadászati joggal nem bír, vadat büntetlenül árulhat.**) Ez anomália elég anyagot szolgáltathat a gondolkodásra! Fentebb a nyulat is említettem, mint melynek állományában, a jelen évben, nagy pusztúlás észlelhető. Eltekintve a hideg hatásától, nem a vadászat nemes sportja, de a róka és vadrabló *) Igen-igen nagy szükség lenne mind Erdélyben, mind Magyarországon vidékenként vadászvédegyleteket alakítani, mely földesurak, vadászok, vadászatkedvelők, erdészek s mindazok szövetkezése lenne, kiknek érdekükben van, hogy a vad tenyészete s annak szabályos kikasználhatása, az orv-vadászok és jogtalanul vadászók által ne károsittassék. Ehhez semmi nagy költség nein kell, csak a jobb elemek egyesülése, hogy befolyásuk ismeretségük által — a törvény közegeire, falusi elöljáróságra hassanak, s az orv-vadászok rögtöni büntetését keresztül vigyék. Azután növelése a morális erélynek — nem kímélni a gonoszt. Ellenben a vad istápolásában, őrzésében lelkiismeretes erdészek, kerülők, csőszök alkali mi kitüntetése, mégjutalmazása; mihez egy pár li t. évi tagjárulúk elég lenne. Különösen nagy szükség lenne erre a Bakony és Vértes hegységekben, hol a vadorzás egész üzletág ; s évenként száz számra dézsmálják az ottani nagybirtokosok szarvas- és őzállományát. Szerk. **) Pedig legalább a szarvas, őz, siket-fajd, s ily vadnemekro — melyek (legalább Magyarországon nagyrészben) csakis nagyobb uradalmak erdeiben tenyésznek s nagyobb városokban adatnak cl,megkívánható volna a szerzési jog kimutatása. Szerk. által kigondolt egy útálatos eszköz okozta a nagymérvű pusztulást. A róka-anekdóták tárát ujabb adattal gazdagítani nem szándékom, csupán constatálom, hogy róka-koma, nem mint a farkas az őzzel a láb defectióját, de a nyul jóhiszeműségét zsákmányolja ki, telhetetlen vágyának kielégítésére. A róka ugyanis, a nyulat „nyomászsza" és finom szaglása által a nyomászatnál oly nagyfontosságú „csal vetést" megfigyelve, a nyúl fekvésének rayonjában lesbe áll, és ha a nyúl fekvését elhagyja, egy ugrással könynyű győzelmet arat. Az orvvadász, nyulfogásra u. n. „kaptányt" használ. Ily nagy télben, az apró vad, falvakhoz közel, házak kertjeiben tanyáz és ily alkalomra szép sikert igér a kaptány-kitevés. Ily módon töméntelen nyul pusztul el, és e sorok írója oly szerencsés volt egy este, egy boglya széna köré helyezett 5 „kaptányt" confiscálni. Néha a házak körűi ólálkodó róka is beleesik a cselbe. Azonban nem egyszer történik, hogy emez útálatos sportot űzőn kifog, mert a megfogott lábnak — melynek csontja eltörött — bőrét lerágva, három lábon tovább áll. Egyáltalán pedig, sajnos bár, de constatálható az, hogy bármely nuance-át is a vadász-sportnak kísérli meg az erdélyi vadász, úton-útfélen, az orvvadász kontárkodásaiba botlik. Igy például Erdélyben, kivált a jelen évben, a „nyomászat" volt egyik sikerrel bíztató vadászat. Azonban mily boszantó volt nem egy ízben e sorok írójának, midőn vadász-terűletén nyomászatra indúlt és egy jó nyomra akadva, a siker érzetét nagy bocskoros lábnyomok megzavarták. Egy kontár már előbb ellőtte tulajdonomat. Vagy ha a vadász-szenvedély, a hideg daczára lesbe vezetett, mily deprimáló hatással volt, midőn egy sortűz figyelmeztetett, hogy reviremben orvvadászok lődöznek. Valóban ideje lenne már, radicális intézkedések által, az „erdélyi orvvadászat"-nak gátot vetni. Ez az itteni vadász-sport létkérdése ! Bezzeg, a cultur oly magas fokán álló Francziaországban ez évben is, mily erélyes intézkedések történtek a vadállomány conservátioja érdekében! És ez intézkedések nem csupán a braconage. ellen, hanem az idő mostobasága illetőleg a természet által okozott viszonyok consequentiáinak ellensúlyozására történtek. Már a nagy tél kezdetén, nem egy birtokos kezdeménye folytán és később a francziák belügyminisztere rendeleti uton szüntette be, a törvény által engedélyezett határidőn belül a vadászatot. Hadd álljon itt, ha egyébért nem is, csupán mint avis au lecteur, a franczia belügyminiszternek, ezelőtt pár nappal, adepártements-ok prefet-jeihez intézett egy körrendelete, melyből kettőt tanulhat meg a publicum Budapesten; először, hogy mily szigorral, lellciiismeretes -pontossággal kezeltetik Francziaországban a vadászat és vadállomány kérdése, másodszor, hogy a nagy Francziaország belügyminiszterének a „nagy politika mellett administrálni is jut ideje. A körrendelet igy hangzik: Prefet Ur, a vadászatot, ez évben, előbb szüntettem be, mint más évben. Ezen intézkedést azon okból tettem, mivel a rendkívüli időjárás állandó hó és nagy hideg és az orvvadászok túlkapásai folytán nagymérvű vadhiány észleltetett. Azon intézkedésemben, hogy egész Francziaország területén egy és ugyanazon időben szüntettessék bea vadászat, azon tekintet vezetett hogy ezáltal, a vadpusztitás rablás és csempészetnek gát vettessék. Azonban, hogy ezen intézkedésemnek foganatja és üdvös eredménye legyen, szükség egy folytonos és kiváló szigorral kezelt felügyelet és a vadászati törvények, minden oly egyén elleni szigorú alkalmazása