Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-09-23 / 39. szám

356 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. SzEPiEMlíEK 16. 1880. lcók közül az első kisbéri nevelés, a másik három gr. Forgichék uagy-szalánczi ménesé bői való, és mind nagyságra és derékségre, mind nemességre nézve kitűnők. Van Dyk már nyert is májusban egy versenyt Bécsben, és Chapman idomár egész nyáron át nagy gonddal készité elő az őszi campagnera., Miután e futamban a nyertes csikók 4 és 8 fonttal többet visznek mint a melyek még nem futottak, valószinű hogy 10—12 csikó indul. A második nap legnagyobb dija a 3000 frtos Dunántuli handicap, melyre 28 ló neveztetett; élükön a teher nagyságára nézve Tallós áll 71 kilogrammal, mig a scala legalsó fokára Surema (a baden badeni St. Leger nyertese) lett helvezye 47 kilogrammal, de még e futam előtt," s ezért 4 kilogrammal többet kell vinnie. E közel fél mázsa különbség közt igen sok ló fog magának kedvező terhet találni, s igy nagy mezőny várható. —- A harmadik nap legfőbb érdekessége valószínűleg az államdij lesz (3500 trank araDyban 2 ml) melyben Tallós, Berzencze és Elemér — mint a baden-badeni nagy dijban, újra találkozni fognak. — Ezenkívül a 2évesek még 3 versenye, 3 akadályverseny és egy gátverseny, több handicappel együtt igen népes fieldeket és igy nagyon érdekes küzdelmeket igér. * * Odaát Angliában, Doncaster gyepén a mult szerdán (szept. 15-én) futtatott az őszi idény legnagyobb 3éves versenj e a St-Leger, s váratlan nagy meglepetéssel végződött, mert a főkedvencz, lord Westminster hires ménje, az idei Derby-győző Bend'Or, mely hónapok óta egész az utolsó pillanatig a leghatározottabb kedvencz volt e futamra, csúfosan megveretett, annyira, hogy az utolsók közt ért be. Nyertes pedig Mr. Brewer pej ménje Robert the Devil lett, mely már a Derbyben is 2-dik volt, s az idei Grand Prix de Parisban is győzött. — Már a Derby után felmerült a hir, hogy csak lovasának hibájából vesztette ei e versenyt, s a következmények igazolni látszanak e feltevést. Alább részletesen közöljük e versenyt, s csak annyit jegyzünk meg, hogy máig sem tudják okát adni Bend'Ormegveretésének. Abban mindenki megegyez, bogy a futamra induló 12 ló közül a legjobban praeparáltaknak látszottak T Á R C Z A. Lovas csapatok kitartása és sebessége táborozás közben. Irta, Bonnie Teophil alezredes a 11-dik franczia dragonyos ezredben. A fentebbi czim alatt már több év előtt jelent meg e mű, mely mind a franczia, mind. a német lovasságnál nagy feltűnést keltett; amannál amaz őszinteségnél fogva, melylyel szerző egy korábbi művében az 1870—71-ki hadjáratban a franczia lovasság vezénylete körül elkövetett hibákat feltárta; a németoknél pedig amaz alaposság által, mely munkálatait oly nagybecsűvé teszi. Ámbár ugy tetszik első pillanatra, hogy e mű tulajdonkép katonai szaklapba való volna, még is — miután főiránya a ló kitartási és sebességi képességének kitüntetése körűi szerzett s eddig ritkán közlött tapasztalatokat nyújt: nem kétkedünk, hogy azt minden vadász- vagy katona-lovas igen érdekesnek fogja találni; — s miután Bonnie Teophil ur —- jelenleg mint ezredes franczia részről a czeglédi lovassági gyakorlatokon köztünk időz — alkalminak tartjuk nagybecsű művéből egyes részek közlését. Jelen művének írására leginkább az készteté Bonnie ezredest, mert látá és tapasztalá, bogy a franczia lovasság hibás felhasználása a 1870—71-iki hadjáratban leginkább a főparancsnokok és tisztek ama hibájából Bend'Or és Robert the Devil; sokan az esős, sikos talajt okozzák, mert a verseny erős záporban futtatott, s a „Sportsman" szerint oly nagy viztócsák voltak, hogy akár Miss Beckwitb úszhatott volna bennök. Ennek ellenében helyesen jegyzik meg sokan, hogy egy Derby-győztest az időjárásnak és talajnak nem volna szabad ennyire geuirozni. Vigilant szerint a mén rúgást kapott csánbjára valamelyik lótól, valószinüleg Zealottól, de lehet — mondja, hogy e víztükrök átugrálásánál történt az, mert sokszor változtatá stridejét, s igy sértheté meg előszárát és hátulsó csánkját is, mert a verseny után kitűnt, hogy sántit. Sokan azt mondják, hogy a ló Ácsot óta igen megvastagodott, mindamellett a felvágtatásnál még a legjobb eonditióban levő nek tartották és igen tetszett. Tény hogy az istálló-személyzet mérget vett volna reá hogy győz, igy vélekedett az egész „Ring" is, és daczára annak, hogy csak igen drágán (a ki 800 fontot akart nyerni 1100 fontot kellett tenni) volt kapható, tömérdek pénzt raktak reá — és vesztettek. Még az utolsó nap is az istálló egy megbízottja, miután előbb már 2200 fontot tett 2000 ellenében Bendorra, az utolsó órában ujabb 1500 £ adott, hogy 1200-at kapjon ha Bendor győz. Maga a herczeg nem volt jelen, s meg sem álmodá, hogy kedvencze megverettessék. Egyedül a „Bell's Life" reportere (Bley) mondá ki pár nappal előbb, hogy gyanitja ugyan, miszerint kissé eszelősnek fogják tartani, de neki nem tetszik Bend'Or munkája, s nem hiheti, hogy megnyerje a St-Legert. A győztes „Ördög Robert" apai, anyai, sőt még nagyapai és nagyanyai részről sem elsőrangú lovaktól származik ; egy ivadékkal feljebb azonban már javulnak progenitorjai. Szép apja ugyanis Stockwell volt, szép anyja pedig egy Orlando kancza ; s még egy generatióval előbb Birdcatcher és Touchstone több ször keresztezték egymást szülői nemzésében. A tehetség átöröklésének ily késői jelentkezése — egyik vagy másik utódnál — gyakran elő szokott fordulni, s intő reményül szolgálhat a tenyésztőnek — ha jó vérből származó kanczákkal bir. A versenyben 12 eredt, hogy nem voltak helyes nézeteik arról, mennyit és mily sebcsen tud végezni a ló egyenként vagy csapatban; s ahhoz képest a mint jó vagy rosz abrakolás, és gyakorlat folytán egész osztályok lovai jó vagy rosz eonditióban voltak. Igen érdekesek e műbenama kisérletek leírásai is, melyek lovas-csapatokkal idomitási gyakorlatokként tétettek; legfőbb vonzó erejét azonban — kivált s lapok olvasói előtt, — abban találhatja Bonnie ur fentemlitett műve, hogy a sport- és katonai lovag lások közti összefüggést tisztázza, s különböző anyagukat s czéljaikat egymás mellé állitva kimutatja, mennyiben lehet amannak gyakorlatait a katonaló kiképzésénél felhasználni. A katonai vagyis tábori lovaglás sokat eltanult a verseny helyesebben vadászati lovaglásból, mind magára a lovaglás mothodusára, mind a lónak egyenetlen talajon menésére nézve. A sport nyújtott alkalmat, hogy a lovarda sik porondjáról és szűk falai közül a katona kimehessen oda, a szabad mezőre, hol szükség esetén hivatva van működni. Francziaországban mindez kevésbbé ismeretes, mint más országokban, hol a lovaglás a jobb családoknál általános; a lóképességéről is helyesebb fogalmak léteznek. Itta bú, első tapasztalatait ponyján szerzi, majd növekedvén s lovait cserélvéu — ezzel együtt a velükvaló bánásmódot is eltanulja s férfivá levén — tapasztalatból tudja, mennyit kívánhat lovától, nagy megerőltetés nélkül. Bonnie ezredes ezt tartá szem előtt, s müló futott. A győztes nyereménye 6070 font sterling. * * * A meeting egyéb érdekes futása volt első nap a Great Yorkshire handicap, (300 font dij) melyért 10 ló küzdött, s melyetMr. Jardine 4é Reveller pej ménje nyert meg, 2-dik ugyanannak 3é Roulette nevű pej ménje lett. — A 2évesek nagyversenyét, az 500 fontos Champagne Stalcest ismét Lord Falmouth Bal-Gal nevű ismemeretes kancza csikaja nyerte, Angelika, Mazurka s más öt vetélytárs ellen, köztük az amerikai Iroquois, is kikkel csak játszott; e csikó most a negyedik nagy versenyt nyeri az idén, s apjának Andventurernek renomméját nagyban emeli; azt mondják ugyan hogy sipoló volna, de ez mint látszik nem sokat genirozza, ha ily hosszú futamban (1200 meter) és mély talajban nem fulasztá ki. * * . * A doncasteri versenyek harmadik napján a rövid távolságú Portland Plaie handicapet (300 font 6 furlong) Mr. Graham 3é Discount nevű ménje ap. Sterling a. Fern nyerte el 6 stone 12 font alatt egy nyakkal. A verseny előtt főkedvencz Mr. Best 4é Peter-je volt. 15 ló futott. Érték 490 font. A hosszú távolságú (2'/

4 mfd) Doncaster Cupöt a hires Dresden-China nyerte el 9 st. alatt — Edelweiss, Scholboy és Bonnie Marden ellen. A 2évesek másik két nagy versenyéből az egyiket, a „Rous-Platet" (400 sov. három negyed mfd) lord Roseberry sga kanczá|a (a Doncaster, a Czarina) nyerte el könnyen 6 vetélytárs ellen; mig a Prince of Wales 400 sovereignes Nursery Piatejét Mr. Walker pej kancza csikója Vallon vitte el igen könnyű teher alatt 10 concurrens elől. * * * Apologyt (ap Adventurer, a Mandragra) az 1874-diki Ezer guinea, az Oaks és St-Leger nyertes kanezát a napokban árverezték el Mr. Tattersallnál 3200 guineáért; vevő Mr. Wynner. Mr Perkins 1700 guineát adott egy 1 éves csikóért, mely Beauelerenek az 1877-diki Middle Park Plate nyerőjének testvére. vének főiránya, hogy a lovasság erőmüvi hatását és mozoghatási képssségét kifürkészsze. E czélból egyenként bonczolás alá veszi 1) A katonaló munkaképességét: 2) futási sebességét, viszonyítva a távolsághoz; 3) annak felismerését, mit képes még tenni a ló egy hosszú futás után ; 4) mennyire nyomja le a teher a sebességet és kitartást; 5) befolyása az abrakolás minőségének — a ló munkaképességére. — Mindez padig hosszas kisérletek, feljegyzett tapasztalatok eredménye. * * * I. Tanulmányozások a ló mozgási képességéről lassú és gyors menetekben. Tény az, bogy a ló képtelen munkája folytatására, mihelyt izmainak és tüdejének működése kimerül. Ennélfogva kipuhatolandó, hogy melyik lazul meg elébb eme két erő közül, mert ezek munkásságának megszűnése, mint azt könnyen be lehet látni, a ló működési képességének legszélsőbb határát jelzi. Tapasztalások hosszú sora bebizonyította, bogy a működési képesség, és a gyorsaság minden más menetnemben a lépésmeneten kivűl, mindig a tüdSlc, és soha nem az izmok kifáradásában találják véghatásukat. Emlitsünk néhány példát. Ha a hadiló a legvégsőbb sebességig hajtatott, 1000 —1200 méter után szükségképen meg kell azt állítani, mert tüdeje tulteliilt