Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-09-23 / 39. szám
SZEPTEMBER 23. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 357 A kolozsvári lóversenyek I88O. Intézők: Br. Wesselényi Béla, br. Huszár Sándor, Zeyk Dániel ur. — Pályabirák : Br. Bornemisza János, Korbuly Bogdán ur, Hutflesz Károly ur, id. br. Szentkereszty Zsigmond, gr. Bánffy György. — Vitabirák Elnök br. Bánffy Albert, br. Huszár János, br. Wesselényi Béla, br. Bánffy Ernő, gr. Teleky Géza, br. Bánffy György. — Teherügyelő: Br. Bánffy Ernő.— Indítók: Gr. Teleki Géza, Korbuly Géza ur, br. Wesselényi Béla, br. Bánffy Kálmán, br. Bánffy György. Titkár: Bartha Lajos. ELSŐ NAP. P énteken szeptember 17-én. I. Erdélyi-dij 1200 frt. Aláirási dij. Futhat minden erdélyi birtokos bona fide tulajdonát képező félvér hátas- vagy vadász-ló, melv egy év óta nyilvános idomitó intézetben nem volt. Távolság 9000 meter. Tét 25 frt, fuss vagy fizess. Nyeremény 1000 frt az első, 200 frt a 2-ik lónak; a 3-dik ló a tételeket kapia 100 frt erejéig; a 4-ik ló, ha 4 lónál több van nevezve, tételét menti. Urlovarok. Br. Wesselényi Béla id, p k Melinda, ap Zetland a Sapho 73 és fél kilo Tulajdonos 1 Br. Bánffy György 6é sg k Niniche ap Nicolas, a félvér 69 és fél kilo. Tulajdonos 2 Br. Bánffy Ádám 4é b m Gyurka apja erd. mén a Griff 65 kilo Gr. Almásy K. 3 Ugyanaz 5é p m Patkó ap Bois Russel a Sapho 71 kilo Székely János 4 Gr. Telek}' Géza id. sg m Kalandor ap Zetland a Victorine 70 kilo Br. Bornemisza 0 Br. Wesselényi Miklós 5é b m Bálbi ap Blitz-Mayor, a Rajkó 69 kilo Beniezky G. 0 Br. Bánffy Ernő id. b k Donna Juanita ap Ajax a erd. kancza 66 és fél kilo Gr. Teleky Gyula 0 Br. Szentkereszti Pál id. sp k Lorette ap Daniel 0 Rourke, a Holló 73 és fél kilo vitt 79 kilót Sényi kapit. 0 Bánat Saroltáért. Niniche vezetett egy negyed mtfdig, ott felváltotta Melinda, szorosan nyomában Lorette, Niniehe pedig felment vezetőnek, utána Melinda, Kalandor, Patkó. A 3-dik mtfdnél Melinda megint átvette a vezetést és azt meg is tartotta mindvégig, az utolsó mtfdön kemény pacet diktálva, melyet Lorette roppant terűje alatt nem birt ki. Az egyenes vonalon kifordulva Niniche megkisérlette felmenni Melinda mellé, de hasztalan. Melinda és Niiche között 1 és fél hosz sz, ugyanannyi 2-ik és 3-ik közt, 4-dik egy fél hosszal hátrább; a többi 2—3, hosszal hátrább csomóba. II. Másodoszrályu államdij 3000 frank. Futhat minden állandóan Erdélyben lakó tulajdonos bona fide birtokában levő, Erdélyben elletett és felnevelt mén és kaneza. Távolság 3216 met. Tét 100 frt, fele bánat; egy hóval a verseny előtt bejelentve 25 frt. A tét- és bánatösszeg fele az 1-ső, fele a 2-dik lóé. Br. Wesselényi Béla 4é f k Judith ap Rothschild a Jezabel 63 és fél kile Rihards 1 Br. Wesselényi Miklós 5é p k Anna ap Bois Roussel a Nelly 64 és fél kilo Friedreich 2 Bánat sárgacsikó és Proletárért. Judith vezet két hosszal eleitől végig és könnyen nyer. III. Hölgyek dija. Tiszteletdíj. Futhat minden ló. Táv. 2000 met. Urlovarok. Tét 25 frt, fuss vagy fizess. — Tételek felét az 1-sö, felét a 2-ik ló kapja. Br. Bánffy György 5é f k Nana ap Bakator, a Medusa 68 és fél kilo. Tulaj. Tulajdonos 1 Br. Szentkereszty Pál 5é f k Finyás ap Daniel 0 Rourke, a Maraja 67 és fél kilo Székely János 2 Br. Wesselényi Béla 5é f k Banilla ap Bois Russel, a Izabel 82 és fél kilo. Senyi L. 3é Bánat Annáért. Nana vezet lassú iramban; az utolsó fordulónál Finyás előre megy, de nagyot kanyarodik kifelé, ezalatt Nana megint elől kerül; Finyás a vesztett tért csakhamar kipótolja, de másodszor is félre megy az ostor elől, és fél hosszal előztetik meg az erősen hajtott Nana által. IV. Harmadosztályú államdij, 2000 frank. Futhat minden állandóan Erdélyben lakó tulajdonos bona fide birtokában levő, Erdélyben elletett 3éves mén és kancza. Távolság 3216 meter. Br, Wesselényi Béla 3é sg m Bucarest ap Dio phantus, a Wave 55 és fél kilo Richard 1 Gr. Teleki Géza 3é sg m Csi,só apja Cognac, a Pillangó 59 és fél Smart 2 T. B. szövetség 3é p m Proletár ap Dlophantus a Patti 55 és fél Friedreich 3 Proletár kibéreltetvén Csicsó számára iram- csinálónak, nagyon rosszul felelt meg feladatának, már fél mfd után Bucarest ment fel vezetőnek 3—4 hosszal Csicsó előtt, a másfél mfdnél Csicsót sarkantyúzni kezdték de nem birt feljönni Bucarest mellé, mely közönséges canterben jött be, a 3 lóhossznyi előnyt végig megtartva. Smart Richard ellen keresztezés miatt panaszt adott be; melyet azonban Csicsó tulajdonosa visszavont. V. Lovaglók egyletének akadályversenye, 300 frt. stb. Tét 10 frt, fuss vagy fizess. Sényi Sándor ur id. p h Namless. Tulajdonos 1 Albrechtovich kap. ur 6é p h Ravasz Merhul hadnagy 2 Sebemmel Victor ur id. b h Jaek Br. Bornemisza G. O T. B. szövetség id. drs k. Patti Gr. Almássy Kálmán 0 Vacano kap. ur id. f. k. Zebetta Székely János O Ravasz vezetett őrült paeeben, 10—15 lóhossznyira követve Namless által ugyanannyira e mögött Patty Zebetta és Jack a 4-ik ugrásnál kitörtek. Patty a 8-ik akadály után feltartatott, itt már Ravasz is egészen készen volt, és Namless csakhamar felment hozzá és megelőzve 20—25 lóhoszszal nyert. Az erdélyi dijban Kalandor és Patkó lovasai elvétették a számítást, az utolsó befordulónál azt hitték, hogy még egy egész mfd van hátra; csak akkor vették észre tévedésöket, mikor már késő volt. Ha ez nem történik, aligha a sorrendben nagy változás nem lett volna, mert mind a két ló egészen frisen érkezett be. Idő kitűnő; pálya jó karban, de kemény. Közönség közepes számmal. Érdekeltség nagy. A versenyek a legnagyobb rendben folytak le ; és a szép egyetértést nem zavarta semmi egyéb, mint Smart jockey garázdálkodása; ki abbeli dühében, hogy Csiesóval lemaradt, azon ürügy alatt, hogy Richard őt keresztezte, a mikor lovukat feltartották, elkezdett ostorával verekedni. Egy leendő treiuertől ily magaviseletet várni nem lehetett, a mely inkább van helyén kocsisok mint jockeyk között. Arra van eset másutt is, hogy futás közbeu ráhúz egyik jockey a másikra, ha az helyéből ki akarja nyomni, de a verseny után a közönség előtt ez tenni nagy szemtelenség, a mi különben Smart egész fellépését jellemzi; ugyanis a mikor a titkárnak a tételeket lefizeti, azon megjegyzéssel tette „dass werden mir schon diese Katzen zurück zahlen." Ideje volna az ilyen henczegő frátereket, rendre utasitani, a mi ezúttal csak gazdáik iránti tekintetből nem történt. MÁSODIK NAP. Vasárnap, szeptember 19-én. I. Akadályverseny. Aláirási dij circa 400 frt. Tét 30 frt, fele bánat. Tét és bánatokat a 2-ik ló kapja a pályaköltségek levonása után. Sényi Sándor ur id p h félvér Namless 80 kilo Tulajdonos 1 Gr. Teleki Géza id. sg m Kalandor ap Zetland, a Eugenie 66 Friedreich 2 Br. Wesselényi Béla 5é p m Patkó Bois-Russel, a Sapho 66. Gr. Almásy K. 3 Ugyanaz id f k Zebetta ap Zetland, a Eugenie 72 és fél. G. v. Benitzky 0 lett; de ha időt engedünk, hogy a tüdő szabályszerű működésébe belejöjjön, az állat azonnal ujra kezdheti futását. Az izmok teljes birtokában maradtak erejüknek, mig a tüdő elvesztette azt. Lássunk egy más, legmeggyőzőbb kísérletet. Oly nehéz taliga elébe fogtak lovakat, hogy annak csak egyszerű elhúzására is jelentékeny izomfeszités volt szükséges. 25 — 30 kilometer (3 l/ s—4 mértföld) távolságnyira, mialatt a lovak legtöbbször lépésben haladtak, hogy tüdejök kiméivé legyen. A taliga egy igen meredek lejtő aljához érkezett, s kövekkel rakatott meg. Eddigelé a tüdők alig hogy igénybe vétettek, mig ellenben az izmok már meg voltak támadva, s ennélfogva azt kellene hinni, Hogy ezek fognak előbb meglazulni s néhány pereznyí pihenést igényelni, miután most az izmok jelentékeny erőkifejtésére volt szükség, hogy a taligát a meredek talajon felvonhassák; de lássuk mi történt. Egy iramodás és az izületek megfeszítése által a lovak a szekeret mozgásba hozták, de már 200 meter után véknyuk oly hatalmasan vert, hogy meg kellett állaniok. Miután a lovak tüdejébe a nyugalom ismét visszatért, a fogat az izmok ugyanazon erejével megindult, de már 100 meter után meg kellett állani, oly lihegő lett a légzés. A megtett utat mindig kisebbre kellett szabni egészen 50 meterig, amaz aggodalom folytán, hogy a lovak megfuiadnak. Daczára a jelentékeny izom-megerőltetésnek, melyre a szekér tovább mozdítására szükség volt, mégis mindig a tüdők kimerülése, és nem az izmoké szakította félbe a munkát; az izmok mindaddig megmaradtak erejük nyilvánításában, a meddig csak tetszett, mig a tüdők belefáradtak, s megállásra kényszeríttettek. Ebből arra a következtetésre jövünk, hogy a légzés gyorsításánál, mely az erőfeszítéssel egyenlő mértékben növekszik a ló munkaképessége, mindig a tüdők működése, lazulása, és nem az izmok által határoztatik. Ez igen értékes megfigyelés, mert most már elégséges lesz a légzési szervek működését a ló által végzett munka tekintetbevétele mellett figyelemmel kisérni, hogy képességének végső határát, s kisebb vagy nagyobb kifáradását meghatározhassuk, mely bekövetkezik nála a szerint, a mint lépésben, ügetésben vagy vágtatásban, síkságon vagy hegynek felfelé vagy lefelé, csinált uton vagy torony-irányban, nehéz teher vagy csak a fegyveres lovas alatt használjuk. Ha a lónak, a pihenés alatti légzésmódjával, mely egy perezben 8—12 tüdő-mozgást mutat fel, szembe állítjuk annak hosszú és gyors futás utáni légzését, mely ugyanannyi időtartam alatt 131 tüdő-mozgásig emelkedhetik, a lágyék megfigyelése által oly mértéket nyerünk, mely a lótól követelt működés szerint mutatja a kifáradás fokát. Eme mód szerint mutatja az alábbi táblázat, hogy a ló nehéz teher alatt és ügetésben ugyananyi levegőt használ el, mint vágtatva közepes megterhelés alatt. Hasonlóképen egyenlő mennyiségű légzést végez a ló, ha tábori felszereléssel ügetve halad hegynek felfelé, vagy csupán fegyverrel terhelt lovasát vágtatva viszi ugyanabban az irányban. További érdekes megfigyelés az is, hogy a ló mély talajon ép oly gyorsan elfárad az ügetésben, mint sik és szilárd talajon vágtatásban. A lágyék megfigyelése, hasonlóképen jelzi a pihenés mértékét is, melyet a lónak a gyors futás után szükségképen engedni kell, ha attól még további erőfeszítéseket akarunk kívánni. E következtetés a következő tünetek, figyelmes szemlélésnek eredménye. Ha a lélekzetvételek száma igen magasra fokoztatott, az a kivánt menetnem gyorsaságához egyenes arányban fog alábbszállani. Csodálatos ugyan, de a tapasztalás által minden kétségen felül bebizonyított tény az, hogy a ló lélegzetvétele, vágtatás közben egy perez alatt 80-ra emelkedett, 5 pereznyi pihenés után 30-ra alá száll, mig más felől az erős ügetés alatt 70-ig emelkedett lélegzetvétel vitán, 10 pereznyi pihenés múlva is 35 egy perez alatt a lélegzetvétel száma. E szerint a lélegzéshiány csekélyebb az ügetés után (70—80 helyett,) és mégis 10 percznél több pihenés kell arra, hogy a lélegzetvétel 35 alá szálljon, mig vágtatás után az már 5 perez múlva 30-ra száll alá. Ez eredmény által meglepetve, magya*
