Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-07-08 / 28. szám

268 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JULIOS 8. 1880. Az idei fedezések. Az országos lótenyésztés ujabb jelentékeny lendületére mutat az a körülmény, miszerint ez idén solckal nagyobb mérvben vétetnek országszerte igénybe az állami ménelc, mint eddig bármely évben, a méntelepek fenállása óta. A fed. idénynek ugyan még nincs vége, miután az márczius 1-től julius-ig terjed, de eléggé örvendetes az a tény, hogy az első 3 hónap alatt, azaz május végéig az országszerte mintegy 600 fed. állomáson levő 1600 állami mén 52200 kanezát fedezett, mig tavaly ugyanez időpontig csak 47000 kancza fedeztetett. Az idei többlet tehát 5700 kanczára rug, s reméljük az eddigiek után, hogy a fedidény végéig e többlet még jelentékenyen szaporodni fog, s talán 62—63000-re fog rúgni ez évben az állami mének által fedezett kanezák száma. Figyelmeztetés a lóttállitások és dijazásoM beküldött relatiókra. Igen szép az, hogy az orsz. lótenyésztésről — értve a kiállításokat — néha egyegy buzgóbb vidéki bizottm. tag által e lapok utján az ország minden tenyésztője értesül, csakhogy szerintem az: hogy a vidéki dij osztásoknál lei nyert dijat? nem igen érdekelhet mást, mint épen ama vidék lakosait, kik ugy is megtudhatják (mert alkalmasint ismerősök), de a távolabb lakót nem; ezt csak a lótenyésztés állása érdekli, s tanulságot csak az adhat, ha az volna megmondva, mily mén ivakéka nyerte a dijakat, vagy mely keresztezés mutatkozik legérdemesebbnek. — A tudósításoknak oly alakban, mint e lapok 27-dik számában, semmi hasznok nincs; mert, hogy Nagy György vagy Kis Pál nyert Biharmegyében, az az itteni lakosnak egyáltalában mindegy lehet, ka az nincs hozzá téve: hogy melyik és minő fajtaju arab vagy angol, állami vagy magán méntől, s ha lehet kanczától származik a díjazott állat. — Eme tudósításokat figyelemmel kisérve, egyikmásik keresztezés jónak találtatván, kérdőkre találhat, s igy lehet némi hasznot elérni. Azért jó volna, ha a vidéki lótenyésztő bizottságok ennek constatálásra gondot fordítanának s a jelentésekbe ezt beírnák; ez sokkal lényegesebb minthogy a dijosztás után lakoma volt-e vagy nem? Szápáry Iván. (Már tavai és harmad éve magunk is figyelmeztettük és felkértük erre a vidéki bizottmányokat, illetőleg a referenseket e lapok hasábján, de igen kevesen tudták azt figyelembe venni. Óhajtjuk, hogy ez ujabb felszólalásnak sikere legyen, mert különben esakugyan sajnáljuk a helyet. Az alább következő, s átdolgozott relatiók már megközelitnék azt, hogy a sok név közt el ne veszszen a lényeg; — csak még annak megemlítése hiányzik, hogy minő eredetű mének mutattak legjobb csikókat. — Szerk.) Lótenyésztési jutalomdijosztások. Hajdú megyében, Debreczen városában junius hó 20-án tartatott a lótenyésztési jutalomdijosztás egy éves méncsikóvásárlással egybekötve. E jutalomdijosztásrá pályázó lovak száma több és minősége sokkal jobb volt a tavalyinál, különösen az állami mének ivadékai tesznek szemlátomást bizonyságot a megyei tenyésztés emelkedéséről, melyek közt túlnyomó ugyan még a könnyű hátas és könnyű kocsi ló, de szórványosan találkozik már termetesebb nehéz kocsi-faj, melynek szaporítására a tenyésztők egy részénél suly féktettetik. A pályázatra megjelent: 34 anyakancza csikóval, 21 kanczacsikó és 22 méncsikó. Kiosztatott 8 db anyakanczának 43 arany, 5 kanczacsikónak 24 arany, 5 méncsikónak 13 arany, összesen 18 ló nyert 80 aranyat. Díszoklevéllel kitüntettetett 8 anyakancza és 6 kanczacsikó. * Zemplén megyében junius hó 21-én Sátoralja-Ujhelyen tartatott a jutalomdijosztás és egy éves méncsikó-vásárlás. —• Elővezettetett 36 anyakancza, 5 db egy éves méncsikó, 4 db két éves kanczacsikó, 3 db két éves méncsikó, 12 db három éves kancza, és 2 db három éves mén, összes 62 db. A bemutatott anyag legnagyobb része állami ménektől származik. A megjelent anyagot nem igen lehet különösen jónak mondani. Az ápolás, táplálás, de különösen a paták rendben tartása sok kívánni valót hagy. * * * Junius hó 2l-én Szatmár megyében NagyKárolyban. A pályázatra megjelent 30 db anyakancza szopós csikóval. Eme csikókból 15 db állami méntől, 3 magán méntől és 12 községi méntől, származik. — Jutalmaztatott ezekből összesen 11 db. Az első dijat Weibl János, a másodikat Kinzl Márton, a harmadikat Fischer József nyerte. Elő vezettetett továbbá 13 db három éves kancza. Ezek közül 8 állami, 3 magán és 2 községi méntől származott. Ezek között 8 nyert dijat és pedig: Cseke Ignácé, Brázai Jánosé, Madarasi Dánielé, Lindenbold Ignácé stb. — Az összes elővezetett lovak száma volt 78. Az elővezetett lovak állapota és tápláltsága jó, de a paták ápolása többnyire elhanyagolva van; azonban a lovak minősége igen kedvező, és ez reményre jogosit, hogy a tenyésztés mindinkább emelkedni fog. t, * * * Junius hó 21-én Ugocsa megyében Nagy-Szőllősön. Elővezettetett 14 anyakancza szopós csikóval és 6 db 3 éves kancza. — Az előbbiek közül csak 6, az utóbbiak közül csak 3 volt pályázó képes, — a lovak roszul néztek ki, s általában eme megye területén a lótenyésztés hanyatlóban van. Az ügető ló idomitasa és üeüajtasa, (Folytatás.) VIII. A teleltetés. — Sikos utak. — Az elhízás. — Etetés télen. — Hol álljon a ló télen át. — Flastromozás és égetés. — Istállóban való tartás. — Vedlés. — Sétáitatás. — Lassú ügetés. — A munka kezdete. — Hashajtók és egyéb szerek. Mielőtt áttérnénk az ügető ló idomitására, néhány megjegyzésem van azon kezelést illetőleg, melyen az a legközelebb lefolyt télen át keresztülment, mert ettől függ mi kép és mennyi idő alatt jut el a kellő conditioba. Ha az előző nyáron és őszszel idomitás alatt állott és futott, a hideg beálltával egész szervezete, az erősebb etetés folytán némileg lázas állapotban lesz; s valószinü, hogy lábain a teljesitett munka és erős használás nyomai látszani fognak. A kezelésnek különböző nemeit és fokait lehet alkalmazni a szerint, minő állapotbán és erőben van a ló. Ha SZÍVÓS természetű, egészséges és lábai hibátlanok, télen át is — mértéket tartva — befogható; tartása olyan legyen, mint a kocsilóé. Termé • szetesen ügyelni kell arra, hogy rögös és kemény uta'ion ki ne nyújtsa magát ; óvakodjunk a szánkázástól s a kocsikázástól akkor, midőn az utak fagyosak 03 sikosak. Lehet a ló patkolva, ugy ahogy csak kívánjuk, mégsem akadályozhatjuk meg, hogy el ne sikoljon vagy el ne csússzon ha szánba vagy kocsiba van fogva s az út fagyos. Ilyenkor nagyon könnyen megeshetik, hogy izmait megrántja. Arra is kell ügyelni, hogy lovunk el ne hizzék. Vannak lovak, melyek azonnal hizni kezdenek, ha keveset és rendetlenül dolgoznak; ennek eltávolítása sok munkát és gondot okoz az idomárnak. A hizlalás nemcsak hogy felesleges, hanem ártalmas is, — minek folytán télen át félannyi szemet adjunk, mint amennyihez az idomitásjalatt szokva volt. Közbe közbe sárgarépát s néha-néha korpát is adhatunk. A széna jó, tiszta és éves legyen. Ha erre kellőkép ügyelünk, dúsan kárpótolva leszünk az ez által okozott külön kiadásért és fáradságért. Ha a „saison" végén észreveszszük, hogy lovunk kissé meggyengült, hogy egészsége s ereje némileg meg van támadva, hogy lábai szenvedtek — tanácsos, hogy télen át be ne fogjuk, hanem e helyett tegyük lose-boxba, melynek szabad állása is van s hagyjuk lovunkat teljesen pihentetni. A jó pihenő a természetadta legjobb restaurálás, ha lovunk constitutióját a hosszantartó idomitás megviselte volna, s ha kemény volt a munka, melyet ügetőnk teljesíteni volt hivatva. A teleltetést azzal kell kezdeni, hogy fokozatosan elszoktatjuk a takaróktól, melyek az istállókban eddig rajta szoktak lenni. Mert ha künn szaladgál az állásban, nem kell őt mesterségesen óvni az idő viszontagságai ellenében — elég menedéket nyújt neki a box, melyet úgy is felkeres ha érzi, hogy menekülnie kell. Saját szőre legyen a takarója is. A patkók lészedendők; körmei nyirandók, hogy az egyenetlen sarkok és szélek ne gátolják az egyenletes növést. Addig a mig lovunk eme szabadságát élvezi, a kefélés is elmaradhat s ismétlem, hogy szemdolgában csak félannyit kapjon, mint az idomitás és versenyzés idejében. Ekép lovunk jól fogja kiállni a telet s némileg megifjodik és megruganyosodik. Nézetem szerint eme eljárás helyesebb, mintha a lovat kiverjük a mezőre, s kitesszük a metsző szeleknek s hideg éjszakáknak, a midőn nincs egyéb menedéke egy-egy rongyos pajtánál, s néha még ez sincs. Mert abból, hogy az idomitás és a versenyzés erős etetést, izzasztást s egy nemét a mesterséges hevítésnek megkívánja, nem következik az, hogy a pihenés korszakában az ellentétes túlzásba menjünk át. Azon ló mely eme kemény teleltetésen megy keresztül, bizonyára minden tekintetben el lesz hanyagolva, s ha nemis történik vele valami komolyabb baj, tavaszra mégis húsban, egészségben (általában véve) s életképességben megcsappanva, s mindenesetre rosszabb karban fogjuk találni, mintha a másik módszert követtük volna. Ezenkivül a fagyos földre ereszteit lovaknál nagyon könnyen baj esik a lábaikban, melyet a legjobb kezeléssel sem tuduuk helyreütni. Nem tudok egy körülményt sem felhozni, mely a kemény teleltetés, az úgynevezett „freezing out" mellett szólna. Más cathegoriába tartoznak ama lovak, melyeknek lábai oly állapotban vannak, hogy azokat flastromozni vagy égetni kell. Ezek addig, mig a gyógyitgatás tényleg tart, istállóban tartandólc; s könnyű, hűtő eleielekkel etetendők, u. m. korpakásával és sárgarépával; amig a lázas s gyuladásos állapot tart, zabot ne adjunk nekik. Altalános szabályként felállítandó, hogy orvossággal ne tartsuk ; adhatják elő azonban magukat oly kivételes esetek, hogy valamelyes orvosságot mégis igénybe kell vennünk. A midőn a flastromozás vagy égetés máiközvetlen nem működik, beereszthetjük a lo vat a loose-boxba, melynek állása is van — ép olyan, mint az előbb emiitett lovaknál. A midőn a flastrom rajta van a lo . on, annak jól felkötve kell lenni, nehogy azt ledörzsölhesse vagy lerághassa, mert ha ezt teszi, könnyen megesik, hogy megsérti a megtámadott int. Etessük gyengén, hacsak tavaszra nincs „engagirozva." Ez esetben naponként 4—6 quartnyi zabot kapjon, a szerint, milyen a constitutiója és egészségi állapota. Egy részt arra kell ügyelni, hogy a gyenge táplálkozás folytán el ne gyengüljön, másrészt pedig arra is kell ügyelni, hogy a pihenés szakában ne szedjen magára sok húst s belső zsirt. Ha elgyengül, nem birja ki a korán kezdődő előkészítést s gyenge lábon rosz szuszszal áll majd vele az oszlophoz. Ha pedig nagyon elhizva találja őt a ta<