Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-07-08 / 28. szám
AUGUSZ tus 5. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 269 vaszi idomítás, túl lesz hajtva a lesoványitás kedveért s rosz kedvvel s nem a kellő sebességgel fog ügetni. Leghelyesebb a közép út: mérsékelt mennyiségű zab, néha korpa, széna, néha sárgarépa — ez legyen tápláléka. Ha a ló egészséges s gyomra rendesen működik, fog ugyan húst szedni magára, hanem az ekép szedettet könnyebben eltávolíthatjuk, mint az erős etetés által keletkezettet. Bő tere nyilik a józan észszel való megbirálásnak; fődolog az, hogy ne bízzuk a a lovat egy talán legjobbat akaró, de tapasztalatlan emberre, ki nem tud egyebet, mint, hogy csupa szeretetből mindenfélével agyoneteti lovunkat. Meggyőződésem az, bogy tavaszszal a húst veszély nélkül, csak a fokozatosság elvét követve, távolithatjuk el. Szerintem a sokak által ajánlott orvossághasználás és izzasztás nem tesz jót. Tapasztalásból tudom, hogy ha az elhízott lovat, ha azon kivül lábaira nézve kissé gyenge is, gyorsan és sietve soványitjuk le, ez oly károsan hat rá, hogy alig lesz képes lábain állani s hasznavehetlenné válik, mielőtt az izmok és ínak viszszanyerték volna normalisságukat. Ama lovaknál, melyek kora tavaszra „engagirozva" vannak, ennek folytán hamarább kell, hogy idomítás alá jöjjenek, a telelés még egy módját lehet alkalmazni. Ha az ilyen ló az őszi idény bezártakor, lábait illetőleg tiszta és erős, s azonkívül az idomár tudja, hogy fris és egészséges s hogy jó conditióban van: a telelésnek egy közvetítő módját lehet alkalmazni. Ahelyett hogy közönséges használatra fognék, vagy állással ellátott loose boxba tennők — istállóban vagyis közönséges looseboxben tarthatjuk. Takarója nagyon vékony legyen; tartása conditiójához képest —- olyan forma legyen; mint ama lóé, mely állásos boxban tartatik. Hütőszer gyanánt gyenge ételt u. m. minden másodnap valamelyes sárgarépát, s néha korpakását kapjon, A sárgarépa-adagok ne legyenek túlságos nagyok — szóval ugy tartsuk, hogy husa kemény és rugékony maradjon. Amikor csak az idő engedi, vagy nyereg alatt vagy vezetéken mozognia kell, s egyszer-kétszer napjában meg is kefélendő. Az ily lóra különösen ügyeljen az idomár, mert mindig szem előtt tartandó a munkának korán való megkezdése, s ez okból inkább conditióban tartandó mint a többi ló. Megemlítendő még, hogy azok a lovak is, melyeket kiverünk a szabad mezőre, megkívánják kétszer napjában a jó adag zabjukat. Ki'lévén téve az idő viszontagságainak, számitani kell arra, hogy az állati hőség bennük fentartassék, s hogy a természetnek, mely a kellő hőség előállítása által túlságosan igénybe van véve, segédkéz nyujtassék. Tudok sok esetet, hogy az ily lovak zabot nem kaptak, s a széna is melyet dobtak nekik, silány volt. Megfogyott életképesség és erő, természetes kifolyását képezik a koplaltatás e nemének s .gyakran komolyabb bajok, mint a keh, férgek stb. származhatnak belőle. Tekintve ezt s az előbb mondottakat, az oly lovat, mely a jó istállóhoz, erős etetéshez s meleg takaróhoz van szokva, nem szabad kiverni a mezőre s kidobni a kemény tél torkába. Akár a befogott akár az istállóban tartott, akár a loosebjxban tartott lovak etetését illetőleg ismétlem, hogy óvakodni kell a hús szaporításától s a belső zsir keletkeztetésétől. A ló constitutiójától függ az adandó szem mennyisége-. Ha természettől gyengébb és puha, s hajlandó a nagyobb mérvű izzadásra: erősebben etethetjük mint az ellenkező hajlamú és alkatú lovakat, — s korpa és sárgarépa tekintetében is fukarabbak lehetünk. Az etetési rendszer azonban mindnyájánál a lehűtésre legyen alapitva, s arra, hogy a belek működése is rendes legyen. Minden lovat külön kell tanulmányoznunk, mert azt minden okos és tapasztalt ember tudja s nem is téveszti szem elől, hogy alig található két tökéletesen egyforma ló. Emiitettem már, hogy ama lónak, mely az állásban szabadon szal adgálhat s mely csak akkor megy a boxjába, ha arra kedve jön, — nem kell takarót adni. Annak, amelyik a flastroin-kúra vagy égetés alatt állott, adjunk egy csuklya nélküli könnyű takarót, annak pedig, melyet boxban tartunk ugyan, hanem vagy nyereg alatt vagy vezetéken sétáltatni visszük, adjunk egy egyszerű vászontakarót. A vedlés ideje kritikus időpontnak mondható; nem tanácsos e procedúrát siettctn'. Sokan nagyon szeretik, ha lovaik korán vedlenek, s igaz is, hogy a késő vedlés nem mutat jó egészségre. De ebből nem következik, hogy mindent elkövessünk, hogy a régi köntös előbb lejöjjön, mintsem azt maga a természet le nem vetteti. Nem szabad erővel a szőrt eltávolítani, s minthogy az ápoló fiuk szeretik, ha lovaikat mentül szebb, fényes állapotban mutathatják be, ügyelni kell rájuk, nehogy erővel levakarják a szőrt. Sokan főtt lenmagot vagy lenmaglisztet stb. efélét adnak lovaiknak, hogy azok korán kezd jenek vedleni; én ezt mindig elleneztem, mert tudom, hogy veszedelmes és ártalmas. E belső borogatásnak mondható eljárás folytán a pórusok kitágulnak, a szőr meglazul s a ló idő előtt, akkor, midőn az időjárás még meg nem kívánja, izzadni kezd; ezáltal a keh s a tüdőgyuladás igen könnyen előidézhető. Korpakását adhatunk, ez a beleket jó rendben tartja, hanem a lenmagtól tartózkodjunk. Ez utóbbi az egész szervezetet hirtelen megtágítja s a régi szőr elhull, mielőtt az uj szőr még nőni kezdene. Amint az idő enyhébbre fordul s derültebbé válik, a nyereg alatti vagy vezetéken való séták két mértföldről négyre terjesztendők ki. A tüzes lovaknak többet kell járkálniok, mint a csendes vérüeknek, hanem azért különbség nélkül mindnyájan annyit s eleget mozogjanak, hogy ne ugráljanak s tánczoljanak a séták alkalmával. Ez ugyan nem tartozik a szorosan vett idomitáshoz; hanem azért mégis ügyelni kell rá, mert az izmok ilyenkor kezdenek a kellő állapotba jutni, s ez által készíttetik elő a sebesebb járulódhoz, melylyel az idomitás kezdetét veszi. Maguukról tudjuk, hogy hosszabb pihenés vagy tétlenség után, hamarább fáradunk el sétáink közben, sőt még a hosszabb ideig tartó fennállást is megérzik ilyenkor izmaink. Ebből következtetést vonhatunk arra nézve, hogy a lovat is, a téli pihentetés után, csak lassan és fokozatosan kell a változáshoz hozzá szoktatni. Kellő ideig tartó sétáitatás után, s midőn az idő mindinkább kezd kiderülni s az utak pedig jó karba jönni, felszerszámozhatjuk lovunkat, befoghatjuk s megkezdhetjük a lassú ügetést (jogging). Vájjon sulkyba vagy kocsiba fogjuk-e, az leginkább lovunk hajlamaitól függ; de tekintetbe kell venni, minő irányban van a ló „engagirozva" az idény kezdetére. Mennyi ideig tartson a gyakorlat, az attól függ, hogy mennyit bir ki elfáradás nélkül; ezt az idomárnak vagy kell tudnia a mult évi tapasztalatok után itélve, vagy figyelnie kell a naponkinti előmenetelre vagy hátramaradásra. Eleinte a legnagyobb óvatossággal kell eljárni; mert addig, mig lovunk bele nem törődött ismét a munkába, hamar beállhat a túlhajtás esete, amikor aztán több időt vesztünk az által, hogy nagyon is siettetni akartuk a dolgot. Szabályt e tekintetben nem lehet felállitani; itt ismét az idomár helyes itélőtehetségének kell működnie. Az első héten vagy talán tiz napon át nem kell keményen hozzá látni a munkához. Ekkor azonban az izmok is lehetnek már oly állapotban, hogy az idomár egy-két rohamot tétethet. A sebesség csak annyira fokozható, hogy a ló a szuszszát ne veszi tse. A rohamok tartamára nézve sem lehet szabályt felállitani, — mindössze annyit lehet mondani, hogy azok ne legyenek nagyon gyakoriak, s ne tartsanak szerfölött hosszú ideig. Nem szabad megfelejtkezni arról, hogy az előkészítés ez első stádiumában, nagyon keveset bir ki ahoz képest, a mit később könnyen s minden veszély nélkül kiáll. Sokan a munka kezdete előtt hashajtót szeretnek beadni lovuknak; én részemről sohasem tudtam megérteni ezen eljárás gyakorlati előnyét. Fel kell ugyanis tételeznünk, hogy a ló helyesen telelt s a belek működése is rendes. Mire való tehát a hashajtó? Arra van eset, hogy a belső forróság lecsillapítása megkíván némi gyógyszert, s megeshetik, hogy a ló a hosszas pihentetés után kissé el van husosodva s meghízva. Ily esetekben, nincs kifogásom valami enyhe gyógyszer alkalmazása ellen, — de a helyett, hogy a munka megkezdése előtt adnám, én részemről — ha már adom — csak egy pár napi könnyű munka után adom, párosítva pihentetővel, melynek természetesen addig kell tartani, mig az orvosság működése meg nem szűnik. (Folyt, köv.) Sport-irodalom. Épen most 'jelent meg egy uj vállalat a Sport könyvtár I. füzete, melyre e rovat ve zetője felhívja e lapok tiszt, olvasóinak figy el mét. Szerkeszti Sárkány János Fer. lov. eg yl titkár, és a Vad. és Vers. lap szerkesztője. Az I. füzet az 1879-dik „vi lóversenyek részletes leírását tartalmazza az egész monarchiából. A csinos kiállítású és sport-emblemekkel diszite t boritéku kézikönyv tartalmazza az öszsze s versenylovak leszármazását, tulajdonosaika t, a lovak tehetségét, nyereményeiket, s hol minő terhek alatt futottak és minő távolságra. Ára a 170 lapra terjedő könyvecskének 2 frt, s kapható e lapok szerk. irodájában. * * * Agarászok számira. Hoffmann és Moln ár (ezelőtt Eggenberger) budapesti könyvkereskedőknél kapható Stonehenge „The Greyhound" czimü munkájának harmadik s legújabb kiadása. A legmelegebben ajánlhatjuk e művet agár- és agársport kedvelőinknek. Stonehenge neve oly magasan áll egyáltalában az állatok, de különösen az eb különféle fajai ösmertetésében. A legjobb ajánlat: a szerző neve. A műnek körülbelül egy harmada az agarak betegségeiről szól. Foglalkozik továbbá az agarak válfajairól, azok tenyésztése, felnevelése és bevezetése körül követendő eljárásról, közli továbbá az angol agárverseny-szabályokat s függelék gyanánt közel 150 hírnevesebb agár pedigreejét. A leghíresebb agarak arczképei — száma 25 — szintén benfoglaltatnak a csinosan kiállított műben. ATHLETIK A. Versenyjárás éjjel az Orczykertben 1880. junius 30 án. Pályázásra jelentkeztek: Rith Lajos és ifj. Kossuth Péter. Hoffmann Ferencz közbejött akadályok miatt nem vehetett részt. Gróf Esterházy Miksa elnök, Thaisz Elek alelnök és Sárkány János Fer. vál. tag urak, mint felkért birák. Koller Károly és Porzsolt Benő, mint körnrirők ; Császár Ferencz titkár, m :nt időmérő. (Dr. Baintner Hugo és Nagy Livins mint (ellenőrök) . Indító: Zsingor Mihály: Este pont 10 órakor Ráth Lajos ifj. Kossuth Péter rendes indítás után megkezdvén a versenyt.
