Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-05-27 / 22. szám

206 VADÁSZ- ÉS VEKSENY-DAP. MÁJUS 27. 1880. már akkor mindjárt, hogy ha Beauminetnek jobb lovassa van, ez nyer. Azóta Beauminet megnyerte a franczia Poule des Produits'-t (20000 francos dij) s legújabban (most vasár­nap) a franczia Derbyt is (50000 franc). Ugy látszik, hogy a chamanti ménes e növendéke a legjobb franczia 3éves az idén, s kár, hogy az angol Derbyre nincs nevezve, hogy össze­találkozhatnék ott a legjobbnak tartott angol lóval Bend'or-ral, Westminster hg 3évesével (ap. Doncaster a. Rouge Rose) mely tavai a legjobb 2éves volt, s az idén legelső helyen áll a Derby kedvenczek közt. — Beauminet tulajdonosa (Möns. Lefévre) ez alatt Versigny­vel, egy szintén Flageolet leánynyal megnyerte a franczia Oakst, (Prix de Dianet, olyan mint nálunk tavaszszal a Hazafi-dij, 3éves kanczák számára), s igy a Flageolet ivadé­kok, mint már tavai is — a legfeltűnőbb eredményt mutatják. * * * Az angol Derbyre, mely holnapután (szer­dán) fog futtatni Epsom halmain: a legfőbb kedvenczek: Bend'Or, Robert the Devil, Muncaster, Ercildoune, Valentino, Mask, The Abbot, Milan, Fire king. Azt hiszik, hogy 20—21 ló fog indulni. A még egy hét előtt Bend'Or mellett legfőbb kedvencz Beaudesert, egy reggeli galopp alkalmával, jobb előszárán in-tágulást kapott; tulajdonosai Sir Johnstone és lord Aylington, kik jelen voltak, s kik a mult őszszel 7000 font sterlingen vették meg e lovat az azóta elhunyt lord Angleseytől, rögtön kitöröltették. Beaudesert ép ugy, mint Kisbér testvére — aligha jön ki az idén fu­tamra. * * vf Pénteken (máj. 28-ikán) lesz az Oaks, melyre Versigny (ap Flageolet a Verdure) a franczia Oaks nyertese is nevezve van, to­vábbá Hamilton hg The Song kanczája, s gr. Lagrange Oceanie­je (ap Feu d' Amour, a ur pheline), mely jelenleg főkedvencz. — Mint említettük, gr. Zichy Béla Merény­je, a ma­gyar kancza-dij (Hazafi, Pesten) nyertese is átküldetett Angliába, s mint biztosan értesül­tünk, oda egészségesen meg is érkezett. Igy annál nagyobb érdekkel nézhetünk e verseny kimenetele, elé. A fentebbiek kiegészítéséül meg kell még említenünk, hogy ezeket megelőzőleg a newmarketi második tavaszi meeting egyik legjelentékenyebb 3 éves versenyét (The Payne Stakes, 1 mfd, 500 font) Prinz Soltykoff is­meretes Carnival csikója Mask nyerte meg, Abbot és Elisabeth ellen. Nem hiszik azon­ban hogy a Carnival csikó a Derby másfél mértföldjét kitarthassa. * * * A Manchester-Cupot, a tavasz legérté­kesebb handicapjét (2000 font sterling, 2600 meter =1 mfd és 5 furlong) régi ismerősünk az öéves Isonomy nyerte meg 21 vetélytárs ellen a legnagyobb teher alatt (9T2), njinő­vel még senki sem nyert e díjban. Épen ezért senki sem hitte, hogy a különben derék kancza — győzzön, s a verseny előtt még 20-szoros pénzt adtak ellene a bookmakerek. A főkedvencz a 3éves The Abbot volt (6'9) (3-dik a 2000 guineában), — s az utolsó 100 ölön már csakis e kettő közt forgott a küz­delem, fejjel fej mellett, midőn a „ Winning­post" előtt 3—4 hoszszal The Abbot meg­botlott, s igy Isonomy egy fejjel nyert. Ho­rizon rosz harmadik, Valour 4-dik ; Blue Bood és King Shepperd — melyek a verseny előtt Abbotlioz hasonlóan 6 : 1 kináltattak — no where! Elisabeth (az 1000 es nyerője) se fa­vorit nem volt, se helyet nem kapott. Érték 2847 font. Idő: 3 perez és 4 mdp. Tavaly Lartington (6T stone alatt) 2 p. 52 mdp. alatt ért be. Időről szólva olvassuk a „The Sport­raan" Louisvillei levelezőjétől, hogy a Kentucky Derbyt, mely a Louisvillei Jokey-club patro­natusa alatt május 19-én futtatott, s melyre 47 aláirás volt (annyi mint nálunk jobb években a Nemzetire szokott lenni), Mr. Shawhan 3é. sárga ménje Forno (ap. King Alfonso a. Weatherwitch) nyerte egy hosz­szal, 2 perez és 37 egy fél mdp. alatt. „Ez a legjobb idő — jegyzi meg az amerikai repor­ter — mit 3éves 1 és fél mfdre ide át futott, kivéve Lord Murphyt, mely e távolságot a mult évben 2-37 alatt futotta meg." — Nem tudjuk mennyire tartsuk hitelesnek ez időt, mert ha ez helyesen volt mérve, ugy a louis­villei és az epsomi Derby nyertesek ideje közt nagy különbség van. Az angol Derby ideje az utóbbi 15 év alatt 2-45 és 3 4 közt váltakozik. — A legjobb idő eddig Kettle­drum és Blair-Atholé volt, t. i. egyformán 2 43, utánuk Blue Gown 2-43 és fél, Kisbér 2 44; Blink-Bonny a maga évében a legse­besb kanczák egy'ke 2*45; a legtöbbnek azonban 2'50, 2-56 stb. kellett. — Nálunk az idén az 1000 arany 1 és fél mfd j ét, — melynek iramát Tallós gyorsan csinálta, s mely végül Ilona és Tallós közt ismét igen sebessé vált: 2-51 és fél mdp alatt futották meg. — Az amerikaiak azonban valószínűleg flying starttal, jóval az indító oszlop előtt in­dítnak, — s az ezt először meghaladó, és a czélponthoz először beérő ló futama közti időt mérik; — csak igy érthető a nagy kü­lönbség mi az amerikai és angol idő közt fekszik. Ennek ellenkezőjéül meg kell azon­ban említenünk, hogy tavai a franczia Derby másfél mfdjét Zut szintén hallatlan gyors idő alatt, t. i. 2'36 alatt futotta meg. * * * Táviratok. A franczia Derbyt Chantilly gyepén (május 23-án szintén Möns. Lefévre nyerte Beauminet­.tel; 2-dik Vicomte Tredern Le Lyonja, ap. Androcles, a. Barbillone. * * * Epsom, május 26. Derby : Bend Or 1, Robert the Devil 2, Mask 3. Ménes- és gyepuj donságok. Ösztöndíjas állatorvosi gyakornokok a méneseknél. A földmiv.-ügyi minisztérium, illetőleg orsz. lóte­nyésztési ügyei vezetőjének azon sok oldalú gon­doskodásához, melyről ismeretes — tartozik az is, hogy az állatorvosi növendékek gyakorlati kiképezte­téséről gondoskodik. Épen most jelent meg egy pá­lyázási felhívás, a m. kir. ál ladaimi ménesintézeteknél rendszeresített hat ösztöndíjas állatorvos gyakornoki állo­másra ; a feltételek következők: 1. A gyakorlati idő f. é. szeptember hó 1-én kezdődik és két évre terjed, — melynek elsejében az állatorvos gyakornokok a mezőhegyesi, a második évben pedig felváltva a kis­béri és bábolnai m. kir. ménesintézetek állat-kórodái­ban lesznek alkalmazva. 2. A gyakorlatra felvett állatorvosok évenkint 200 frtnyi ösztöndíjban fognak részesittetni, s ezen évi összegből 180 frt tizenöt fo­rintos havi részletekben fog az illetőknek kézbesittet­ni, a fenmaradó 20 frt pedig első év végén az egyik intézetből a másikba leendő áthelyezés, a második év végén pedig a hazautazás költségei fedezésére fog kiszolgáltatni. 3. A gyakornokok egyszerű elhelyezé­séről az intézetekben gondoskodva leend, az étkezésre nézve pedig az intézeti tisztek és hivatalnokok részére biztosított kedvezményekben részesülnek. 4. A gya­kornokok kötelezve lesznek magukat mindenben az intézeti rend és szokásokhoz alkalmazni, s e tekintet­ben az intézeti parancsnoknak, — tanulmányaik gya­korlása tekintetében pedig az intézeti főállatorvosnak teljes rendelkezése alatt fognak állani. 5. A két évi gyakorlatot végzett állatorvosok képességükről és viseletükről a minisztériumtól bizonyítványt fognak nyerni, azon felül pedig a jó bizonyítványt nyert egyének tiszti alkalmazás végett az illető hatóságok figyelmébe ajánltatnak. 6. Ezen gyakornoki ösztöndija­kat csakis nőtlen, s azon okleveles állatorvosok nyer­hetik el, kik a magyar korona tartományainak polgá­rai. Felhívatnak ennélfogva mindazon szakvégzett növendékek, és esetleg már működő állatorvosok is, kik elméleti tanulmányaik után gyakorlati kiképezé­sükre az álladalmi ménesekben dúsan kínálkozó alkal­mat felhasználni óhajtják, hogy ez irányú 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványaikat, tanulmányaikról s egyéb minősitvényükről szóló bizonyítványaikkal felszerelve, legfeljebb f. é. augustus hó 1 ig ezen m. kir. ministeriumhoz benyújtsák. tSZÁGOS LQTIIYISZm Torontálból.*) A lótenyésztési viszonyok Torontál me­gyében örvendetes javulásnak indultak az utolsó években. Torontálmegye nagy terje­delmű lapályainál, termékeny talajánál s a nagy távolságnál fogva, melyek a gazdasági üzemben legyőzendők, az állam valamennyi részei közt első sorban van arra hivatva s utalva, hogy a lótenyésztést kiváló figyelem­mel kisérje. Itt a lónak, mint ilyennek nem­zetgazdasági szempontból kiváló értéke van, mert nagyszámú s erős lóanyaggal, a kövér föld majdnem megmérhetlen kincseit ki lehet aknázni, mely épen termőképességénél fogva a megfelelő megmunkálás hiányában, több gazt, mint hasznos termékeket hozand elő. Daczára a lótenyésztés haladást mutató voltának, eddig csak a kezdet alapja vette­tett meg. A községek közül csak egyesek szentelék magukat belátó igyekezettel ezen ágára a nemzetgazdaságnak, s ezek már élvezik e tettük gyümölcseit. Épen, mert ezen elszigetelten előforduló községeknél tünt ki, mily üdvös a lótenyész­tésre fordított ezen gond, melynek folytán azok oly virágzó állapotnak örvendnek szemben másokkal, melyek e példát alkalom vagy képesség hiányában nem követhették, épen azért tanácsos a megkezdett irányban tova­haladni, s lehetőleg az egész megyére kiter­jeszteni azt, ami most még csak itt ott for­dul elő. Ami a lófajok javításában eddig elére­tett, csak az államcsődörök intézményének tulaj donitható. Ahol ezek évek szakadatlan során át tevékenyek voltak, s ahol egyúttal a csikók felnevelése több gonddal történt, ott virágzik a lótenyésztés, ott a csikók többet hoznak be, ott a tenyésztők a felesleges állo­mányból történő eladások utján tekintélyes összegekre tesznek szert. Onnan évenkint bizonyos mennyiségű fiatal ló vétetik a had­seregbe, mint kitűnő remonta-lovak. Ezen haszon általánosítása volna tehát a bárom feltételhez kötött feladat; mely há­rom feltétel: 1. Használható csődöranyag szaporítása. 2. Fokozott gonddal kisérése a csikófel­nevelésnek. 3. Lóvásárok tartása. A használható csődöranyag szaporítása. A marcibani államcsődörök számának kielégítő volta, évről-évre szembe-ötlőbb lesz. A lótenyésztésnek egyes községekbeni örven­detes emelkedésével, nő alkalmas fedező csö­dörök iránt a szükséglet, az állam pedig a *) A torontálmegyei lótenyészbizottmány ügy­buzgó és szakavatott elnökének ezen nagybecsű fejte­getése a várható eszmecsere folytán bizonyára jelenté­kenyen hozzájáruland az eszmék tisztázásához lóte­nyésztőink körében. A ki ugy, mint a nemes herczeg, gyakorlatilag és évek óta tanúsítja érdekeltségét az országos lótenyésztés ügye iránt, a ki nagy terjedel­mű és roppant lólétszámmal biró megyéjének tenyész­vidékeit személyesen szokta bejárni, s közvetlenül hallgatva meg a földmives nép óhajait, személyesen szokott buzditólag fellépni: annak nézetei és javaslatai kettős fontossággal és értékkel birnak. A javaslatok legnagyobb részét teljesen osztjuk, s ha egyes esz mék kivihotősége iránt kételyeink vannak, ezekre nézve is megvárjuk, nem fognak-e részletesebb felvi­lágosítással eloszlattatni. Különben a rendes eszmecsere folyamában ezekre még visszatérünk. Szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom