Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-03-11 / 11. szám
MÁRCZICS 11. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 99 rajtok erőt, s mindez azzal végződött, hogy a rá következő két hét alatt mind a 188 darab csibe foglyom egytől-egyig sorra elpusztult, — még hírmondó sem maradt belőtök. — Pedig, és ezt különösen ki kell emelnem, eleitől végig a legpontosabb ápolásban részesültek s rövid életük alatt oly kedvező idő járt, hogy se szélnek, se zápornak és más természeti káros befolyásnál! nem voltak kitéve. Elpusztulásuk oka máig valóságos rejtély előttem. Épen a tett kísérletem szomorú végeredményének előttem érthetetlen volta, és másrészt azon körülmény, hogy a most búcsúzó tél rendkívüli szigorúságának, köztudomásúlag igen sok logoly esett áldozatúl, minélfogva a beküvetKező vadász-évad alatt kivált foglyokban igen sajnosan érezhető hiány fog fnutatkozni, indít engem arra, hogy az előre bocsátottakat t. szerkesztő úr becses lapja útján a szakértők ügyeimébe ajánljam, s mindazon sporikedveloket, kik a mesterséges fogolytenyésztés terén már kísérleteket tettek, e részben követett eljárásuknak s az általuk elért sikernek részletes közlésére felkérjem.*) A kérdés beható szakszerű és tapasztalatokon nyugvó tárgyalását annál inkább szükségesnek tartom, mert a mesterséges íogoiy-ienyésztésről még a legjobb vadászati szakkönyvek (Tram, Freiherr von Thüngen, Dietrich aus den Winkel stb.) sem nyújtanak tájékozást. Végűi t. Szerkesztő úr előzékenységét megköszönve, előre kijelentem, hogy kellő útbaigazítás esetén nem mulasztom el a mesterséges fogoly-tenyésztés terén ez évben uj kísérletet tenm és ennek eredményét, ha uj momentumot nyújtana az ügy érdekében t. Szerkesztő úr engedelmével a V. és V lapban közzé tenni. Budapesten, 1880. Márczius hó 6-án. Hklassy László. A kárpátok alól. Alsó-Árva, 1880 február 23-án. Igen tisztelt Szerkesztő úr! Valahára hazánkban is már megindult a rendező tevékenység vadászati viszonyaink kezdetleges rendszerte.ensegének orvoslására. Miként a tavaszodás az alvó természetre, úgy a várva várt helyes kezdeményezés a sportmanek lethargiájára ébresztőleg hatott. Uj szellem lengi át a Vadász-lapot. Legjobbjaink az alkotásnál buzgalommal toglalkoznak. Látjuk, hogy egy központ képződik, mely hivatva leszen fényt vetni arra a mi megvilágítandó, úgyszintén alaposan szakítani az eddigi léhasággal. Legyen példa az alakulóban levő sport társasag Szt. Hubert összes híveinek a társulás, képezés, ugy eredményes élvezetek, másrészt pedig a vad gondozás, dúvad pusztítás, orvvadászok kézrekeritése, valamint vadásztörvényünk lelkismeretes betartásának tárgyában. Rövid idő múlva belátni fogják a kétkedők, hogy csakis szigorú rendszer képes magasabb élveket és dús eredményt nyújtani. Az általános regeneratióhoz idő, lankadatlan buzgalom, s a mi legfőbb, *) Mi is csatlakozunk a közügyek érdekében e felkéréshez; másrészt azt hiszszük, hogy szükséges volna még az ily betegségek előidézesének okai (talán túltápláltság, mozgáshiány, — friss viz nélkülö zése stb.) körül tapasztaltak közlése. . . Harmad éve, a" hogy tudjuk gr. .Széchenyi Béla czenki revierjében — a laczán-esibék rosz hangyatojás etetése által döglöttek el.. . Az ügy érdekeDen kellene az ilyeket közölni. Másrészről be kellene küldeni a pesti orsz. állatgyőgyintézethez az ily elhullottakat, söt még előbb a betegeket, hogy a beküldött fogoly nyul és más vad-példányokon bonczolási észleleteket lehessen tenni, s a lelismert okozatot közzé tenni. Az intézet, úgy tudjuk, vállalkozik erre, a csekély bonczolási és chemikai szerek költségének megtérítése mellett. Szerk. határozott példaadás szükségeltetik. Minden meg lesz. Kezeskedik a kezdeményezők szakavatottsága, s a résztvevők benső értéke. Fogadják meleg, szívélyes üdvözletünket a Kárpátok alól, s legyenek meggyőződve, hogy a legjobb akarattal kisérjük áldásos működésűket. Egy másik túl nem becsülhető mozzanat a vadász-sport terén Hanvay ZoltáD úrnak feláldozó buzgólkodása a legnemesebb vizsla törzsanyag beszerzése körül. Nem foghatom fel, hogy most, amidőn ebtörzskönyvünk van, field-trialek lesznek, mégis oka lehet panaszkodni részvéthiány felett. A kinek volt alkalma tiszta vérű angol pointer vagy setterekkel foglyászni, kacsázni, ösmeri azon fölényt, mely ezekben, szemben a mindenféle német, cseh, kurlandinak stb. keresztelt s elfajult bastard kuvaszokkal, képesség, értelem és szorgalomra nézve, megfelelő vezetés és gyakorlat mellett 100 esetben 90szer szembeszökőleg fellelhető. A részvétbiány tehát csupán a kezdet nehézségében találhatja magyarázatát. Idővel meg jön a belátás. SZÍVÓS akaraterőre mutat a kezdeményezés. Siker koronázza! Sajnos, hogy meredek hegyeinkben a vizslászat majdnem lehetetlen. A fogoly, szalonka, fürj nyúl kevés. Medve, vaddisznó, őz, róka, s a fajdokra dürgéskor — nem kell. Tehát részint kopókkal, részint pedig ebek nélkül vadászunk. E szerint vizslákra egyelőre szükségünk nincsen. Különben már gondoskodtunk volna. * * * Az idény lefolyt. Érdemes, hogy röviden megemlékezzünk róla. Habár erdeink, különösen a községiek szemlátomást kevesbednek, vadunk örvendetes módon szaporodik. Ezen állítás látszólag ellenmondást involvál, de helyes. Azon alapszik, hogy a letarolt lábas erdő részletek helyébe bozótos, málnás, czedres tilalmazott vágások lépnek, s ezek képezik a vad legbiztosabb táp és men helyét. Vadállományunk gyarapodása tehát ennek, valamint vadóvás, dúvadak pusztítása, s az orvvadászok kérlel hetlen üldözésének folyománya. Tavaszszal több volt a szalonka, mint a mult években. A gyakori esőzések, felhőszakadások és áradások sok kárt tettek a foglyokban, nyulakban. A nyári költés legnagyobb része elpusztult a sarjú, lóhere kaszállás alkalmával. Jól szaporodott a medve, sörtevad, őz, siket és nyirfajd, császár-madár. Dürgés közben, s az őz-cserkészetek saisonjában rosz idők járván, az eredmény középszerű. Az őszi szalonka húzás hegyeinket megkerüli. Az őszi és téli vadászatok jó eredményt mutatnak. íme szerény lőj egy zékünk: Medve 8, sörtevad 14, őz 39, siketfajd 7, nyirfajd 9, császármadár 29, róka 71, nyúl 124, erdei szalonka 15, fogoly 7, (kiméltetett), fürj 78, haris 36, nyest 6, görény 6, borz 5 és szarka 72, öszszesen 525 darab. A medvék közül 3 bocs fogva, a többi kézből lőve ; 33 róka strychninnel mérgezett. E lőjegyzékből kitűnik, hogy a dúvadak rendszeresen pusztíttatnak. Szebb eredmény eddig nem éretett el. Hiábavaló tehát minden vádaskodás intézményeink ellen a dúvadak elszaporodása miatt. Évelt múlva, mire a vadászatok és az ellenőrzés általában rendezve lesznek, az eredmény is szembeszökő lesz. Tény, hogy Alsó-Árvának néhány négyszögmértföldnyi területén a medvék elszaporodtak. A mult nyáron több mint 7000 forint kárt tettek legelőmarhákban a megye kimutatása szerint, melynek kétharmada Alsó-Árvára esik. Ézenkivül a zabföldeket is megdézsmálták. A lakosság kérelmére rendeztünk két nagy hajtóvadászatot 300 és 600 hajtó, s valamennyi puskát fogható — vagy 50 lövészszel, — melyeknek azonban eredménye nem volt, mert a medvék és vaddisznók vagy a hajtáson keresztül visszatörtek, vagy pedig gyengébb vadászokra jöttek. E szerint tehát az év folyamában elért eredmény egyes vadászoknak köszönhető. A sörtevad délnyugat felől erre szaporodván, eddig csak mint átváltó vad szórványosan mutatkozott. A lefolyt évben azonban már mint állandó vad szerepelt és 14 darabot szolgáltatott zsákmányai. Meggyőződésem, hogy ha e télen ki nem fagytak, a jövendőre nézve szép sportra számithatunk, mert egyszer meghonosulva, itt kiirthatók nem lesznek. Idővel majd erre is berendezzük magunkat. A 71 rókára nézve is kell felvilágosítást adnom. Méltán hanyagsággal vádolható, a kinek vadászterületén ennyi róka van ; habár a lőjegyzék azt is mutatja, hogy ezen rabló-dúvad ugyancsak pusztíttatik. Helyi viszonyainkban rejlik megfejtése. A ki hegyeinket ismeri, belátja, hogy itt a rókavadászattal nem sokra mehetni. Habár kiilönöselőszeretettel és gyakorlattal űzöm a sportot, mégis ásó, tőr és strychnin játszák 10 év óta a főszerepet, ugy hogy nálam márcziusi nyomhagyó havon a róka nyoma legnagyobb ritkaságok közé tartozik, de a jövendő őszszel, télen ismét mindenütt van. Vadászterületem e vidéken aránylag a legjobb vadászállománynyal birván, ez oly vonzerővel hat a szomszédos kerületekben lévő rókák sokaságára, hogy nem birván gyilkos vágyait megfékezni, dús lakoma reményében ellátogatnak hozzám, de a lakomáról a feszítőfára is. Őszszel ujjövevények, gácsországi farkasok mutatkoztak s a tél beálltáig garázdálkodtak. Ezek számára az árvái ura dalom erdőszemélyzete készített strychnines lóhus-lakomát. Megízlelték. Most sem hirük, sem nyomuk. Ahányszor ismét egy papravágyó farkastámadásról olvasok a lapokban, annyiszor borzadály fog el; nem azért mert tán drága embonpointem félteném e tapasztalt inyenczektől, korántsem, — ízlésük helyes, — hanem azért, mert feltehető, hogy az ordasok csakugyan elszaporodtak egyes vidékeken. No, ez bizony csúnya dolog volna, különösen, ha ott vadászok is laknak. Való ugyan, hogy a farkasokat csak ott lehet végképen kipusztítani — vadászatilag, — a hol kevés van. Ez is ritka esély. A franczia farkasvadászok roppant segédszereikkel sem birják elérni, hát még a hol elszaporodtak ? Itt nem marad más hátra, mint strychnint alkalmazni. Ez a legegyszerűbb, legolcsóbb, nemkülönben legbiztosabb remedinm, persze hogy rendezett viszonyoknál azt mondják, hogy „umvaidmiinnisch", de hát waidmiinnisch, ha türjük, hogy az ordasok, rókák hozzánk járnak ven dégszerepelni, hogy féltve őrzött vadállományunkon felhizzanak ? Ki fogja ezt tétlenül nézni ? Dúvad . ellen minálunk még semmi sem unwaidmännisch. Mihelyest kitűnik, hogy vadászatilag teljesen czélt nem érhetünk annak kipusztításában a miből magnak sem kell, rögtön strychnint kell alkalmaznunk. Kívánatra a legnagyobb készséggel közölném e lapok hasábjain az eljárást, saját tapasztalásaim alapján.*) A tél itt borzasztó volt. Huzamos ideig a hőmérő 20—25° R. mutatott. A hó tetején átkozott jégkéreg, melyet tudom még évek multával is megemlegetünk. Az őzek és foglyok legtöbbet szenvedtek. A nyulak mételybe estek. Mire a hó némileg leolvad, átvizsgáljuk a maradványt. Szomorú dolgokat sejtek. Ugylátszik, hogy ezidén Palmarumra lesz Oeuli; addig is maradtam vadászüdvözlettel. D. G. *) Nagyon kérjük; — úgyszintén a siketfajd idényéről is majd szives tudósítását. Szerk-