Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-09-04 / 36. szám

SZEPTEMBER 4. 1879. VADÁSZ- ÉS VERSESY-LAP. 303 A 2évesek Riedhof-Preisjáért csak német orsz. -csikók indulhattak. Nyertes br. Oppenheim sga kancza csikaja Edelrlame (ap. Monseigneur a. Kis­asszony) mely több izbeni nyereményeiért 6 kilo tulterhet kapván, egy 2évcsnek kissé tetemes 60'/ 2 kil. teher alatt és küzdés után egy félhoszszal megverte 4 vetélytársát, u. m. Waldmeister 56 (Graditz), Tbc Maroon 56 (Henckel), Brigade 57 (hg Hatzfeldt) és Bastát 57 (Capt. Joe). Nyere­ménye 2800 márk. Union-Club-Preis, 1500 mark. E kis díjért 4 jó idősb ló küzdött a 2800 meter távolságon ; mind a négy monarchiánkban neveltetett. Nyertes: Br. Oppenheim 4é. stp. k. Hessenpreis a. Buccaneer a. Voltella, 60 1/ Br. Langen 6é. p. m .Rococo Gr. Sztáray János 4é. sg. k. Gr. Schmettow M. 4é. sg. 2 SOPP 1 65 Whiteley 2 Altona 60 Va Wainwright О m. Sabinus 62 kil. Bushby 0 Hessenpreis könnyen nyert 3 lóhoszszal Rococo ellen ; öt hoszszal hátrább Altona és még 7 ló­hoszszal utóbb Sabinus. Érték 1740 márka és 240 mark. Alexander-Rennen, 3 000 mk egyl. dij. Magyar és német lovak. 2400 meter. Gr. Henckel 3é. sg. m. Âaron, ap. Giles I. Dinorah 55 Busbby 531/2 Gough Donnerkeil Madden kil. (bez. 3 Peasnel egesz ment, több 1200 a 53'/a kil. Gr. Henckel 3é. sötp. k. Little-Digby rius ellen ; igaz ugyan, hogy ennek 7 kilóval töb­bet kellett vinnie a vele egykorú kanczánál ; gr. Henckel 3é. Bissulá-ja 56 kilóval 3-dik, Juvelier 50'/a kil., Apple-Blossonn 60, Seagull 54. A frankfurti nagy akadályversenyben (3000 márk. 6000 meterl győzött: Schawei Jak. ur 6é. k. Victoria a. Victcr a. Maid of Honor fv. 75 kil. Baltazzi H. 1 Oehlschläger ur 5é. p. h. The tizer 75 kil. Br. Twichel 2 p. h. Wellington 77 x/ 2 Tulajd. 3. h. Citizen 80 kil. Br. Cramm Br. Romberg G. 5é. sg. m. Sir Garnet 72'/ 2 Gr. Metternich Fr. 0 Hg Czetwertynski egykori Victoriája másfél hosz­szal nyert; 50 lóhossz a 2-dik és 3-dik közt. Sir Garnet feltartatott. Érték 2850 márka az elsőnek, 1200 márk a 2-diknak. Heyden-Linden hdn. id. Hatzfeldt hg id. sg. BA A hogy veszi vadász­az örö­a tüdőt kizárják nem ne­a. Lawina 58 Br. Brockdorff Gyul. р. k. kil. (bez. 3 kil. leeng.) Hg Hohenlohe-Oebringen p. 58 kil. Gr. Henckel p. m. Rifleman kil. leeng.) Peasnel 0 Aaronnak első napi veresége (Donnerkeil által) annak tulajdoníttatott mert a pace lassú volt ; most istállótársa Rifleman gyorsabban diétáit az utolsó fordulóig, hol Aaron könnyen előre s a kifárasztott Donncrkeilt és Dinoraht hoszszal elhagyja. Érték 4200 mark és mark. Sorsolási verseny (2500 mark dij) rövid távolságot (1200 meter) az 5éves Hymne kancza (ap. Savernake a. Cantata) előbb futotta be mint fiatal 2 és 3éves társai Jessica, Explosion és Liane. A Sandhofi akadályversenyt (2000 mark állam­dljjal) szintén egy Savernake-kancza (Gretchen I.) •nyerte Wachtel és Roninte ellen. 111. nap. augusztus 25. A 3-ik i api Zá) versenyt ismét Hohenlohe hg nyerte Ardonelli nevü 3é. sga ménjével (ap. Flibustier, a. Religieuse) 57 >| 2 kil. alatt, br. Oppenheim 5é. Regimentstochterje (65'/ 2) ellen. — A nap fő­érdekességét Kincsem futása képozé a Vilmos bes­sern fejedelem tiszteletdijáért és 1500 mark kis díjért, 2800 meter távolságra. Emiitettük már múltkor, hogy Blaskovics ur csak curtoisieból küldte el hires kanczáját e kis díjért ; gr. Henckel azonban, ki mint szenvedélyes sportsman mindig nagy örömmel látja a hires kanczát futni — hogy azt legalább galoppra kényszerithesse — Little-Digbyt küldte ellene, mert Prince Gilesnek első nap baja támadt. íme a futam részletei : Blaskovics E. ur 5é. sga k. Kincsem a. Cam­buscan a. Waternvmph 63 Wainright 1 Hg Hohenlohe-Oehringen 3é. p. m. Blue Rock Madden 2 52 kil. Bushby 3 64 kil. Whiteley 4 A fogadásokban Kincsemre 20-szoros pénzt ígértek ; ő maga szabá a futás sebességét, több lóhoszszal Blue Rock előtt, melyet Little Digby követett ; igy mentek egész végig, egyik sem bir­ván csak megközclitni is a kanczát, bár Madden ostorral sarkantyúval biztatá Blue Rockot, mégis Kincsem közönséges kurta vágtatásban 4 lóhosz szal előzé meg azt, mig Little Digby 20 lóhosz­szal maradt el. Ertek: t. dij és 1550 m. és 350 m A hucsu-handicapet Oehlscliliiger ur 3é. Gross fürstin kanezája (a Rustic a. Listless s igy any járói testvér a Louisa-Rennent megnyert 2évessel) látható fölénynyel vitte haza 50 kilo alatt Hila Táviratok. Baden-Baden, IH-dik nap, sept. 2. Preis von Sandweier: Brood-Arrow, Princessin Charlotte, Aladin. — Nagy-dij : Kincsem kemény küzdés után háromnegyed lóhosszal első, Künstlerin 2, Hessenpreis 3, Rococo utolsó. Eberstein-dij : Aladin Bissula, 6 futott. Schu-arzwaldi-dij : Dieppe, Little Emily, négy futott. Raden-Baden, aug 28. I. nap. Preis v. Preziden­ten : Broad-Arrow (utólagos nevezéssel) Aladin, Sabinus; 8 futott. — Zukunftspreis: Katie-mén, Listless-m, The Maroon, 9 indult, köztük Bájos, Merény és Bertha tőlünk, de soha se veszélye sek. Preis von der Favorit : Grossfürstin, Jules Cézár, 4 futott. Stadipreis handicap 4é. Hessen­preis 50., 4é. Bánkbán 52 és 3é. Rifleman 42, indult. Preiz vom alten Schloss : Markgraf. Baden-Baden aug. 31. II. nap Jagendpreis Tsehungatai, Basta, Brigade, öt futott. — Han­dicap : Regimentstochter, Fille de Roland, Phoebe 12 futott. — Damenpreis: Jules Caesar, Hilarius indult. — St-Leger : Blue Rock, Velleda, Dino rah. — Jagdsteeplechase : Victoria, Citizen, öt. Cooter J. ur 4é. р. к. Apple-Blossom VADAS2AT ES L0VES2ET. Tisztelt olvasóinkhoz. A megindult vadászatok alkalmából, tisztelettel felkérjük olvasóinkat, szíveskedjenek a náluk vagy környékükön tartott társas-vadászatok ered ménye'ről, — az azokban résztvettek névsorával — legalább rövid pár sorban és egyszerű levele zési lapou bennünket tudósítani. Hasonlóképen a megindulandó agarászatokról is kérünk tudósitásokat. Egy szép nap a gömörimagas hegyekben. A T. szerkesztő ur ! Hadd szóljon már váltazatos ságképen az ének egyszer a vadászatról is. E hó 20-án a nyustyai olvasztónál nyolcz ur vadásznak volt találkája, hogy onnan részint rimamurányvölgyi vasmüegylet 36000 hold példá san kezelt erdőségeit megvizsgálja, részint pedi Dianának áldozzon. Fel a zólyomi határig, bol a kamara végtelen erdőségei Zólyom-, Liptómegyéken keresztül dül főispánunk, a polgári és sportsman-érdemekben gazdag Fáy Gusztáv saját birtokával minteg 40,000 holdat tevő revierjéhez, hol az erdőcultur példányszerüsége mellett a természetbarát, nevezett vadászúr által harminczévi gondos óvás és te­nyésztés folytán teremtett oly vadállományban gyönyörködhetik, mely úgy szám, mint változa­tosságra nézve ritkítja párját, holott ezelőtt har­mincz évvel az állomány = 0 volt ; hol az őz­állomány p. 0. csak a szelczei, mintegy 8000 holdnyi revierben a 300-at felülhaladja ; hol a siket- és nyirfajd mellett a császármadár bőven ta­nyázik — legutóbbi időben pedig a szarvas is szaporodni kezd — s hol a kamara területéről maczkó nem ritkán mint vendég átvált ; hol az aethericus lég, a kedves fenyő-illat s a páratlan viz, a gránit-kőzet e végtelen becsű nedűje mel­lett a habár vad, de annál romantikusabb kilátás liptai és központi Kárpátokra, a Királyhegy, Kakas, és a murányi hegyekre megtanít, Ьогу a költő Gömört százbérczü helyett bátran nevezhet­te volna akár ezerbérezünek : ott néhány napot tölteni még akkor is élvezet lenne, hevély nem felejtetné az emberrel, kös hegymászás egyaránt igénybe és inakat. Habár a valódi vadász és a kényelem is egymást, mindazáltal a cultur-állam fia heztel érte, ha a nap fáradsága után egyszerű bár, de csinos vadászlak — barátságosan pattogó kandalló, és a »trois frères Provenceaux« pástéto­mánál jobban izlö gulyás mellett pompás szalma­ágyon hallgathatja végig a vadászati kirándulások­nál elmaradhatlan s olykor »jägerlatein«-nal füsze­ezett anekdotákat. Morpheus az edzett vadász iránt mindig kegyes, és még az otthon magamforma álomzsák is örömmel szökik fel a hajnal hasad­takor a kürtszóra ; mert hisz ott van az isteni forrás, mely idegeit megaczélozza, s ott van a remény, mely oly képeket fest minden jövő órá­ról elébe, mely épen azért, mivel a képzelet ered­ménye, nem válik ugyan be, de annál inkább felvillanyozza kedélyünket. Nem mondhatnám mindezek daczára, hogy oly­kor nem bántam volna, ha a meredek hegyek helyett az én kedves alsó Sajóvölgyem szelid lan­káin és gyönyörű rétjein sétálgattam volna Lawy­erem után, gyönyörködve ennek bámulatos tehet­ségein, — de ha láttam, hogy mint megy vadász nesztoraink egyik prototyp példánya (vadászgaz­dánk) jó példával s vasizmokkal elébb : mind­anyiszor uj erőt nyerék. Mint emlitém, a feladat kettős volt, 4000 láb magasságig nyúló 36006 hold erdőt átvizsgálni, és közbe vadászni ; — s épen e miatt az utóbbi nem lévén önczél, az eredmény sem lett az, mi másként lett volna. A hajtásokat nem a szerint kellett intézni, a mint a vadász akarta volna ; de a mint az erdő átnézése kivánta. Azonfelül — kivévén hol a medve és agyaras valószínű ott­léte parancsolta — a erdőbecslő-discursus bizony nem egy vadat elriasztott. A sertevad természete­sen még most a táplálékhoz közelebb, az aljak­ban tanyázik, az őz pedig a kényszerült hosszú hajtásokban ki nem jön. De hogy van, annak elég jelét láttuk a vaczkokban, s a tőlünk pár lépésnyire megmegálló sutákban ; s hogy mily gondosan óvják itt a vadat, s mily nyugalma van, mutatta, hogy az úthoz közel, beszédünk daczára rigyetett nem egy bakőz. Péntek-délig egyetlen puskaszó sem zavarta az erdei gnómok nyugalmát. Midőn azonban a Vépor égbenyúló sziklateteje alatt fekvő »Várta« nevü vadászlak alatt »Oszipok« nevü hajtás felé közeledtünk, egy erdei uton levő sárfészekben világosan lephotographirozva találtuk egy maczkó első talpát. Talán eme jel semmibe vétele, talán az erőt vett kétely, talán a multak tapasztalásai, melyek folytán az előbbi főváltók kezdtek ke­vésbbé jók lenni, okozták, hogy az aljállásra ke­rülők jutottak. S irne — a hajtás végén egy erdöve'dre lovagol egy medve — már előre ész­revéve a puskás által — csendes ügetve. A do­minus, valamit hallva arról, hogy sebesen s mesz­sze szaladó vadnak elébe kell lőni — a 10 lé­pésre czamagó medvére is igy tőn ; és nem lévén a sürü miatt csak egy lövési chance-a, ilyetén­kép nagy lyukat lő a légbe, a medve pedig bú­csút mond — pour jamais. Negyednap este, Fáy Gyula, a zett, derék sportsman fia, huz le szép bakot. Igy értünk az ötödik, utolsó medve volt jelezve, mely a lehotai Bukorinkában szokta a málnázó gyermekeket felbődülésével riasztgatni, з mely különbül a fáma szerint óriás egy példány. E napra közeledvén az aljakhoz, vaddisznóra is volt kilátásunk. Mindjárt az első állásban, sógorom Okolicsányi vadászúr ez ed­exprcssével egy naphoz. E nap

Next

/
Oldalképek
Tartalom