Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-02-27 / 9. szám
74 VADÁSZ- ÉS VEKSENY-LAP. FEBRUÁR 2T. 1879. 15.000 frtért, — kinek harmad napra reá már egy szép győzelemmel (a 400 aranyban megvervén Tallért, Oroszvárt, Bérlikét s még más 4 lovat) közel 6000 frtot hozott; Outrigger e futásával mintegy igazolá jogosultságát hogy 2-dik volt a Derbyben. — Két héttel ezután a prágai 1000 aranyért indult, a kemény pályán azonban letört (in-tágulást kapott), s a mult évben többet nem is futott. Mint halljuk e kis baj szépen kinőtte magát, s valószínű, hogy a tavaszszal Outriggert ismét meglátjuk. — Az istálló többi lovai közül a mult év folytán néhány kiválasztás történt. Violante, egy igen sebes de szeszélyes kancza, megbizbatlansága miatt eltávolíttatott a versenypályáról, s haza küldetett Szalánczra ; Frantic és La Trombe Németország számára vásároltattak meg; Check egy hatalmas lóvá nőtte ki magát ; Hotspur a mult öszszel az akadály pályán kezdett szerencsével mozogni. A jövő legfőbb értékű lovának mutatta magát a két évesek közül Amaranthus, Kettledrum és Amara fia, mely mult évi futásai után — ma mint egyik főkedveucz áll az ausztriai Derbyre. Különös, hogy mióta gr. Forgáchék 5 év előtt e csikó anyját megvették, ez lett első ellése ; azonban minden látszat szerint e sok ideig tartó meddőség most megszűnt, s már e fiának létrehozásával is nagyban kárpótolni fogja a kancza az elvesztett 5 évet. Fiáért tavai a hamburgi versenyek alatt — mint hallottuk — 3000 fontot kináltak ; az anyáért pedig 1000 fontot. Amaranthus itthon ötször futott, s négyszer győzött, egyszer második lett Sopronybau Purdé mellett, kiuek azouban 4 kilót adott; Németországban kétszer futott s Hamburgban a Criteriumot könnyen nyerte Picklock ellen, egyenlő teher alatt. Amaranthus egy jól megtermett derék ló, s kivált a télen át uagyot fejlődött. Istállótársa Hary-Hall (ap. Kettledrum a. Honesta) még derekabb alakrn, mint amaz, de talán kissé nehéz lesz a versenypályára. Cobwebről (apja Cambuscan, anyja Boomerang anyja) tavai az volt a hir, bogy repülni tud, de gyorsaságát nem mutatta be nyilvánosan; — Vulture kimúlt ; Jane Shore Kassán és Debreczenben Clarisse mögött második volt; Tingadee pedig ifj. Kiss Miklós ur tulajdonává lett. — A mult novemberben ujabb 4 egyévessel szaporodott Szalánczról az -'stálló, u. m. Conundrum, Coxcomb, Honorance és Valentinnel ; a két első Kettledrumtól, az utóbbiak Buccaneer és Cambuscantól. — Ez istálló Chapman Tamásnál, a káposztásmegyeri nyilvános idomárnál van kezelés alatt, ki a télen igen beteg volt, de már felegészségesedett, s ki tavali munkájával jó hírt szerzett magának. Egy másik szövetséges istálló, mely hg Esterházy Pál és hg Trauttmansdorff, továbbá ifj. gr. Festetics Taszilónak a Captain Blue-féle társaságból átvett lovaiból állt, Reeves idomárnál Eisgrubban 12 lovat készített 1878 elején a küzdelemre, más részről Angliában is majd ennyi lovat tartott gr. Festetics vezénylete alatt. Az eisgrubi csapat sok reményre jogositott, s élükön az öreg Bendigu állt, Buccaneer e hatalmas termetű fia az Amazonian kanczától, mely azonban — miután sipoló, se steeplernek, se apalónak nem kelvén el, egyedül volt a fiatalok közt, hol a mértföldeken még elég gyors lónak mutatkozott, daczára roppant termetének, s Baden-Baden gyepéről Baltazzi Hector alatt az Asszonyságok diját hozta haza. A 3évesek közül Chère Amie és Berliek voltak a legbaszuálhatóbb lovak; az előbbi 6-szor futott és 2-szer nyert ; e ló különösen sebes volt rövid távolságokra ; a mult ősz óta az ugrásban gyakorolják, s Brünnben egy gátversenyt már nyert is. — Berliek 8-szor futott és 4-szer győzött; a pozsonyi államdijban megverte Sabinust, pedig 1 x/ 2 kilót adott neki ; a pozsonyi handicapot nagy ügyességgel nyerte 1 x/ 2 mfdnyi távolságon Aumônier és más öt ló ellen; ép igy Pesten is a handicapet Outrigger ellen, kinek 2 1j 2 kilót adott : hanem ezután kieäett conditiójából, a a mennyit javult Outrigger a bécsi Derby napjáig, annyit fogyott Berliek, melynek különben egy igen különös sajátsága azon sebes rohanás, melyet az utolsó pillanatban — lovasának erélyes biztatására ki tud fejteni ; — s melyet Metcalf által a mult évben Pozsonyban és Pesten a leghelyesb pillanatban láttunk alkalmazni. — Berliek mint 2éves is meglehetős volt, söt Prágában a nagy Criteriumot nyerte Altona ellen, igaz, hogy 8 vagy 10 fonttal kevesebbet vitt; ott is ezzel a rohammal kapta el a dijjat, mert Altona már az egész mezőnyt megverve, elöl volt közel a nyeroszlophoz, midőn Berliek mib't sebes nyilveszö suhant el mellette. Az istálló többi lovai : mint Rosanne, Royal, Blue, Elsa — változó és kevés szerencsével futottak, Alcazar pedig kimúlt. A szövetség nyereménye itthon 12000 forinton felül volt, Angliában pedig 3706 fontra (tehát 40000 forinton felül) rúgott; miből 1771 font 4 itthon tenyésztett lóra csík ; u. m. Berzencze, egy 2éves Blinkboolie mén csikó, a Curieuse kanczából. Ez Angliában a Lincoln cup-öt és egy 2éves tétversenyt nyert ; a másik 2é. sárga kancza (ap. Ostreger a. Crisis) mely egyszer futott és 2-dik volt a kemptonparki versenyben ; azután Merry Heart, Carnival egyik utolsó magzata, 2éves sg. mén, a. Beatrice kanczától, mely Newmarketen egy kis Maidenplate-t nyert ; végre a 2éves Cambuscan-HoneyBee féle pej mén, mely Goodwood gyepén tavai, ugyanazon napon mint Kincsem, a jelentékeny Molecomb-Stakeet nyeré 1125 font értékben, de azután ősszel Baden-Badenben nem tudott Picklockal és Purdéval végig futni. Ez a Honey-Bee mén visszaküldetett Angliába, ellenben Galantha (Tallós édes testvére) és az Ostreger Crisis csikó itthon maradtak, ezek lesznek az idén jóformán egyedüli 3évesek ez istállóból, melyhez a mult ősszel öt csikó járult a cs. kladrubi ménesből.Mióta ugyanis a császári versenyistálló — hogy hatalmas concurrentiájával el ne nyomja a magán versenyzőket — megszűnt pályázni : azóta a ménes léveseit hg Esterházy Pál veszi át szerződésileg, hogy a versenypályán kipróbálja. E lapok 5-dik számában ki vannak tüntetve e csikók, melyek az idén már 2évesek. — Legújabban ugy hallottuk hogy részben e társaság is feloszlott ; amennyiben gr. Festetics Tasziló abból kilépett s ezentúl egyedüli tulajdonosa az Angliában levő lovaknak, mig hg Esterházy és Trauttmansdorff az itthon levőket vették át, melyek hivatva lesznek a honi gyepeken felváltva hordani e két berezegi ház színeit. (Folytatás következik.) „Kisbér" czim alatt a bécsi »Sport« legutóbbi számában egy közleményt találunk, melyben többi között igen keményen megróvatik a magy. kir. földmiv. minisztérium azon eljárása, hogy két kisbéri telivér kanczát ez évben a gradiczi porosz államménes » Palmers: nevü törzsménjéhez küld fedezésre. Egy úttal tenyésztőinkre nézve sérelemnek nevezi közlő azt is, hogy Buccaneer és Cambuscanhoz két külföldi kancza fogadtatott el. Illetékes helyről nyert értesülés alapján ugy a »Sport« czikkiróját, mint tenyésztő közönségünket is teljesen megnyugtathatjuk, mert a megrovás alaptalan, a sérelem pedig csak képzelt! » Unglaubliche Manipulations-nak nevezi a »Sport« ff á ® © e a. Vad-élet a Rocky Mountains alján. (A »Chasse illustrée « utdn.) IV. (Vége.) Csakhamar megtaláltam amaz ösvényt, melyen azelőtt való nap a vörösbőrüek elöl menekültem s a legnagyobb figyelemmel vettem szemügyre a talajt. Egyetlen lópata nyomát sem lehetett köröskörül észrevenni. Az indiánok tehát teljesen fölhagytak — a látszat szerint — üldözésemmel, s egészen más irányban vonultak tova. E nézet nemsokára meggyőződéssé vált bennem, mert midőn az erdőszélén óvatosan tovább lovagoltam, csakhamar fölfedeztem az egész csapat nyomait, melyek a hegység irányába vezettek. Igy aztán teljes nyugodtsággal indulhattam szerencsétlen útitársam földi maradványainak fölkeresésére. A talajnak minden jelét részletesen tanulmányozva, közeledtem a szerencsétlenség színhelye felé. Ott szörnyű látvány várakozott rám. Ott feküdt a boldogtalan tudós, mint véres bolttest, egészen megfosztva minden ruhájától. Mint előre is gyanítanom lehetett, az indiánok megrabolták fejbőrétől s mindent magokkal vittek, még az itatópapirost sem hagyva hátra. Hogy mi ezélra szándékoztak a vademberek azt a rizmát fordítani, nehéz volt még csak sejtenem is. Vájjon mikép értékesíthetik ök ama rájok nézve egészen haszontalan lomot ? Csak pisztolyaim hevertek, teljesen összetörve a földön. Leszállottam, hogy helyet kereshessek, a hová a szegény szász tudóst eltakaríthattam. A mint a holttesthez közeliték, ugy tetszett, mintha az még rángatódznék. Hirtelen oda léptem hozzá, s meggyőződtem, hogy még nem szállt el belőle az élet. Tompa hörgés keletkezett a szegény sebesült torkából. Egy vászon kendőt elővenni a táskámból s azt vizzel és néhány csepp cognac-kal megnedvesíteni s azt a vérző koponyára boritani, pillanat müve volt. Mint valami izzó kövön, ugy kezdett legott gőzölögni a kendő. A vizzel való idönkinti öntözgetés folytán ismétlődött e párázat, mely természetesen, gyors lehűlést vont maga után. Félórai ápolgatás után végre fölnyitotta Krieger a szemeit s meredten bámult rám. Noha még nem tért vissza eszmélete, ugy látszott, mintha ösztönszerűleg érezné a baráti kéz nyújtotta enyhülést. Első gondom is az volt, hogy a sebesültet valamely kényelmes helyre viz közelébe vigyem. A legalkalmasabb hely lett volna azelőtt való nap választott háló tanyánk, mely körülbelől egy órányira volt. De mikép juthassunk oda ? Megkisérlém a szerencsétlent Cézáromra fölemelni ; de a különben szelíd állat most annyira megijedt s oly rettentően horkolt, miszerint én csakhamar beláttam, hogy e mód egyátalában nem lesz czélboz vezető. Ily körülmények közt mit volt mit tennem egyebet, mint Kriegert egy magánosan álló mozquito árnyéka aláczepelni s gondolkozni a további teendők felől. A mint igy mélyen gondolataimba merültem, észrevettem Cézárt, mely hirtelen felütve a fejét, elnyerité magát. Hirtelen fölugrottam s fölragadva fegyveremet hogy biztosítsam magamat az indiánoktól való meglepetéstől, vizsgálni kezdtem a látkört anélkül azonban, bogy legkevésbbé gyanús jelenséget fedezhettem volna föl. Elővettem tehát látcsövemet s amaz irány felé fordítottam, a hová Cézár folyvást nézett. Hosszas szemlélődés után végre egy kis mimoza-bokor árnyékában egy állatot vettem észre, melyet nem tudtam hamarjában meghatározni, bölény-e avagy szarvas ? Sokáig haboztam, mitévő legyek amaz állattal. Végre egy sejtelem szállott meg. Vájjon nem a szerencsétlen Liese-e az ? Ép e pillanatban mozgatta meg hosszú füleit. Csakugyau Liese volt. Hirtelen fölvetém magamat a Cézár határa, mely villámként száguldott velem az öszvér felé, mely már jó távolról vidáman ügetett felénk. Nagy ég ! Mily szánandó állapotban volt cz a szegény állat ! Az claö pillanatban azt liittom,
