Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-08-28 / 35. szám

292 VADÁSZ-ÉS YERSENY-LAJ. ADGÜSZTOS 28. 1879. korai hágis által magukat is, a kanczákat is meg­rontják. Igen sok helyen pedig közös legelő tel­jesen hiányzik, s ott a fiatal csikók nyáron át is többnyire istállóban tartva, kellő legeltetésben, s kellő mozgásban nem részesülnek, mi fejlődésükre végleg megrontólag hat. E nagy bajon segitendök, javaslatunk oda terjed, hogy addig is, mig a lé­tező közlegelök észszerű felhasználása s uj köz­legelők alakítása törvényhozási uton szabályozva lesz, segítsük elő a csikós kertek alakítását, s a tenyésztők egyesülését közös lólegelöterületek ki­bérlése czéljából. Végtelen áldásos intézménynek tartanok, lia a lótenyésztést nagyobb mérvben üzö és jobb mi­nőségű tenyészanyaggal biró minden községben legalább néhány holdból álló bekerített csikós­kertek alakíttatnának, hová a jóminőségü, tehát herélctlenül maradó egy- és kétéves méncsikók együtt kihajtatnának. Nyáron e közös akiok­ban az otthon kapott szálas takarmányon kívül talán némi legelőt, télen pedig a fejlődésükre szükséges szabad mozgást is találnák. Igy az egyes kisebb tenyésztők, a méuesikó nevelés sok apró gondjától, a kanczacsikók pedig a zaklatás­tól és korai fedeztetés veszélyétől megmenekülné­nek ; és nagyobb számú jó apalovak felnevelése által országos lótenyésztésünk egyik föhiányán se­gítve lenne. E méDCsikókertek létesítését oly fontos, oly életbevágó kérdésnek tekintjük, hogy azok] er­kölcsi és anyagi támogatását a gazdasági egyle­tek, lótenyésztési bizottmányok és a kormány egyik fontos és sürgős feladatának tartjuk. Nem kevésbbé üdvösnek és kívánatosnak tart­juk a gondosabb tenyésztők egyesülését közös jó legelöterek kibérlése czéljából. Mint már em­iitök, a községi legelök legtöbb helyen nem szol­gálhatnak jobb minőségű lovak felnevelésére. Egyesüljenek tehát egy egész vidék vagy megye gondosabb tenyésztői, szemeljek ki vidékük ama helyét, hol lónevelésre legalkalmasabb legelőte­rek jutányos áron kaphatók s hajtsák oda egy ménes-számadó, egy gyógykovács s nchány bojtár felügyelete alatt összes kaneza és herélt csikai­kat. Ha egy csikóra 1 — 1 hold legelőterülelet átlag biztosítanak, rendkívüli aszály idejére mér­sékelt szénaadagokat nyújthatnak állatjaiknak, kutakról cs egyszerű olcsó szerkezetű faszárnyé­kokról gondoskodnak : ugy a csikók kedvező fejlő­dése bizonyára bőven megtéríti az ily czélszerü közös legeltetésnek aránylag csekély, fejenkinti költségeit. Tudomásunk szerint eddig csak Borsod és Gö­mör-megye gondosabb tenyésztői egyesültek ez intézmény meghonosítására. Ajánljuk e példát országszerte utánzásra, s ajánljuk ez intézmény terjesztésének erkölcsi és anyagi támogatását ugy egyleteink, mint a kormány figyelmébe. (Folyt, és vége követk.) Programm-pótlék. A Mezö-Turon f. év, szeptember 7-én rendezendő lóverseny alkalmávali a már kibocsátott programm közben, Harkányi Károlyné urnö ő nagysága szívességéből kitűzött jutalomdijra még pony-gátverseny) is leend, melyre futhat minden 15 markon aluli ló, angol telivér vagy rendes trainingben volt félvér kivételével ; urlovarok szinekbeD, távolság k. b. 1600 méter, 3 lábnál nem magasabb négy sövénynyel. Tétel 5 frt., fuss vagy fizess, tételek fele az első, má­sik fele a második lóé, nevezés egy órával a fu­tás előtt. Dij : egy lovagló ostor, adja fentneve­zett urnö. M.-Tur, 1879. augusztus 22-én. Bolváry Antal, polgármester. Lókeresletek és eladások. A lóeladása országunkban az által van legin­kább megnehezítve, hogy teljességgel nincs egy intézet, egy helyiség, hová a tenyésztő, eladásra szánt lovait bejelenthetné, és igy nyilvántartásban állván a lovak : a külföldi, de még a belföldi ve­vök is utasítást nyerhetnének. E bajon némileg segítendő: elhatároztuk, hogy lapunkban egy állandó 'rovatot nyitunk, mely­be minden eladásra szánt hátas és hámos lovat igen csekély dijért felveszünk és igy az egész or­szágban hirdetünk.'De nem csak e hirdetést vál­laljuk el, hanem ezennel felajánljuk közvetíté­sünket is az eladásnál ép ugy, mint a vevésnél, menyerve egy e téren már évek óta működő tö­kéletes szakértelemmel biró gentlemant, azt hisz­szük, hogy a t. lótenyésztőknek igen kellemetes és hasznos szolgálatokat fogunk tehetni. — Azt annyival is inkább merjük állítani — mert nincs egy nap is ugyszólva — a melyben belföldi vagy külföldi tudakozódásokat, ugy hátas mint há­mos lovak iránt ne kapnánk, de még megbízá­sokkal is szerencséltetnek, melyeknek eddigelé igen ritkán tudtunk csakis épen abból az okból megfe­lelni, mert teljességgel nem vagyunk értesítve : hol és minő lovak vannak felállítva eladásra. A t. tenyésztők érdekében óhajtván e téren is működésűnket megkezdeni, teljes tisztelettel szó­lítjuk föl ezennel az ország összes lótenyésztőit és nemesebb fajú ménesek tulajdonosait, méltóz­tassanak szerkesztőségünket' időről-időre felállított lovaikról értesíteni és azoknak származási jegyzé­küket beküldve, képességüket, alkalmazásukat tu­datni, hogy igy állandó rovatunkba hetenként meg­jelenhessenek, nem csak, hanem valóban eladásu­kat is eszközölhessük. Be van jelentve eladásra : Egy pár barna pej, 15 m. 1" magas, 5 éves, erdélyi székely-arabs-félvér hámos kaneza. For­másak, jeles ügetők, elegáns Damen-Phaeton elébe illő fogat, nyereg alatt is szépen, jól idomitvák. Aruk iránt felvilágosítást nyújt szerkesztőségünk irodai hivatala. доткет! Őszinte és igaz nézetek Erdélyből. (Folyt, és vége.) A lóversenyhez négy elkerülhetlen kellék szük­réges. Mindenekelőtt kell versenyegylet. Ama ha­zafiaknak, kik a mostani egyletet teremtették, egy része fájdalom már nincs többé; a többieknek figyelme és tevékenysége, egyéb elfoglaltatások által lévén igénybe véve, az uj versenyegylet lét­rehozatalánál reájok számitni többé nem lehet. A »nem isolált« véleményen levők pedig aligha képesek lesznek arra. Második kellék egy versenytér. Hogy Kolozs­vártt versenyeink beszüntetése után többé verseny­tért és a szükséges épületeket előteremteni a lehetetlenségek közé tartozik, ugy hiszem, kel­lőleg kimutattam. Harmadszor kellenek dijak. Az államdijak megszűntével — mert azokról ideiglenesen való lemondás, végmegszünéssel azonos — melyek minden meetingnél a központot képezik, mely körül csoportosulnak a többi dijak, amazok nél­kül, bármily gazdagon dotált magándijak sem ké­pesek a versenyeket fentartani. Negyedik tényező a versenyló. Még akkor is, ha spiritusba eltéve, conserválni lehetne a meg­levő verseny- és tenyész-anyagot, se sokat érnénk vele. Mint minden e földön, ugy a telivér is tö­kéletesedik ; és ha e czéltól csakugyan oly távol állunk, mint azt czikkiró véli, nem helytállásra, de kettőzött léptekkel való haladásra van szükség. A conserválás e módját még nem sikerülvén a tu­dománynak feltalálni : a versenyek megszűntének el­maradhatatlan következménye lenne az erdélyi ló­tenyésztés rohamos visszamenetele, és rövid időn eleste. Előttünk van képe a jövőnek, melyet czikkiró tervének keresztülvitele teremtene. Nem szépí­tettem azt — igaz, de nem is használtam a va­lónál sötétebb színeket. Hogy nem ez, a mit elérni óhajt, azt perczig sem kétlem, ha telivér erdélyi és hozzá sportsman is. ? á ß ^ a A. A műlovarok világa. (Folytatás.) IV. A Renz-cirkus. Bármily nagyszerű legyen is amaz intézet, me­lyet Benz úgyszólván semmiből teremtett, mind­azáltal a láikusnak alig lehet valódi fogalma ugy az egész hatalmas apparatus, mint a kitűnő szervezet és fegyelem felől, a melylyel Renz mester az ő birodalmát oly mesterileg kormá­nyozza s végre ama töménytelen péuzösszegről, mely az ügy pecunialis oldalára vonatkozik. Né­mely érdekes adat tiszta világítást adhat erről. Mindenelőtt megjegyezzük, hogy a Renz-cirkus napi költsége, a tagok fizetését és cirkus-bérfize­tést beleértve, átlag 2700 márkára (1350 frtra) megy. Ehez járu'. évenkint körülbelül öt utazás, melynél külön vonatot vesz igénybe a társaság mi, egyre másra mintegy 45 ezer márka (22, 500 forint) kiadás. Ha ide számítjuk még a je­lentékeny adót s az apróbb kiadásokat, folyó költséget : az évi kiadás mintegy 1 millió hu­szonöt ezer márkára megy. Megjegyezzük, hogy ide nincsenek számitva a különféle requizitumok, beszerzési, ló-bevásárlási költségek sat., meg ama némajátékokhoz szükséges díszletek, melyek némelyike 75,000 frankba is belékerül. Van az intézetnek körülbelöl 130 lova, részben a legne­mesebb fajokból, köztük telivérek, melyeket dara­bonkint 4 — 5000 forinton szerzett be Renz; továbbá számos állatból : tevékből, lámák, anti­lopok, elefántok, zsiráfok, kengurukból sat. álló gyűjteménye, mely úgyszólván maga egy jókora állatseregletet képez. Az összes személyzet, mely állandóan szerződtetve van 119 tagból áll és pe­dig 30 művész és művésznőből, 1 ballet-oktató­nőböl, (ki a némajátékok tündéri tánczaira a bralletszemélyzetet betanítja,) 26 tánczosnöből, 3 magán-tánczosnőből, 1 karmester, 20 zenész, 1 föistálómester, 3 alistálómester, 18 lovász, 1 pat­koló kovács, 1 föszijjártó, 2 alszijjártó 1 fö­requisitor, 2 al-requisiter, 1 diszletfestő, 2 ács, 1 ruhatárnok, 5 szabónő, 2 fodrász, 2 fodrásznő, 1 világítási felügyelő, egy táviró, (mivel a Renz czirkusában táviró-készülék van alkalmazva, mely a czirkus különböző helyiségeivel tartja fenn az összeköttetést,) s az iroda-személyzetből, melyhez tartozik : 1 titkár, 1 főüzletvezetö, két alüzlet­vezető, 1 főjegyszedő, 1 pénztárnok s 1 iroda­szolga. E nagy személyzethez azonban Dincsenek számítva azok, kik a nagy apparátushoz tartoznak ugyan, de csak az illető városokban, a hol a társaság időzik, fogadtatnak föl; u. m. 10 — 20 jegyszedő, 2 — 3 kárpitos, 6—8 napszámos sat., úgyhogy e vándormüvésztársaság személyzetét működése idejében bátran lehet 150 főre tenni. És mind e roppant apparátus tömérdek emberei­vel és állataival, szerszámaival, requisitumaival, gé­peivel, roppant garderobe-készleteivel, koffereivel, ládái és málháival, — ha a társaság elutazni szán­dékozik, éjjel, két órával az előadás után, tökélete­sen elrakva, begöngyölve és csomagolva, már a vas­úthoz van kiszállítva, — sa megérkezéskor szintén képes a társaság néhány óra alatt kicsomagolva a cirkust fölállítva, előadást rendezni. Nem lesz érdektelen olvasóink előtt, ha e vándor­müves/.társulat elutazását, e helyen röviden leírjuk. A vonat mely ezt tovább szállítja, áll egy másod­osztályú és három harmadosztályú kocsiból, ezen­kívül egy kocsi a nyeregszerszám számára, kettő a bútorzat, karikák, barrierekre etc., továbbá 5 kocsi a személyzet podgyásza számára, két kocsi a tulajdouképeni circus garderobe számára, egy kocsi egy erősen megterhelt terhes szekérrel azon tárgyak számára, a melyek még az utolsó elő­adáson voltak használatban, és olyak számára a melyek az uj előadások megnyitásánál elkerül­hetlenül szükségesek. Ezek után következik a kocsi a vadászebek és szarvasokkal, — melyek a nagy vadászatok és steeple-chaseknél használtatnak, egy vagon a két világhírű elefánt és a Batty és utódai által ido­mított hat oroszlánnal és végre az impozáns vonat

Next

/
Oldalképek
Tartalom