Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-07-10 / 28. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 237 Méne§® és gy©p®wicfontágok, Elnevezések. Hohenlohe Róza herczegnönek 0 Weh-Petrina p. kanczája, mely 1879-ben elletett: » Fleurette« nevet nyert. Br. Wesselényi F. 1873-ban elletett Zetland-Sári p. m. »Malek Adel«. Ugyanennek 187 4-ben eil. Blitz Major-Sári szürke ménje: »Pomposo« lett. Ugyanennek 1875-ben ell. Bois Russel-Sári fek. ménje: »Villám.« Ugyanennek 18 73-ban ell. p. ménje Zetland­Kuku ivadék »Charger« nevet kapott. Ugyanennek 1874-ben ell. fek. ménje Blitz­Major-Jessy ivadék : »Furioso« lett. Vojnics Jakab ur pej kanczája (ell. 187 7. ap, Zuhatag, any. Diamantine, Cotswold után) »Örvény« nevet kapott. Kimúltak. Gr. Buquoi K. sga. ménje (ell. 1879,) ap. Bridgwater a. Siesta. Gr. Károlyi Viktor „ Durham« р. т., eil. 1861­ben, ap. Lambton, a. Lady Louisa, Touehstonetól (0- G. В. 1 kötet 282 1.) Ugyanannak »Darling« fek. kanczája, ell. 1861­len ; ap. Forbidden Fruit, a. Sweetness, Sweet­meat után. (О. G. В. 1 köt, 54. 1.) Ugyanannak »Madame Favart« p. к., ell. 1875­ben, ap. Doncaster a. Y. Favorita, Forbidden Fruittől. Br. Wesselényi Béla »Buttercup « sg. к. ell. 1875-beD. ap. Daniel O' Rourke, a Hampton­kancza (0. G. В. I köt. 28 1.) Ugyanannak „Bokréta I й p. к., ell. 1875-ben ap. Bois Rüssel, a. Buttercup (0. G. В. I köt. 28 lap.) Br. Bcthmann S. » Chief Baron Nicholson« p. т., ell. 1849-ben, ap. The Baron, a. Ally Crocker, Albemarletól. (A. 0. U. G. B. 2-dik kötet 2 07 lap.) Vojnics Jakab ur söt. pej т. ell. 18 7 8-ban, ap. Volanteer a. Diamantine, Cotswoldtól (О. G. В. I köt. 57 1.) Gr. Bouqur.i »Le Baron« (ell. 1877.) a. Bridgwater a. Miss Partridge. (О. G. В. 1-ső köt. 1 GO oldal.) Ugyanannak »Saphir« sg. m. (ell. 1878.) a. Bridgwater a. Siesta (О- G. В. I kötet 207 old. Gr. Henckel Hugó » Tatos« (talán Tátos ?) sg. m. (ell 1879.) ap. Giles I., a. Lizzie Cowl. Ugyanannak »Gülnare« sg. к. (el. 1879) ap. Giles I., a. Neudau. Ugyanannak »Esperance« р. к., (eil. 1879.) ар. Giles I., a. Espagnola. Gr. Bielski Gyula »Gondola« sg. kaneza, elle­tett 1875-ben (ap. Appenine a. Krasanicza. Lásd О. G. В. I. köt. 117 lap.) Nemetlenittetett. Tuezinski К. lovag »Sowizdozal« sg. mén (cil. 1877.) ap. Stroom v. Manfred, a Sowa. (0. G. В. I köt. 211 1.) Birtokváltozások. Br. Wesselényi eladta » Malek Adel« p. m (ell. 1873.) ap. Zetland a. Sári. (О. G.B.I, köt­204 1.) Bukarestbe. Ugyanaz eladta » Charge i« р. т. (ell. 1873.) ар. Zetland a. Kuku, Antártól, szintén Bukarestbe. Siemiginovszky W. lovag megvette »Beatrix« р. к. (ell. 1869) a. Bois Roussel a. Lotti. (O. G. В. I. köt. 133. 1.) br. Severintöl. Tuczynski K. lovag meg\ ette Leliva pej kan­czát (ell. 1875-beu, ap. Meteor a. Diana) Chor­zelovi gróf Tarnowski Jánostól. (О. G. В. I. köt, 58. lap.) VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET, Olvasóink figyelmébe! Felkérjük a vadaskertek és fáczányosok tulaj­donosait, nemkülönben a hazai erdészeket és la­punk olvasóit, hogy a kis-vad, főképen pedig a fáczány ok és mezei foglyok ez évi tenyészetéről s az idei kilátásokról, — ugy szintén a megindult özbak'cserkészetekröl, hacsak egy levelezési lapon is, legyenek szívesek bennünket tudósítani. Tisztelettel A szerkesztőség. Kisvad-tenyészetünk állása. Cseklész 1879: Julius 5: Tekintetes szerkesztő úr ! Az idei apró-vad sza­porodásra nagyon rosz kilátás van ; a márcziusi nyulakat, — pedig leginkább ezek adják az igazi szaporodást — a bekövetkezett hideg tönkre tette, a későbbieket, valamint a foglyokat is, a hirte­len nőtt takarmány kaszálása rontotta meg, a fáczányok szépen keltek, de a folytonos eső, a gyom és füveket annyira megnövesztette az er­dőkben, hogy a szegény anya fiait nem birta a szabadba kivinni, és nagy része a mint kikelt, ugy el is veszett, és mint rendesen nedves idők­ben, az erdei kullancsok annyira elszaporodtak, hogy még fiatal seregélyeket és más éneklő ma­darakat is találtunk az erdőkben kullancsoktól meglepve, ezeket össze fogdostuk, és ápolás alá vettiik, de egyet sem bírtunk belőlük felnevelni. Csergeö Iván. A fővárosi vadaspiacz, a tilalmi időben és az élelmi vásár általában. Huszonöt foknyi höméret árnyékban, harminczöt fok az izzó dunaparti kövezeten, és a vadásztör­vény harmadik fejezetének tizedik paragrafusa, minden esetre nem bátorítják fel az embert, hogy julius elején vadaspiaczról ábrándozzék ; — de nyolezheti liba, csirke és borjuhusevés végre a legclfásultabb gyomrot is oda viszik, hogy rab­szolgájának azaz a főnek megparancsolja : ke­ressen minden áron, ha kell görbe utakon is, végre másféle étkeket különben s. a. t. Eletünk párja, házunk asszonya, ép most vagy fürdik, vagy faluzik, — konyhánk királynője, a szakácsné meg, a nőknél megmagyarázhatlan el­lenszenvük alapján, vadétkek iránt kereken meg tagadja, hogy most, ebben a rekedt melegben, bűzös vadakkal foglalkozzék ; és igy nem inarad m is hátra, mint hogy személyesseu induljunk ki fővárosunk ama piaczára, hol élelmet árulnak, s hol a beavatott mindenkor rendkivüli falatokra lel, természetesen rendkivüli árakon is. A budapesti élelmi vásár különös egy intézmény ; neve és rendeltetése azt gyanittatja a tapasztalatait más városokban szerzett halandóval, hogy ott éteknek való anyagokat lehet vásárolni ; — de nagyon atéved ám az illető, inert azok, kik a vásárrendet intézik, egészen más nézeten látsza­nak lenni. — Ha például a városház,- plébánia és eskütért bejárjuk, találunk nagy mennyiségben, és a legrosszabb minőségben pompázó ócska czi­pőt, nap- és esernyőt, viselt kesztyűt, használt játszó-kártyát, bádog- cserép- és üvegárukat, ke­enyés ztés emelésére,*) melyek alapját veték meg azon fényes eredményeknek, melyek ma már oly szépen igazolják fáradozását. Ugyan ö eszközölte ki 1851-ben, hogy a pesti lóversenyek, s azután lassanként a többiek is megtartathassanak, mert mint sok más, ez is tiltva lett volna. Mind e törekvései, szenvedélyes lovas- és va­dászkalandjai, a sport minden nemét személyesen is kedvelő Felség előtt is ismeretessé tévén, s mint a pozsonyi és pesti gyepek főrendezője — О felsé­geiket több izben fogadván, alkalmat adtak, hogy egy elejtett szó, egy kis czélzással az állami ügyekre — hazája legfontosabb érdekeiben is úgyszólván az első kísérleteket tehesse. Minderről keveset tudott a világ. Mindez más helyre tar­tozik. Br. Wenckheim Béla politikai szereplése, felett majd az utókor lesz hivatva szólani. Né­melyek azt tartják, hogy conservativ volt, s a conser­vativek nem tetszenek nekik, hanem azután a gazdálkodás után mit a jelenlegi szabadelvű miniszterek visznek — maholnap kedveltté lesz a ki conserválni tud. Hogy a versenyekre visszatérjünk, ö maga — *) Először is a méntelepeknek — melyek ed­dig csak katonai czélokra léteztek — az orszá­gos lótenyésztés emelésére szolgáló kiterjesztésével és szaporításával ; 2-odszor a telivér tenyésztés emelésére behozandó törzskanczák vásárlására az országos alapból 350,000 frtnyi tőkének Ö felsé­ge általi engedményezésével. fiatal korában is — ritkán lovagolt versenyek­ben ; egy párszor fellépett ugyan, még a harmin­czas években, s egy jelentékeny akadály ver­senyt (4 ang. mfd. 16 akadálylyal, köztük 14 láb széles árok és több 4% láb magas szilárd sövény) szépen nyert is, de mint a fentebbiből kitetszik, kedvencz sportja a kopászat, agarászat és lővadászat volt. Ellenben a félvér-tenyésztést mindig nagy pas­sióval gyakorolta, egész haláláig, s a ménesében tenyésztett paripák, különösen a hadsereg tisztjei által keresettek voltak. — Voltak ugyan telivér kanczái is, s a 60-as évek elején néhány, — leginkább Cotswold után nevelt lovat — idomít­tatott és futtatott is versenyekben, melyek közül leginkább Repülj fecském, mely színeit győzelme­sen mutatá 1 e a pályáikon. Egyébiránt a »Sport« nem volt nála a fődolog ; ez csak eszköz volt — mint a fentebbiekből is kitetszik — közhasznú ezélok előmozdítására ; legjobban jellemzi ö ezt maga a »hazai kopózás történetéről« irt jeles czikkében, melyet követ­kező szavakkal végez. »Az imént mondottak czélja korántsem az, hogy mindenki egyedül esak vadászemberré válva, foly­vást kopóról, lóról, fegyverről álmodozzék; sőt ellenkezőleg, tegyen mindenki mindenekelőtt ele­get ' hivatásának, s esak ha megfelelt már azon kötelességeknek, melyeket tőle a hon, közérdek, családi élet, magán és baráti kör követel, csak akkor engedje magának e férfias mulatságot ; szellőztesse ki szellemi munkába fáradt eszét a szép őszi napokon ; pihentesse ki gondlepte kedé­lyét baiátai körében, s bizonyára ismét friss erővel, és jobb kedvvel fog a munkás életbe kezdeni, mely a természet örök törvényei szerint mindnyájunk közös hivatása«. A fiatal hévvel, enuyi belátást tanusitó spoit­munn már a 30-as években a régi Pesti veneny­egylet igazgató-tanácsának tagja volt, a nagy Széchenyi, Wesselényi és Hunyady József társa­ságában. A 60-as évek elején az egylet alelnö­kévé választatott, gr. Hunyady József mellé, mig ennek elhalálozása, s az 1869-ben újra alakult Lovai-egylet elnöke lett, melyet haláláig megtar­tott. — Sajnos, hogy a Lovaregylet ujabbi nagy vállalatának, az uj versenytérnek befejezését mái­nem érhette meg. Pedig mennyire szivén feküdt ez, azt legjobban bizonyítja, hogy utolsó lovaglása is — alig jár nappal halálossá vált betegségének kezdete előtt — annak megtekintése végett történt, a járás már nehezére esvén ; s még ezelőtt egy héttel mielőtt nagy betegségének utolsó rohama utóiérte, naponként refeiv.ltatott magának az épitési haladásról. — О ugy járt mint Josue — ki még látta az Ígéret földét, melyből a hazai lóver­senyekre, s általa a lótenyésztésre is még szebb jövő igérkezék — de nem várhatta be annak megnyitását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom