Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-07-10 / 28. szám
VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 237 Méne§® és gy©p®wicfontágok, Elnevezések. Hohenlohe Róza herczegnönek 0 Weh-Petrina p. kanczája, mely 1879-ben elletett: » Fleurette« nevet nyert. Br. Wesselényi F. 1873-ban elletett Zetland-Sári p. m. »Malek Adel«. Ugyanennek 187 4-ben eil. Blitz Major-Sári szürke ménje: »Pomposo« lett. Ugyanennek 1875-ben ell. Bois Russel-Sári fek. ménje: »Villám.« Ugyanennek 18 73-ban ell. p. ménje ZetlandKuku ivadék »Charger« nevet kapott. Ugyanennek 1874-ben ell. fek. ménje BlitzMajor-Jessy ivadék : »Furioso« lett. Vojnics Jakab ur pej kanczája (ell. 187 7. ap, Zuhatag, any. Diamantine, Cotswold után) »Örvény« nevet kapott. Kimúltak. Gr. Buquoi K. sga. ménje (ell. 1879,) ap. Bridgwater a. Siesta. Gr. Károlyi Viktor „ Durham« р. т., eil. 1861ben, ap. Lambton, a. Lady Louisa, Touehstonetól (0- G. В. 1 kötet 282 1.) Ugyanannak »Darling« fek. kanczája, ell. 1861len ; ap. Forbidden Fruit, a. Sweetness, Sweetmeat után. (О. G. В. 1 köt, 54. 1.) Ugyanannak »Madame Favart« p. к., ell. 1875ben, ap. Doncaster a. Y. Favorita, Forbidden Fruittől. Br. Wesselényi Béla »Buttercup « sg. к. ell. 1875-beD. ap. Daniel O' Rourke, a Hamptonkancza (0. G. В. I köt. 28 1.) Ugyanannak „Bokréta I й p. к., ell. 1875-ben ap. Bois Rüssel, a. Buttercup (0. G. В. I köt. 28 lap.) Br. Bcthmann S. » Chief Baron Nicholson« p. т., ell. 1849-ben, ap. The Baron, a. Ally Crocker, Albemarletól. (A. 0. U. G. B. 2-dik kötet 2 07 lap.) Vojnics Jakab ur söt. pej т. ell. 18 7 8-ban, ap. Volanteer a. Diamantine, Cotswoldtól (О. G. В. I köt. 57 1.) Gr. Bouqur.i »Le Baron« (ell. 1877.) a. Bridgwater a. Miss Partridge. (О. G. В. 1-ső köt. 1 GO oldal.) Ugyanannak »Saphir« sg. m. (ell. 1878.) a. Bridgwater a. Siesta (О- G. В. I kötet 207 old. Gr. Henckel Hugó » Tatos« (talán Tátos ?) sg. m. (ell 1879.) ap. Giles I., a. Lizzie Cowl. Ugyanannak »Gülnare« sg. к. (el. 1879) ap. Giles I., a. Neudau. Ugyanannak »Esperance« р. к., (eil. 1879.) ар. Giles I., a. Espagnola. Gr. Bielski Gyula »Gondola« sg. kaneza, elletett 1875-ben (ap. Appenine a. Krasanicza. Lásd О. G. В. I. köt. 117 lap.) Nemetlenittetett. Tuezinski К. lovag »Sowizdozal« sg. mén (cil. 1877.) ap. Stroom v. Manfred, a Sowa. (0. G. В. I köt. 211 1.) Birtokváltozások. Br. Wesselényi eladta » Malek Adel« p. m (ell. 1873.) ap. Zetland a. Sári. (О. G.B.I, köt204 1.) Bukarestbe. Ugyanaz eladta » Charge i« р. т. (ell. 1873.) ар. Zetland a. Kuku, Antártól, szintén Bukarestbe. Siemiginovszky W. lovag megvette »Beatrix« р. к. (ell. 1869) a. Bois Roussel a. Lotti. (O. G. В. I. köt. 133. 1.) br. Severintöl. Tuczynski K. lovag meg\ ette Leliva pej kanczát (ell. 1875-beu, ap. Meteor a. Diana) Chorzelovi gróf Tarnowski Jánostól. (О. G. В. I. köt, 58. lap.) VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET, Olvasóink figyelmébe! Felkérjük a vadaskertek és fáczányosok tulajdonosait, nemkülönben a hazai erdészeket és lapunk olvasóit, hogy a kis-vad, főképen pedig a fáczány ok és mezei foglyok ez évi tenyészetéről s az idei kilátásokról, — ugy szintén a megindult özbak'cserkészetekröl, hacsak egy levelezési lapon is, legyenek szívesek bennünket tudósítani. Tisztelettel A szerkesztőség. Kisvad-tenyészetünk állása. Cseklész 1879: Julius 5: Tekintetes szerkesztő úr ! Az idei apró-vad szaporodásra nagyon rosz kilátás van ; a márcziusi nyulakat, — pedig leginkább ezek adják az igazi szaporodást — a bekövetkezett hideg tönkre tette, a későbbieket, valamint a foglyokat is, a hirtelen nőtt takarmány kaszálása rontotta meg, a fáczányok szépen keltek, de a folytonos eső, a gyom és füveket annyira megnövesztette az erdőkben, hogy a szegény anya fiait nem birta a szabadba kivinni, és nagy része a mint kikelt, ugy el is veszett, és mint rendesen nedves időkben, az erdei kullancsok annyira elszaporodtak, hogy még fiatal seregélyeket és más éneklő madarakat is találtunk az erdőkben kullancsoktól meglepve, ezeket össze fogdostuk, és ápolás alá vettiik, de egyet sem bírtunk belőlük felnevelni. Csergeö Iván. A fővárosi vadaspiacz, a tilalmi időben és az élelmi vásár általában. Huszonöt foknyi höméret árnyékban, harminczöt fok az izzó dunaparti kövezeten, és a vadásztörvény harmadik fejezetének tizedik paragrafusa, minden esetre nem bátorítják fel az embert, hogy julius elején vadaspiaczról ábrándozzék ; — de nyolezheti liba, csirke és borjuhusevés végre a legclfásultabb gyomrot is oda viszik, hogy rabszolgájának azaz a főnek megparancsolja : keressen minden áron, ha kell görbe utakon is, végre másféle étkeket különben s. a. t. Eletünk párja, házunk asszonya, ép most vagy fürdik, vagy faluzik, — konyhánk királynője, a szakácsné meg, a nőknél megmagyarázhatlan ellenszenvük alapján, vadétkek iránt kereken meg tagadja, hogy most, ebben a rekedt melegben, bűzös vadakkal foglalkozzék ; és igy nem inarad m is hátra, mint hogy személyesseu induljunk ki fővárosunk ama piaczára, hol élelmet árulnak, s hol a beavatott mindenkor rendkivüli falatokra lel, természetesen rendkivüli árakon is. A budapesti élelmi vásár különös egy intézmény ; neve és rendeltetése azt gyanittatja a tapasztalatait más városokban szerzett halandóval, hogy ott éteknek való anyagokat lehet vásárolni ; — de nagyon atéved ám az illető, inert azok, kik a vásárrendet intézik, egészen más nézeten látszanak lenni. — Ha például a városház,- plébánia és eskütért bejárjuk, találunk nagy mennyiségben, és a legrosszabb minőségben pompázó ócska czipőt, nap- és esernyőt, viselt kesztyűt, használt játszó-kártyát, bádog- cserép- és üvegárukat, keenyés ztés emelésére,*) melyek alapját veték meg azon fényes eredményeknek, melyek ma már oly szépen igazolják fáradozását. Ugyan ö eszközölte ki 1851-ben, hogy a pesti lóversenyek, s azután lassanként a többiek is megtartathassanak, mert mint sok más, ez is tiltva lett volna. Mind e törekvései, szenvedélyes lovas- és vadászkalandjai, a sport minden nemét személyesen is kedvelő Felség előtt is ismeretessé tévén, s mint a pozsonyi és pesti gyepek főrendezője — О felségeiket több izben fogadván, alkalmat adtak, hogy egy elejtett szó, egy kis czélzással az állami ügyekre — hazája legfontosabb érdekeiben is úgyszólván az első kísérleteket tehesse. Minderről keveset tudott a világ. Mindez más helyre tartozik. Br. Wenckheim Béla politikai szereplése, felett majd az utókor lesz hivatva szólani. Némelyek azt tartják, hogy conservativ volt, s a conservativek nem tetszenek nekik, hanem azután a gazdálkodás után mit a jelenlegi szabadelvű miniszterek visznek — maholnap kedveltté lesz a ki conserválni tud. Hogy a versenyekre visszatérjünk, ö maga — *) Először is a méntelepeknek — melyek eddig csak katonai czélokra léteztek — az országos lótenyésztés emelésére szolgáló kiterjesztésével és szaporításával ; 2-odszor a telivér tenyésztés emelésére behozandó törzskanczák vásárlására az országos alapból 350,000 frtnyi tőkének Ö felsége általi engedményezésével. fiatal korában is — ritkán lovagolt versenyekben ; egy párszor fellépett ugyan, még a harminczas években, s egy jelentékeny akadály versenyt (4 ang. mfd. 16 akadálylyal, köztük 14 láb széles árok és több 4% láb magas szilárd sövény) szépen nyert is, de mint a fentebbiből kitetszik, kedvencz sportja a kopászat, agarászat és lővadászat volt. Ellenben a félvér-tenyésztést mindig nagy passióval gyakorolta, egész haláláig, s a ménesében tenyésztett paripák, különösen a hadsereg tisztjei által keresettek voltak. — Voltak ugyan telivér kanczái is, s a 60-as évek elején néhány, — leginkább Cotswold után nevelt lovat — idomíttatott és futtatott is versenyekben, melyek közül leginkább Repülj fecském, mely színeit győzelmesen mutatá 1 e a pályáikon. Egyébiránt a »Sport« nem volt nála a fődolog ; ez csak eszköz volt — mint a fentebbiekből is kitetszik — közhasznú ezélok előmozdítására ; legjobban jellemzi ö ezt maga a »hazai kopózás történetéről« irt jeles czikkében, melyet következő szavakkal végez. »Az imént mondottak czélja korántsem az, hogy mindenki egyedül esak vadászemberré válva, folyvást kopóról, lóról, fegyverről álmodozzék; sőt ellenkezőleg, tegyen mindenki mindenekelőtt eleget ' hivatásának, s esak ha megfelelt már azon kötelességeknek, melyeket tőle a hon, közérdek, családi élet, magán és baráti kör követel, csak akkor engedje magának e férfias mulatságot ; szellőztesse ki szellemi munkába fáradt eszét a szép őszi napokon ; pihentesse ki gondlepte kedélyét baiátai körében, s bizonyára ismét friss erővel, és jobb kedvvel fog a munkás életbe kezdeni, mely a természet örök törvényei szerint mindnyájunk közös hivatása«. A fiatal hévvel, enuyi belátást tanusitó spoitmunn már a 30-as években a régi Pesti venenyegylet igazgató-tanácsának tagja volt, a nagy Széchenyi, Wesselényi és Hunyady József társaságában. A 60-as évek elején az egylet alelnökévé választatott, gr. Hunyady József mellé, mig ennek elhalálozása, s az 1869-ben újra alakult Lovai-egylet elnöke lett, melyet haláláig megtartott. — Sajnos, hogy a Lovaregylet ujabbi nagy vállalatának, az uj versenytérnek befejezését máinem érhette meg. Pedig mennyire szivén feküdt ez, azt legjobban bizonyítja, hogy utolsó lovaglása is — alig jár nappal halálossá vált betegségének kezdete előtt — annak megtekintése végett történt, a járás már nehezére esvén ; s még ezelőtt egy héttel mielőtt nagy betegségének utolsó rohama utóiérte, naponként refeiv.ltatott magának az épitési haladásról. — О ugy járt mint Josue — ki még látta az Ígéret földét, melyből a hazai lóversenyekre, s általa a lótenyésztésre is még szebb jövő igérkezék — de nem várhatta be annak megnyitását.