Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-12-04 / 49. szám

DECZEMBER 5. 187 8. VADÁSZ- ÉS VERSENY-IAÍ. 373 30 Gr. Zichy testvérek, N.-Láng. King Charles 5é. pej. 169 cm. 1000 frtért, beosztva Sz.­Fehérvárra. Összesen vásároltatod SO mén 24,500 frtért. Átlagár 817 forint. Budapesti lóvásár, nov. hóról. A közelébb lefolyt hónap, a lóüzleteknél válto­zatokban gazdag képet tárt föl, mivelhogy mind­ama tényezők, melyek valamely üzletre legcse­kélyebb befolyással is lehettek, közre hatottak abban. A kereskedők uralgtak kizárólag a téren s noha az ipar és földmivelés is jelentékeny mérvben jelenkezett, a kereskedők nem hagyták magokat leszoríttatni a téiröl. A lehetőleg hü képét igyekszem vázolni — üzleti szempontból — a lefolyt hónak. A katonai kincstár, a demobilizáiás folytán 7 29 lovat bo­csátott eladásra. A vásárlani szándékozók egész raja tolongott oda, ama reménytől kecsegtetve, hogy cz alkalommal is, ép ugy mint az 1859, 66. és 70-dik években, lehetőleg olcsó áron jut­hat lóhoz. Hanem hát a »vevő tervez s az eladó végez,« s a ki a 7 29 lóból vásárolni akart, a lóértékének megfelelő árat kellett annak a tárczá­ból kikotovásznia. Igy aztán a katonai kincstár, a föntebb jelzett években történt eladásokhoz ké­pest, fényes eredményt ért el, a mennyiben átlag, darabonkint 80 forintot vett be s a 7 29 lóért összesen 5847 9 forintot. Nem hagyhatom emlitetleniil, hogy a kincstár részéről, az eladási összegek után, a bélyegtör­vény 3-dik szakasza nyomán oly bélyegilleték fizettetett, melyet egy liadügyérségi rendelet sze­rint a vásárlónak kell megfizetnie s e rendelet folytán meg is kellett fizetnie, mert különben az eladási bizonyítványt megtagadták. Miután már az eladási bizonyítványról emlé­keztem, ezzel kapcsolatban azt sem hagyha­tom emlitetleniil, hogy a katonai kincstár részéről nem azok a lólevelek adattak ki, melyeket az assentálás alkalmával, a magyar kir. keresk. és iparminiszterium Budapesten 1876. ápril 22-én, 8479. ez. a. rendelete — s ennek folytán a magy. kir. pénzügyminisztériumnak 1876-diki 112 2. sz. a. kelt meghagyása elrendelt. E két­rendbeli meghagyást Budapest városi tanácsa az 1876-ik évben 6270/1133 sz. a. kelt kihirde­tésben tette közzé. És mind eme rendeletek ki nem bocsátottaknak tekinttettek, amennyiben a budapesti kereskedők ré-zéiől, a katonasághoz 1878. april 28-diká tói nov. 31-ig 294 lólevél érkezett átiratáé végett ; szállítottak pedig ez idő alatt körülbelől 8000 lovat. IIa a katonai kincstár az őket jogosan meg­illető lóleveleket beköveteli s ezeket escadron vagy üteg szerint beosztja — akkor a katonai kincstártól lovat vásárlóknak nem kell vala na­pokig a vásár-felügyelöség körül ácsorogni, hogy a szabályszerű lólevélhez juthassanak. Példa gyanánt elmondok pár esetet a .sok kö­zül. Egy helybeli nagygyáros, H. ur, tizenkét db. lovat vásárolt. A lóbizonyitványok bemutattattak, azonban hatból csak annyit lehetett kiolvasni, hogy a vásárolt ló 4éves ; ámde azt, hogy minő sziuü és nagyságú, vagy mily jegygyei van el­látva, még nagyitóüveggel sem lehetett volna azokban fölfedezni. Hogy szabályszerű lólevelekhez lehessen jutni, a lovakat a gyárból elő kellett vezettetni, hogy a nationale-ját fölvehessek s csak ekkor szolgáltatták ki a lóleveleket. A má­sik eset ez : K. ur hat lovat vásárolt s azokat tovaszállitás végett azonnal a vasúthoz vezetteté. A föladásnál kitűnt, hogy nincsenek lólevelek s igy az illető hivatalnok a háromszorosan is aláirt bizonyítványokat nem ismerte el, mert — úgy­mond — ö csak lóleveleket ismer, melyeknek az 1876-dik évi apr. 22-diki 8479. sz. a. minisz­teri rendelet szerint kell kiállítva lenni. K. ur­nák e szerint a már szállitás végett föladott lovakat újra vissza kellett vennie — ezeket fő­déi alá helyeznie s igy má-napig, az időveszte­séget nem száinitva, még 15 frt 60 krnyi költ­séget kellett fizetnie. Miután a deczemberbóban eszközlendö árveré­sek alkalmával az általam idézett esetek ugy a bélyeget, mint a lóbizonyitványokat illetőleg, előfordulhatnak, a köztudomásra juttatás által — a fentirt kellemetlenség elodáz.hatása végett — előre figyelmeztetni kívántam a vevő közönséget. November hóban az összes eladás 1441 drbra rúgott, és pedig Francziaországba 27 8-at Simon et Lövy szállíttatott el. A Francziaországba való megelőző havi kivitelhez viszonyítva, a november­havinál 36 db a kiszállítási többlet. Olaszország e hóban Budapesten semmi vásárlást sem tett ; Németország részére is csak hármat szállí­tottak ki. Az utóbbi két év alatt Budapestre egyetlenegy lovat sem importáltak. A budapesti Stern Móricz Oroszországból importált a mult hóban 33 dara­bot, melyek közül a budapesti katonai lóvásárlási bizottság 11 dbot vásárolt meg, darabonkint 325—375 írtjával; 3 darabot Németországra adott el, 3-at Frohner J.-nek Bécsben, melyek kö­zül két szürke igen jó ügető s 1 ponny porosz­káló. Még 16 ló vár eladásra. Ezek szerint csak Francziaor3zágnál mutatko­zott kiviteli szaporaság, mig Német- és Olaszor­szágnál jelentékeny apadás ; ellenben a behozott lovak fele eladatott. Mint már emiitettük, 278 lovat szállítottak ki Francziaországba, melyeknek kétharmada a Bácskából s a Bánátból került ki, mig egyharmada Somogy- és Fehér-megyéböl. S. Y AD ASIAT OK, Ménes» és gs^p=ujd<m§agake Fedező mének. Az 1879-dik év elején a cs. kir. kladrubi ud­vari ménesben fedezni fognak 30 aranyért és (5 frt az istálló-személyzetnek) kauezánként : Laneret ap. Newminster, auyja Ostreger anyja Salamander a. Rataplan, a. Fandango, Touch­stone-tól. Takarmány a pia'czi árak szerint ; az istállót a ménes adja. A kanczák kiszolgálását e végre szegődtetett lovászok végzik, naponkint 52 krért. Bejelentések »An das к. к. Ilofgestüt-Amt zu Kladrub in Böhmen« intézendök és mindaddig el­fogadtatnak, mig a kanczák számára hely lesz. Nevezések és terhek a Káposztás-megyeri versenyekre. 1878. Deczember 8-ára. I, Amazonok dija. Akadályverseny. Handicap. 6000 meter. Hg. Esterházy Pál id. fek. h. Nobleman (ezel. Jonab) 85 Gr. Esterházy Miklós Dairy Boy 82% Schawel Jakab id. stp. h. Sir George 82 Br. Üchtritz Zsigmond 6é. s. m. Ladány 80 Gr. Esterházy Miklós 4é. p. m Rudi 75 Mr. T. Chapman 4é. р. к. Nancy 72 Ifj. gr. Esterházy Mór. id. p. h. Gyöngy (fv.) 70 Beniczky Gábor 5é. p. k. Koziki 70 Kiss Elemér id. fek. m. Annoyance 69 Kiss Miklós ur 5é. vp. k. Kathi 69 Gr. Esterházy Miklós Sanyi 66 Gr. Zichy Béla 4é. m. Povidal 66 Gr. Kinsky Zdenko 4é. p. k. Cantine (előbb Johanna) 65 II. Handicap. Gátverseny, 3200 meter. Hg. Esterházy Pal id. s. h. Oracle 69 Br. Majthényi 4é. sp. m. Wild Youth 68 Gr. Esterházy Miklós 4é. p. m. Rudi 66% Hg. Hanau Móricz 3é. s. m. Hotspur 62 Blaskovics Ernő ur 3é. sp. m. Bolygó 59% Gr. Zichy Béla 3é. k. Niczky-leány 58 Gr. Kinsky Zdenko 3é. s. k. Thnlma 55 Luezenbacher M. 5é. s. k. Venedig (fv.) 55 Gr. Esterházy Miklós 3é. p. m. Nihilist 55 Cserkészetek a Hortobágy vidékén. Debreczeure a rágalmazó nyelvek azt fogták, hogy annyira víz hiányban szenved, miszerint la­kosai életökben csak egyszer, még pedig csak akkor fürdenek, lia belépve ez árnyék-világba, a bába-asszony gyöngéd kezei által, minden sival­kodásuk daczára is, a józanság eme langyitott elementumába mártatnak, — sa bortermelés is csak azért karoltatott fel, hogy a polgárság szomja s a város vize közt levő aránytalanság kiegven­littessék. Most tessék ide jönni ! tietek óta esik, vagy ba ezt megunta, szakad az esö s Debreczen vetélkedik a tenger-ölelte Velenczével, csakhogy ez specziális magyar, vagyis sártenger, térdig érő, csizmát lehúzó dágvány, melyet legtalilóabban jellemez ama constabler védekezése, ki nem régi­ben kérdőre vonatván : miért engedte menekülni az üldözött tolvajt? — mentségül arra hivatko­zott, bogy a tolvaj a »kasza-köz«-ö n a jobb ol­dalról átvágott a baloldalra. Pélpázgatunk tehát s »búsongva emlék ízünk régiekről« amaz aranjuezi szép napokról, midőn riadtak kürtjeink s kopók csaholásától viszhang­zott az erdő, s egy eredményes nap után egyik vadásztársunk költői hangulatában, azon kezdte fölköszöntését: »Ma 75 nyul - szív szűnt meg dobogni.« Ma hajlandó vagyok hinni, hogy az egész 86 tagból álló vadásztársulat, mely Deb­reczen városnak 33 ezer holdnyi erdejét bérli, ez idényben (pardon, majdnem a rövid életet élt s csúfosan megbukott »ivad«-ra állt tollam hegye) összevéve sem lőtt 7 5 db nyulat. De ez eredménytelenség nemcsak a folytono­san rosz időjárásnak róható fel, hanem okát in­k.bb abban deli, hogy vadállományunk ez évben ezeinbeszökőleg fogyatkozott, mi, tekintve hogy a társulat, fenállása vagyis 5 év óta a vadakat szigorúan őrzi, tekintve továbbá, hogy a társulat­nak alapszabályai értelmében csak olyan tagjai vaunak, kik a lőtt vadat el nem árusitják • csakis ama behatásokra vezethető vissza, melyek a fogoly s nyul pusztulását, — mint az e lapok hasábjain is panaszkodva említtetett, — mondhatni ország­szerte előidézték. Egyéni nézetem szerint a vadak szaporítási idényében járt kedvezőtlen idő, eláztat­hatta a kotló tyúkot s a gyenge csirkét, de nem okadatolja a nyulak feltűnő fogyását, mert va­ri ásztársaimnak is öszhangzó véleménye szerint, kevesebb nyul van most, mint a mennyi kitelelt. Jogosit e véleményre az is, hogy a mult évben a nagy hófuvatok miatt sikerült liajióvadászatot nem tarthattunk, de még inkább az a körülmény, hogy midőn a mult január 30-án a nagy hó da­czára n város közelében levő »Nagyerdő«-n vélet­lenül mintegy 14 — 16-an, vagy 20 kopóval ösz­szetalálkoztunk, annyi volt a nyul, mintegy jól bezárt körben, s szólt a puska egész nap. A nyulak pusztulását tehát alig lehet másnak mint valamely járváuy-szerü kórnak tulajdonítani, lehetett pedig ez nálunk az élődiek túlságos el­szaporodása. Atalánosan feltűnt ugyanis a mult idényben, hogy minden máso lik-harmadik nyul a kizsigerelésnél a hólyagférgektöl elárasztva talál­tatott, sőt a tavasz végén szedtek fel az erdei utakon oly nyulakat, melyek isonttá és bőrré soványodva, vánszorogni is alig birtak, s szintén hólyagférgek által voltak ellepve. De ha niecs fogoly s nyul, bezzeg van egyes erdőségeinkben annál több róka, csakhogy nincs benne köszönet. E rendezetlen erdörészekben ugyanis oly áthatlan a tüske-bozót, hogy hajtó neki nem megy, kopók előtt pedig a ravasz ko­ma egész nap is elbujkál, s bár mennyire szorít­sák is, útra, tisztásra ki nem jő, úgyhogy hozzá­vetőleg 10—12 db számolt csak be ez ideig bundájával. Szalonka szép számmal volt, bár számukhoz mérten igen kevés, mintegy 100—150 db löve­tett, az is elaprózottam

Next

/
Oldalképek
Tartalom