Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878
1878-09-04 / 36. szám
SZEPTEMBER 4. 187 8. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. 267 A debreczeni gyepen 1878. 53 kil. 50 x/ 2 » Nagy Handcap. Erzsi 62 kil. Pharao Zebra 60 x/ 2 » Hotspur Délibáb 57 » Kis Handicap. Zebra 63 kil. Dagmar 53'/ 2kil. Sabinus 62 » Clarisse 47 x/ 2 » Vigaszverseny. Zebra 61 kil. Hungaria 52 kil. Sabinus 59 x/ 2 » Bamilla 50 » Délibáb 57 з> Hotspur 50 » Tallér 56 1/ 2 » Little Digby 47 »/г » Pharao 54 » Gr. Festetics Pál. Gr. Szápáry Iván. Gr. Sztáray János. Kolozsvári gyep 1878. Vigaszverseny. 4é. Erzsi 70 4é. Altona 62 5é. Zebra 62 3é. Banilla 59 3é. Tallér 59 5é. Zebetta 57 4é. FinumRózsi54 3é. Babám 54 kil. 3é. Sárgaesikó 53 kil. » 3é. Bálvány 51 x/ 2 » » 3é. Bokréta I. 51 x/ 2 » » 3é. Bokréta II. 51 x/ 2 » » 3é. Bella donna 51 x/ 2 » » 5é. Melinda 50 » » id. Rabló 49 » » id. Csárdás 48 » Bartha Lajos, titkár. Birtokváltozások : Ifj. Kiss Milclós ur megvette gr. Forgách Istvántól Wild Youth 4é. p. m. a. Kettledrum a. La Charantonne. Ifj. gr. Almásy Kálmán megvette gr. Forgách Istvántól Lady Milford 4é. p. k. a. Kettledrum a. Miss Eleanor. Ugyanaz megvette br. Majthényi Izidortól Jane Shore 2év. р. к. я. Kettledrum a. Jeannie ; kötelezettségeivel. Jutalom dijosztások határnapjai September 8. Vas megye Kis Czell. » 8. Nógrád » Szirák. » 15. Komárom » Komárom. » 16. Bihar » Nagyvárad. » 20. Nyitra » Nyitra. s> 21. Csongrád » Szentes. » 21. Zala » Csáktornya. » 27. Nógrád » Bal-Gyarmat. October 3. Hunyad » Szászváros. November 4. Kolos » Teke. Magyarország lótenyésztése az 1878. évi párisi nemzetközi lókiállitáson. ni. t A magy. kir. álladalmi lótenyészintézetek. {Ménesek — Méntelepek.) A magyarországi lótenyésztés előmozdítására az állam méneseket és méntelepeket tart fenn ; és pedig: a kisléri, báiolrai, mezőhegyesi és fogarasi ménest, továbbá a székesfehérvári, nagykőrösi, debreczeni és sepsi-szent-györgyi méntelepeket. Ezen intézetekben jelenleg összesen 4110 ló képezi a létszámot. Az intézetek fölötti rendelkezés egyedül és kizárólag a magyar földmivelési minisztérium hatáskörébe tartozik, de a ménesekben és méntelepekben katonaság képezi a kezelő személyzetet, miután gyér népességünk és rendezetlen cselédviszonyaink folytán sok nehézséggel és több költséggel járna ezen nagy intézetek kezelő személyzetét megbízható polgári elemekkel szervezni. Az összesen mintegy 31,000 hectár területet elfoglaló ménesuradalmak kezelése azonban teljesen különválasztva polgári gazdatisztekre és polgári cselédségre van bízva. Lássuk az intézeteket egyenkint. I. Ménesek. 1. A k'sbéri ménes: Komárommegyében fekszik és vasúti állomással bir. Az államvasút vonataival Budapestről 5 óra alatt, Bécsből 7 óra alatt elérhető. A ménesbirtok területe 6330 hectár; az összes lovak száma 4S0. Ezen, legrövidebb idő óta fennálló, csak 1854-ben alapított államménesben tisztán és egyedül csak az angol telivér és félvér tenyésztetik. Jelenleg a telivér törzs létszáma 7 telivér ménből és 25, többnyire telivér kanczából áll. A mének közül felemiitjük : Buccaneert (Kisbér apját), Cambuscant (Kincsem apját), Ostregert, Bois Rousselt. Az első kettőnek fedeztetési dija 1000 frank. A kisbéri mének az ország telivér-tenyésztői által teljesen igénybe vétetnek, ugy hogy az első rangú ménekhez külföldi bejelentések rendesen nem is fogadhatók el s a ménes saját félvéranyagára is igen csekély mérvben vehetők igénybe. A kanczák közül felemiitjük : Minerait, Beeswinget, Gratitudet, Deceptiont, Fireflyt, Honey-Bee, Imperatrieet, stb. Ezen telivér törzs ivadékai egy éves korukban nyilvános árverésen eladatnak, mely árverésben csakis oly belföldi tenyésztők és versenyzők vehetnek részt, kik magukat arra kötelezik, hogy a megvett telivérlovak a versenypálya befejezte után folytonosan az országban maradnak. A 25 telivér kancza után évenkint átlag 16 —18 csikó szokott eladatni, darabonkint átlag 5000 frankért; azonban egyes csikókért már 30,000 frank vételár is eléretett. A Kisbéren nevelt s magánosok által a versenypályán kipróbált telivér mének közöl az állam sokat ismét visszavásárol, ugy a ménesekben, mint a méntelepekben való felhasználás végett. E telivér törzsből Párisban csupán Remény (a. Buccaneer a. Catastrophe, ennek a. Pyrrhus the First) öt éves mén lesz kiállitva, mely Kisbéren neveltetett ; s most ott, mint törzsmén használtatik. A félvér törzs 100 anyakanczából áll, mely kanczák legnagyobb részénél már egy vagy több generatióban van képviselve az angol telivér. E félvér törzs tehát vérben magasan álló értékes elegáns uri fogatba való hámos, valamint könynyebb súly alá való vadász és tiszti lovakat szolgáltat. Az e törzsből nevelt mének többnyire Fehér, Komárom, Veszprém, Somogy, Tolna, Zala, Békés cs Borsod megyékben bocsáttatnak a tenyésztők rendelkezésére. A kisbéri ménesből az utolsó 10 év alatt 220 db egy éves telivér csikó adatott el és 251 fiatal félvér mén adatott ki a méntelepekbe a tenyésztők rendelkezésére. A vemhességi arány e ménesben az utolsó 10 év átlagában 7 2 perczentre rúgott. A kisbéri félvér törzsből Párisban ki lesz állítva. 1. Hajnal 3 éves, (a. Ostreger, a. egy Kisbéren nevelt félvér kancza.) 2. Polmoodie 5 éves anyakancza, (a. Polmoodie, a kisbéri félvér kancza.) 3. Ostreger 138. 8 éves anyakancza, (a. Ostreger, a. kisbéri kancza.) A kisbéri félvér lovak átlag 167 centiméter magasak, különben a termet rendes határai 165 —17 8 centiméterig terjednek. 2. Bábolnai ménes: Komárom - megyében Kisbértől egy órai, a nagyigmándi vasúti állomástól fél órai távolságra fekszik. A ménesbirtok területe 4029 hectar. — A lólétszám 450. Ezen államménes 1789-ben alapíttatott keleti származású többnyire magyar, erdélyi és bessarabiai к nczákkal, melyekre mindjárt eleintén szintén keleti jellegű mének használtattak. 1816-tól kezdve mai napig e ménesben folytonosan csak arab telivér és félvér tenyésztetik. E czélra az oriensből több mint husz izben hozatott be eredeti arab tenyészanyag, ugy hogy e ménes fennállása óta mai napig a behozott eredeti kanczákon kivül összesen 76 eredeti arab mén használtatott a keleti törzs megalapítására. Jelenleg e ménesben 26 arab telivér és 100 arab félvér kancza van, melyekre Radian nevű eredeti arab, Amurath-Bajraktar, — Jussuf és Mehemed-Ali nevű telivér arab, továbbá Samhan, Osman és Shagya nevü félvér mének használtatnak, mint apalovak. Ezen ménesben Magyarország fentartja az Európában mindinkább ritkuló tiszta keleti vérii tenyésztést, melyre az országnak annál nagyobb szüksége van, miután a nép kezében levő tenyészanyag túlnyomó része keleti származású; — s ezen anyag tapasztalatszerüleg főképen a nem épen dus legelőkkel és szélsőségekre hajló klímával biró vidékeken legbiztosabban javítható a homogen származású arab fajú ménekkel. Az arab teli vértenyésztés azonban csupán a törzs fentartása végett mintegy 15 telivér kanczára szorittatik, s a többi telivér kancza félvér ménekkel fedeztetik, mert a ménes tulajdonképeni czélja azon keleti jellegű, de nagyobb testalkatú, több tömeggel biró arab félvér lovak előállítása, melyeknek képviselőit Párisban szintén bemutatjuk. A bábolnai arab félvér anyag átlagos magassága 158 centiméter, a magasságban azonban 156 és 165 centiméter között váltakozik. A Bábolnán nevelt mének többsége Pest, Csongrád, Csanád, Békés, Bihar, Arad, Szabolcs, Jász, Hajdú és Baranya megyékben s Erdély sik részeiben alkalmaztatik. A vemhességi arány ezen ménesben fölötte kedvező szokott lenni, s némely évben már 80 — 82°/ 0-ra is rúgott. Az utolsó 10 évben 312 mén adatolt ki innen a tenyésztők rendelkezésére. A' kiállításon Bábolnáról következő lovak lesznek : 1. Jussuf 11 éves arab telivér mén, a. Mahmud Mirza, a. Aghil Aga. 2. Malimud Mirza 10 éves telivér kancza, a, Mahmud Mirza, a. Aghil Aga. 3. Samhan 4 éves arab félvér mén, a. San ban, a. Shagya. 4. Amurath Bajraktar 4 éves arab felvér kancza a. Amurat Bajraktar, a. Shagya. 3. Mezőhegyesi ménes. Csanád megyében, vasúton 10 óra távolságra Budapestről, vasúti állomás Orosháza, honnan a ménes 2 óra alatt elérhető. Ez а legnagyobb magyarországi államménes, ugy a 16000 hectár terűi-tű birtok, mint a majdnem 1400 főből álló lólétszáiri tekintetéből. Egyúttal a legelső és legrégibb magyar államménes is, miután már 1785ben alapíttatott. Mig a többi ménesben kizárólag csak egy vér, ugy mint Kisbéren az angol, Bábolnán az arab és Fogarason a lipiczai begyi fajta tenyésztetik, addig Mezőhegyesen a majdnem egy évszázad óta eredetileg különböző vegyes fajtákból alakított ménesben a vérvegyülés, égalji és takarmányi viszonyok, valamint az utóbbi évtizedekben vezetett öntudas tenyésztési eljárás folytán önálló, ma már többé-kevésbé constans vulfajták képződtek, melyeket, ha a normán, angol félvér vagy angol-arab fajtákhoz sorolunk, ezt csak a typus és származás jellemzésére t szszük, miután tulajdonképen most már magyarországi különleges törzsöket képeznek. A mezőhegyesi ménes eredetileg magyar, erdélyi, bessarabiai, lengyel, meklenburgi, s még számos egyéb más származású kaDCzákkal alapíttatott, a mint azok a mult század végén török háborúk befejezése után, s e század elején a
