Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877
1877-11-21 / 47. szám
342 VADASZ- ÉS VERSENY-LAP. NOVEMBER 14. 1-77 Programm. Peat 1881. Ivadékverseny-dij 1000 frt, melyet 333 frtnyi egyenlő részekben a bécsi, pesti és prágai verseny-egyletek adnak össze. A magyar-osztrák birodalomban 1878-ban elletett és nevelt lovak számára 1 '/« mfld, (2000 meter.) Teher 53 klgr. ménre 1 '/г klgrmmal több. A birodalmon kivül nemzett lovakra, azaz Csikókra, melyek anyjok méhében jöttek belföldre 1 l/i klgrmmal több. Tét 200 frt, bánat 100 frt, de csk 50 frt, ha a bánat az ellés évében jelentetik be. Ha nincs elles, nincs bánat. A 2-ik ló kettős tételt nyer. A fedezett anyakanczák 1877. decz. 31-ig, яг ivadékok 1878. angostus 8-áig jelentendok be B.1 Pestre, a »Pesti Lovar-Egylet с titkárságához ; a bejelentés elmulasztása bánat nyilvánítás. Budapest, 1877. nov. 15. A pesti lovaregylet titkársága. BAJNOK (Bolygó apja) pej mén, ell. 1870 ; apja Carnival a. Gipsy Girl. 1878. febr. 1-től fogra fedezni fog 100 frtért Nézsán, Blaskovics Miklós ur ménesében (Váczhoz egy fél óra járás.) Istálló ingyen; abrak, takarmány jutányos áron. Bejelentéseket elfog id a »Pesti Lovaregylet titkársága.« Eladó : l.ina, pej kancza, apja Blinkhoolie a. Selina (Cecils anyji) jutányos áron. A kancza egészséges és jól ugró. Tóbbet mond Mr. Chapman káposztásmegye-i idomár, hol a kancza megtehinthető. Ménes- és gyepujdonságok. Az 1878. év elején a cs. kir. Kladrubi udvari menesben fedezni fognak 30 aranyért és (5 frt az istálló személyzetnek) kanczánként : LAN ERET, ap. Newminster a. Ostreger; és SALAMANDER, ap. Rataplan a. Fandango ; és 10 aranyért Gazlan, ap. GazLn, a. Garafolina, telivér arab csődör. Takarmány a piaczi árak szerint; az istállót a ménes adja. A kanczák kiszolgálását e végre szegődtetett lovászok végzik, naponkint 52 krért. Bejelentések » An das к. к. Hofgest'lt-Amt zu Kladrub in Böhmen« intézendők, és mindaddig elfogadtatnak mig a kanczák számára hely lesz. Cserkészetek erdőn mezőn. A hazai vadászatokról az alábbi változatos tudósításokat nyertük, mik eléggé bizonyítják hogy hegyen völgyön, erősen szóll a puska. — Az igaz, hogy időjárásunk is kedvező, — rég nem tapasztaltunk ilyen huzamosan tartó, borongós őszi vadás/napokat ; — csupán csak a szárazság ellen lehetne szavunk, mi ezen őszön a szalonkahuzást is tönkre tette ; de nem csak ezt, — a falkavadászatok is ugy látszik vesztettek élénkségükből, — ez is a folytonosan tartó szá razságnak lesz betudható. E mellett azonban erősen várják mindenfelé az első havat. — Most csak előőrsi puskázás van, de akkor egy valóságos hadjárat indul meg, mely szokott változatosságaival és emlékeivel jóformán egyedüli fűszere a nagy böjti koplalásnak. Tacsról, Coburg hg ö fensége erdőmesteri hivatalától vesszük az értesítést, hogy a Pestmegyében mintegy 2 év óta befészkelődött farkasokból ott f. hó 15-én négy darabot lelőttek. A kerülő ugyanis az ottani »Körtvélyes« nevü erdőrészben, az nap egy darab frissen szétmarczangolt dámvadra (a 28-ik 1*', év óta) akadt. Jelentésére az erdész azonn il összezedett 8 vadászt és 14 bajtót, és megindult keresésükre. Az első hajtásban mindjárt sikerült két darab farkast agyonlőni, kettőt pedig erősen megsebezni. A lelőttek erős, kinőtt és jól táplált nőstény farkasok voltak. A másik kettő is valószínűleg halálra sebeztetett, mert a lövés után egy pillanatra összerogytak, s ámbár a sűrűségben sikerült elvánszorogniok, de az erős vérfolyatás valószínűvé teszi a fentebbi feltevést. Sajnos hogy a beállt sötétség miatt az nip nem lehetett őket tovább nyomozni. Farkasok e vidéken — irja tudósítónk, oly ismeretlenek voltak ezelőtt 2 évig — mint a tigrisek. * * « Ugyancsak azon vidékről — Tápió-Szt.-Mártonból tudósítanak, hogy ott pár hét előtt vaddisznók jelentkeztek a határban. Miután pár év óta a gödöllői erdőkben azok elszaporodtak, alkalmasint onnan váltottak át. * * * Ismét egy hiuzt expediáltak más világra a murányi uradalomban ; — pedig mint tudva van, a hiúz ép oly nehézen megy a kelepczébe mint a róka. — De a nyul iránti előszeretete oly nagy, hogy ha nyul és őz között szabadságában állana választani, bizonyára az előbbit választaná még döglött állapotban is. Ezen gyenge oldalára támaszkodva, sikerült egyet ujjolag ezen annyira óvatos és a vadtenyésztőre fölötte veszedelmes állatok közül, ártalmatlanná tenni. Ugyanis, mint nekünk irják, a murányi urada? á В @ 2 <2u Kénytelen megnyerni a Derbyt. Irta : Ilawleg Smart. (Folytatás.) XXII. Coriolanus debut-je. A lombok lassankint hullatni kezdték sárguló leveleiket. A korai dér reggel s az éles, csípős szél este nagyon barátságtalanná tették az időt. A szenvedélyes lővadász azonban mindezzel nem törődött; a vadászat idénye volt s széltére lövöldözhette a foglyot és fácánt. A rókavadász azonban magában kárhoztatta a száraz, verőfényes napokat, mert hát a falkának nem volt még szimatja. A nyaraló urak már egyre költöztek befelé a fővárosba ; a clubok újra népesedni kezdtek s már elvétve estélyek is voltak s a kandallók nyájas tüze kedélyes társaságot vont itt-ott maga köré. Szóval, tiszta de hideg októberi napok álltak be s a »Haedulus« club tagjai élénken vitatkoztak a fölött, vájjon ki fog nyerni a »Cesare witch « -en , meg a »Middle Park Plate«-en. — Ugy hiszem, Luxmoore is be fogja mutatni minden esetre a jelenkor ama második Eclypsejét, — szólt Berkley Holt, ki néhány férfi társaságában, a kávézó teremben sherryt élvezett, mig némelyek az angol »keserű«-vei igyekeztek leönteni a nap keserűségeit. — Hallott ön valamit e felöl, Dick barátom ? — Xem hallottam, — viszonzá az ifju Layton. — Mostanában nem vagyunk egymással beszédesek. Senki sem tudakozódott ennek oka felöl e körben. Hiszen az egész London tudomással birt a felöl, hogy Luxmoore Harold és Layton Gráczia közt immár megszakadt minden viszony s a »Haedulus« club tagjai sokkal több gyöngédséggel bírtak, »emhogy hegyéről fokára kérdezősködtek volna a fivértől ama szakadás indoka felöl. — Mondják, kitűnő csikó az a Coriolanus s bogy tetemes összegeket tesznek rá a győzelem reményében. Én azonban soha sem koczkáztatok oly lovon pénzt, a melyik még nem igen futott. És miért nem futatta gazdája a »Champague«-en, ha egyszer oly jó futónak tartja ? — Talán csak azért nem futtatta, — jegyzé meg Billy Rowlson, egy fiatal gentleman, — mert ugy vélte, hogy azt megnyerheti a Hypocrite-tal is. — Hypocrite csak afféle rosz paraszt eb, — viszonzá Holt; — hiszen láttuk Ascoton és különösen Doncasteren, hogy mi lakik benne. — E tekintetben teljesen igazat adok önnek, — szólt Rowlson, — de Coriolanusnak jó hire van s vérmes reményt kötnek hozzá, a Middle Park-ra és a Derbyre nézve is. Plyant a Luxmoore megbízottja, ki e héten ugyancsak tevékenyen működik néhány nap óta az ő érdekében. — Mennyi most annak a lónak az agiója? — kérdezte Dick Layton. — Nos, hát 1—4 ; és én azt hiszem, a Blenkiron-dijra ugy fog futni, mint ahogy csak ló valaha futott. — A »The Felon« megveri azt, fogadni mernék száz fontba, — szólt egyszerre Holt. — AH a fogadás ! — viszonzá könnyeden Dick, a ki bizott a blitbedowni idomitásban. — On sokat tart a »The Felon«-ra, Berkley — jegyzé meg Rowlson csípősen. — Nem minden ok nélkül, — veté ellen a társaság egy másik tagja, — mert hát az a ló mindig adhat egy a közönség előtt mig ismeretlen lónak hét font teherkönnyebbséget. Az a kérdéses ló pedig, ugy-e, még nem nyert a versenyekben ? — Nem ; de hát Darlington jól tudja, melyikben mi lakik, s én azt hallottam, Coriolanushoz vérmes reményt köt, amaz emiitett versenyt illetőleg. — Tudom, — viszonzá Berkley ; — de bármily jeles csikó legyen is Coriolanus, áll a fogadás. Most pedig távoznom kell. Isten önökkel ! * * Tény, hogy a blithedowni istálló reményteljes csikaj ira az előkelőség ez évben tömérdek összeget koczkáztatott a kétévesek versenyén. Coriolanus iránt nagy volt a bizodalom a Middle Park Plate-ben. — Nos, Plyant, hogy állunk a könyveléssel ? — kérdé Jim. — Nemde, The Felon a főkedvencz ? — Ugy van, Mr. Laccby, — viszonzá Plyant — Jókora összegek jegyezvék rá; azonban azt is mondhatom, hogy Ciraway a második favorita. — Menjünk, Jim, nézzük ii.eg a nyergelést, — szólt Luxmoore ; — egyúttal tudósítsuk Darlingtont, hogy állanak az árak a fogadásokra nézve. A két jó barát elhagyta az állványt, a mely alatt egy ideig beszélgettek, s oda mentek ama kalithoz, a melybeu Coriolánust toilettezték. A csikót egész sereg bámuló vette körül, a kik közül nagyon kevesen voltak, a kik valamely kifogást tettek volna conditiójára vagy külalakjára nézve. Hogy ez valódi versenylónak termett s jeles futó volt, azt kétségbe sem lehetett vonni. Némelyek ugyan, azt az észrevételt tették, hogy kissé hoszuk a lábai ; mások meg idegesnek vélték kissé, mivelhogy nyergelés közben ki-kirugott ; voltak a kik különös vérmérsékletet láttak benne. Az átalános vélemény azonban Corioláuusra az volt, hogy külsejéről vonva következtetést, méltó a jó hírére, mely felöle elterjedt s hogy a vén Shooting Star-rel is kiállja a versenyt. — Nos, Darlington, — szólt Luxmoore, — ugy látszik, nyerni fog a csikó s ha diadalt arat, érdeme szerint történik. Az ő agiója 4—6. Azt hiszem, ön is fogadott rá. A nyeremény egyébiránt nem nagy lesz. — Ha nélkülözhet száz fontot, Sir, koczkáztatnék még, — szólt az idomár. — Jól van, — viszonzá Luxmoore. — Anynyit azonban mondhatok, hogy »The Felon«-ra tömérdek pénz van rakva. Mindenesetre hatalmas futó ez, a Caraway-vel egyült. — Én mitől sem tartok ezúttal, uram, s ha megveretnénk c Z csak is a »The Felon« által történhetnék. Én azonban nem hiszem őt veszélyesnek hét fontnyi tehertöbblettel, noha azt meg kell neki adni, hogy igen jó versenyló. Csak az ; a Hypocrite ne volna oly megbizhatlan. szeszélyes állat, melyre soha sem lehet számitanuuk.