Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877
1877-01-03 / 1. szám
tVADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANÜÁR 3. 1877. ~De.cz. ~-én találkozó Erzsébet major. — Három nyulat vadásztunk una ; kettőt eredmény nélkül, mig a 3-ik a Daru major mellett ugorva igen szép sportot adott; sebesen s egyenesen haladva a sárosdi usztatóhoz vitt, s majdnem sikerült neki csele folytán nyomot vesztett falkánkat tévútra vezetnie. Ritka szép látvány volt, midőn rövid ideig tétovázó falkánk egyszerre a tóba veté magát, s folyton csaholva vagy 50 ölet úszott a ravasz tapsi után ; ez a túlparton dermedezve lebzselt s rögtön elfogatott. Decz. 0-én találkozó agárdi kastély. — Szimathiány miatt semmire sem mehettünk. Decz. 11-én találkozó Erzsébet major. — Felvett nyulunk Hantosra vitt; itt számtalan nyúlra akadva, 50 perczig vágtattunk váltott nyulak után. Megsokallva a dolgot, vissza lovagoltunk Sárosdra ; az itt felvert nyúllal 20 perczig tartó csinos hajtás után, szép »kill« volt. Decz. 12-én találkozó ujfalusi kastély. —-Eleintén nem jól kezdődött e napi vadászatunk. Felvert nyulunk egyenesen Csongrádra ment, s a kukoriezaszár, melybe jutottunk, hemzsegett anyui tói ; igy vesződve egy dara\ig nem vergődhettünk zöld ágra. — Vissza lovagolva Újfalura, nemsokára ugrott nyul s egyenesen Szolgaházára ment; innét visszafordulva, s az egész ujfalusi határon keletnek áthaladva, Györgymajorra, innét fel a csongrádi pusztába — egy 50 perczig tartó »check« nélküli igen sebes runnal »kill«. Ez volt a saison legerősebb vadászata ; roppant »pace«, mély föld, s 4 igen szép »brook« ; egyike azon vadászatoknak, melyről még évek múlva is gyakran megemlékezünk kandallózás közben ; az estét vigan együtt töltöttük Agárdon. Decz. 13-án találkozás a dinnyési csárda. — A rövid keresés után ugrott nyul szép vadászatot adott, s már kifáradva jutott el Szerecsenybe ; életét csakis az öt friss nyul menté meg, melyekre itt akadtunk Uj nyulat keresve, az agárdi határra lovagoltunk vissza ; itt ugrott tapsink után 19 perczig tartó igen sebes vágtatással a szerecsenyi mezőn át Seregélyesre jutottunk, hol fáradt nyulunk megbukva, bevárta a falkát ; újra felugrott ugyan, de már ekkor nem soká birta s elfogatott. Decz. 15-én találkozó Jakabszálláson. — Sárosd felé keresve, csakhamar ugrott nyul, mely az úsztató melletti kukoriczaföldre futott; itt néhányat fordulva, Hantosnak tartott, s átkelve a határárkon, a már többször panaszolt bajba j estünk ; t. i. minduntalan friss nyúlra akadva, 58 j perczig tartó folytonos vágtatás után le kelle os- j toroznunk a falkát s hátat forditva ez átkozott j nyulböségnek — átlovagoltunk Sárosdra. — Itt felvett nyulunk egyenes vonalban Jakabszállásra vitt, átúszva a kiszáradt usztató-árkot, s egy rövid kanyarulattal ugyan ezen utat visszafelé tette. A kiáradott rétség közepén fekszik e széles és mély árok, melynek kiki ott lovagolt neki — nhol jobbnak vélte. Furcsa kis lovaglás volt biz ez; vagy 15—20 ölön lovaink térdig érő vizben lubiczkolva ; — mindenki várta a kanálist, mig egyszerre lova, — még egyet lépve, benne volt s ijedten vergődött, szabadulni igyekezvén a mély viztöl, melybe némelyik marjáig úszott ; mégis minden accidens nélkül átvergődve, nevettünk egymás bemártott zsebjei és csordultig megtelt lovaglócsizmái felett, s iparkodtunk a már távolabb hajtó falkát beérni, mely a sárosdi Daru major mellett elhaladva, — Perkátára, innét Hantosra, s egy rövid fordulattal ismét Perkátára követte csavargó prédáját, s 31 perczig tartó check nélküli futammal beszámolt vele. Decz. 15-én találkozó agárdi kastély. — Szerencse hiányzott a mai vadászaton. Falkánk gyönyörűen dolgozott, igen szép változatossággal folyt le egyes hajtásunk; lovainknak is kijutott a galoppból, és »killre« még sem vergődhettünk. Ilyen a vadász sorsa. Egy szöllöhegy, hova belovagolni tilos, elüti a tropheától, szorgalmas és jó falkáját prédájától. Mielőtt ez idényre tollamat letenném, emlékemben felmerülnek az elmúlt saison egyes momentumai, s lehetetlen hogy elragadtatással ne gondoljak vissza azon gyönyörű pillanatokra, melyek az idei saisonban úgyszólván naponkint örömmel és gyönyörűséggel jutalmazták fáradtságunkat, s midőn bucsut veszek Agárdtól : őszintén kívánom, hogy kedves Masterünk mindig ily kitűnő falkával s hasonló esélylyel űzhesse kedvencz sportját. Kund Jenő. Agárdi versenyek. (1876.) A november 12-ére kitűzött versenyek a hirtelen beállott fagy miatt november 23-án tartattak meg ; az alig elolvadott hó miatt nagyon mély talajban, mely kemény próbára tette lovaink inait és conditióját. I. Sikverseny. Tétverseny. Futhat minden ló, mely az agárdi falka után legalább egyszer bona fide vadászott. Táv. 2 infld. Tétel 25 frt, f. v. f. A tétösszeg egyharmada a 2-ik lóé. Teher 4é. 150 v. font 5é. és id. 160 v. f. — Nevezni Hubertus napján éjfélig ; későbbi nevezés 10 frttal többet fizet. Inkey István 3é. tv. р. k. Betty Martin ap. Palestro anyja Crafton Lass 150 f. tub 1 Ifj. Döry Lajos id. р. к. fv. Modesty a. Carnival 1G0 f. tub 2 Ifj. gr. Cziráky János id. fv. h. Hegyes 160 f. tub 0 Bánat 5 lóért. Az indulásnál Hegyes vezetett az utolsó fordulóig, hol Betty Martin előre ment s az erősen hajtott Modesty ellen könnyen nyert. Ii. Gátverseny. Tiszteletdíj a nyertes lovasnak ; adja gr. Zichy Irma; l 1^ mrtfld. 5 gáttal. Urlovarok szinekben. Tét 20 frt, f. v. f., nevezés mint az előbbi versenyben. Futhat minden ló, mely legalább egyszer bona fide vadászott az agárdi falka után. A második ló a tételek i/ 3-dát kapja. Teher 3é. 125 vámf., 4é. 130 f., óé. és id. 135 f. telivér 10 fttal több; ló mely bármi versenyt nyert 5 f., nyilvános verseny nyerője még 5 fttal, mén 3 fttal több. Gr. Esterházy Béla fv. sz. li. Vitéz 135 ft, tulajd. 1 Inkey István id. tv. p. k. Neszes a. Carnival a. Negress 150 f. tub 2 Br. Trauttenberg Frigyes id. tv. s. к. Schnecke ар. Daniel O'Rourke 145 f. tub 3 Gr. Nádasdy Ferencz id. tv. р. к. Welcome ар. Ostreger 145 f. Inkey István 0 Gr. Kinsky Zdenko id. р. k. tv. Madel 145 f. tulajd. 0 Bánat 4 lóért. Csomós indulás után együtt haladott az öt ló az első sövényig ; itt Neszes gyorsított irammal vezetni kezdett az utolsó sövényig, ezen tul az eddig ügyesen s vigyázva lovagolt Vitéz gyönyörű »rushel« feljött hozzá és erős küzdelem után egy nyakkal nyert. Schnecke jó harmadik. III. Akadályverseny. Handicap. Tiszteletdíj, adva a master által a nyertes lovasnak. Urlovarok szinekben. Futhat minden ló, mely legalább egyszer urlovar alatt bona fide ment az agárdi falka után. Tétel 20 frt, f. v. f. ; de csak 5 frt, ha a teher el nem fogadtatik. A tételek '/з-da a második lóé; 2^2 mrtfld, vadásztalaj. Legszélesebb ugrás 13 1/ 3 láb, legmagasabb kemény ugrás 3 láb. 12 akadály. Aláirni és nevezni Hubertus napján éjfélig. Terhek közöltetnek nov. 9-én reggel. Gr. Esterházy Béla id. fek. h. fv. Vitéz a. Zetland 146 font. Gr. Kinsky Zd. 1 Gr. Zichy Béla id. sz. h. fv. Gyöngy apja Sir Wattkins 152 fnt. tub 2 Inkey Antal id. tv. р. k. Sabaria a. Cotswold a. Sabina 158 fnt. tub 3 Gr. Zichy Béla id. fv. sg. k. Miss Rose 146 fnt. Gr. Esterházy Laczi 0 Gr. Cziráky Béla id. fv. p. h. Kecske 149 f. tulajdonos 0 Jankovics Elemér id. fv. f. k. Fecske 143 f. tulajdonos 0 Gr. Esterházy Andor id. fv. s. h. Bársony 146 fnt. tub 0 Ifj. Döry Lajos 5é. tv. sp. k. Menyecske a. Belmont a. Parva 165 fnt. Kund Jenő 0 Gr. Zichy Jáqos id. tv. p. h. Hardforward a. Smaragd 152 font Gr. Kinsky Jenő 0 Bánat 8 lóért. Szép indulás után Hartforward vette át a veze'ést, de az első akadálynál kitörvén, azontúl Kecske vezetett, Hartforrvardtól követve ; ez utóbbi a sövénynél felbukott, lovasa azonban villámgyorsasággal rajt termett s követte a többit. A nagy vizesároknál Kecske tört ki, s Menyecskét követte a field ; Hartforward itt is elesett. így haladtak a sövényen s a 9 láb széles vizesárkon át, hol Hartforward bátor és SZÍVÓS lovasát háromszor hozta a földdel érintkezésbe s felhagyott a versenynyel ; a többi sebes iramban ment Menyecske vezetése alatt a falon, kettős ugráson át az országútig, hol Menyecske letört. Ekkor a mindig hátul lovagolt s feltartatott Vezér nyomult előre, a még mindig gyönyörűen futó Kecske mellé ; hozzájuk csatlakozott Gyöngy is. Kecske az utolsóelőtti akadálynál ismét kitört, s igy a verseny már csak Vitéz, Gyöngy és Sabaria között állott, de Vitéz iramát nem birván túlhaladni a többi, ez három hoszszal elsőnek jött be ; Gyöngy 2-ik, 6 hoszszal Sabaria harmadik stb. IV. Különlogadás. Sikverseny. Jankovics Elemér tv. arabs sz. m. llnrbea gr. Esterházy Laczi 1 Kinsky Eugen fv. р. k. Marianne lovagolta Harkányi József 0 If. Döry Lajos fv. р. k. korliány lovagolta Gr. Esterházy Béla 0 Marianne és Korhány zászlót kerülve távolozottaknak Ítéltettek, nyertes Harbea. Inkey István Felterjesztés a üékésmegyei lótenyésztés ügyében-*) A békésmegyei gazdasági egylet a megye lótenyésztése hiányainak orvoslása czéljából a földmiv. ministeriumhoz következő feliratot intézett : Nagyméltóságú minister ur ! Megyénkben a lovak minőségének és egészségi állapotának szemlélete növekvő elégedetlenséget és aggodalmat táplál gazdasági egyletünkben. Azon kettős nagy fontosságú czél, melyet betölteni a tenyésztés hazánkban hivatva vau, a mezőgazdasági és honvédelmi, kellőleg nem éretik el, s a reá fordított költségeknek megfelelő haladás a kivánt mérvben nem észlelhető. E jelenség arra indította gazdas. egyletünket, hogy kebeléből egy szakértő bizottságot nevezzen ki, mely a baj forrásait tanulmányozza, és azok elhárítására javaslatot terjeszszen be. Ez megtörténvén, gazd. egyletünk igazg. választmánya az ügyet fontosságához mért gonddal behatóan tárgyalván, azon meggyőződés által vezéreltetve, hogy az észlelt állapotok javítására az ő erkölcsi befolyása elégtelen s arra más, kötelező intézkedések szükségeltetnek: elhatározta e komoly üg)et javaslataival együtt nmltgod elé teszteni. I. A bajok első csoportja a tenyésztés körüli irány talanságból és rendszertelenségből ered. Tenyésztő közönségünkben sokkal csekélyebb a szakértelem, sem hogy lótenyésztését öntudatosan és helyesen irányozni tudná. Meglevő teuyészkanczáit bárminő ménekkel fedezteti, a minők épen ügyébe esnek, ügyelet nélkül a két nem közti fajra, alkatra és természetre. Még azon nagy előny, melyet az állam a *)Átvettük egész terjedelmében ez igen tanulságos és körültekintő eriteriumot mezei lótenyésztésünk állapotáról, s óhajtnánk, hogy az követésre találna másfelé is csak igy lehetne orvoslást szerezni. Egészben véve sok igazat és helyeset tartalmaz a felszólamlás, de vannak ismét panaszok, melyek véleményünk szerint egyenest a vidékek mulasztási hibái ; s ilyenek az I. pont alattiak, hol a tenyésztésbeni iránytalanságról van szó. Ebben — a hogy értesülünk — nem más mint az illető községek vagy vidékek tekintélyeinek őefolyása v áj to t. tatja minduntalan az irányt, s ezen nehezen , ehet segíteni. Szer к. _
