Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-01-03 / 1. szám

JANUÁR 10. 187 7. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 5 tenyésztő közöns

!gnck az által nyújt, hogy nemes mcncit a községeknek tavaszonként közhasználatra bocsátja, iránytalanság és a tenyésztés emelésénél az átmenetek rendszertelensége iniatt a lóállomány javításában és nemesitésében csekélyebb eredményeket mutat fel, mint attól joggal várni lehetne. Oka ennek, hogy a kiosztásnál kevés tekintet uralkodik a község lófajára, legfeljebb a község részéről öntudatlan hajlam, a közegek részéről pedig határozatlan találgatás döntenek. Ennélfogva gyakran megtörténik, hogy apró, könnyű lovakkal biró község magas, nehéz fajú államménekkel láttatik el és viszont, vagy az átalános fajjal és vérrel ellenkező tenye'szanyagok kevertetnek össze, vagy ugyanazon községbe minden évben más és más, gyakran ellenkező alkatú és fajú apalovak osztatnak ki, minek folytán a tenyésztés okszerű haladását akadályozó ugrás, visszaesés, korcsosodás következik be, s azon vidék lóállománya állandó jellegét, czélszerű alapját elveszíti. A magán-mének faj, vér és alkat szerint a tenyésztésnél mikénti használata hatóságilag nem ellenőrizhető és nem szabályozható : itt csak a szakértelmet nevelő általános intézkedések fognák idővel lassanként megteremni gyümölcseiket. Az államméneknek alkalmazása ellenben egészen a kormánynak kezében van, és ezekre nézve javaslatunk kettőre terjed ki : 1. Hogy községenként a lovak faja, vére és alkata gondos tanulmány után megállapittatván, az állami mének a helyes tenyésztési elvek szerint ama tekintetekre való szigorú ügyelettel előzetesen meghatároztassanak és osztissanak ki. Minthogy pedig e tekintetben sem a községi elöljáróknak eddig kifejezett óhajai, sem az állami méneket kiosztó közegeknek eddig alkalom hiánya miatt kellő előtanulmányon nem alapult véleménye irányadóknak nem tehinthetők : a kiosztásra nézve állandó vezérelvek felállitása szükséges, hogy eleje vétessék annak, mi.-zerint indokolatlan hajlam és önkény szerinti kiosztás folytán valamely községben a már egyszer helyesnek itélt tenyészirány időnként megzavartassék és elrontassák. Ennélfogva 2. áilandó rendszert kell a kiosztásra nézve megállapítani és követni, mely szerint a kormány kiosztó közegeit ama megállapított vezérelveknek évek során át állandó alkalmazására utasítsa. Gazdasági egyletünk ismerve megyénk különböző vidékei lóállománvának minőtégét, részéről előzetesen a kiosztásnál következő szempontoknak követését ajánlja : Gy.-Vári, Kétegyháza, Doboz, K.-Tarcsa, Szeghalom, K.-Ladány, F.-Gyarmat, Vésztő, Gyoma, Endröd, Csorvás, Szent-András és Öcsöd községek csaknem kizárólag kisebb, termetes, inkább keleti származású lovainak nemesítésére az állami mének arabs faját ; Gyula, Békés, M.-Berény és Uj-Kigyós községek számára, melyekben az apró lovak melleit már kisebb számban erősbek is találtatnak, az arabson kivül a nehezebb fajú arabs-angol keresztezést ; B.-Csaba, Orosháza és T.-Komlós községeknek, hol a magasb, erős lovak száma túlnyomó, a normán t, nehezebb fajú arabs-angol keresztezést és az arabsot ; Végre Szarvas községének csaknem kizárólag magasb, erős termetű lovai számára a könnyebb norfolkit, a normann*, és a nehezebb fajú arabsangol keresztezést. II. A bajok második csoportja a hágatott kanczáknak és fedező méneknek egészségi hiányaiból származó átöröklésekből ered. Az öröklött hibák közt a legkárosabbak és legsűrűbben előfordulók : a szervi vakság, az izületi pók és a kapta. Lóállományunknak e hibáktól való fokozatos megtisztítására nézve határozottan kötelező intézkedéseket tartunk szükségeseknek, melyeknek külön a kanczákra, külön a magán és külön az állami ménekre kell vonatkozniok, s melyekre nézve javaslatainkat a következőkben foglaljuk össze : 1) Miután a tenyésztő közönség egyrészt kanczáinak átöröklő hibáival és azok horderejével kevésbé ismerős, másrészt azoknak magán ménekkel való fedeztetésében ellen nem őrizhető, a kormánynak a kanczákat illető intézkedéseit egyelőre csak arra véljük szoritandóknak, hogy azon knnezák, melyek állami ménekkel kívántatnak fedeztetni, a fedezési állomások szervezése előtt a községi elöljárók által összeirassanak és a kormánynak bejelentessenek. Ez intézkedés folytán egyrészt a kormány ezentúl jobban lesz tájékozva arra nézve, mely községnek hány mént engedélyezzen s nem fog előfordulni azon eddig nem ritka eset, hogy egyik másik községben szűk vagy fölös számmal kiadott mének tulcsigáztattak vagy használatlanul hevertek, — másként a hibák átöröklése aként lesz megakadályozható, hogy kormányrendelet folytán e bejelentett kanczak szakértő állatorvosokkal, a hol vannak, я községiek kel, a hol nincsenek, a megyeivel, előzetesen meg- | vizsgáltatván, az öröklő hibákban szenvedőktől az j állami mének általi fedeztetés megtagadtassák. Es itt nem véljük fölöslegesnek, az állami ménekkel fedezendő kanczák fogamzásának biztosabbá tétele érdekében az álloinásvezetőknok arra utasittatását kérelmezni, hogy fedeztetés után a kanczákat a hely szinén kellőleg pihentessék és meg ne engedjék azon téves előítéletnek a fogamzást gyakran elrontó alkalmazását, mintha a kanczákat fedeztetésük után azonnal gyors mozgásnak kellene indítani. 2) Az átöröklött hibákkal terhelt ivadéknak nagy része magánménektöl ered. Ezek körül a legnagyobb gondatlanság észlelhető. A ménbirtokosoknak túlnyomó száma vagy nem ismeri e hibákat, vagy nem gondol azoknak következéseivel, s hibás méneivel mind saját gazdaságában, mind — csekély dijért — másokéban gondtalanul fedeztet. A gazd. egylet azon nézetből indulva ki, hogy egy ménlónak fedező képessége nem tekinthető gazdája kizárólagos tulajdonának, mert ily mén a gazdának nemcsak tudtával, de (kivált legelön) tudtán kivül is fedezhet, és ha átöröklő hibában szenved, nem csupán gazdájának, de másoknak is — hibás ivadékaival — nagy kárt okozhat : a magán mének tartásit szigorú hatósági ellenőrzés alá vetni javasolja. Ez ellenőrzés — szerinte — álljon abból, hogy minden méntulajdonos tartozzék, érzékeny büntetésnek terhe alatt, ménéit egy éves csikó koruktól fogva évenként felvezetni és ez alkalommal a méuek közül mindazok, melyek hatósági szakértő vizsgálat folytán átöröklő hibákban szenvedőknek találtatnak, már 1 éves koruktól fogva azonnal a helyszínén hatóságilag kiheréltessenek. í Hogy ezen intézkedés a köznép előtt minél I előbb foganatossá váljék és a tenyésztő közönség az alkalmas mének tenyésztésétől vissza ne riadjon. szükséges, hogy ezen vizsgálat folytán a fedezésre alkalmasaknak itélt, s ennélfogva épen hagyott mének meghatározott állami díjazásba > részesüljenek, hogy igy a méneket tartani különben sem hajlandó gazdák előtt a tenyésztésre alkalmatlanoknak találtak iránti szigor a jóknak díjazásával ellensulyoztassék, és a méneknek valamely vidéken hátrányos megfogyatkozása ne következzék be. E rendszabály következtében a hibás mének rövid idő alatt képtelenekké tétetvén, egy pár évtized alatt lóállományunk, a közgazdászatnak nagy előnyére, hibáitól végképen megtisztultan, az eddiginél sokkal becsesb anyagává válnék a további lónemesitésnek. 3) Az állami ménekre vonatkozólag két észrevételünk van : a) Miután a fedezés alkalmával gyakran megtörténik, hogy az elővezetett kancza a fedeztetésre hajlandónak nem mutatkozik, s a hosszan tartó kisérlet alatt a mén eredménytelenül — és ekkor reá nézve kártékonyán — felhevül, a gazd. egylet különösen a nagyobb községeket, hol több és értékesebb állam-mének fordulnak meg, reáveendőknek véleményezi arra, hogy próbaméneket tartsanak. b) Végre szükségesnek véljük Nagyméltóságod figyelmét megyénk több állatorvosának és lótenyésztőjének azon feltűnő és fontos tapasztalatára felhívni, mely szerint a Nonius-ivadékok között vakulási esetek fordulnak elő. Nem akarjuk állítani, hogy e baj mindenkor a törzsapáktól ered, mert magunk is előrebocsátottuk, hogy hibás anya kanczák is vezettetnek fedezés alá ; de a mennyiben a baj felemlittetett, azt el nem hallgatni kö telességiinknek ismertük. Kelt igazgató választmányunknak üléséből Békés-Csabán, 187 6. évi deczember 3-án. A békésmegyei gazd. egylet. Közli : Mokry Sámuel, egyl. titkár. (Gazd. Lapok) A magyar-osztrák birodalomban nevelt versenylovak tulajdonosainak nyereményei 1876-ban, a bel és külföldi gyepeken (Csalt a legalább 1000 frtig nyertesek vétettek fel.) Tulajdonos neve Hány Hány lova futamnyert ban Nyereményösszeg ¥ Baltazzi Sándor 2 3 112790 Gr. Henckel Hugó 16 59 58759 Gr. Tarnovsky 4 24 46586 Br. Oppenheim E. 3 6 29080 Blaskovics Ernő 3 13 28264 Sztáray-Czetvertinsky szöv. 5 23 25346 Br. Wesselényi Miklós 7 19 17415 Gr. Almásy és br. Majthényi 5 17 12647 Capt. Blue 6 13 10871 Gr. Kinsky Oct. 5 14 10834 Gr. Esterházy Antal 1 6 10564 Blaskovics Miklós 1 9 10015 Mr. Longstaff 1 9 9110 Br. Springer 7 13 7574 Schawel J. ur 4 8 5605 Gr. Festetics Tasziló 3 5 5017 Gyürky Béla ur 1 5 4720 Gr. Apponyi Antal 3 6 46 44 Gr. Kinsky Zd. 4 8 4465 Hg. Lichtenstein 1 2 4455 Conte Veith 7 12 4354 Gr. Széchenyi Kálmán 2 5 3600 Gr. Esterházy Miklós 4 10 3528 Br. Bethman 2 3 3502 Kladrubi ménes 3 3 3189 Vacano lov. főh. 3 3 2942 Br. Orczy E. és gr. Lónyay B. 2 7 2682 Gradiczi ménes 1 1 2b75 Gr. Chorinsky Miklós föhd. 2 5 2472 Frohner János ur 2 5 2422 Gr. Festetics Pál 2 2 2050 Hg. Újest 1 1 1800 Br. Grovestin 3 5 1504 Wagner főhdn. 1 1 1500 Ifj. gr. Kinsky iiud. 2 2 1437 Gr. Teleky Géza 1 1 1400 Söllinger főhdn. 2 6 1332 Major Grey 1 1 1295 Gr. Zichy Nándorné 1 3 1287 Gr. Chorinsky Károly kap. 2 2 1070 Herith főhdn. 3 6 1025 Fogaras és a székely kanczák. — (Válasz.) — A »Vadász- és Versenylap« 51-ik számában Gyulafejérvárról »Többen azt kérdik« : miért nincsen a fogarasi ménesben székely kancza ? s ezen kérdés kapcsán szellemdús vonatkozással azon megjegyzést teszik : hogy az általam Kolozsvárt tett azon Ígéret, mely szerint a ménes számára székely kanczák is fognak vétetni, csak olyan Erdélynek tett ígéret volt. Válaszom erre igen rövid és egyszerű. En a székely kanczák beszerzése iránt az általam oly nagyra becsült erdélyi tenyésztőknek adott igéretemet beváltottam ! Két év előtt ugyan is a fogarasi ménes parancsnoka, Erdély egyik legbuzgóbb tenyésztőjének Gyárfás Domokos ur-