Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877
1877-10-03 / 40. szám
O KTOBER 3. 187 7. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. uramöcsémtől, miféle fegyverrel jár ö s miként változott az át tromblonná? Hát biz annak esés közben alkalmasint hóval-földdel tömődvén be a csöve, száján szétrepedt s ily állapotban került haza. Mindössze, két ujnyi hosszában levén a cső megsértve, azt levágattam miáltal külsőleg a fegyver talán még arányosabb lett.Hordképessége sem hanyatlott, de megváltozott a fogása -— alkalmasint a sulyegyen megbomlásánál fogva— mert tény, hogy azóta kapáslövést nem tehetek vele, mert gyorsan felkapván azt mindig a csö felét látom a tiszta légy helyett s csak kényelmesb czélzásnál tehetek még jó lövést vele. S igy lön vége, rövid idő alatt, akkori kutyas fegyver-dicsőségemnek ! —e— Pesti Galamblövés z-C 1 u b. Öszi-lővei seny. Hétfőn, oktober 8-án, d. u. 1 órakor (a pesti lóverseny téren.) I. Megnyitó-verseny. Egy galambra 24 méler. Tét 5 frt. IJ. Egyleti-dij 300 franc aranyban. 5 galamb. Két hiba kimaraszt ; 22 méter. Nyilvános lóversenyben — Matchot kivéve — nyertes egy méter el több; — két lóversenyben nyertes két méterrel; 1000 frt értéken felüli versenyben nyertes négy méterrel tovább. Tét 10 frt. Nem egyleti tag 20 forint. A tételekből az elsőnek 30°/ 0, a másodiknak 50°/o, a harmadiknak 20°/oIII. Té'-verseny, 10 frtos tételekkel két galambra. A második télelét menti. Minden nyereményből 5°/o levonatik. Minden ga'amb 50 kr. — Az Egyletidij nyertesének 1 frt. A helyszínén még több lóversenyt is lehet majd rendezni. Budapest sept. 25. A titkárság. A fentebbi programon kiegészítéséül szolgáljon, hogy a lövészethez szükség s galambokat a kecskeméti pusztákról hozattuk, s állítólag igen jól repülő vadgal.imbok. Pár szó a pesti galamblövész clubbról. A kü'zob előtt levő őszi versenyekkor bárom éve lesz, hogy az első pesti galamblövész club megalakult, в miután tagjai legnagyobb részének 3 évi kötelezettsége a jeleu idénynyel lejár : a versenyek alatt hihetőleg összehívandó közgyűlés fog határozni : hogy újra alakul-e vagy feloszlik. Hogy a pesti Galamb-lövész club, tagjainak tekintélyes száma mellett sein nagy élénkséget tanúsított az utolsó években, annak oka egy részint talán az újdonság ingerének megszűntében keresendő; de leginkább talán abban, hogy tagjainak legnagyobb része vidéki lakos, sőt az utóbbi évbeu választmányi tagjai is ilyenekből állván: idejekorán tartandó választmányi gyűlést — Programm készités végett — soha sem lehetett öezszehozni, kivévo a pesti lóversenyek idejét. Ekkor közvetlen a ver.-enyek előtti napon Íratott ki a Programm, minek folytán a vidékiek mindég elkésve tudhatták meg azt; és miutáu semmi élvezetben seui részesülhettek, sokan я fizetést is megtagadták, vagy legalább is kedvüket veszték. Egy másik föhiba volt. hogy éppen az utóbbi években megszerzett, eomplicált gépezetü csapdákkal kellett a régi löhclyet elhagyni, hol azok biztos szem előtt levén, nem kellett őriztetni, vagy minden lövészet után szétszedetni, mint a mostani félre eső helyen — hogy el ne lopják. — A jelenlegi félre eső hely ilyformáu igen költséges, mert a lerakott vascsöveket és trappokat, melyeknek vízszintes helyezése és 3 — 4-szor összeköttetése a központi gépezettel —sok pontosságot, és igy két három napi munkát kíván — nem lehet fekve hagyni ; s igy. ha — mint az első évben a nyergelő istálló előtt tehettük — 3 — 4 vasárnap egymásután akarnának lóversenyt rendezni: a gépezetet is újra meg újra kellene fêlés leszerelni. A pesti lóversenyek kifejlődhetésének egy tetemes akadálya volt a lótér távolsága is a várostól, mi miatt időközben magán lóversenyek —• mint azt a szabályok megengedték volna — még a pesti tagok által sem tartattak, bár mennyit hivtuk és buzdítottuk is őket erre. Erezte is ennek hiányát a választmány már az első évben, hiába keresett alkalmas helyet; ezt majd talán csak az uj versenytéren lehet feltalálnunk. Azután váratlanul esős időben egy kis fedett csarnok is szükséges lett volna, de még inkább egy alkalmas galambház, hogy lett volna hely, bol a verseny előtt legalább csak pár napra is a galambokat, összezsufolás és igy repülésre alkalmatlanná válásuk veszélye nélkül gjüjthettük volna. Egy újonnan alakuló clubnak csak ugy lenne jobb jövője, ha egyrészt e hiányokon segitve lenne ; másrészt pedig évdijja annyira emeltetnék (talán 20 frt), hogy a tavaszi és őszi versenyek alkalmával legalább is 5 — 6 szép dijjat, köztük egy pár 4—500 frtosat adhatna ; azonkívül pedig a programmok, mint a lóversenyeké, már Januárban közzététetnének. Ekkor a pesti lóversenyek mintegy találkozói lehetnének a vidéki társulatok és magán lövészeknek, melyek ideje korán gyakorolhatnák magokat. Ekkor felelne meg a club leginkább feladatának, hogy t. i. lövészeteiben a gyorsaság és tökély legmagasb fokát mutassa be. Kimutatás *) az unghvári kincstári pagonyokban az 1875/6 és az 1876/7 évi vadászati idény alatt elejtett vadakról. Vad-nemek я ® XI > -л 1 с r.9° 1876/7 évben Összesen 1 Szarvas 8 8 Medve 2 6 8 Hiúz 1 — 1 Sertevad 13 14 27 Ozvad 13 26 39 Róka 39 52 91 Nyul 112 142 254 Borz 3 — 3 Vadmacska 1 — 1 Vadliba — 1 1 Vadkacsa 1 — 1 Szalonka 25 19 44 Császármadár 40 53 93 Fenv vesinadár 1 1 Főösszeg || 251 321 572 Utazás a Zambesi viz-eséseihez(Utazási és vsdászati képek.) (Folytatás.) Egyre előre haladunk, a fekete, gummi-szerü talajon lépteink nesztelenül elhangzanak ; nemsokára tompa zúgást h illünk: az itt föld alatt tovább folyó Mooi patak partján állunk. A modern Styx fekete habjai mogorván vetik vissza gyertyáink fényét. Mily búskomor látvány e fekete folyó, melynek szinén sohasem játszadozik a napfény, melyben az égi felhők nem tükröződnek, melyet szélfuvalom sohasem érint. Minő *) Utólagosan vettük észre, hogy ezen érdekes lőjegyzék-kimutatás ez ideig lapunkban nem közöltetett. Szerk. magány és mily fagyasztó csend! Mintegy jó félóráig járkáltunk e földalatti palota csarnokaiban, holtak árnyaként, kik Charon révészt keresik s nem birják megtalálni. Ekkor visszamentünk a barlang szája felé s épen jókor, mert gyertyáink alig pislogtak már. Én életemben sok zivataros éjjelt töltöttem háborgó tengeren, de még sohasem üdvözöltem az arany napfényt örömestebb, mint mikor a wonderfontein-i barlangot odahagytam ; mert ben szép minden, de ijesztő, s oly rettentő komor, mintba az ember legszebb reményei kővé meredtek volna. A barlang kiterjedésére nézve csak annyit mondhatok, hogy Mooi-River-Hole-tól fogva a patak négy német mértföldön át foly a föld alatt tovább, s a földalatti folyosók és csarnokok, valószínűleg kisebb nagyobb terjedelemben ugyan eddig nyúlnak el. Az eddig átjárt rész természetesen az egésznek csak igen csekély része. Miután a stalaktiták képződése igen lassan történik, eb1 öl foly, hogy sok ezer esztendőnek kellett lefolyni, mig a szép alakzatok keletkeztek, melyek most szemeinket gyönyörködtetik. A nap folyamában vadászatra mentem és lőttem egy duiker.-antilopot (Cephalopus Mergens), két vadkacsát és néhány korán-madarat. 27-én reggel iemét tovább indultunk, betekintettünk néhány boer-farmba és oste elértük Mooi-RiverHole-t vagy máskép Hole-Fontein-t. Ez azon hely, a hol a Mooi folyó a föld alatt eltűnik, s melynek geogr. szélességét én 26° lO'-al határoztam. Éjjel Réaumur-féle hőmérőnk 7 fokot mutatott 0 alatt, a szomszéd tócsákon pedig 19 milliméternyi jégkéreg képződött. 28-án reggel tovább mentünk és harmadfél órai menet után elértük Mynheer Grovelaar farmját. A mynheer igen jó gazdának látszott. Kedvező fekvése is volt e telepnek, mennyiben egy halomlánezolat védte a hideg szelek ellen. Ebből magyarázható, hogy a kertben a narancsfák javában virágoztak, holott Hole-Pontein-ban, néhány órányi távolságra még fagyott. A vidék külömben gyönyörű. Előttünk terülnek nyugatról kelet felé elnyúlva a Magalis-hegyek, miknek kék csúcsai gyönyörű körvonalban rajzolódnak le a tiszta aetherben. Reggel egy magaslaton egy pompás falka ried-buck-antilopot (Eliotragus) láttam, azonban hotteutot hajtóim ostorcsattogása elriasztotta őket, ugy hogy nem tudtam rájuk vadászni. A délelőtt folyamában belátogattam a farmra; de Grovelaar mynheert nem találtam honn s nem is várták haza 3 hónál előbb. Nejével együtt kivonult 2 szekérrel, ökrökkel, lovakkal és ebekkel az afrikai síkságra vadászni. Ezentúl északnyugati irányban folytatjuk utunkat, a gyönyörű Magalis-hegyek lábánál. Az egész vidék parkszerű, halmos és bokros, viz mindenütt bőven van, madarak is jelentkeznek, miknek vig énekét a füsikságokon nélkülöznünk kellett. Itt ott a magaslatokon a benszülöttek falvai a »kraal«-ok láthatók, mellettök a fekete suhanezok a nyájakat őrzik, helylyel-közzel egyes farmok is mutatkoznak : szóval a kultu a némi jelei is tünedeznek elő. A szép vidék kaffirainkra sem maradt benyomás nélkül ; ugyanis egyre énekeltek és csacsogtak. Este elértük az Olifints-Ncck-szorost s ettől délre éjjeli tábort ütöttünk. Miután azonban délkelet felé védetlen e hely s azonkívül jó magasan a tenger szine fölött körülbelül 3600 lábnyira voltunk : — a hideg is újra beköszöntött s reggelre kelve a dér bevont minden növényt. Növényzetből a következő fákat találtuk itt : birsalmát, fügét, óriási szomorú füzeket, seringákat 1 */ 2 láb átmérőjű törzsekkel, továbbá baraczkfákat és más ismeretlen lombfákkal vegyest ákáezokat, mimózákat és ezeket folytonos változatban. A Magalis-hcgyek határozott klimatikus választóvonalat képeznek : mert alig hogy reggel az Olifant-Neck-szoros szük kapuján átvonultunk. egy csap issal megváltozott n temperatura ; hirtelen tropikus növényfajok léptek fel, mint : ' kávé-bokrok, narancs- és czitromfák stb.
