Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-10-03 / 40. szám

O KTOBER 3. 187 7. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. uramöcsémtől, miféle fegyverrel jár ö s miként változott az át tromblonná? Hát biz annak esés közben alkalmasint hóval-földdel tömőd­vén be a csöve, száján szétrepedt s ily állapot­ban került haza. Mindössze, két ujnyi hosszában levén a cső megsértve, azt levágattam miáltal külsőleg a fegyver talán még arányosabb lett.Hordképessé­ge sem hanyatlott, de megváltozott a fogása -— alkalmasint a sulyegyen megbomlásánál fogva— mert tény, hogy azóta kapáslövést nem tehetek vele, mert gyorsan felkapván azt mindig a csö felét látom a tiszta légy helyett s csak kényel­mesb czélzásnál tehetek még jó lövést vele. S igy lön vége, rövid idő alatt, akkori kutya­s fegyver-dicsőségemnek ! —e— Pesti Galamblövés z-C 1 u b. Öszi-lővei seny. Hétfőn, oktober 8-án, d. u. 1 órakor (a pesti lóverseny téren.) I. Megnyitó-verseny. Egy galambra 24 méler. Tét 5 frt. IJ. Egyleti-dij 300 franc aranyban. 5 galamb. Két hiba kimaraszt ; 22 méter. Nyilvános lóver­senyben — Matchot kivéve — nyertes egy mé­ter el több; — két lóversenyben nyertes két mé­terrel; 1000 frt értéken felüli versenyben nyertes négy méterrel tovább. Tét 10 frt. Nem egyleti tag 20 forint. A tételekből az elsőnek 30°/ 0, a má­sodiknak 50°/o, a harmadiknak 20°/o­III. Té'-verseny, 10 frtos tételekkel két ga­lambra. A második télelét menti. Minden nyereményből 5°/o levonatik. Minden ga'amb 50 kr. — Az Egyletidij nyertesének 1 frt. A helyszínén még több lóversenyt is lehet majd ren­dezni. Budapest sept. 25. A titkárság. A fentebbi programon kiegészítéséül szolgáljon, hogy a lövészethez szükség s galambokat a kecs­keméti pusztákról hozattuk, s állítólag igen jól repülő vadgal.imbok. Pár szó a pesti galamblövész clubbról. A kü'zob előtt levő őszi versenyekkor bárom éve lesz, hogy az első pesti galamblövész club megalakult, в miután tagjai legnagyobb részének 3 évi kötelezettsége a jeleu idénynyel lejár : a versenyek alatt hihetőleg összehívandó közgyűlés fog határozni : hogy újra alakul-e vagy feloszlik. Hogy a pesti Galamb-lövész club, tagjainak tekintélyes száma mellett sein nagy élénkséget tanúsított az utolsó években, annak oka egy ré­szint talán az újdonság ingerének megszűntében keresendő; de leginkább talán abban, hogy tagjainak legnagyobb része vidéki lakos, sőt az utóbbi év­beu választmányi tagjai is ilyenekből állván: idejekorán tartandó választmányi gyűlést — Pro­gramm készités végett — soha sem lehetett öez­szehozni, kivévo a pesti lóversenyek idejét. Ekkor közvetlen a ver.-enyek előtti napon Íratott ki a Programm, minek folytán a vidékiek mindég el­késve tudhatták meg azt; és miutáu semmi élve­zetben seui részesülhettek, sokan я fizetést is megtagadták, vagy legalább is kedvüket veszték. Egy másik föhiba volt. hogy éppen az utóbbi évek­ben megszerzett, eomplicált gépezetü csapdákkal kel­lett a régi löhclyet elhagyni, hol azok biztos szem előtt levén, nem kellett őriztetni, vagy minden lö­vészet után szétszedetni, mint a mostani félre eső he­lyen — hogy el ne lopják. — A jelenlegi félre eső hely ilyformáu igen költséges, mert a lerakott vascsö­veket és trappokat, melyeknek vízszintes helyezése és 3 — 4-szor összeköttetése a központi gépezettel —sok pontosságot, és igy két három napi munkát kíván — nem lehet fekve hagyni ; s igy. ha — mint az első évben a nyergelő istálló előtt tehettük — 3 — 4 vasárnap egymásután akarnának lóversenyt ren­dezni: a gépezetet is újra meg újra kellene fêl­és leszerelni. A pesti lóversenyek kifejlődhetésének egy te­temes akadálya volt a lótér távolsága is a vá­rostól, mi miatt időközben magán lóversenyek —• mint azt a szabályok megengedték volna — még a pesti tagok által sem tartattak, bár mennyit hivtuk és buzdítottuk is őket erre. Erezte is en­nek hiányát a választmány már az első évben, hiába keresett alkalmas helyet; ezt majd talán csak az uj versenytéren lehet feltalálnunk. Az­után váratlanul esős időben egy kis fedett csar­nok is szükséges lett volna, de még inkább egy alkalmas galambház, hogy lett volna hely, bol a verseny előtt legalább csak pár napra is a ga­lambokat, összezsufolás és igy repülésre alkalmat­lanná válásuk veszélye nélkül gjüjthettük volna. Egy újonnan alakuló clubnak csak ugy lenne jobb jövője, ha egyrészt e hiányokon segitve lenne ; másrészt pedig évdijja annyira emeltetnék (talán 20 frt), hogy a tavaszi és őszi versenyek alkalmával legalább is 5 — 6 szép dijjat, köztük egy pár 4—500 frtosat adhatna ; azonkívül pedig a programmok, mint a lóversenyeké, már Januárban közzététetnének. Ekkor a pesti lóver­senyek mintegy találkozói lehetnének a vidéki társulatok és magán lövészeknek, melyek ideje korán gyakorolhatnák magokat. Ekkor felelne meg a club leginkább feladatának, hogy t. i. lövészeteiben a gyorsaság és tökély legmagasb fokát mutassa be. Kimutatás *) az unghvári kincstári pagonyokban az 1875/6 és az 1876/7 évi vadászati idény alatt elejtett vadakról. Vad-nemek я ® XI > -л 1 с r­.9° 1876/7 évben Összesen 1 Szarvas 8 8 Medve 2 6 8 Hiúz 1 — 1 Sertevad 13 14 27 Ozvad 13 26 39 Róka 39 52 91 Nyul 112 142 254 Borz 3 — 3 Vadmacska 1 — 1 Vadliba — 1 1 Vadkacsa 1 — 1 Szalonka 25 19 44 Császármadár 40 53 93 Fenv vesinadár 1 1 Főösszeg || 251 321 572 Utazás a Zambesi viz-eséseihez­(Utazási és vsdászati képek.) (Folytatás.) Egyre előre haladunk, a fekete, gummi-szerü talajon lépteink nesztelenül elhangzanak ; nem­sokára tompa zúgást h illünk: az itt föld alatt tovább folyó Mooi patak partján állunk. A mo­dern Styx fekete habjai mogorván vetik vissza gyertyáink fényét. Mily búskomor látvány e fe­kete folyó, melynek szinén sohasem játszadozik a napfény, melyben az égi felhők nem tükröződ­nek, melyet szélfuvalom sohasem érint. Minő *) Utólagosan vettük észre, hogy ezen érdekes lőjegy­zék-kimutatás ez ideig lapunkban nem közöltetett. Szerk. magány és mily fagyasztó csend! Mintegy jó fél­óráig járkáltunk e földalatti palota csarnokaiban, holtak árnyaként, kik Charon révészt keresik s nem birják megtalálni. Ekkor visszamentünk a barlang szája felé s épen jókor, mert gyertyáink alig pislogtak már. Én életemben sok zivataros éjjelt töltöttem há­borgó tengeren, de még sohasem üdvözöltem az arany napfényt örömestebb, mint mikor a won­derfontein-i barlangot odahagytam ; mert ben szép minden, de ijesztő, s oly rettentő komor, mintba az ember legszebb reményei kővé meredtek volna. A barlang kiterjedésére nézve csak annyit mondhatok, hogy Mooi-River-Hole-tól fogva a pa­tak négy német mértföldön át foly a föld alatt tovább, s a földalatti folyosók és csarnokok, va­lószínűleg kisebb nagyobb terjedelemben ugyan ed­dig nyúlnak el. Az eddig átjárt rész természete­sen az egésznek csak igen csekély része. Miután a stalaktiták képződése igen lassan történik, eb­1 öl foly, hogy sok ezer esztendőnek kellett le­folyni, mig a szép alakzatok keletkeztek, melyek most szemeinket gyönyörködtetik. A nap folyamában vadászatra mentem és lőt­tem egy duiker.-antilopot (Cephalopus Mergens), két vadkacsát és néhány korán-madarat. 27-én reggel iemét tovább indultunk, betekintettünk néhány boer-farmba és oste elértük Mooi-River­Hole-t vagy máskép Hole-Fontein-t. Ez azon hely, a hol a Mooi folyó a föld alatt eltűnik, s mely­nek geogr. szélességét én 26° lO'-al határoztam. Éjjel Réaumur-féle hőmérőnk 7 fokot mutatott 0 alatt, a szomszéd tócsákon pedig 19 milliméter­nyi jégkéreg képződött. 28-án reggel tovább mentünk és harmadfél órai menet után elértük Mynheer Grovelaar farmját. A mynheer igen jó gazdának látszott. Kedvező fekvése is volt e telepnek, mennyiben egy halomlánezolat védte a hideg szelek ellen. Ebből magyarázható, hogy a kertben a narancs­fák javában virágoztak, holott Hole-Pontein-ban, néhány órányi távolságra még fagyott. A vidék külömben gyönyörű. Előttünk terülnek nyugatról kelet felé elnyúlva a Magalis-hegyek, miknek kék csúcsai gyönyörű körvonalban rajzolódnak le a tiszta aetherben. Reggel egy magaslaton egy pompás falka ried-buck-antilopot (Eliotragus) láttam, azonban hotteutot hajtóim ostorcsattogása elriasztotta őket, ugy hogy nem tudtam rájuk vadászni. A délelőtt folyamában belátogattam a farmra; de Grove­laar mynheert nem találtam honn s nem is vár­ták haza 3 hónál előbb. Nejével együtt kivonult 2 szekérrel, ökrökkel, lovakkal és ebekkel az afrikai síkságra vadászni. Ezentúl északnyugati irányban folytatjuk utun­kat, a gyönyörű Magalis-hegyek lábánál. Az egész vidék parkszerű, halmos és bokros, viz mindenütt bőven van, madarak is jelentkeznek, miknek vig énekét a füsikságokon nélkülöznünk kellett. Itt ott a magaslatokon a benszülöttek falvai a »kraal«-ok láthatók, mellettök a fekete suhan­ezok a nyájakat őrzik, helylyel-közzel egyes farmok is mutatkoznak : szóval a kultu a némi jelei is tünedeznek elő. A szép vidék kaffirainkra sem maradt benyomás nélkül ; ugyanis egyre éne­keltek és csacsogtak. Este elértük az Olifints-Ncck-szorost s ettől délre éjjeli tábort ütöttünk. Miután azonban dél­kelet felé védetlen e hely s azonkívül jó ma­gasan a tenger szine fölött körülbelül 3600 láb­nyira voltunk : — a hideg is újra beköszöntött s reggelre kelve a dér bevont minden növényt. Növényzetből a következő fákat találtuk itt : birsalmát, fügét, óriási szomorú füzeket, seringá­kat 1 */ 2 láb átmérőjű törzsekkel, továbbá baraczk­fákat és más ismeretlen lombfákkal vegyest áká­ezokat, mimózákat és ezeket folytonos változatban. A Magalis-hcgyek határozott klimatikus vá­lasztóvonalat képeznek : mert alig hogy reggel az Olifant-Neck-szoros szük kapuján átvonul­tunk. egy csap issal megváltozott n temperatura ; hirtelen tropikus növényfajok léptek fel, mint : ' kávé-bokrok, narancs- és czitromfák stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom