Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-01-17 / 3. szám

18 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁR 17. 1877. kegyelettel emlékszik meg kivált az elsőről, ki a hazai telivér-tenyésztés és versenyek buzgó pár­tolói közé tartozott annak kezdete óta. — Más­részről örvendetes jelenség, hogy az egylet 15 uj taggal szaporodott, s igy a tavali jelentés­ben emiitett 128 tag he\yett, jelenleg 141-el szám­lál ; s köszönetet mond értté azon fiatal tagtársaknak, kik a kitűzött hasznos cze'l iránti tekintetből — kortársaik közt minél több pártolót buzgólkodnak szerezni. A különféle dijakra életfogytig, vagy bizonyos időtartamig aláirt tagok száma azonban évről év­re kevesbedik, s különösen a Nemzeti — és Aez­szonyságok dijánál leend szükséges ujabb plrto­lókat szerezni. Az egylet mult évi pénzügyi viszonyaira áttér­ve, röviden megemlité — hogy a már emlitctt kedvezőtlen körülmények következtében a tarta­lékpénztárból 3418 frtot kellett felvenni, melyből azonban az év elején gyéren befolyt díj­hátralékok nagyobb részének erélyes bekövetelésc folytán az év végén 1418 frt visszafizetődött, s hogy közel 2000 frtnyi rendkívüli kiadások vol­tak, melyek nélkül az egész kölcsönösszeget viez­szafizetni lehetett volna ; reményli azonban, hogy közel harmadfél ezernyi künn levő követelés­ből a tartalék pénztárba m"g tartozó 2000 frtot a jövő évben törlesztni lehet. Hogy a kiadá­sok és bevételek közti arány helyre állittassék, 1877-re költség-előirányzat készíttetett, melyben a kiadások rovata 2900 írttal kisebb mint a le­folyt évben. A pesti gyep számára alakított ujabb dijakat emlitve — a legőszintébb hála ér­zetével emlité fel E'nök ö exej i a közgyűlés előtt legfelséyesb urunk s királynak azon kiváló kegyét, melylyel hazai telivér tenyésztésünk és versenyeink iránt folyton tartó gondoskodásának ujabb tanú­jelét adá, midőn a pesti verseny-pálya számára » Kladrubi-díj« czimén — 2 és 3 éve3 lovaink számára az őszi meeting alatt kísérleti versenyül, 6 egymás utáni évek mindegyikéie 2000 frtot felaj inlani kegyeskedett, mi által tetemes idő-tar­tamra ismét egy szép dij kinilkozik telivér-anya­gunk kipróbálására. Kapcsolatban ezzel megemlité, hogy az Aus­triai »Import-Verein« ajánlatára egy, a belföldi lótenyésztés emelésére irányzott másik dij egy 3000 frtos »vándorló ivadék-verseny« alapíttatott 3 éves lovak számára, mely felváltva, egyik évben l'esten, másik évben Bécsben lesz tartandó a májusi ver­senyekkor. Pesten 1878-ban először;*) melynek évenkénti 1500 ftros részletét azonban az orsz. lónemesitéei alap kamataiból a 7-es bizottmány ajánlotta föl, s igy az Egyletet nem terheli. Majd a mult évi januári közgyűlésben hozott I határozatnak megfelclöleg közié ö exoja, hogy az örök alapítványi tőkék rendezésére felkélt bizott­ság (Gr. Károlyi Gyula, Gr. Sztáray János Blas­kovics Miklós és a titkár) jelentése szerint a hát­ralékok bekövetelése folyamatb in van, és hogy az alapítványi pénztárban a lefolyt év végén 18461 frt volt elhelyezve földhitelintézeti zálog­levelekben és takarékpénztári betétekben.« Végezetül Elnök ő excja — megemlékezvén hogy a mult évvel egyidejűleg 3 évre terjedő elnöksége is letelt, az Egylet iránta tanúsított bizalmát megköszönve, állásáról lumondo't, mit azonban a közgyűlés egyhangú, legőszintébb felké­résének s később a formális választásnik — sa­ját kivánatára — megtartása után engedve, a gyűlés őszinte tiszteletének s iránta való ragasz­kodásának kitörő jelei közt újra elfogadott. * * * A közgyűlés ezután az Elnöki beszédben álta­lánosan vázolt részletek beh itóbb megvitatására tér át. A tavali számadás-tételt az arra kinevezett szám­vizsgáló bizottság : gr. Sztáray János, gr. DCSSÍW­*) Neveztetett reá 1876. aug.1-én 15 egy éves csikó Szerk. ffy Aurél és Blaskovics Miklós jelentései és rész­letezése nyomán tudomásul veszi ; úgyszintén az 18 7 7-ki költség-előirányzatot is. Az alap :tványi tőkék ügyében kinevezett bi­zottságot felhatalmazza, hogy a szándékosan ké­sedelmezö örökösöket törvényes uton szoríthassa kötelezett «égei к teljesítésére. Ezu'án gr. Festetics Pál az alapszabályok 2-dik pontjának némi részben hiányos voltát mutatván ki, annak következő változtatását indítványozza : »2. Az egylet tagja lehet minden becsületes, feddbetlen magavis :letü férfiú, ki két versenyegy­leti tag ajánlatára a köz- vagy választmányi gyű­lésen titkos szavazás utjin 3 4 szótöbbséggel megválasztatik. — Ha valameiy tag a magavi­selet azon elvei ellen vétkeznék, melyek mellett az egylet tagj inak felvétetett, a választmánynak kötelességévé tétetik annak kirokesztését indítvá­nyozni, mi ily esetben egyszerii szótöbbséggel eszközölhető.« — A gyűlés elfogadá a javaslott változtatását, s megbizá а titkárt annak szabály­szerinti eljárás utján az egyleti szabályok közé ig­tatására. Ugyancsak gr. Festetics Pál indítványoz­za, miszerint kerestessék meg a bécsi Jockey­club, miszerint a közös versenyszabályok revideá­lása alkalmából tegyenek egy cgyetértöleges fel­szólítást а berlini Union clubhoz а két monar­chiabeli versenyszabályok egységesítésére. A közgyűlés egyhangú helyesléssel elfogadja az indítványt, s a titkár raegbizatik annak előkészítésével. Br. Orczy Elek egy arra vonatkozó javaslata, hogy a vidéki versenyekre a pesti főtitkárságnál is lehessen nevezni, behatóbb indokolás és а vidéki egyletekhez intézendő megkeresés végett az igazg. választmányi ülésre halasztatik ; úgyszintén a pes­ti versenyek napjainak és sorozatának meghatá­rozása. Titkára jelenlevő Kozma F. min. tan. ur értesí­tése folytán jelentheti, hogy államdijaink a lóver­7 Ä I С l i, Vadászat az ördöghalra. Az ördögbal — Cephaloptera vampyrus — egy ig n ritka s természetrajzi gyűjteményekben alig feltalálható tengeri szörny, mely nagyobb menyiségben Dél-Karolina vizeiben tartózkodik, s melyre csak vakmerő emberek mernek vadászni. E hal testének közönséges hossza körülbelül 10 láb, farkáé pedig G láb, szélessége 17 láb, vas­tagsága 3—4 láb. Háta kékes fekete, hasa szür­kés fehér ; farka karcsú és tehén farkhoz hasonló, hátgerincze fogas. Uszó szárnyai egyenest farká­nak a'apja fölött vannak, s alsó állkapczában 7 — 8 nyolez sor apró fog látható, a felsőket látni nem lehet. Az erősen kidudorodó szemek egymástól 4 láb távolra állnak ; teste igen haj­lékony, s legfeltűnőbb sajátsága a szemektől 3—4 lábnyira elálló két szarv. Az ördöghal a sik ten­gert július, augustus és September hónapokban hagyja el, s keresi föl Dél-Karolina öbleit; mindig közel a viz szine alatt úszik, s csak néha, jókedvéhen emeli vizs/.in fölé denevérszerü uszó-szárnyait. Mozdul itai ügyesek, s természete, mig meg nem sebesittetik, szelid, nem támadó. Az ördöghal vadászata a Port-Royal tenger­szoros körüli gyarmatosok hagyományos mulat­sága ; a lándzsák- és szigonyokkal jól felfegy­verzett vadászok Baypoint-ban gyülekeznek össze, s vadjukat tenger-árkor keresik fel, midőn az táp­lálkozás végett a számtalan tengeri rák és egyébb állatoktól hemzsegő partok felé jön. Az apály beálltakor az ördöghal ismét а sik tengerre vo­nul, ugy hogy csak néhány órára szoritkozik nap­jában az idő, melyben reá vadászni lehet. E hal mozgásai oly gyorsak és madárszcrüek, hogy az, ki egyszér látta, nem igen tévesztheti össze más hallal. Rablásai közben meglehet őt ugyan, de nem gyakran, közelíteni ; azonban megtámadására csak akkor nyilik alkalom, ha azon helyen, hol eltűnt, csöndesen megvárják, mig étkezésével elkészült, s ismét a sik tengerre visszauszik. Ekkor elkezd ugrálni, s a vadász előnyösen szigonyozbat utána. Előszűr a szarvak tűnnek ki a vízből, azután, mivel a bal ilyenkor hátán fekszik, а mindenik o'dalán 4 — 5 kopotyuval ellátott hasa, végre pe­dig a fark. Néha nem jön fel egészen a vizszi­nére, de jelenlétét a viznek örvényszerü foron­gása elárulja, ugy, hogy a gyakorlott va­dász 10—12 lábnyi mélységre is biztosithatja magának а halat. На megsebesíttetik, rendkívüli gyorsasággal mintegy 40 ölnyire löki magát elöre, a vadász csónakját maga után rántván. Ha több ! csónak van együtt, akkor mindnyájan az elsőbe ka­! paszkodnak, s a kis hajóhad vigan előre vonszol­j tátik. Néha a halat eltalálja egyszerre 3—4 szigony, melyektől szabadulni akarván, uszószár­nyaival irtóztató módoa csipkodja a vizet, s oly hullámokat ver, miket nem igen lehet elfelejteni. Néha rosz kedvű, s ilyenkor nehéz föladat öt a mélységből felcsalni, de ha futni van kedve, azon­nal a siktengerre tör, s üldözőit 5 — 30 mért­földig maga után hurezolja. Ne higyje senki, hogy ez állatok vadászata és elfogása veszély nélkül jár, dc épen a veszély fokozza az élvezetet. A szigonydobáshoz éles szem, biztos kar és hideg vér kivántatik ; ha a megtámadó elveszti lélek­jelenlét, s szigonya kötelével összebonyolódik, élete veszve van. Sok mulatságos történetke ke­ring az eféle vadászatokról. Az evedzösök rend­szerint négerek, s minthogy ezek nagy előszere­tettel viseltetnek a vörös ingek iránt, csoportos megjelenésük mind a vizén, mind a szár izon igen festői. Az e halászatra használt csónakok külön­félék, de a 6 evezősök leginkább alkalmaztat­nak ; ezenfelül kívánatos, bogy gerin z nélküliek legyenek, hogy a gyors fordulatoknál a viznek, nagyon ellen ne szegüljenek. Ámbár egy csónak némelykor 2—3 ily halat is foghat napjában, még is megtörténik, hogy egész napot kell eltöl­teni, mig egyet elfoghat. E vadászat igen regé­nyes és izgalmas, sőt még az elejtett hal partra szállítása is igen érdekes mint azt egy amerikai vadász következő rajzából látni fogjuk. I. Szenvedélyes vadász vagyok — igy kezdi elbeszélését egy hatalmas vizi és szárazföldi Nim­ród a »Spirit of Times'-ben, — s nagyatyáui­nak nemcsak birtokait, hanem vadász szenve­délyét is örököltem. Fenhéjázás nélkül mondhatom, hogy nincs a világon ember, kinek annyi küzdelme lett volna az ördöghallal, mint nekem. Szándékom tehát e bal szokásait s elleni tartott vadászataimat leirni. A ki látta valaha a Port-Royal név alatt ös­meretes gyönyörű tenger-öblöt, — melynél mellesleg mondva birtokaim is fekszenek — tiszta, szám­talan baltól élénkített vizével, s ismeri az ettől non messzire cső s rőtvaddal bővelkedő erdő­ségeket, az könnyen elképzelheti, mily nagy örö­me telhetik itt a vadásznak. Ez öblöt az ördöghal a nyári hónapokban má­justól augustusig látogatja, dc nem oly számmal, mint ezelőtt. Linné a czápákhoz sorolja; Dr. Mit­cbel pedig nem alap nélkül az oczeán vámpyr­jának nevezi. Testalkata nagy izomerőt tanusit, uszó-szárnyai nagyok és szögletesek, szája igen tág, do a legkülönösebb a szája két széle mel­lett kinyúló két kar vagy szarv, melyek segít­ségével szerzi élelmét. Yalliant állitja, hogy Af­rika partjain 50 lábnyi hosszú ördöghalat látott. Do Valliant utazó ! Én halász vagyok, s be­vallom, hogy 18 — 20 lábnál nagyobbat s 3—4 lábnál vastagabbat nem láttam soha. Ott feküdt előttem a fenéken, három láb hosszú s emberujj formában végződő két szarvával, s iszonyatos nagyságú szájával, melyben к ét jól meghízott serfőző egyszerre kényelmesen elhelyezkedhetnék. Sajátsága с hilnak, hogy úszás közben szarvai­val száját szorosan elzárja; nem külömben az is, hogy ha velők valamit megfog, azt egykönnyen el nem ereszti, s hihetőleg ebbel magyarázható »vampyr« elnevezése. Gyakran megtörtént, hogy a parton horgonyzó halászbárkát, annak horgony lánczába fogódzva, kivitte a nyilt tengerre. Meg­történt, az .is, hogy e halak öreg atyám lakása előtt, közel a part mellett úszva, tenger-ár idejéa

Next

/
Oldalképek
Tartalom