Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877
1877-05-09 / 19. szám
144 VADÁSZ- ÉS YEKSEXY-LAP. MÁJUS 9. 1877. Hírnök lassan felnyomul, a lovakat sorban 1 ehuzza s a távoszloptól Lawrencet is elfogja. Innét érdekfeszítő küzdelem a két ló között, melyet végül Hírnöknek sikerül egy orrboszszal magának biztosítani. Idő 2 p. 47 mdp. Érték 5050 frt az elsőnek, 1050 frt a 2-iknak. 3. Handicap. 1000 frt. Futhat minden ló. Távolság a távoszloptól kezdve egyszer körül. Tét 100 frt, bánat 50, kis bánat 20 frt; a második ló a tét és bánatok '/з-át nyeri. Terhek ápril 25-én tétetnek közzé ; e nap után 1500 frt verseny nyerője 2 '/ 2 kgr. ; k< :t vagy több ily verseny nyerője 4 kilgrmal többet visz, kisbánat május l-ig bejelentendő. (18 nevezés.) General Hope 3é. p. m. Prince Gregor ар. Buccaneer a. Peeress 49 x/ 2 kil. (2 x/ 2 kil. k. t. 1 kil. tult.) Webber 1 Ugyanaz 3é. p. m. Critérium 50 kil. Dunn 2 Br. Orczy Elek 3é. p. к. Ganga 46 kil. Butters 3 Gr. Sztáray János 4é. sg. m. Peeler 54 kil. Madden 0 Hg. Esterházy Pál 3é. sg. m. Der Landgraf 51 kil. Metcalf 0 Gr. Bombelles Károly 5é. p. m. Bátor 55 kil. Smart 0 Kisbánat jelentetett 7 lóért, nagybánat 5 lóért. Ganga kitör s a pálya felét megkerüli, e miatt az indulás igen megkésett. Carlburg vezet, utána Critérium és Bátor, Langraf végül. Folytonosan változtatva helyüket mennek a beforduló hajlásig, hol Critérium megy előre Ganga és Lnndgraffal. Az egyenes vonalon azonban Prinz Gregor egy rushsel feljön és istállótársát 1 hosszal megveri, ugyanannyival hátrább Ganga 3-ik, Landgraf 4-ik. Érték 1593 frt az elsőnek. 247 frt a 2-iknak. 4. Esterházy dij, 525 frt; ebből 425 frt az első lóé, 100 fit a másodiké. Futhat minden belföldi ló. Távolság 100 lépéssel a nyerpont j előtt kezdve, egyszer körül. — Teher: 3é. 51 1, 2 ' klgr., 4é. 64 klgr., 5é. 67 klgr., 6é. és idősebbre 68'^ kgr., ménre 1 klgrmal több. Nemzeti ] dij nyertesére 1-- k.g-. mal több. Tét 90 o. é. forint, 30 frt bánat: a tét- és bánatösszeg 2/з-а' az első- s egyharmada a második lóé. (7 nevezés.) Gr. Festetics Pál 3é. р. k. Erzsi a. Ostreger a. Impératrice 51 1 2 kil. Grimshaw 1 Hg. Esterházy Pál 4é. sg. m. Justice to Kladrub 65 kil. Metcalf 2 Gr. Sztáray János nev. bg. Czetvertynski Madden 3 4c. р. k. Miczi 64 kil. Bánat jelentetett 3 lóért. Justice to Kladrub, Erzsi, Miczi ily sorrendben mennek körül. A távoszlop táján Erzsi feljön a vezető ménhez s biztosan nyer 1j 2 hoszszal. Érték 595 frt az elsőnek, 140 frt a 2-iknak. 5. Gátverseny. Handicap. 500 frt. Egyszer körül, 100 méterrel a nyerpont előtt kezdve. 5 ugrás. Futhat minden 4 éves és idősb ló. Tét 80 forint, bánat 50 frt ; teher cl nem fogadás 20 forint, május 1-éig bejelentve. A te't és bánatok fele a második lóé. A terhek ápril 25-én közöltetnek. (12 nevezés.) Ifj. Gr. Esterházy Miklós 5é. p. h. Insolvent a. Carnival a. Voltella 7 6 kil. Hanreich 1 General Hope 5é. sg. k. Fleurette 72 kil. gr. Kinsky Jenő 2 Gr. Bombelles Károly 4é. p. m. Castaway 65 kil. (kitört) Herbert Oi Kisbánat jelentetett : 8 lóért, nagybánat 1 lóért. Castawy vezet, de már az első sövény előtt kitör. Ezután Fleurette mutatja az utat, Insolvent pedig sarkában marad. Az utolsó sövénynél Insolvent feljön és biztosan nyer egy hoszszal. Érték 645 frt az elsőnek, 140 frt a 2-iknik. 6. Reiter-Club akadályverseny. 400 frt készpénzben és tiszteletdíj az elsőnek, tiszteletdíj, tétek és bánatok a 2-iknak. Futhatnak minden országbeli és korú lovak, melyek bona fide club tagok tulajdonában vannak és legalább 3 hónap óta nyilvános idomitásban nem voltak. Lovagolandó egyleti tagok által dressben. Táv. circa 4000 meter (2 '/ 2 mfld). Jó vadász talaj. Az akadályok 1 méter magasak és 3 méter szélesek. Rendes teher 75 kil., 4évesek 3 kil. kevesebbet, telivérek 3 kil. többet visznek. Belföldi lovak 4 kil. kevesebbet. Oly lovak, melyek még akadályversenyt nyilvános pályán nem nyertek 3 kil. kevesebbet, melyek 400 frtos dijat nyertek 2 1/ 2 kil., melyek 1500 frtig menő dijat nyertek 5 kgr. többet visznek. Oly lovak, melyek 1500 írtnál nagyobb dijat nyertek, kizárvák. Tét 5 frt, fuss vagy fizes. (l6 nevezés.) Gr. Kinsky Zdenko id. szürke k. Frolic a. Master Bagót a. Farey k. 7 6 l/ 2 kilogr. gr. Kinsky Jenő 1 Gr. Bissingcn N. hadn. az I. huszár czr. id. p. h. Robin (félv.) (8 kil. tultelier) 76 kil. Tulajd. 2 Br. Waeckcr- Got.ter id. sga h. Orange (kitört) 78 kil. ifj. gr. Almásy Kálm. 0 Orange az első akadálynál kitör s kiesik a versenyből. Frolic vezet. Robin a második kerülőben elbukott, de lovasa azonnal felkap s tovább folytatja az utat ; és miután Frolic az utolsóelőtti sövényt ugorni nem akarja, Robin feljön, hozzá s most érdekfeszítő küzdelem támad a két ló között, melyből végül Frolic válik ki győztesnek 1 hoszszal. Érték tiszteletdíj és 395 frt az elsőnek, tiszteletdíj és 75 frt a 2-iknak. Jegyzék az 1877-ik év folyamában eddig Kisbéren ellett telivér csikókról. 1. Verbena Game-Cock mén után jan. 25-én sőt. pej mén csikót. 2. Flytrap Rois-Roussel utáu feb. 21-én pej k. csikót. nak. Meg kell ő vele ismerkedniük, miután egy kerületben laknak, s épugy meg vagyok győződve arról, hogy öt megkedvelik kegyetek mint arról, bogy Berkley Holtot megutálják, mihelyt kiismerik. — Nos, hát beszéljen ön nekem egyet-mást erről a Holtról. — Egy szót se többé. Ennek az embernek a szeme a sólyomébez hasonló s oly éles hallású akár a nyul, s mindkét szerve ugyancsak élénken működött, mióta én e teremben vagyok. — De miért ? Hiszen ön azt mondta elébb, hogy soha sem találkozott vele ! — Személyeseu nem ; de tudja, mikép ugy nyilatkozott felőle, hogy az neki nem nagy becsületére válik. No de ne törődjék kegyed ezzel. Majd én megmondom Haroldnak, hogy mindnyájukkal meg kell ismerkednie. Kedves atyját birja rá kegyed, hogy küldje el neki a névjegyét s ebédre meghivót ; az aztán majd az én dolgom lesz, hogy e meghívást elfogadja. •— Jól van, fenség ! válaszolt a leány nevetve. Azt tudjuk, hogy ön nekünk soha sem mutat be oly egyént, a ki kedves és gentleman ne lenne. — Annyit mondhatok, hogy kegyed nagyon kellemesnek fogja a liddingtoni kastélyt találni, ha olykor, mint vendég, valamely ünnepély avagy vadászat alkalmával ott fog mulatni. Azt hiszem, nem sokára meg fog nősülni és pedig a vidékről. Ugy látszott tavaly, mintha e terhet kegyednek szép barátnője mrs. Richeton akarta volna magára vállalni. — Ne mondja ! No, azt valóban nem hittem volna. De különös, bogy mi e szép özvegyet oly ritkán látjuk a városban a saison alatt, mert azonkivül ritkán jövünk össze az ö körében. — Volt valami fecsegés erről ; — de várjon csak kérem : legyen kegyed közvetítő és akadályozza meg, hogy az a szerencsétlen hölgy, a ki most énekel, hagyná abba. Kérje föl mrs. Richetont, szánjon meg minket s daloljon még egyet. Anna kisasszony fölkelt, közeledett a zongorához s esengett a zongorázó és éneklő kisaszonynak, ne fáraszsza annyira magát s egy pajzán : pillantást vetve Laceby úrra, intett nővérének s egy duettora gyújtottak rá. A lányok hangja sipos és erős, amellett jól iskolázott volt. Eközben Berkley Holt, ki oly könnyen kész vala tervével, a szép özvegyhez közeledett, mihelyt ez a zongora mellől visszavonult s szokásos me részséggel kezdett neki udvarolgatni. Elég kellemes előadási modorral birt, s ez előnyét ügyesen ki is tudta aknázni, ahol czélszerünek vélte. Azonban a szigorú szemlélő észreve hette volna, hogy bizonyos benső lehangoltság nyomása alatt volt. Ilyesminek hatása alatt szoktak lenni általában azok, a kik egy ideig közönséges társaságban forognak, s aztán egyszerre finomabb női körbe jutnak. Szükségtelen emlitenüuk, hogy Berkley Holt nem volt ujoncz a jó társaságokban, de a »betting-ring-«ben megszokott közönséges szavak annyira a nyelvére tolultak, hogy ugyancsak kellett vigyáznia, nehogy a selejtes szavak kicsöppenjenek ajkain. Hízelgett magának, hogy meglehetősen kivívta magának a szép asszony rokonszenvét. Hiába ! Holt Berkley az elbizakodott emberek sorába tartozott. Richeton asszony megszokta és szerette az udvarlók kielégítéseit, melyeket édes mosolylyal viszonzott. De mindamellett is a szép Theodora sem esett a feje lágyára. Mindig szívélyességet tanusitott udvarlói iránt abban az órában, melyben ezek körülte forgolódtak ; de azontúl édeskeveset törődött velük. — Remélem, megengedi kegyed, asszonyom, — szólt végre Holt, — hogy Londonban tiszteletemet tehessem. Gyakran találkoztam már kegyeddel társaságban ; de soha sem volt szerencsém közelebbről megismerkedhetni. A dolog ugy állott, hogy ők látásból már ismerték egymást ; a társaságban is találkoztak, de nagyon ritkán. Richeton Theodórát eme vakmerő kérés kissé zavarba hozta ; mert Holt társadalmi állása felől nem sokat tartott, és igy sehogy sem ohajtá, háromnapi ismeretség után szalonja ajtaját e férfi előtt föltárni. Hamarjában nem tudta, minő kifogással éljen s igy mosolyogva válaszolt : — Nagyon fogok örvendeni. — Magában azonban igy gondolkozott : — Dehogy leszek én valaha asszony, ily vakmerő, tolakodó emberek ! Ép akkor kérték föl Mrs. Richctont szavának beváltására, hogy t. i. daloljon még valamit. Leült tehát újra a zongorához s ismét fölzendült a teremben gyönyörű, mély alt-liangja, s a társaságban átalános csönd állott be. Laceby Jim a terem hátsó r-észében egy kere veten henyélt, midőn egyszer csak a Berkley Holt hangja üté meg a fülét. Csöndes hangon beszélgetett Layton Richárddá). — En lemegyek a dohányzó-terembe szivarozni, mielőtt önök mind lejönnének. Holnap korán kell indulnom, miután ebéd előtt távsürgönyt kaptam, mely a városba visszatérni kényszerit. Holnap jelentse ki mindenkinek tiszteletemet. Nem szeretem azt a hoszadalmas bucsuzgatást, tehát csak zaj nélkül szándékozom elutazni. — Sajnálom, hogy oly hirtelen távozik körünkből, — viszonzá Richard ; — de hát ön tudja legjobban a saját ügyeit. Richárd egyszer-máskor sok ily selejtes vendéget hivott meg házukhoz, ugy, hogy mindig örültek, ha az ilyenektől körük megtisztult. Holt ugyan még csak mérsékelte magát ; de Richárd tartott tőle, hogy ha még sokáig marad, ezen is találnak valami gáncsolni valót. Richárd mindig megbánta elszeleskedését ; de vig czimborák közt meg nem állhatta, hogy cgyiket-másikat meg ne hivja házukhoz. Jim a fölött tűnődött, vájjon az a távsürgöny, melyet Holt Berkley ebéd előtt kapott, összeköttetésben áll-e azzal, a mit ő neki mondott, hogy t. i. »nem ismeri.« — Alig hihetem, — mormogta magában, — mert a mint Holtról tudom, ö sokkal fásultabb, semhogy ily csekélységet nagyon a szivére vehetne. No, de majd elválik ! (Folyt, köv.)
