Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-05-09 / 19. szám

MÁJUS 9. 187 7. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. 145 3. Crafcon Lisa Cambuscan után mart. 3 vil. pej m. csikót. 4. Merry-go-round Buccaneer után mart. 19-e'n sárga k. csikót. 5. Honey-Bee Cambuscan után mart. 21-én vil. pej m. csikót. 6. Peeress Buccaneer után mart. 28-án sárga m. csikót. 7. Crisis Cambuscan után mart. 19-én sárga k. csikót. 8. Lancelin Buccaneer után ápr. 11-én sárga m. csikót. 9 Theresa Cambuscan után ap. 13. sőt. p. m. csikót. 10. Mineral Buccaneer után apr. 18. vil. pej. m. csikót. 11. Dahlia Game Cock után apr. 19. pej. k. csikót. 12. Mildred Cambuscan után apr. 21. sárga k. csikót. 13. Impératrice Bois Roussel után apr. 22 pej. k. csikót. Elvetélt Fantail s ennek következtében ma­ga is kimúlt továbbá kimúlt Gratitudenek egy Bois Roussel után ellett csikója. Még vemhesek Fancy és Java s igy összesan 15 élő telivér csi­kó várható Kisbéren. A Buccaneer-Mineral mén csikó »Kisbér« édes testvére gyönyörű állat, szín­re hasonlít világhírű bátyjához, de alkatra sza­bályosabb. Külföldi er У e P­Anngliában, Newmarket gyepén, május első hetében döntő küzdelmek folytak, melyek az idei nagyversenyek előtt kissé felebbentették a fátyolt. Ezek egyike volt a Two Thousand, mely szerdán május 2-án ment végbe. Ezt egy régi kedvencz. Chamant nyerte meg. Azonban nem birta e ló a fogadók teljes bizalmát, mert a futam előtt köz­vetlenül Morierrol5. 8 és Chamantra 210: 100­al adtak. Brownn Princere épen 1000-et 20 ellen. Two Thousand Guineas Stakes 100 sov. minde­gyik, fele bánat. Futhatnak 3é. lovak. Teher mé­nekre 8 st. 10 fnt kanczákra 8 st. 5 fnt. A 2-ik 200 sov. kap, a 3-ik tételét menti R. M. (1 mfld 17 yard) (101 nevezes.) Count Lagrange 3é. p. m. Chamant a. Morte­mer a. Araucaria 8 st. 10 frt Goater 1 Mr. Sanford 3é. p. m. Brown Prince Custance 2 Lord Falmouth 3é. p. m. Silvio F. Archer 3 Mr. A. Baltazzi 3é. s. m. a. Buccaneer a. Voltella Maidment 4 Lord Calthorpe 3é. s. m. Mcnacho 0 Mr. F. Gretton 3é. s. m. The Monk 0 Mr. C. Alexander 3é. s. m. Thunderstone 0 Baron A. de Rothschild 3é. p. m. Strachino 0 Hg. Westminster 3é. p. m. Morier 0 Mr. F. Gretton 3é. p. m. Kingsclere 0 Chamant biztosan nyert egy hoszszal, 3l t hossz a 2-ik és 3-ik között, a Voltella-mén köszépsze­rü 4-ik. Idö 1. p. 50 mdp. Versenyérték 5200 guinea. A második nagy futam az Owe Thousand pén­teken, május 4-én folyt le. A 3éves kanczáknak e mérkőzése nagy meglepetéseket hozott. Ugyanis a nyertesre Belphoebere még az indításkor 100 : 6 adtak. Fökedvenczek voltak Palm Flower 3:1, Lady Golightly 4 : 1, Morgiana 7 : 1, Helena és Móriam 10:1 stb. Hol végződtek a kedvenczek : kitűnik a futam leirásából. Owe Thousand Guineas Stakes, 100 sov. mind­egyik, fele bánat. Futhatnak 3é. kanczák. Teher 8 stone 10 font. A 2-ik 200 sov. kap, a 3-ik tételét menti. (84 nevezés.) Lord Hartington 3é. р. k. Belphoebe a. Toxo­philite a. Vaga (Jeffery) 1 Mr. T. Ausley 3é. р. k. Lady Ronald (Parry) 2 Lord Falmouth 3é. p. к. Lady Golightly (F. Archer) 3 Mr. T. Jennings 3é. p. k. Plaisante 0 Mr. C. Alexander 3é. s. к. Briglia 0 Mr. Sauford 3é. p. к. Start 0 Lord Zetland 3é. p. k. Schpiegelschiff 0 Mr. Gerard 3é. p. k. Palm Flowei- 0 Futottak még Miriam, Morgiana, Nitocris, Mag­nolia, Dee, Manoeuvre, Gavotte, Helena, Mirobo­loute, Tribute éi Lent Lily. Belphoebe egy nyakhoszszal nyert, egy fej a 2-ik és 3-ik között. Idö: 1 p. 55 mdp. Érték 45 70 font. • Ál Á i I A ï § К. A mult vadász-idényből. Szegedi levelek. I. A ki a szegedi országos kiállítást meg nem nézte, nem szerezhette meg magának azt a meg­győződést, mikép nemcsak, hogy kudarczot nem vallottunk vele, hogy söt inkább e kiállítással életre valóságunk fényes bizonyítékát adtuk s ész­lelhettük, mikép ugylátszik, két, ritkábban együtt levő tulajdont egyesitünk, és pedig: törekszünk so­liditásra s e mellett birunk ele.gantiával is. E két tulajdon együttes bírása és igazolásá­val, vagyis az iparba átvitelével nem eshetünk kétségbe nemzetünk jövője felett, ha melléje buz­galmat kifejtend és tanulni fog, mert csak ezen feltételek alatt számithatunk kivitelre, mely ismét egyik alapfeltétele a nemzeti vagyonosodásnak. De egyetlenegy czéllövésre való fegyveren ki­vül se fegyver, se puska nem volt kiállításunkon. Jele, hogy puskamüveseink vagy szegények, vagy nem haladván a korral, nem bírnak kiállítani va­lót előállítani. Az utóbbiak közül kivételt képező Kirner, a kit a continens legjobb puskamivesei közé számithatunk, szinte nem állított ki semmit, mert nem bízott a kiállítás sikerében, mert továbbá — úgymond — egy szekrényt kellett volna csi­náltatnia, mely sokba kerül, s épen nem számít­hatott arra, hogy a kiállítás a reá fordított költ­ségét behozza, végre mert tudta, hogy a jury tag­jai nem lesznek szakértők, laikusokra pedig nem akarta bízni gyártmányai megbirálását. Nem vonakodom beismerni, hogy a két utóbbi érv alig enged czáfolatot, de kiállításunk czélja nem az volt, hogy versenyképességünket bizonyít­suk, hanem az, hogy kimutassuk, hol és mennyi­re haladtunk, s ily czél mellett kezdő nemzetnél épen a kitünó'bbeknek kell jó példával előljárniok és koczkáztatniok is, hogy a kezdőket és a gyön­gébbeket bátorítsák és serkentsék, s elvegyék a csüggedőknek álmát, mint Miltiades győzelmei The­mistokles álmait ; szóval nálunk még mindig és mindenben a hazafiúi szempontnak kell elől vilá­gítania, mert hiába, oly nemzet vagyunk, mely nemcsak szereti hazafiságát kitüntetni, de el is várja mindenkitől, hogy tüntessen, a mi nem baj ott, hol gyakorlati czíl eléréséről van szó. Nem levén tehát a szegedi kiállításon egy fegy­vernél több bemutatva, ezen egyről kell megem­lékeznem, minthogy nemcsak unicuin volt, hanem egyúttal szegedi csinálmány, itt eszelte azt ki Du­nanan apó és fia Patroclus, azaz hogy Brauswet­ter János, ki — mint maga mondja és ki is irja — első órás a birodalomban, és fia, ki al­kalmasint a második órás a birodalomban, azon regula szerint, melynél fogva az alma nem esik messzire fájától. De lássuk, hogy mutatta be Daedalos Ikarosá­val a fentebbi fegyvert. Ugyanis kiállítási recla­mejukban mindenekelőtt kiemelve négy saját ta­lálmányú inga-óráikat, ezek rövid ismertetése után ekkép folytatják : »Ezen egyszerűségükben felülmulhatlan talál­mányokat nevezett óramüvészek még egy, csupán szenvedélyből készitett sajátságos gépezetü önma­gától lövő czélfegyver, valamint annak gyorsonyával (Schneller) egészítik ki, mely gépezet segélyével akkor, mikor a fegyver ép a kívánt magasságú czélt eléri, villámgyorsasággal teljesen önmagától elsül, anélkül, hogy a lövő a fegyver emelésén és a gépezetnek egy nyomattyu által előleges műkö­désbe helyezésén kivül egyebet tenne. Azon ed­dig csak képzeletben levő villámgyorsaságu és pá­ratlan pontosságú működés, a milyennel e gép ren­delkezik, hinni engedik, hogy páratlan remek mü a gépmüvészet terén és csodálkozásra gerjeszti nemcsak a laikust, de egyáltalán mindenkit, söt egyetlen szakférfi (vagy technikus) sem találkozik, ki annak mégis csak mechanikai alaptörvényeken nyugvó sajátságos gépezetéről csak némi fogalom­mal is bírna, főkép azért, mert nemcsak vizszines irányban lő, do szabályozható szerkezete minden magasságú vagy bármely fok alatt levő czélra is. A gyakorlati életben a czéllövészeten kivül kivá­ló előnynyel alkalmazható katonai czélokra fegy­verek és ágyuknál, a vadászat kivételével. A világ legújabb lövőjét is hasonlithatlanul felülmúló e gépezet életrevalóságáról a tett próbalövések a legjobb bizonyítékok, de egyszersmind azon kö­rülmény is tesz elég tanúbizonyságot eme felmutatott találmányaiknak tökéletességéről, hogy a feltalálók minden találmányaira 1000 frt foga­dást ajánlanak fel annak, ki bármelyikét egysze­rűség és czélszerüeégben felülmúlja.« Ezen gallimatiasnak értelme az, hogy a fegy­ver agyában egy óramü-féle gépezet van, mely a fegyver kakasának felhúzása után megindittatván, mihelyt a fegyver azon magasságot, melyre a gé­pezet beigazittatott, eléri, azonnal elsül, mert csakis azon magasságban üti meg a gépezet bil­lentyűje a gyorsonyt, más magasságban ellenben lejár a gépezet óra-müve és el nem süti a fegy­vert. Hogy ilyen gyöngéd szerkezetnek mi hasz­nát lehetne venni a gyakorlati életben, még a katonai czélokra is, hol az eltalálandó czél ren­desen mozog, az ágyú pedig nem könnyen emel­hető ? azt aligha meg tudnák fejteni nevezett órá­saink, s minthogy magok bevallják, hogy fegyve­rük vadászatra nem alkalmazható, hagyjuk őket, gyönyörtedjenek találmányukban, mi pedig men­jünk tovább és pedig a Szeged-vidéki vadászte­rekre. II. A szegedvidéki vadásztéreken, mint már sok­szor emlitém, a nagy vadból csak az egyetlen tú­zok, a kisvadból pedig nyul, erdei szalonka, fo­goly, vadgalamb, fürj, néha egy-egy magános rez­nek, róka s ha nedves volt a tavasz annyira, hogy a tiszavölgyi erek és tófenekek vizzel meg­telhettek, a vizi-vad sok neme található, s mindez az elmúlt idényben meglehetős bőven akadt és lövetett, túzokot és rezneket kivéve, mely utóbbi­ból csak egy példányt találtunk a kömpöczi buez­kák közt, de ez se kelt lötávolban, s ugy elme­nekült, hogy bár többen voltunk és kerestük, de sohse láttuk többé. Pedig hát ilyen ritkaság elej­tése esemény lett volna. A kik Szegednek a Tisza áradása elleni hősies küzdelméről és végre győzelméről tudomást vet­tek, nemcsak tudták, hogy Szeged közvetlen köze­lében három nagyobb gáttörés történt, melyek folytán valami 15000 hold föld elöntetett, de azt is képzelhették, hogy az olyannyira hosszas és nagymérvű áradásnak elmaradhatlau következmé­nye a fakadó víz, mely a tiszavölgyi szántó- és rétföldeket elönti, s e víz alól nád, gyékény, ká­ka és sás terem, tehát a vízi vad tanyája. És mégis aránylag kevés volt a kacsa s gyér a sár­szalonka. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy a töltésezési rendszer behozatala folytán a vizi­vad a tiszaszabályozás előtti szokott költő-helyé­ből kiszorittatván, ide tavaszszal csekélyebb szám­mal húz, aztán a nagy vizáradás miatt sokkal több sík viz maradt mint gyékényes, nádas, kákás tavak és mocsárok, sík vizekre pedig az anya nem viszi fiait. Aztán e sok sík viz csak késő öszszel folyhatott be a Tisza medrébe, minélfogva a sík vizek fenekén fü se teremhetett, mert a hullámzó nagy víz elöli a vegetatiót. s igy a kacsának nem akadt állandó tanyája, a sárszalon­ka pedig csak a sekély mocsárokat és azon sá vos helyeket szereti, melyeknek talaja szikes és hon­nan a viz apadófélben van. Aztán magam öszszel épen tüdögyuladásból lábbadtam fel, nekem tehát ugy orvosi tilalom, mint saját belátásom folytán sem az erdei szalonka, sem az őszi kacsaidényt nem volt szabad élveznem. Ad vocem idény. Ezen jó szó helyett most Szarvas ur ajánlatára meglehetősen felkapták az évad-ot. Ezen substitute ellen teljes erőmből kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom