Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876
1876-02-23 / 8. szám
FEBRUÁR 23. 1876. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. 61 Löjeggzék a Balogvölgyén a Szentmiklóssycsalâd, Fây Victor, Bornemisza László és István birtokain s az általok birt területekben elejtett vadakról : 2 őz, 21 sárszalonka, 1 róka, 27 vadkacsa, 85 nyul, 175 fürj, 40 fogoly, 37 haris, 15 erdei szalonka, 9 parlagi sas, ölyv, stb. Összesen : 402 darab. * * * Az agarászat eredménye naplóm szerint : Fogattam nyulat : Szeptember 1. 2 dbot November • 4. 4 dbot » 3. 1 » » 6. 6 » » 6. 1 » » 10. 7 » » 8. 2 » » 13. 1 » » 11. 1 » » 17. 2 » » 17. 4 > » 25. 1 » » 20. 1 » » 22. 3 » Decz. 24. 1 » » 25. 3 » » 27. 1 » » 26. 2 » » 30. 4 » Január 11. 1 » Október 1. 1 » » 13. 1 » » 4. 3 » » 17. 2 » > 8. 1 » » 22. 2 » » 10. 4 » » 31. 3 » » 29. 1 » Összesen : 66 db. Agarásztam összesen 34-szer, hol más agarai is résztvettek 6-szor ; csupán saját agaraimmal 28-szor. A mások agarai fogtak 16 nyulat, enyimek 50-et. Ot agarászat eredménytelen volt. Háromszor nem leltem nyülat, kétszer pedig nem birtak a kutyák fogni. Agarászataimban résztvett 15 ürlovas, kocsin kisérték az agarászatot 16-an, hölgyek s urak vegyesen. Vadászüdvöt óhajtva jövőre minden jó vadásznak ! Balogvölgyi. Coburg-gothai berezeg ő fense'ge még neui vadászott rajta Hozzájárul még, hogy a környéken levő területek kikerekitése részben csak tavaly eszközöltethetett. De jövőben, remélem, jobb eredményt fogunk felmutathatni. A vadászatokon csak Coburg Fülöp herczeg ő fensége és Beauregard főerdöinester volt jelen. A fent jegyzett vad legnagyobb részét Fülöp herczeg ejtette. Farkasvadászatok nálunk nem voltak, mert vidékünkön ily vadnak hire s im volt. Meleghegy, 1876-ki február 11. G u h a Victor. Igen köszönjük a közleményt. Magyarország és Erdély minden részéből óhajtanánk ilyet, s eleget fáradozzunk tollal és szóval, hogy mind a 70 egynehány megye-, szék- és vidékről megszerezzük azt — de nem akar sikerülni. Részint ugyan azért, mert oly vidékeken, honnan tudósításokat éveken át nem nyerünk, mint az alföld síkjairól, továbbá a bihari, zarándi és erdélyi hegységek nagy részéből, rendezett vadászterületek nincsenek is, — s kopár vagy erdős területeiken igen gyér a vadállomány. — Szives üdvözlettel. Szerk. Egész évi lőjegyzékek. Ö fensége a szász-coburg-gothai herczeg baloghvári uradalmán 1875. év folyamban lőtt szőrmés vadakról : Elejtetett: Szarvas: 14 szarvas (1 14-es, 1 12-es, 1 10-es, 2 8-as, 4 6-os, 3 villás, 2 csapos). 10 tehén (4 öreg, 6 üsző). 3 borjú. Serte vad: 15 vadkan (1 öreg, 3 fiatalabb agyaras, 1 3 éves, 8 2-éves, 2 kocza). 4 emse (2 3-éves, 1 2-éves, 1 kocza). Ó z V a d : 8 őzbak (4 öreg, 2 villás, 2 csapos). 135 nyul. 18 róka. Összesen : 207 ab vad. Megjegyzem, hogy e területen a vadászat még csak most van keletkezőben, mert eddig Ágost, Löjegyzék a szepes püspökségi Scsavnyiki uradalomból 1875. évből. A grénitzi pagonyban egész év folytán lövetett: 11 őzbak, 1 \ admacskn, 4 nyirfajd, 1 görény, 7 császármadár, 5 menyét, 2 fogoly, 1 sas, 1 vadgalamb, 3 keselyű, 4 szalonka, 3 bagoly, 14 fürj, 7 szarka, 1 medve, 4 kóbor kutya, 1 róna, 5 kóbor macska. Összesen : 7 5 darab. A teplitzi pagonyban egész év folytán lövetett : 22 őzbak, 2 császármadár, 6 őz suta, 1 vadkacsa, 8 nyul, 1 szalonka, 5 siketfajd, 1 nyest. 2 nyirfajd, Összesen : 48 darab. A va'igi pagonyban egész év folytán lövetett; 5 őzbak, 1 nyirfajd, 1 őz suttá, 9 császármadár, 2 nyul, 1 vadgalamb, 1 vaddisznó, 1 szalonka, 2 siketfajd, 1 róka. Összesen : 24 darab. A grénitzi-, teplitzi- és vaagi-pagonyoknak együttes összege: 147 darab vad. Az ö/.állomány, mely a mult években a hiúzok és mis ragadozó állatok által pusztíttatott, jelenleg észrevehetőleg gyarapodik és a mint a táblázat kimutatja, az őzek c-akis kiméleltellövettek. Gréniczen, 1876. febr. 7-én. T eschler János sz. p. főerdész. * * * T. Szerkesztő ur ! Ezennel van sz ueeesém sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi Pál ur ő méltóságának, somogymegvei Inbodi urada'mában 8550 katastrális hold vadászterületen 1875-ik évi febr. 1-től 1876. jan. 31-éig elejtett vadak számát tekintetes szerkesztőségének beküldeni. 4 fővad 14 vadgalamb, 42 dámvad, 8 vadmacska, 41 őzvad, 14 róka, 3 vaddisznó, 14 görény, 1129 nyul, 16 menyét, 140 fáczán, 17 kutya és macska, 367 fogoly, 142 sólyom, héja, ölyv és kánya, 111 fürj, 29 bagoly, 2 7 erdei szalonka, 110 varjú és szarka, 2 vízi szalonka, Az elejtett vadak összege : 2230 darab. Lábadon, február hó 12-én 1876. Teszár Ferenc z, urad. erdész. Vadászataink jegesmedvékre. (Vége.) Augusztus 4-én Haller újra elejtett egy medvét; 6-án elhibázott egy másikat, mig 11-én újra lőtt egyet. Három nappal később egy jégsziget hátán hajónk közelébe úszott egy medve. Széles hézagokat macska-könnyedséggel ugrott át, s dörmögve közeledett a vadászok felé. Ezek föltették magokban, hogy nem fogják háborgatni ; tanulmányozni ohajtották mozgásaiban s tudni kívánták azt is, merészkedik-e a bundás vendég a hajóra felmászni. Azouban egy fegyver eldördördült s ezt több elhibázott lövés követvén, a medve elmenekült. Aug. 17-én ujr.i megjelent egy medve, de ez, noha hasban volt találva, odább állott. Irháját azouban nem viliette messze, mort futtában egy másik golyó hátban talalta. Mintegy 600 lépésnyire futott még ezután, a mikor is Haller elvágta az útját s négy lövéssel le is teritette. De még akkor is élt, mikor az emberek megfordították, hogy földarabolják. Boszujábau fölemelte a fejét s még egy golyóra volt szükség, hogy életét bevégezhesse. Alighogy a négy ezombot, a vesepecsenyét, a doktor és a szakács illetékeit levágták, a legénység, mikint a hollók szállták meg, mint rendesen, a maradványt, mig végre az ebek is morogva kérték osztályrészeiket. A »Tegethoff« sarkutazói nem egyszer használták föl a rozmár-vadászok ama cselét, hogy nyilt tűznél szalonnát sütöttek, melynek illatára, mint tudva van, nagy távolságról előczammognak a medvék. Aug. 20-án ily módon ismét két medvét csaltak közelbe ; de mint látszott, semmi kedv t n m éreztek a hajó lőkörébe jöni. Szépen tovább vonultak. Hat nappal később ugyanez eset adta magát elő egy medvénél, s a vadászok boszúsan mentek utána, de nem érhették utói. Három más medvére is tettek kísérletet s százharmincz lépésnyiről lőttek rájok, de ezik könnyű sebbel tova inaltak. Oly medvék, melyeket hosszában a tüd-jén talál a golyó, rendesen még néhány száz lépésnyire képesek futni mig ledobbannik. A nőstény medvék rendszerint ovatosabbak, ha kölykeik társaságában vannak, mint egyébkor. Egészen máskép viselte magát egy másik medvecs ilád, melylyel Payer szeptember 11-én találkozót'. О ugyanis kutyaszánkóval egy mértföldnyire távozott el a hajótól, hogy ama fókavadászatban részt vehessen, melyen már néhány vadász a félénk vad felbukkanását leste. Az ily vadászat ugyancsak próbára teszi a vadász türelmét, inelj lyel pedig Payer épen npm dicsekedhetvén, odahagyta társait s a viz mentén tovább ball igott az ebekkel, hogy egy jó darab téren szemlét tartson. — A fókavadászatot az ebek nagyon kedvelték ; de nem szabad volt őket szemelől messze bocsátani, mert képesek lettek volna ezek szánkástól s az azon levő fegyverekkel együtt a vizbe vetni magukat, mihelyt a jégcsatoinik vizéből egy-egy állat fekete feje fölbukkant. A mint Payer egy csapat alkáboz közeledett, egyszerre mintegy nyolezv n lépésnyire három medvét pillantott meg fölkerekedni s teljeerejükből feléje rohanni. A visszavonulás lehetetlenné vált ; az csak az ebek föláldozásával történhetett volna meg. Szerencsére hamarjában kezébe kaphatta fegyverét, s a szánkát, a kutyák makacskodása daczára megfordítván, térdre bocsátkozott s a párkányra fektetve fegyverét, azt ép akkor lőtte ki, a midőn az elősiető medvék legnagyobbika már körülbelől csak husz lépésnyi távolra volt. Mellben és esetleg tüdőjén találván, fölordított a bundás s legott fölbukva, szörnyet balt. A másik két medve megfutamolott visszauszott a csatornán, a nélkül hogy az oda sietett vadászok általi üldözésük és az utánuk lövöldözés sikeres lett volna. Az ebek dühösen veték magokat a lelőtt nőstény medvére, s mérgesen tépdesték a szőrét fogaikkal. Jubinal és Sumbu abba nem hagyták az ugatást mindaddig, mig a (2 meter 10 centimeter bosszú) medvét a hajóhoz nem szállították. A tova futott medvék eközben újra visszatértek, anyjuk tetemeit bizonyos távolból kisérve, s mit sem törődve a vadászok lövöldözéseivel, kik őket bekeríteni igyekeztek. Ott maradtak a hajótól jókora távolságra, sőt a következő éjjel egészen a hajó közelébe is merészkedtek. Mint-