Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-12-20 / 51. szám

338 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. O CT. 1 1. 1876. Wallersee bárónő, gr. Andrásy Gyula ö exc. s még vagy húszan az urak közül. Szombat, decz. 2-án. Szarvasvadászat. Találkozó а czinkotai nagy itcze. Innen a szarvas bejött a loeonczi indóházhoz, s ott megfordult s Sz.-Lörin­czig ment, hol elfogatott. Hétfőn, decz. 4-én. Találkozó Veesésen, hova különvonaton ment ki a társaság, melynél fénye­sebb aligha lovagol Európa-szerte falka után. Je­len voltak : Ö felsége a lcirály s kíséretében gr. Andrásy Gyula, gr. Andrásy Aladár, gr. Festetics Pál, Sir And. Buchanan, gr. Sztáray J., gr. Bat­thyány El., gr. Szápáry Iván, gr. Larisch és neje, gr. Draskovics és neje, Vecsera bárónő, br. Orczy Elek, gr. Apponyi Antal, Fáy Béla, br. Podma­niczky Levente, Harkányi ur s többeu. Királyné Ö felsége, Wallersee bárónövel Gödöllőről ment a találkozóra. Tizenkét óra felé a nagy coverböl egy róka zavartatott fel, mely pompás és csak­nem egy óra hos-záig tartó vadászatot adott. A Vecsés körüli homokos talaj igen kedvezett a va­dászatnak. A társaság különvonaton öt órakor tért vissza Budapestre. Kedden, deez. 5-én délben a palotai erdőnél volt a találkozó, a hol egy, a szállitó szekérről elszabadult szarvast kellett elfogni. A szarvas elein­tén Megyer felé tartott, onnét azonban nagy körben vi eszafordult és a vasúti töltés hoszában a város­liget felé iramodott. A pávaszigetén s a városli­geti tó egyik ágán átmenve, a lövölde felé vitte a társaságot, majd a szövetség-utczán át az akácz­fa-utczába ment át, egész a terézvárosi templomig. Innét a sugárutra váltott át; az utczasiiprök azonban innen elriasztották a mellékutczába, s igy a királyutczán át a Rákosárok utczába jutott s a kerítéseken átugorva, a Vörösmarty- és Chemuiczi­utezán át a Hunyady-te'rre ért. Itt egy nyilt ka­pun be, egy bekerített térségbe jutott, m^jd Spiel­uian Márton zsibárus-boltjába rontván, ott egy üvegszekrényt s több más tárgyat eltört, és végre elfogatott. Csudálatos, hogy a mérsékelt iram mel­let a kopók a kövezeten nem vesztették el a szi­matot. A folyvást kürtölő falkár, a csaholó falka, a vörös kabátok s a lovagló hölgyek nagy tö­meget csődítettek össze. Királyné ő felségét min­denütt felismerték s lelkes »éljen« kiáltásokkal fo­gadták. A hallalinál jelen voltak : királynő О Felsége, Wallersse bárónő, Hohenlohe Rosa hgnő, Edelsheim-Gyulay és Vecsera bárónők. Az urak közül: a master gr. Esterházy Miklós, br. Edels­heim-Gyulay, gr. Andrásy Aladár, Sir Buchanan, gr. Zichy Victor, Tisza Lajos, gr. Batthyányi Ele­mér, gi-. Károlyi Gyula, Kund Béla ur, br. Orczy Elek, gr. Kinsky Zdenko, Baltazzi A. ur, Lobko­vitz hg, Berg hrg, gr. St-Julien, hg Esterházy Lajos és br. Döry. Ő Felsége a Királynő hazalovaglás közben megtekintette gr. Zichy Victor sugáruti palotáját, kíséretével együtt. Csütörtök, decz. 6. Találkozás délben Puszta­Szt.-Mihálynál. Igen szép idő, pompás scent, jó talaj : majdnem negyedfél óráig tartó folytonos vadászat szarvas után. Megjelentek a találkozón : király és királyné О felségeik, Wallersee baro­nessel, gr. Andrásy Gyula, br. Wenkheim Béla, ki először lovagolt ki körös-ladányi balesete óta, még mindig felkötött karral ; gr. Andrásy Aladár, br. Edelsheim-Gyulay nejével, Larisch gr. és grófnő, Vecsera bárónő, Károlyi Pista és Gyula grófok, gr. Sztáray János, br. Waecker-Gotter ; br. Rudics József, Rohonczy Gida, gr. Apponyi An­tal, gr. Batthyány Elemér, Kund Béla, Blaskovics Ernő, Tisza Lajos, Schawel ur s többen, mind­össze vagy ötven lovas. A kieresztett szarvas, egy erős 6-ágas Sz.-Mihálynál nagy előnyt nyert, azu­tán a Zsivora-féle kastély felé, majd a Rákos-erdőn át Kőbánya s a vasút felé tartott, onnét a régi tüzér-gyakorlótéren, Feribegyen és Sz.-Lőrinezen át Vecsés felé ment. Azután Üllő felé s e hely­ségen át ment,— ahol azután elérte öt a falka s igen szép hallali volt sik mezőn, melyhez vala­mennyi whipp kürtje megharsant. Az iram nem volt igen gyors, mindössze azonban csak két kis check volt, éppen hogy a lovak kissé kifújhatták ma­gukat. A társaság egy része Üllőn vasútra szállt, más része pedig toronyirányba Pestnek.for­dult s 7 óra tájban érkezett ide meg. Szombat, decz. 9. A suhogó eső daczára igen jó vadászat. Találkozás Gödön, a hova külön vonat vitte a társaságot. Részt vettek : О Felsé­geik a Király és a Királyné, Wallersee bárónő és szép számmal a társaság. A téglavető melletti nádasból erős róka hajtatott fel, s majdnem há­rom óra hosszat tartó runt adott Gödön s Rádán át egész a váczi hegyekig ; bár a talaj igen mély volt, a lovak mind végig kitartottak ; mig t. i. a ravasz a sürü erdőben el nem menekült. A társaság csak későn ért haza, mert a külön-vonat Gödön várt, s előbb táviratilag kellett Váczra rendelni. Kedd, decz. 12. Sehogy sem akart jó vadászat létrejönni. Három szarvas eresztetett ki, de egyik­kel sem birtak valamire menni. Az első a Pas­kál-malom mellett eresztetvén ki, mindjárt a ná­dasba menekült, s a falkának hideg fürdőt kellett venni, — miután pedig nagy fáradtsággal kihaj­szolták — gyáván elfogatta magát és haza kül­detett. A társaság onnét a palotai erdőhöz lova­golt, hol egy másik szarvast eresztettek el, a mely aztán nyom nélkül el is tünt. Végül még egy dámbak bocsáttatott el ; ez egyenesen a Du­nának vette útját, beleugrott s a monostori szi­getre úszott át. Szerda, decz. 13. Rókavadászat. Találkozó Ve­esésen. A nagy nádasból kisompolygó ravasz ideje­korán észrevétetett, de hogy vizsza ne váltson, a »Tally ho !« csak akkor hangzott el, mikor már egy fiatal akáezos felé nyargalt. A falka csak­hamar nyomában volt. Egyszerre azonban a ve­zetöebek az öreg Bobler és Betsy megálltak s gyanúsan szaglálódtak a levegőbe ; nyilvánvaló volt, hogy a róka valahol lelapult s a fiatalabb ebek tulmentek rajta. Erre a falka visszakorbá­csoltatván, némi czirkálás után megtalálta a ko­mát, a mely ismét ügetésre fogta a dolgot s 40 perczig tartó igen sebes runt adott Ferihegyen, Szt.-Lörinczen s Lónyay-telepen át csaknem a versenytérig. A szimat igen jó volt s néhány erösebb akadály-ugratás is fordult elő. A szt.-lö­rinczi erdőben végre a hideg homokban elveszett a ravasz szimatja, s a falka nem is bírta többé feltalálni. Jelen voltak : О Felségeik a Király és Királynő, Wallersee bárónővel, továbbá: gróf Andrásy Gyula, br. Wenckheim Béla, gr. Károlyi Gyula, gr. Károlyi Pista, br. Edelsheim Gyulay és neje, Sir H. Buchanan és fia, hg. Esterházy Lajos, gr. Andrásy Aladár, gr. Festetics Pál, Kund Béla, Baltazzi Ar., Vecsera bárónő, gróf Batthyány Elemér, Tisza Lajos, br. Simonyi, Fay Béla, gr. Pejachevics Gábor, ifj. gr. Larisch, gr. Kinsky Zd., Harkányi ur stb. Péntek decz. 15. Igen sikerült szarvasvadászat. Találkozó a czinkotai nagyiteze. Megjelentek : ki­rály ö f lsége, Wallersee bárónő, gr. Andrásy Gyula, gr. Andrásy Aladár, Tisza Lajos, gr. Sztáray János, gr. Pejacsevics Gábor, Prince de Berg, Es­terházy Lajos és Miklós hgek, br. Edelsheim­Gyulay, Baltazzi, ur Szentiványi M., Kund В., Ro­honczy Gida s többen, mindössze 30 vörös-kabá­tos. A szarvas kissé lassú tempóban a Rákoser­dönek vette útját, átugratta a Rákospatakot, on­nét Kőbánya felé fordult, s a vasúti töltés, a szent­lörinezi és ferihegyi határ mellett el egész Vecsé­sig ment. Onnét ismét visszafordult Sz.-Lörincz felé s ott Cséry ur majorjában egy juhakolba me­nekült ; a hol is megtörtént a »Hallali«. Szombat decz 16-án. A mai vadászat fölötte fá­rasztó volt és több accidens is történt ; a többi között br. Wenckheim ő excjával is, ki lovával elbukott s lábán nem jelentéktelen sérülést szenve­dett. A talaj az egész napon át szakadó eső miatt igen sikamlós volt, s igy a meredekebb partok ugratásánál a lovak sorba bukfenczeztek s a lo­vasok hideg-fürdöztek. Azonban О felségének de­rék vadászparipája minden baleset nélkül vitte át királyi urát minden akadályon. Jelen voltak : Király О felsége, Wallersee bárónő, gr. Andrásy Gyula, br. Wenckheim Béla, Tisza Lajos, br. Si­monyi Lajos, gr. Károlyi Gyula, gr. Festetics Pál, gr. Desewffy Aurel, gr. Szápáry Gyula, gr. Bom­belles, Baltazzi A., Vecsera brnö, gr. Batthyány Elemér, gr. Kinsky Zdenko, br. Grovestin, gr. Pejacsevich G. Kund B. és többen. A Göd mel­leti nádasból pompás róka hajtatott ki, mely egyenesen Göd és Veresegyház felé a hegységnek vette útját. Már ekkor szakadt az eső, a falka azonban folyvást nyomában volt a ravasznak ; néhány »eset« már ekkor is volt, de mégis meg­lehetősen ment a visszafordulóig. A róka ugyanis másfél órai hajtás után megfordult s megint Göd felé iramodott. Itt hegyről lejövet s az elfáradt lovakkal történt a legtöbb accidens, melyek közöl azonban csak a fentebb emiitett bir némi ko­molyabb színezettel. Ekkor köd is állván be s az eső a szimatot is elmosván, a falka Göd körül elvesztette a rókát. A társaság nagy része — néhányan per pedes apostolorum — visszatért a különvonathoz, többen azonban csak a 9 órai vonathoz vergődhettek el. Körültekintések a budapesti vadas-piaezon. (Vége.) Fogolyban nagy a hiány, ez idén 10,000 da­rabnál kevesebbre tehetni a helybeli forgalmat a* tavalinál. A fogolyhiány különben általános az egész birodalomban. Fürj volt egész november végéig. Szalonka, minden nemű igen kevés. Restauránsoknál és cse­mege kereskedőknél található ugyan néhány erdei szalonka most is, de megbánja, ki ráadja magát azokat megvenni ; őkemék az ismert maradozók sajnálatra méltó csontvázai, melyek beteges tes­töket elczipelik talán a Quarnero öböl napsü­tötte partjáig, de aligha érik meg a tavaszt. — Apró szalonkát meg azért nem látunk a vámso­rompókon belül, mert a kis hüvelykujjnyi szőrsza­lonka a 25 fontos túzokkal egyaránt van meg­adóztatva. Mindennemű vadkacsa kevés van. Lehet, hogy a hideg beálltával felénk húzódnak, de lehet, hogy el is maradnak. Az ízletes apró, ökölnyi nagyságú csörgökacsa, ha van is, a kofa vagy házaló nem hozza piaezra, mert ez is a 3—4 fontos tökeiuczával egyaránt van megvámolva. Túzok oly ritka lett, hogy az állatkertbe kell menni, ha látni akarunk belőle. Vadlúd kevés vau. Császármadár szinte kevés ; csak Erdély szál­lított eddig a magyar királyi ambuláns pósta szi­ves közvetítése folytán, adómentesen heti par­thiekben vagy 200-at. Szarvastehén van elég. A csákvári, a mun­kácsi és más uradalmak , — Gróf Festetics Pál , Gróf Forgács és mások elegendőleg el­látják vele a piaezot. Mindemellett is hazánk szarvasvadjának nagyobb része tavai óta Bécs­nek veszi útját, mert az ottani magas hús­árak mellett elviseli a nagy terhet, mely reá rovatott. — A kiirtliatlan orv-vadászok áldoza­taiként külömben most is találhatók szarvasok nagy számmal a piaezon, mert a vámnál kap a sváb atyafi bolletát, és avval legitimálja sikerrel a lopott jószágot minden törvényes megtámadás ellen. Ozvad van ; nem sok ugyan, de tekintve a sok birkabusevöket, van elég. Felsömagyarország szál­lit legtöbbet. Erdély szinte az emiitett királyi közvetítés utján vámmentesen. A Futtaki urada­lom szép erős példányokkal kedveskedik, mit utánozni a beocsini görög kolostor sportsmanei nem késnek. Vaddisznó, a lágy idő miatt, csak egyes pél­dányokban volt eddig látható, mit külömben a fővárosi publikum észre sem vesz, közel fekvén Kőbánya gazdag sertésakoljai, honnan hozzák neki az agyonbunkózott, feketére pörkölt és tra­vestált Servian disznókat — vad helyett. A Ba­loghvuri uradalom e hó közepén, a nagy-károlyi e hó végén tartand nagyobb vadászatot vaddisz­nókra. A helybeli vadkereskedés mérlege egyátalán lefelé irányul. A vendéglősök futnak, ha nekik fáczányt ajánlnak ; s természetes, mert nincs le­veröbb látomány, mint egy frakkos vendég, ki midőn fáczányt ajánlnak neki, azon töprenkedik, hogy van-e lungevpradlira elég ; vagy cgy méla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom