Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-10-07 / 41. szám

SZEPTEMBER 2. 187 4. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 283 4. A vevő kötelezi magát, hogy a lovat az országból ki nem adja el; egy ily ló későbbi vevője ugyanazt a kötelezettságet vállalja el. 5. A 4-ik pont ellen vétő, mint defaulter, minden későbbi hasonló árverésből kizárandó. 1. Pearlfeather, p. k., ell. 1865., nev. lord Falmouth, a. Newminster a. Bess Lyon (Gamos anyja), a. Longbow a. Toscar leánya, a. Bay Middleton a. Malvina, fedeztetett 1874. május 15-én Scottish Chief által. 4300 frt. 2. P. mén-csikó, a. Lord Lyon a. Pearlfeather, ell. 18 74. májusban. 350 frt. 3. Lady Florence, (Queen Scholar és Black Gown anyja), sga k., ell. 1862., nev. Hampton Courtban királyné ő felsége által, a. Newminster a. Lady Melbourne, a. Melbourne a. Raillery, ap. Pantaloon, utoljára fedeztetett 1874. május 11-én Blinkhoolie által. 2100 frt. 4. Independencia (Dunrobin anyja), p. k. elletett 1864., nev. Hampton Courtban királyné ő felsége által, ap. Y. Melbourne a. Flirt, ap. Orlando a. Elopement, ap. Velocipede, utoljára 1874. junius 5-én Blinkhoolie által. 2400 frt. 5. P. mén-csikó, ap. Trumpeter a. Independencia, ell. 1874. május 6. 350 frt. 6. May Day, p. k., ell. 1868., nev. Mr. John Watson, ap. Dundee a. Miss Hawthorn (Captivator anyja), a. King Tom, melynek anyja Jerrytől a. Jenny Jumps a. Rococo, utoljára fedeztetett május 9-én Pero Gomez által. 1000 frt, 7. P. kanczacsikó, ap. Blinkhoolie a. May Day, ell. 1874. ápril 30-án. 350 frt. Blinkhoolie, ap. Rataplan a. Queen Mary (Blink Bonny anyja), ap. Gladiator. Az ausztriai lótenyésztési egylet szintén vásárolt Angliában kanczákat és csikókat, melyek f. 187 4. é. október 2 5 kén Bécsben a Freudenauban árvereztetuek el, következő kikiáltási árakkal: 1. Juliette, p. k., ell. 18 68., nev. Hampton Courtban királyné ő felsége, ap. Stockwell a. Julie, ap. Orlando a. Nun Appleton, ap. Bay Middleton a, Miss Milner, utoljára fedeztetett május 11-kén Roscicrucian által. 5700 frt. 2. Pej kanczacsikó, a. Juliette, ell. 187 4. májusban, ap. Volunteer, ap. Alarm a. Iona, ap. Ion. 300 frt. 3. Chance, sga k., ell. 1869., nev. b. Rothschild, ap. King Tom a. Hampton-kancza, a. Bonby Betty, Kingston Robin nővére, ap. Robin Hood a. Argantes anyja, a. Belleropbon, utoljára fedeztetett 187 4. ápril 30-kán Statesman által, a. Y. Melbourne a. Orlando-kancza (General Peel anyja) 2400 frt. 4. Pej kanczacsikó, ell. 187 4. márcziusban Chancetől Vespasian után, ap. Newminster a. Vesta, ap. Stockwell. 300 frt. 5. Princess Beatrice, p. k., ell. 1864., nev. ő felsége a királyné Hampton Courtban, ap. Newminster a. El Dorado a. Harkaway, a. Epaulette a. The Colonel, utoljára fedeztetett május 26-án Blinkhoolie által. 1800 frt. 6. Pej kanczacsikó, ell. 187 4. évi májusban, ap. Blinkboolie a. Princess Beatrice. 300 frt. Blinkhoolie ap. Rataplan a. Queen Mary (Blink Bonny anyja), ap. Gladiator. Á »Lovaglók egylete.« A »Lovaglók egylete« (»Reiter-Vereiu«) a napokban megjelent 8-dik kimutatás szerint 475 tagot számlál már, kik által többnyire 10 20 frt aláirás mellett — évenkint mintegy 7000 forint jegyeztetett eddig, s előreláthatólag nem hosszú idő alatt e számok még jelentékenyen nagyobbodni fognak. Mutatja ez, liogy az eszme : a birodalom minden lovasának alkalmat adni, miszerint maga és lova tehetségét egy vagy más módon (distanz-lovaglás, akadályverseny stb.) érvényesíthesse — helyes és népszerű volt. Egy tekintet az egyletnek legújabb s hátrább közlött kétféle propositiójára (egy akadályverseny és egy távolsági lovaglás) eléggé mutatja, miszerint e »feltételek« szerkesztésénél a fentemiitett vezéreszme volt irányadó. A »Reiterverein« nem kíván szép, hanem jó lovaglást; nem akar nagy hősöket, elsőrendű steepleckassereket nevelni a versenytérre, — mik mindig csak ritkaságok maradnak — de minél tömegesb részvevőt és olyan lovakat, melyek ha nem birnak is megfutni egy akadálypályát a versenyló gyorsaságával, de azért képesek naphosszig menni, s kevesebb sebességgel akár hasonló akadályversenyeken is jól menni. Nem rendkivüliségeket kívánni, hanem a mindennapi élet szükségeihez alkalmazkodni, s igy minél szélesb körben terjeszteni a lovaglási sportot, ez az egylet helyes czélja. Igen czélszerüen rendezé be az egylet azt is, hogy versenyeit, távolsági lovaglásait stb. nem köté helyhez, hanem majd erre, majd más vidékre hirdeti azokat; s igy mindig szélesebb körben az egész monarchiára ki fog az terjedni. Természetesen még is leginkább olyan vidékekre, melyeknek közelében tagjainak egy része, többnyire lovassági tisztek csoportosulva van. Legközelebb mint halljuk távolsági lovaglást szándékozik hirdetni, mely Szegedtől Krakóig terjedne (80—90 mfld), s melyet 10 nap alatt kellene megtenni ugyanegy lovon. A hogy az eddigi névsorozatból látjuk, Magyarországból is vannak mind a vidéki gentry, mind az itt állomásozó lovas tisztikarból számosan a tagok között, s mentől inkább szaporodik számuk, annál nagyobb lesz befolyásuk, s annál több verseny és produktio fog a magyarországi vidékekre is hirdettetni. — Nálunk is van aláírási iv letéve, s aláírásokat elfogadunk. Az aláirás 3 évre kötelez, évenként 10 írtjával. Az egylet tagjai egy plaque-ot kapnak, melylyel mindenütt szabad beléptök van hol az egylet versenyt rendez, s magától értbe, tőleg az egylet minden dijjára concurrálhatnak is. Az egylet tagjainak egyik nagyjoga az, hogy magok is terjeszthetnek elő terveket valamely lovaglásra, melyet a választmány ha helyesnek talál, a kivánt időben életbe is léptet. Ajánljuk sportkedvelő fiatalságunk figyelmébe. Ő Felsége a Király hétfőn (okt. 5-én) távozott Gödöllőről. A. szarvas-cserkészetek gazdag eredményt mutattak ugyan, (lövetett vagy 40 darab szarvas) de nem oly erősek, mint más években. (Részleteket várunk). * *- * Egy lövésre három szarvas. A múltévben fordult elő, mint olvasóink emlékezni fognak, bogy gr. Pálffy Miklós — detreköi uradalmában, deczemberben, meddő suták kimustrálására cserkészvén — egy lövésre három rőtvadat lőtt. Most egy hasonló különösséget beszél el a lipcsei Illustr. Jagdzeitungban — G. Banneritz bérlő, ki f. é. aug. 6-án, reggeli 4 órakor, lesben állván szarvavasokra, egy lövésre hármat ejtett el. A szarvasok 65 lépésre voltak tőle, széltében egymás mellett ; az elsőt a lövés jól vállapon találta (a golyó keresztül tört a szivén), a másodikat szintén jól vállapon érte (a tüdőn át), s a harmadikat szintén ott de kissé alant érte a golyó, mert ez a szarvas kissé magasabban állt mint társai. A golyó, melylyel e lövés történt, hasonló a chassepótgolyóhoz, vékony és hosszú; a fegyver golyópuska, Dreyse rendszer szerint. A lövés borzasztó erőt fejtett ki, mert mindhárom szarvasnál a bordacsontokat áttörte; s m

;g máskor többnyire elcsúszik a golyó, ba csontra akad, ez irányát megtartotta, s az erős csontokat a legnagyobb könynyedséggel törte át. — Végül szerző megnevezi lakását és megjegyzi, hogy két tanuja is volt ez esetnek, kik közelében szintén lesben ültek ezalatt. Medvevadászat Mármarosban. Érdemesnek tartom ezen nagyobb vadban bő, ámbár részünkre nem annyira eredménydús vadászatot sportlapunkban közölni, már csak azért is, mert ez az első rendes hajtó vad ászát volt gr. Telcky Sándor nagy kiterjedésű birtokán. A hajtások alatt jelentkezett nagy s nemes vadmenynyiség, — daczára az azt folytonosan pusztító orvvadászoknak — kik jöttünk előtt csak három nappal 4 medvét s töméntelen más vadat (számát nem lehetett kitudni) ejtettek el — felülmúlja a már talán évtizedek óta rendben s nagy gonddal tartott más vadasoknak vadállományát. Szeptember bó 19-én találkozott Huszton az öt tagból álló kis vadásztársaság, név szerint: b. Vay Lajos, ki idős kora daczára egyike még a legszenvedélyesebb medvevadászoknak, b. Vay Béla borsodi főispán, fia Elemér, Ibrámji László, s magam mint vendég. Megérkezésünk után a pár órajárásnyira eső Dolhai ős kastélyba mentünk, kiszemelt főtanyánkra. A két első napot itt töltöttük s 4 hajtásunk volt. A hajtásokban levő 3 db medve, 3 darab szarvas, két vaddisznó, egy hiúz, 1 őz s 2 róka közül, csak egy medvét sikerült b. Vay Lajosnak erősen megsebesilni, a melyet vérnyoma után, pár órai keresésünk daczára, véreb hiánya miatt nem tudtunk megtalálni; esett eey őz s mindkét róka. A 3-dik s 4-ik napon Dolhától északnak 3 óra járásnyira eső rókamezőn vadásztunk. Éppen a szarvasüzekede's főide'nye volt, s egész éjjel hallottuk bőgésüket. Ismét négy hajtásunk volt, melyekben előfordult 2 db medve, 4 darab szarvas, 2 őz, és két róka. Kár, hogy mindkét medvére nagy távolságról kellett lőnünk, s igy siker nélkül, Az első éjszakán szarvas-bőgésre voltunk, A csalogatásra 3 szarvas felelt; de még is gyanakodhattak, mert a liogy kineszeztük, közeledés helyett távoztak, s igy pár órai les után 11 órakor visszahúzódtunk éjjeli tanyánkra, mely ugyanazon hegy legcsucsán volt. Éjfél után 2 órakor azonban legényeink s a hajtók hallottak egy szarvast pár lépésnyire a sűrűben bőgni, mely alkalmasint távolról jővén hívásunkra, megkésett, de mire talpra ugráltunk, neszt vévén elmenekült. Az ötödik s utolsó napon ismét Dolbán volt 3 hajtásunk, a melyben ismét 2 medve, 2 vaddisznó, egy vadmacska s két róka volt. Az egyik sertevad elesett; a másik lövést kapott, de elment. Késő lévén az idő, pár órai ottlétünk alatt nem is lehetett kinyomozni. Vadászatunk eredménye tehát a hajtásokban volt vadmennyiséghez képest aránylag csekély. Ennek oka egyrészt az volt, bogy a nagy hajtásokhoz képest kevés hajtót kaphattunk, (Dóiban vásár volt); azután a hajtók csak egy kis része lévén puskákkal felszerelve, a fegyver nélküliek pedig még szokatlanok voltak, s nem mertek egymástól a hajtásokban kellő távolságban maradni, minek következtében egyes csoportokba gyűlvén, sok rés maradt, s igy a vadaknak nagyobb része, különösen a szarvasok, visszatörtek