Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873
1873-06-25 / 27. szám
208 VADÁSZ- ÉS VEBSENY-LAP. JUNIUS 25. 1873. Woerth az indításnál visszamarad. Star of the East a legsebesebb iramban vezet és egész távközzel elöljár, midőn a Taxis-ároknál elbukik, de lovasa csakhamar felugorván reá, újra küzd ; ezalatt Polly vállalta magára a vezetést, de kitör ; Star ismét beér, de ekközben S. Bouncer felhasználva az alkalmat, elfoglalja első helyét, — melyért, a befordulótól egész az egyenes pályáig szépen küzd Ignátz- és Darlinggal. S. Bouncer két hoszszal első, Anarkali 10 hoszszal 3-dik, az utolsó pillanatokban vervén meg Darlingot. Külföldi gyepek. A berlini versenyek 2-dik és 3-dik napja minden feltűnőbb meglepetés nélkül végződött. Az idő kedvező volt, de látogató vasárnap is kevés. Legnevezetesb futamok voltak a „Kaucza dij", a 2évesek „Erstes Criteriuma" s egy pár 1000 talléros államdij. — A 2-dik nap első futama az „Aranyostorért" volt, melyet az idén a Renard istállónak kellett volna védeni, azonban egyetlen lovat sem birt kiállitni, pedig nevezve voltak a nagyra tartott Bauernfänger, Hochstapler, Amália stb. Igy csak két ló indult e dijért, s a kir. graditzi ménes Sonntag nevü ménje nyerte azt Seelig ur Mitgift kanczája ellen, 5 fontot adván neki s játszva nyervén ellene. Sonntag másnap is nyert egy dijat, az „Ezüst pajzs"-ot ö felségétől, melyhez 1000 tallér államdij volt csatolva. Itt a Renard istálló я derék Flamingót küldte ellene, de hasztalanul, mert Sonntag erőlködés nélkül nyert ellene. Futott még a 'lipcsei társulat Seemannja, de gyenge 3-dik volt. Sonntag most oda át jóformán legjobb a 4évesek közt. — A „kancza-dij"-ért, melyre 34 ló volt nevezve 1871beu, most csak 5 ló indult s nyertes Oertzen ur azon Zwietracht kanczája lett, mely első nap az „Union "-ban Hochstaplert megizzasztotta ; Zwietracht egy Camerino-leány s anyja Cantata ; ő biztosan nyert egy hoszszal a graditzi ménes egy újonnan kihozott lova, a Cabale kancza ellen, melynek anyja Mlle Cleopatre ; 3. Union, 4. Valentine, 5. Vestalin, — Geisterseher, mely az első egész nap, egész éjen át kóvályognak a tengeren, a nélkül, hogy csak egy palaczk vino пегога valót szereznének. Legutóbbi huzásunk azonban éppen nem hasonlított ily szerencsétlen expeditióbelihez, mivel 11 darabot aggattunk le. Zsákmányunkat megszámlálva, 27 darabot találtam. Sorba tekintve a szép halakat, meglepetve vettem észre, hogy a már kimultak szine zöldből szép kékbe ment át. Figyelemmel kisértem ezután a színváltozás processusát s azt tapasztaltam, hogy a mint lassankint elhalnak (a mi 8—10 perez alatt történik) azon mérvben változik át a zöldszin kékké, a fejtől kezdve lefelé akként, hogy mikor a bal utolsó lélegzetét veszi, akkor vész el a fark tövéről az utolsó, már elhalványult, zöld folt. Az idő eközben elöbaladott s balász szenvedélyemet elnémító követeléssel lépett fel gyomrom ; aztán а közelben levő sz. Bartolo ,.tratoriája" is, eperfa környezete közül oly csábitólag kacsintgatott felém. A kísértésnek ellen nem állhatva, félbe szakítottam hadjáratomat. A „tratoriá"-ban néhány, még élő scombrimat olajba kisüttetve, pompásan reggeliztem. Soha scombrit addig oly ízletesnek nem találtam, a mit nem az éhség okozott, hanem az, hogy e hal legízletesebb azonnal a fogás után, s már néhány órával később sokat vészit izletességéböl. Reggeli után még egy kísérletet tettem, messze tul barangolva Miramarénál, de kevés sikerrel, mivel időközben „sirocco" állván be, az izzó hőségben a halak alászállottak a viz mélyére. Steinkühl értesülve tőlem az ezen időtájt elég kedvező sikerű kísérletem felől, másnap kijött velem a borús idő daczára, s ugyanazon vonalon, hol azelőtti nap, bukkantam reá a scombikra ; 73 napi „bevezető versenyt" könnyen nyerte 7 vetélytárs ellen, másodnap az „1000 tallér államdijat" is hazavitte, bár erős küzdelme volt a gra: ditzi Wagehals ellen, melyet egy nyakkal azonban biztosan vert meg, mig őtet nem verték. Marckwald ur Elsassa két hoszszal hátrább 3-ik, Dinorah utolsó. Geisterseher, melyet jó ismerősünk Giese urnák a mult őszön hosszasb várakozás után sikerült 200 Frigyesaranyon szerezni meg Seelig ] ur számára, igen jó lóvá nőtte ki magát, s mostani futásai után itélve, az ottani 3évesek közt primae classis ; kár, hogy a „hamburgi Derbyre" nevezve nincs. — Az „Erstes Criteriumra" (800 tallér, 2é. német és magyar-osztrák lovak, 1000 méter táv., mének 55, kanczák 53 1| 2 kii., 50 tallér, fele bánat, 15 nevezés mellett) 8 esikó in dult, s nyertes Renard gr. Hamadryade nevü sga kanczája lett igen könnyen 1 hoszszal, 2-dik a graditzi ménes Dicdenhofen nevü méncsikaja Savernake és Dolorestől, mely első nap Geisterseher mellett 3-dik volt a „kísérleti versenyben" ; 3-dik Loreley, 4. Paul. — Az erre következő „500 tallér államdijat" Graditz nyerte Wagehals-aaX — Lnlu és Gold Dust ellen. — Az „állványdijat" is Graditz kapta meg Baron-nal — Rositta és Dinorah ellen, futott még három ló. Graditz tehát a legtöbbet, 5 dijjat nyert istállójával. — A „Sporn" panaszkodik is az államménes e concurrentiája ellen, mint már több izben, s tanácsolja, hogy hagyna fel a versenyistállóval, s szorítkozna csupán arra, hogy egyéveseket neveljen eladás végett, mint Kisbér. — Voltak még a szokásos „eladóversenyek" is ; s a második nap a szokásos „tiszti verseny", melyet b. Maltzalin hadnagy már 3 évben egymásután nyert meg, jelenleg Surprise hátán öt vetélytárs ellen ; s utolsó nap a „Jagd-Rennen", 1020 tallér (Preis des Ungenannten) 5000 méter távolságra, melyben 9 ló indult. Nyertes Schulenburg hadnagy lett a Ziethen-huszároktól, azon derék Gambusino id- sga ménjén, (75 kilogr. alatt) melylyel a múltkor a „nagy hadseregi akadályversenyt" nyerte. Most plane Maneenilliert verte meg, ki, igaz liogy 6 kii. többet vitt s egész a distancig vezetett, s kinek idáig szorosan nyomában levén Gambusino, az darabot fogtunk alig két óra alatt, ugy hogy ugyancsak volt dolgunk a halak leaggatása és a horgoknak csalétekkeli gyors felszerelésével. Szép halászsportunkat megzavarta az idő ; a Karst felől a „bora" jelentkezett, a tenger zajongni kezdett' s a minket körülzajgó halászkák és sirályok zivatart jósoltak. Czélszerünek találtuk visszatérni. Mikor a Molohoz közeledtünk, a tengert jóformán korbácsoló szél szűnni kezdett, s ott ereje teljesen meg is törött; az eső elállt és még alig múlván reggeli 11 óra, elhatároztuk Calamarok fogását megkisérleni. Eme különös tengeri állatok halászata minden egyszerűsége mellett sok gyakorlatot és némi ügyességet igényel. A calamarok a decapodákhoz tartoznak, s a tenger állatvilágát nem ismerőt meg kell hogy lepjék bizarr kinézésük által. Közöttük nem utolsó helyet foglalnak el az általunk halászatra kiszemeltek : a gyógy festöncz (Sepia officinalis. Gemeine Sepia) és a közönséges kalmár (Loligo vulgaris. Gem. Calmar). Az első kétoldalt uszonyokkal ellátott hengert képez, testbe tapadt bütykös fején két, oldalt álló nagy merev szemmel ; homlokából nyolez rövidebb és két hosszú, szopókával ellátott bambó vagyis fogókar nyúlik ki. A kalmár a leírttól abban különbözik, hogy bambói rövidebbek, feje nyúlánkabb, uszóhártyái hiányzanak s teste nyílhegy alakú, nyújtott négyszöget képez. A halpiaczon látottak sokat veszítenek az által, hogy szinük egyszerű, barna és azenyes fehérre változik át. No de lássuk halászatát. Miután rend szerint a part közelében szoktak tartózkodni, mi is ott kerestük. utolsó pillanatokban előreszökött. Coquette, Conchitta, Immensee elestek, ugy szintén Venus is, ez utóbbi azonban bejött. Legtöbb terhet vitt Mancenillier 81 kilogrammal. * * * A „hamburgi Derby" ilyenformán Hochstapler, Amalie, Zwietracht, Game Cock és Totalisateur közti kérdéssé olvadt le, — mert Hochstaplerröl, I habár bevallják hogy kissé magasra becsülték azelőtt, de még mindig azt szeretnék hinni, hogy vagy 20 fonttal jobb Amáliánál ; miután pedig Amália jóval gyengébb mint a mi 3éveseink, — talán a hamburgi futás fogja csak eldönthetni, hogy Nádasd Ladány vagy Gross-Strehlitz nevclt-e jobb lovakat az idén. * * * Lemberg. „Egyleti dij" : Csatár 1., Pan 2., három ló futott. — „Asszonys. dijja" : Concession 1., Mara 2., négy futott. — „200 arany": Elektra 1., Zmrak 2., négy futott. - „500 arany" : Hannah 1., Przkora 2., hat futott. A mult hétfőn jun. 16-án nagy lóárverés volt Hoppegartenben, hol különböző tulajdonosoktól 21 anyakancza adatott el, többnyire csikókkal Blue Gown vagy Seahorsetól, s fedezve újra e két mén egyikétől vagy Soapstonetől Az anyakanczák alig egy pár kivétellel még mind angliai tenyésztésüek s már idősek is (1856-ból is); egy részük azonban fiatalabb, a 60-as évekből ; köztük egy pár, mely tavai a Blenkiron ménesből vásároltatott. — Legmagasb árakon keltek el : Lady Cecilia (The Duke nővére) p. k. ell. 1866ban Angliában a királyné ménesében, ар. Stokwell a. Bay Celia (The Duke és The Earl anyja) Orlandotól ; van egy mén csikaja Seahorse-tól és fedezve van Soapstonetől ; megvette André ur 705 Frigyesaranyon. (A mecklcnburgi nhg rabensteini ménese számára.) % Lady Kingston (Czarina, Nine Elms, Dancing Girl, Electricity anyja) p. к. ell. 1856-ban Mr. Blenkiron ménesében, ap. Kingston a. Countess (The Baron nővére) Irisch-Birdeatchertől stb. Van egy mén csikaja Gladiateurtől és fedezve van A molo egyik sarkához hajtva ladikunkat, több ölnyi hosszúságú, ólomnehezékkel ellátott zsineg végére egész szardellát kötöttünk csalétkül s azt messzire kidobtuk. Mikor a zsineg megrándult, nagy óvatossággal, csendesen vonta azt egyikünk be, mig a másik a vizbe tekintve, a mind rövidebbre vout zsineg végét tartva szem előtt, magasra emelve készen tartotta horog-szigonyát, mely rövid fanyélbe helyezett, öt fölfelé kanyarult horogban végződő kisujnyi vastagságú vaspálczából áll. Egyszerre megpillantjuk a szardellát ezüstleui s nyomban utánna a belekapaszkodott, helyesebben pióczamódra rátapadott sepiát vagy kalmárt. Alig marad időnk gyönyörű színezetében gyönyörködnünk (mely az elsőnél violaszin, fehér pettyekkel, az utóbbinál élénk karmin-vörös) hanem horog-szigonyunkat villámgyorsan s mégis óvatosan alája kell merítenünk, hogy felfoghassuk, mi akkor is megtörténik, ha egyetlen horogon akadt fel ; heveskednünk azonban ekkor sem szabad, különösen ba nagy — 8 —12 fontos példányt tüztünk szigonyunkra, hanem csöndesen emeljük fel, mig a viz felszíne alá ér s ekkor a gyakorlott halász kézzel, a kezdő kis zsákhálóval emeli ki. Én több hibás kísérletet tettem, de mégis öt darabot fogtunk, közöttük egy négy fontost. E napi eredménynyel elégülten mentünk haza s én előre örvendettem tervbe vett tinnhal- (Tonino) halászatom és cselle (Delphin) vadászatomra, a mikről más alkalommal fogok irni. gr. lázár kálmán. i
