Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-01-01 / 1. szám

10 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JÍNLÁE 8. 1873. midőn hallja a paraszt kiabálását : „szalad a disznó, szalad a disznó !" — El is viheti az ö ... g gondolá magában Br. úr, de csak visszafordult a kurjongatásra, s csakugyan, az agyaros szőre szálán eltűnt. Szerencsére pár véreb volt a közelben. Ezeket nyomára vezették, s miután sötétedni kez dett, a pórázról leeresztvén, szabadon bocsátották, ezek aztán alig 500 lépésnyire már megállították a vadkant, s b. В., ki a kutyákat követte, most szaladt a hogy csak tudott a „megállt"-at csaholok felé, s már útközben hallotta, mint vagdos az agyaras a kutyák egyike felé (mindkettő fiatal volt), a másik már leverve hevert, s nagy bosszúságára lövéshez sem juthatott, mert a vadkan kereket oldott, követve a szukától, melynek csaholását jó sokáig hallotta még. Később megtért az eb, de a vaddisznó eltűnt, s azóta se látták többé, minden keresés daczára. Hogy ez mind igy történt, mint elbeszéltem, szavamat adom reá. Gr. Kospoth. Tusa egy vadkannal. A „Sz. H."-ban olvassuk: Marosszéki születésű Imreh Miklós, a Szilágyságban, Hadad helységben, mint a b. Wesselényi József uradalmi számtartója, m. hó 13-án, kétcsövű lőfegyverrel és egy rövid tőrrel fölfegyverkezve, déltájban egyedül elindult az uradalmi rengeteg erdőbe, az ott makkoló uradalmi sertésnyájakat megtekinteni, mit végezve, a mint hazafelé sietett volna, egy árokból, lőtávolban, egy iszonyú nagy vadkan fekhelyéből felugorva, — rettentő agyarait csattogtatva — őt megtámadni készült ; azonban Imreh Miklós sem vévén tréfára a dolgot s legkevésbé sem vesztve el lélekjelenlétét, daczára annak, hogy fegyvere nem golyóval , hanem csak postával volt töltve, — a szörnyet czélba véve, reá lőtt ; mire a vadállat, agyarait még jobban csattogtatva, rohant I. M. felé , miközben ez fegyvere másik csövét is rásütni nem késett, j s ezáltal a még dühösebbé vált szörny egész 1 erővel rohant Jmreh M.-ra, kinek már nem lévén ideje fegyverét megtölteni, a kezébe fogott tőrrel várta be a vad közeledését, mely azonban rohama közben, Imreh M.-tól mintegy 10 lépésnyire hátulsó részével összeroskadt ; a tett két lövéssel mindkét hátulsó lába el levén lőve; ezen leroskadás közben I. M. egy pereznyi időt nyert fegyvere megtöltésére; azonban mig ezt tette, a vadkan első Laptulajdonosok : a szerkesztők. lábai segélyével épen I. M. mellé csúszott, ki fegyverét már harmadszor, annak füle tövébe süté. Ezáltal még nem volt mindennek vége; mert az iszonyú tusa még csak most kezdődött; a vadkan, nem lévén még egészen ártalmatlanná téve, kimondhatlanul vergődvén, arra törekedett, miszerint agyaraival ellenfelét beérje; Imreh Miklós ekkor már tőrrel volt kénytelen önvédelmére a vad rzörnyet megtámadni ; tett rajta három hatalmas szúrást, és pedig: kettőt füle tövén, egyet a nyakán ; mialatt a vadkan ugy csapott Imreh Miklóshoz — mit gyors félreugrással került ki — hogy az egy karvastagságú fiatal cserfát kettétört hatalmas agyaraival; de már ekkor annyira gyengitve volt a vadkan, hogy I. M. csendesen hátrálva, a még vérében is támadni akaró vadkan előtt, — fegyverét tölthette és bátran lőhetett arra tizenkétszer, mely csak az utóbbi 12-ik lövésre adta ki, iszonyú sivitások közt, leheletét ; mindössze tehát 15 lövést és 3 tőrszurást kapott a vadkan. — Ily életveszélyes küzdelem után Imreh Miklós az általa hősies bátorsággal elejtett vadkant a báró ur udvarába vitetvén, megmérte, s az 4 mázsa 20 fontot nyomott. — Bámulandó, hogy a fiatal számtartónak ily életveszélyes küzdelemben egyéb baja nem történt, mint a tőrreli viaskodás alatt jobb kezén lévő hüvelykujja lett kissé a vadkan által fölhasítva. Y © щ у © s. Lepsényi nyulfalkáról beszéltünk a minap, holott agárdit kellett volna említenünk. Rászaladt a tollúnk, miután szokva volt, gr. Nádasdyról szólva — lepsényit irni. Túl a Lajthán az idéu is megtartották a szokott időben a nagy vadászatokat, többnyire máinovemberben megkezdték azt, s a „J. Z." után egy pár szép lőjegyzéket közölhetünk. Igy például : À gr. Mittrowszky-féle sokolnitzi uradalomban lö vetett a nov. 11., 12., 13. és 14-én tartott vaj dászatokon : > 4064 nyul, 12 lapin, 107 fáczánykakas és 12 fogoly. B. Sina podebradi uradalmában gyönyörű lehet a fáczányállomány, miután a november 11 — 16-ig tartó hét alatt 7 vadász által lövetett : 224 9 fáczány, 11 fogoly, 4 őzvad, 42 6 nyul, 171 házi nyul stb. apróság. Vadászurak voltak : Prince de Castris, Ypsilanti herczeg, Marquis Banncville, gr. Stockau, b. Bourgoing, Felelős szerk. : Keve József. Cuijopassi és Neumann cs. consiliarius. Legnevezetesebb ebben az, hogy de Castris hg ez összegből maga 1143 fáczányt, 30 nyulat, 28 házi nyulat, 7 foglyot és 1 szalonkát lőtt. A Metternich hg morvaországi kojeteimi urodalmában nov. 6., 7. és 8-kán Albrecht edinburghi angol kir. hg tiszteletére tartott vadászatokon lövetett : őzbak fáczán nyul összesen Az edinburghi hg 1 82 77 160 Metternich hgné 2 6 47 53 Metternich hg 3 29 111 143 Mr. Haig angol kapit — 31 31 62 Vicomte de Bussiére 4 48 118 173 Gr. Montgelas — 47 54 101 Összesen 10 251 444 711 Gr. Waldstein-Wartenberg Ernő-féle münchengrützi urodalomban lövetett nov. 6. és 7-kén részint cserkészve a nagy vadra, részint hajtóvadászattal a kisebbre. Eürstenberg Leontine hgnő által 18 dámvad és 2 sertevad. Fürstenberg hg által 788 nyul és 183 fáczán, 29 fogoly és 53 más vad, összesen 1053, mi két napra igen szép eredmény ; még nagyobb lő-virtuóz volt gr. Sternberg, ki 1540 nyulat, 203 fáczányt, 64 foglyot és 107 db más vadat, összesen tehát 1850 darabot lőtt. Legkülönösebb e vadászati kimutatásban, hogy még 9 vadász van megnevezve (Fürstenberg Emil bg, Schwarzenberg Ad. József hg, Liechtenstein Rudolf hg, Rohan Lajos hg, gr. Thun Hugo, gr. Thun Poldi, gr. Waldstein József, gr. Waldstein Ernő és a vadászul- maga is) kik mind jelen voltak, de egyik után sincs csak egyetlen lövés is följegyezve, mintha csak a másik 3 vadász, illetőleg vadásznö virtuozitását nézni gyűltek volna össze. Jankovich László, somogymegyei főispán kislaki erdejében Somogyi Lajos fövadász decz. 5-én, délután 3 órakor ritka szépségű parlagi sast (Aquila fúlva) lőtt. — E gyönyörű állat magassága két és fél láb ; röpterje hét láb és két hüvelyk , súlya hat és fél font. Szerkesztői posta. (Bocsánatot kell kérnünk tisztelt olvasóinktól, de levéllel nem győzzük a correspondentiát, s igy csekélyebb fontosságú ügyeket kénytelenek vagyunk e rovat alatt közölni.) Ungvárra. Kirándulás a Beszkidekbe. Legközelebb hozzuk. Ungból többet is kérnénk. P. A. urnák Kis Kajdacson. A hirdetés számláját kiadóhivatalunk küldi meg. Majd magánúton is ajánljuk a könyveket. K. M. urnák Lapispatakon. A tudósitábt igen köszönjük ; kár, hogy ezen számra későn érkezett. Szerkesztőtárs •• Sárkány Ján. F»r. HIRDETÉSEK. W " Epen most jelent mes: kiadásomban egv diszteljes .MEMORANDUM" 1873. ÉVRE napló alakjában, mely фТ újévi ajándékul ^ különösen alkalmas. Egyszersmind ajánlom dus választékú raktára- ВД1 mat legizletesb bronz-, bőr- és fadiszmü-árakban a legolcsóbb gyári árakon. POSNER KÁROLY LAJOS ( kir. udvari-szállitó. erzs;ébet-tér i szám* ®r щ TÉRTMM^U-M v . v>