Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-01-01 / 1. szám

« 1. szám. Pest, 1873. január 1. XVII. évfolyam. Előfizetési felhívás „Vadász- és Verseny-lap" XVII-dik évfolyamára. Megjelen minden héten lcettvs ivrét nagyságú alakban. Ara egész évre . . 12 frt. Félévre ... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Erdészek, ménesmesterek és idomárok számára 10 frt, illetőleg 5 frt. Könyvárusi uton beküldendő előfizetés után provisiót nem adhatunk. Azon előfizetőinknek , kik lapunk évfolyamát beköttetni óhajtják, a hiányzó számokkal ameddig tart, szivesen szolgálunk. Némely előfizetőnk csak 10 forintot küldött be, kérjük a hiány pótlását. A kiadóhivatal. Tartalom : Nevezési zárnapok. — A lovak védkötelezettsége. — A földművelési-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium lótenyésztési osztályából. — Ménes- és gyepujdonságok : Birtokváltozások. Elnevezések. — Nyilt-tér. — Vadász-sport. Agarászat és kopászat : Ujszászi és kolozsvári falkavadászat. — Rákosi róka-falka. —• Pár utószó a cséri agárversenyhez. — Kihivó-verseny. — Meghívás. — Bolygó-zsidó a vaddisznók közt. — Tusa egy vadkannal. — Vegyes. — Szerkesztői posta. — Hirdetés. — Tárcza : A gyep titkai. тшйЩзшаат Nevezést zápnapok, 1873-ki világkiállításra. Január 31. Bejelentési zárnap külön istállók építésére. Febr. 28. Bejelentési zárnap állatok kiállítására. April 30. Bejelent. zp.rnap anyakanczák kiállítására A lovak védkötelezettsége. A törvényjavaslathoz, melynek kártékonyságára — országos lótenyésztésünk érdekében а „V. és V.-lap" figyelmeztetett először s mely a lótenyésztés érdekeit védő külföldi lapokban is élénk viszhangot keltett, volna nekem is néhány szavam, miután — röviden szólva — az egész törvényjavaslatot feleslegesnek tartom. Ugyanis : A mostani hadjáratokat azon körülmény jellemzi, hogy a seregek számos lovasságukat podgyászként ugyan magukkal hurczolják, de nem használják. Csehországban 1866-ban, a 30000-nyi porosz lovasság csak szerény szerepet játszott. Az 1870 és 71-ben a 60,000-nyi német lovasság által teljesített szolgálatokat, ennek fele is megtehette volna. Faidherbe, a rögtönzött éjszaki hadsereg vezérének csak 4 lovas százada volt, mig ellenfeb lovassága 48 századból állott. Ennek daczára Faidherbe a poroszok ellen változó szerencsével ugyan, de becsülettel küzdött. És ha St.-Quentin-nél végre megverték, a győzelem nem a túlnyomó porosz lovasságnak tulaj donitható. A lőfegyverek tökélyesülése, a föld kiterjedtebb mivelése a lovasság hatáskörét korlátolják, épen ugy, mint már azelőtt a puskapor föltalálása által egykori jelentékenysége tetemesen csökkent. Es ámbár sok derék lovastiszt ezen uj megalázás ellen boszusan tiltakozik, a hadtörténet elvitázhatlanul bizonyltja, hogy a vezérek lovasságukat néha ugyan hiába föláldozni, de sikerrel alkalmazni többé nem tudják. A hadszinbelyek különbsége a lovasság jelen értékén mitsem változtat. Napoleon 1812-ben 70,000 lovasával a csak 40000 lovassal biró orosz sereget a legerélyesb vezérlet mellett sem zavarhatta meg. Annál különöseb , hogy mindennek daczára a katonai hatóságok a lovasság szükség nélküli szaporításával foglalkoznak. Hazánkban is a honvédelmi minisztérium egy törvényjavaslatot dolgozott ki a lovak majdnem kivétel nélküli védkötelességét illetőleg, mely különösen telivér tenyésztésünket veszélyezteti. Ámbár katonai körökben a porosz intézmények utánzása zsarnoki divattá vált, a viszonyokra, melyek alatt az emiitett törvény Poroszhonban eredett, mégis figyelmeztetni merünk. Az egykori Poroszország nagyhatalomnak megfelelő hadsereget tartani akarván, és még 1864-ben csak 1,860,000 lóval birván, mozgósításkor természetesen csak a lovak védkötelezettsége utján fedezhette gyorsan a kellő lószükségletet. A magyar osztrák állam, mely kétszer annyi lóval bír, ilyféle, a 1 irtokjogot sértő segédszerre nem szorul. A kérdésben forgó törvényjavaslat czélszerüse'ge annál kevésbé igazolható, mivel a lótenyésztés fontossága államunkban hivatalosan el van ismerve, és a kormány pénzszűke daczára évenkint tetemes összegeket fordit az állami ménesekre s a telivér anyag szaporítására. Ha továbbá tekintetbe vesszük, hogy mozgósítások évszázadonként nem talán csak egyszer, hanem néha egy évtizedben többször is előfordulnak, mint például 1850, 1855 és 1859-ben, körülbelöl elképzelhetni a lovak védkötelezettségénék következéseit. A telivér tenyésztés, az állami ménesek kivételével , másutt majdnem egészen megszűnnék. A hadsereg pedig mit nyerne telivér lovaink besoroztatása által ? Minőségre nézve VADÁSZ-ÉS A MAGYARORSZÁGI ÉS KÜLÖNÖSEN A „PESTI" LOVAR-EGYLETEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizeté s Egész éne .... 12 frt, Félévre 6 » 4 „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához Pesten, Barátok-tere, Athenaeum-épület intézendő. Szerkesztőségi iroda Peiten, Kerepesi út 5. sz. ide küldendők a kézir átok в hirdetések. Megjelenik e lap mliiden szerdán