Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873
1873-06-11 / 25. szám
190 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JUNIUS 11. 1873. kilogr. Kanczák és heréltekre 1 '/г kii. kevesebb ; minden a folyó évbeni győzelemért 1 7г kii. több, egész 6 kilogr. legnagyobb teherig. A „Zukunfts preis" nyertesére a legnagyobb teher, ugyanebben a futamban a második lónak legalább 2 1| 2 kii. több. Táv. 1000 meter. A második ló tételét menti. Aláírni lehetett 1872. okt. 31-ig (15 aláirás). Berlinben aláirtak : Graditzi kir. főménes. Espenschied J. ur (2 aláírás.) Hamilton hg (3 aláirás.) Id. gr. Henckel Hugó (2 aláirás) Lissai szövetség. B. Maltzahn hdn. a 4. dzsidás-ezr. Dr. Marckwald O. Oertzen ur. Gr. Sierstorpff. B. Oppenheim E. B. Springer Gusztáv. Nevezés aug. l-ig. 2. Nagy nemzetközi St.-Leger, 10,000 márk (12,500 frank) minden országbeli 3éves kanczák és mének számára. Tét 500 márk, bánat 300 márk, de csak 150 márk, ha aug. 28-ig este 6 óra előtt a verseny-egylet titkárságához (club-ház) Badenben jelentetik. Teher: 56 kii. Távolság 3200 meter. A második lónak a harmadik ló egyszerű tételének levonása után — 1500 markig a tételek és bánatok. Tiz lónak kell nevezve lenni és ötnek indulni, melyek három különböző birtokos jóhiszemű tulajdonai, vagy nincs verseny. Nevezni lehetett márczius 31. (27 aláirás). Espenschied J. ur f. k. Palastdame, a. Palaestro a. Violet. Ugyanaz sga m. Oberschlesier, a. Champagne a. Violante. Ugyanaz sga m. Der Obotrite, a. Stockbrocker a. Surplice-k. Mr. Foy p. m. Walnut, a. Nutbourne a. Malpractice. Mr. Gentle sp. к. Pharaide, a. Vertugadin a. Parenthese. Graditzi kir. főménes sga к Dinorah, a. SaverI nake a. Dividend. Hamilton hg p. m. Sir John, a. Oxford a. Coton. Ugyanaz sga к. Navarre, a. Ventre St. Gris a. Noëlie. Id. gr. Henckei p. m. Rentmeister, a. Palestro a. Progress. Ugyanaz p. m. Jupiter, a. Giles I. a. Aurora. Ugyanaz p. m. Professor, a. Lecturer a. Gaiety. Ifj. gr. Henckel H. p. m. Purveyor, a. Caterer a. Scrubbing Brush. Mr. Jenning p. m. Aventurier , a. Windham a. La Dame. Ugyanaz p. k. Reine de Saba, a. Orphelin a. Rubrique. Ugyanaz sga m. Emil, a. Orphelin a. Majesté. B. Maltzahn hdn. (4. dzsidás ear.) Rose Pompon, a. West Australian a. Silistrie. Dr. Marckwald O. sga m. Elsass, a. Napoleon a. Esther. Oertzen ur sp. k. Zwietracht, a. Camerino a. Cantata. В. Oppenheim E. sga к. Entweder Oder, a. King of Diamonds v. King of the Vale a. Villaret. Ugyanaz sga к. Verone, a. Patricien a. Vermeille. Gr. Renard J. p. m. Hochstaplsr, a. Savernake a. La Traviata. Ugyanaz sga к. Amalie von Edelreich, a. Buccaneer a. Sweet Katie. Ugyanaz р. к. Vestalin, a. Lozenge a. Vesta. Scavenius O. ur sga m. Prince of Wales, a. Fitz Roland a. Callipolis. Gr. Sierstorpff sga m. Rositta, a. Savernake a. Emeritha. B. Springer G. sga m. Shillelagh, a. Daniel O' Rourke a. Harriet. Mr. Töwen p. k. Lady Bess, a. Bois Roussel a. Lady Bertha. 3. Seniorok dija, (Welter-Stakes) minden országb. 3é. és id. lovak számára. Tét 200 frank, fele bánat. Teher 3é. 65, 4é. 72, 5é. és id. 74 kii. kanczák és heréltekre 1 xf kii. kevesebb. Jockeyknak 2Vs kii. több. A győztes 25,000 frankért eladó, ha 15,000 frankért, ugy 2%, ha 10000 frankért 5 kii., és ha 5000 frankért eladó, ugy 7 1| 2 kii. kevesebb. Távolság 2400 méter. A győztes a verseny után elárvereztetik. A netaláni maradék a második ló és a verseny-egylet pénzlovak, melyek 1873-ban még nem nyertek 1500 forts dijat, 5 font teherkönnyebbségben részesülnek. A tételek és bánatok fele az első és 2-dik ló közt osztatik meg, a maradék a versenypénztáré. Nevezési zárnap aug. 1. 2. Eladó-verseny. 600 frt, minden országbeli lovak számára. Táv. 1 mfld. Tét 100 frt, fele bánat. Teher: 2é. pehelysúly, 3é. 110, 4é. 128, 5é. és id. 134 f. Kanczák és heréltek 3 fonttal kecesebb. A győztes 1200 forintért eladó, minden 100 forint kevesbletért 2 fonttal kevesebbet visz. A győztes árvereztetik. A netaláni többlet a verseny pénztáré. Nevezni lehet 24 órával a verseny előtt. 3. Országos dij, 500 frt, Morvaországban ellett félvérlovak számára. Urlovarok. Táv. 1 mfld. Teher : 3é. 128, 4é. 140, 5é. és id. lovak 148 f. Tét 50 frt, fele bánat. Három lónak kell indulni vagy a dij nem adatik ki. Nevezési zárnap aug 1. 4. Vigaszverseny, 100 arany, minden a brünni gyepen 1873 ban iodult, de első dijjat nem nyert lónak. Távolság 1% mfld. Tét 100 frt, bánat 50 frt. Nyeremény folytán kizárandó lovak 100 frt. A terhek aug. 15-ig közöltetnek. Kisbánat aug. 25-ig jelentendő. A tételek és bánatok fele az első és 2-ik ló közt osztatik meg, a maradék a verseny pénztáré. Nevezési zárnap aug. 1. Megjegyzések: Valamennyi versenyre — az „Eladóverseny" kivételével — a nevezési zárnap aug. 1. A terhek a handicapekben aug. 15-kén fognak közöltetni, kis-bánat aug. 25-kén jelentendő. A titkárság, Bécs, Petersplatz 2. Baden-badeni versenyek. 1873. aug. 30., sept. 1. és 3. (Folytatás.) HARMADIK NAP. Szerdán, September 3-á n d. u. 2 órakor. 1. Sweep-Stakes, minden országbeli 2éves lovak számára. Tét 200 frank, fele bánat. Teher: 54 A gyep titkai vagy: hogyan nyerik meg a Derbyt ? XIII. FEJEZET. Fegyverszünet Carnac és miss Evanista Seton közt. Evanista a parkba szándékozott kilovagolni. О rendesen két héttel a versenyidény kezdete előtt bátyjával des Veux lorddal városi lakásukba szokott berándulni, s most már itt időzött. M. Carnac mindenütt a nyomában járt; ezúttal s rendes vendége volt ö a lordnak. Evanista már lovagöltönyében állott, paripájára várakozva az előcsarnokban, midőn Carnac, a könyvtárból a társalgóterem felé vévén útját, a lehető legédeskésebb mosolyával igy szólt : — Nem jőne be kegyed kissé a társalgószoszobába miss Seton. — Nos ugyan miért ? — Hát velem beszélgetni. — De... — Soha se erötessük a dolgot. Ön jól tudja nézeteimet melyeket hangsúlyoztam, még pedig nem minden megfontolás nélkül. M. Carnac a lépcsőn állott s szándékosan ugy, hogy Evanista ne mehessen el mellette súrlódás nélkül ; amerre a hölgy mozdult, ugyanabban az irányban mozdult ő is. Ha jobbra igyekezett előle kitérni, ez is arra lépett, ha balra, szintúgy. Evanistának arczára haragpir gyűlt s lovagosotorát fölemelve, fenyegető hangon mondá : — Boszantani akar ön engem ? Istenemre mondom, ha önnek ez szándéka, ugy nyaka közé verek, mintha csak valamely csökönyös lóval lenne ügyem. — Igen fontos közlendőm lenne kegyeddel, mi nem annyira engem érdekel, mint inkább kedves bátyját — viszonzá Carnac, s ekép remélem nem fogna kilovagolni kegyed. — Minden oly dolog, mi bátyámat érdekli, bizonynyal eDgem is érdekel, — szólt a hölgy kissé engesztelékeny hangon. — Mondja tehát, mi volna az ? — Itt? — Itt hát — s mért ne ? — Mert cselédei egyre jönek-mennek, s meg találnák hallani amit mondani akarok. Én nem hiszem, hogy des Veux lord szeretné azt. De sa manière je pense. — Valami rettenetes dolog volna az ? — kérdé Evanista Seton. — Az egyedül kegyedtől függ, hová fejlődjék az egész dolog. — Tőlem? — Bizonynyal. Kegyednek módjában áll öt megmenteni. — Monsieur, ön talányokban beszél. Kövessen, ha ugy tetszik, a társalgóterembe, — szólt a hölgy elkomolyodva. — Lám, hogy megmondtam, hogy e reggel kegyed nem fog kilovagolni ! — szólt Carnac elpalástolhatlan diadal kifejezésével. Evanista mintegy királynő lépett a terembe, s méltóságteljesen inte a férfiuak, hogy tegye be az ajtót. Midőn a szoba közepére ért, hirtelen megfordult s a férfival szemközt állván, imigy szólalt meg : — Nos, Monsieur Carnac, vagy hogy is hívják ; mi mondandója van ? Beszéljen ön gyorsan, mert nincs sok időm a csevegésre. Monsieur Jean elbeszélte neki nagy hoszadalmasan, hogy bizta meg a lord — gentleman BroughtoDt a King Charming megrontásával, s tette ennek lehetlenné a Derby-ben való részvételt. Végül hozzá tette, hogy ezek szerint Miss Setonnak az ö nejévé kell lennie okvetlenül, ba csak azt nem akarja, hogy des Veux lord neve pellengérre kerüljön s jóbirneve örökre megsemmisüljön. Miss Seton bámulva s elszörnyüködve hallgatta a gazembert, s midőnelhallgatott, tompa hangon kérdé : — Hol van des Veux lord ? — Az olvasószobában, — válaszolt Carnac. — Várakozzék ön itt rám, mig visszatérek, — szólt a hölgy ; — először bátyámmal akarok beszélni mielőtt önnek válaszolok. — Csak tessék, miss, én örömmel várakozom. Én már elmondám a mondókámat. Nagyon helyesen cselekszik kegyed, hogy bátyját a hinárból kieviczkélni segiti. F.zt mondva Mr. Carnac, meghajtá magát, Evanista pedig hirtelen odahagyta a szobát, megfeledkezve méltóságteljes lassú járásáról. Ab, menynyire megalázták a Carnac által közlöttek az ő büszkeségét. Midőn a hölgy belépett, a lordot tenyerébe hajtott fővel találta, mig könyöke az asztalon lelt támpontot. Amint Evanista belépett, a lord fölpillantott, arcza dult volt, mig szeme vad kifejezést öltött. Huga egész meglepetéssel tekintett rá s képének kikeltségéböl ítélve, hinni kezdé, hogy csakugyan igazat beszélt Carnac s erőt véve felháborodásán imigy szólt : — Épen most beszéltem a francziával, ki azt nyilvánitá előttem, hogy ön oly oktalanságot követett el, mikép az underwoodi ló megrontásába beléegyezett és bogy ön ezáltal teljesen az ö hatalmában van. Igaz-e .ez ? — Tökéletesen ugy van, — viszonzá а lord. — Mily balgaság ! És mily szerepe volt önnek ez aljas tettben, ba szabad kérdeznem ? Az ön utatitása folytán történt az ? — Igen. — Tebát bevallja ön hogy igaz mindaz amit hallottam ? í