Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873
1873-06-11 / 25. szám
J UNIUS 11. 1873. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 191 tára közt megosztatik. Ha ajánlat nincs, ugy a ló tulajdonosáé marad. Nevezni lehet és az eladási ár tudatandó augustus 31-ig esti 9 óra előtt a versenyegylet titkárságánál Clubház Badenben. 4. Eberstein dij (vigasz-verseny) 2500 márk. Minden országbeli 3é. és id. Jovak számára, melyek 18 73. évben Badenben futottak, de 2000 márkot nem nyertek. Tét 100 márk, fele bánat. Nyeremény által kizárt lovaknak az egész 10 0 márk bánat. A terhek a II. futam után fognak közöltetni. Távolság 2400 méter. A második ló tételét menti. Nevezési zárnap aug. 31. 5. Nagy akadály-verseny. (Uriovarok.) Tiszteletdíj és 6000 márk. minden országbeli lovak számára. Tét 300 márk, fele bánat, ba aug. 28. esti G óráig a versenyegylet titkárságánál (Clubház) Badenben jelentetik. Teher 80 kilogr., kanczák és herélteknek semmi nem engedményeztetik. Táv. 6000 méter. A tiszteletdíj a győztes lovaré. A második ló — levonva a harmadik ló egyszerű tételét — a tétel összeget kapja 1200 márkig. Három lónak kell indulni, melyek három különböző birtokos jóhiszemű tulajdonai, vagy nincs verseny. Urlovaroknak tekintetnek : bármily országbeli hadseregnél tényleges állományban levő tisztek, a badeni „Internationale-Club", a bécsi, pesti, párisi, londoni és sz.-pétervári „Jockey-Club" tagjai valamint azon urak, kik fentnevezett clubok vagy az angol „Grand National Hunt-Comiteé által urlovaroknak elismertettek. Nevezési zárnap augustus 14. * * * évi versenyek. Nágy fiefózetközi St.-Leger 10,000 márk(i2,500 fíank). Minden országbeli 1871-bcn ellett kanczák és mének számára. Tét 500, bánat 300 márk, de csak 150 márk, ha két nappal a verseny előtt a verseny-egylet titkárságánál (Club-báz) Badenben jelentetik. Teher. 56 kii. Távolság 3200 méter. A második lónak a harmadik ló egyszerű tételének levonása után — 1500 márkig a tételek és bánatok. Tíz lónak kell nevezve lenni és ötnek indulni, melyek három különböző birtokos jóhiszemű tulajdonai vagy nincs verseny Nevezési zárnap 1873. aug. 1. # * * 1875. évi versenyek. Nagy nemzetközi St.- Leger 10,000 márk 12,500 frank.) Minden országbeli 1872-ben ellett kanczák és mének számára. Tét 500, bánat 300 márk, de csak 150 márk, ha két nappal a verseny előtt a verseny-egylet titkárságánál (clubház) Badenben jelentetik. Teher. 56 kii. Távolság 3200 méter. A második lónak a harmadik ló egyszerű tételének levonása után — 1500 markig a tételek és bánatok. Tiz lónak kell nevezve lenni és ötnek indulni, melyek három különböző birtokos jóhiszemű tulajdonai vagy nincs verseny. Nevezési zárnap 1873. aug. 1. * * * Megjegyzések. 1. A futamok ez évre a franczia verseny-szabályok („Code des Courses") és a „Francziaországi lótenyésztés javítására alakult egylet" — szabályai szerint tartatnak meg, kivéve az akadályversenyeket , melyekre, mint eddig, az angol „Steeple-Chase-rules" irányadók. Nb. Az 1874. és 1875. évi alább jegyzett „nagy nemzetközi St. Leger"-re ezen meghatározás nem irányadó, mert ugy ezen mint minden jövőre tartandó verseny âz „Internationale Club zu Baden" szabályai szerint fog megtartatni. 2. Oly futamoknál, hol a lovakat megvenni, követelni lehet, a „Code des Courses" 61. §-a alkalmaztatik. 3. Minden futamra, kivéve a „Seniorok diját" és az „Eberstein-dijat" melyekre egyedül az „Internationale Club" titkáránál (Club ház) Badenben lehet nevezni : aláirásokat és nevezéseket a megjegyzett napok esti 6 órájáig elfogadnak : a) az „Internationale Club" titkárja, Club-ház (előbb Rothscbildféle palota) Baden-Badenben, b) az „Union-Clubb" vezértitkára, b. Thielemann ur, Berlinnben Dorotheastrasse 12. c) a „Bécsi Jokey-Club titkára, Mr. Francis Cavaliero, Bécs Peterptatz 2. dl a „Pesti Jockey-Club" titkára Keve József ur, Pest, kerepesi ut, 5 sz. e) a „Párisi Jockey-Club" titkára, Mr. Grandhomme, 1 bis, rue Scribe, Páris f) az „angol Jockey Club"-nál Messrs Weatherby, Old Burlington Street 6 Londonban, és pedig a b — f) alatt megjegyzett helyeken az illető versenytitkárságok részéről oly kötelezettséggel, hogy a nevezett lovak nevei rögtön, a nevezés zárta után távirati uton az „Internationale Club in Baden Baden" titkárságának el fognak küldetni. 4. Minden bejelentés érvénytelennek tekintetik, ha nincs hozzá mellékelve : a) a tét, resp. a bánatösszeg ; bj egy bizonyítvány, melyben a nevezett ló Kora, származása, leirása és az ország megnevezése van, melyben a ló elletett és kétéves koráig felneveltetett. A kor az ellesi év január 1-től számíttatik. Ezen bizonyítvány a tulajdonos által irandó alá. A nevezésnél a jockey szineinek pontos leirása is követeltetik, 20 franknyi büntetés pénz mellett, mely a verseny-egylet pénztáránál fizetendő. 5. Minden a contineneen (Francziaország kivételévé) ellett, ugy születési éveikben oda behozott lovak a kor-szerinti teihekböl 3'| 2 kii. (7 f>ut) leengedést nyernek, melyek az illető futa юк meghatározásában nincsenek befoglalva. Oly lovak mégis, melyek Angol vagy Francziaországban 1000 font sterlinges (25,000 frank) dijat vagy még ennél is többet nyertek, ezen könnyebbségre nem tarthatnak igényt. 6. Minden indulásért 20 mark (25 frank) fizetendő a verseny-egylet pénztáránál. Az „Internationale Club" „állandó tagjai" ezen induláspénz alól felmentetnek. Kanczák és heréltek a handicapokat és akadályversenyeket kivéve még átlag l'| 2 kii. (3 font) teherkönnyebbségben részesülnek. 7. Minden futamnál, az ivadék-versenyt kivéve, a nyereményből (kizárva a tiszteletdijakat) 7 °j 0 a verseny-egylet pénztáránál levonatik. — Ne merészeljen többé irántam eféle izetlenséget elkövetni, — szólt a hölgy haragosan. — Mille pardon ! — szólt a franczia. — Trop de zèle, ez az egész. Máskor ovatosabb leszek, nehogy megbántsam kegyedet. — Ön? — kérdé bámulva Evanista. — Igen is. De mondja csak, kérem, mit mondott kedves bátyja ? — kérdé a franczia, újra az előbbi komoly arezot öltve föl. — Nem mondtam-e én mindenben igazat. — Azt hiszem, igen. — Nos hajlandó-e kegyed öt megmenteni ? Hiszen alkalmasint tekintetbe veendi, hogy ő kegyednek bátyja, — szólt Carnac, nyugtalanul várva a feletet. — Ejh, ön nagyon is ajtóstól szeretne berontani, válaszolt a hölgy. — Ilyesmi dolog komoly megfontolást igényel. Várja be ön szépen a Derbyt s akkor megtudandja határzatomat. Akarja ezt ? — Jól van, ám legyen. Nem szabad méltánytalanságot elkövetnem, noha a hatalom nálam van. Várakozni fogok a Derby végbementéig. Igen, én készséggel várakozom. — Helyesen, — szólt Evanista megkönnyebbült kebellel. — Ugyan kérem, csöDgessen osak, — tevé utána. Midőn a szolga a hívásra megjelent, igy szólt a hölgy : — Mondja meg Jamesnek, hogy vezesse vissza paripámat az istállóba, mert ma nem fogok kilovagolni. Aztán elhagyta a hölgy a termet s szobájába vonult vissza, hol Íróasztalához ülvén, egy hosszú levelet irt. A boritékre e czimet irta : „Arthur Blennerhasset, Esq., Langham-Hotel" s aztán szobaleányának adá át a levelet, hogy azt rögtön postára tegye. (Folytatás következik.) * — Tökéletesen igaz az, — viszonzá csüggedten a lord. — Akkor tehát nincs egyéb hátra, mint az, hogy kiutazom Amerikába. El kell innen távoznom, nehogy önnek gyalázatában osztozzam. — Mit ? El akarsz engem hagyni Éva ? — kérdé a lord bánatos hangon. — Mit tegyek ? Nem jószántomból teszem azt. De ön még nem is tudja a francziának alternatíváját. — Hogy nőül menj hozzá, nemde ? — Ugy van. — E tárgyra vonatkozólag tett már előttem is czélzást, — mondá a lord. — No hiszem ez gyönyörűséges vásár lenne ; hanem, hála az égnek, nem fogok beléegyezni. Nekem sokkal jobb tervem van. — Jer ide Éva, — szólt a lord. A hölgy közeledett és térdére ült bátyjának. — Nos, mit akar ön ? — Mond meg csak nekem, kivel akarnál xe Amerikába kiköltözni ? — Az már az én dolgom lesz. — Nem egészen. Én azt hiszem, van némi jogom ezt tőled megkérdezni. Ugy hiszem, soha sem adtam rá okot, hogy bizalmatlan légy irányomban, — szólt a lord szomorú tekintettel. — Ám, ha épen tudni akarja, — viszonzá Evanista, — legyen óhaja szerint. Ön mindig jó gondnokom volt, s nem akarok titkot rejtegetni önnel szemben. Az a férfi, a kivel kiutazni szándékozom, Mr. Blennerhasset, a King Charming tulajdonosa. Ó gyöngéden érez irántam, és én sem viseltetem ő iránta ellenszenvvel, noha őszintén bevallva önnek, nem volt szándékom hozzá férjhezmenni ; de hát a szükség kényszerit rá, csak épen hogy a darázsfészekből, melyben e pillanatban vagyok, menekülhessek. I — De hiszen az ember egy fityinget sem fog nyerni. Master Butterfly győzelme bizonyos, annak az embernek a lova pedig ... — Hála ön gondoskodásának, kiesett a versenyből. — Ugy van. — De majd gondoskodom én kárpótlásáról. Azonkívül néhány ezer font majd jut az ön nyereményéből is. i — Oh nem, én ugyan egy batkát sem adok, ha j ahoz az emberhez mégysz nőül, — szólt des Veux lord határozottan. — És miért ne mennék hozzá ? Hát nem jó derék férfi ö ? — Nincs Ínyemre. — Hagyjuk ezt ; beszéljünk egyébről, — szólt boszusan Evanista. — Mondja csak, mit válaszoljak a francziának ? — Én ... én nem tudom. — Akarja ön rám bizni az egésznek elintézését ? — Ha gondolod, hogy meg tudsz vele egyezni ? Én nem mindig vagyok leleményes. Az eszmék nem czikáznak agyamban. Tégy ugy amint a legjobbnak véled, — szólt a lord, — „rögtönözzél". Evanista helybenhagyólag intett fejével, mint ki immár teljesen tisztába jött teendőjével. Midőn a francziához visszatért, ez épen különböző vonalakat, görbületeket firkálgatott egy darab papirra imitt-amott, nagy pontokat festegetve. — Épen nászutazásunkat vázoltam e papiron miss Seton, — szólt. — Ezek a vonalak itt az utvonalakat ábrázolják, mig eme pontok itt, azokat a városokat, ahol majd megszállunk. Ne vegye tőlem a gyöngéd figyelmet rosznéven. Evanista pedig akép jutalmazá e figyelmet, hogy oda sietvén az asztalhoz, a nászutazás tervrajzát összetépvén s gyűrvén, azt a rajzolónak képéhez vágta. •
