Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-02-14 / 6. szám

46 Azonfelül, a mennyiben az elszámlált esetek a büntető törvényekben is tiltott cselekvényt képez, nek, a bűnvádi eljárás külön megindítandó. 23. §. Ha a haszonbérbe adott vadászati téren a tulajdonosok valamelyike a haszonbérlöt, vagy azt, a ki ennek engedélyével vadász, megtámadja, vagy akadályozza : annyiszor, a mennyiszer, 10 frttól 50 frtig terjedhető, pénzbirságban marasztalandó. 24. §. A ki tiltott időben vadász, 5 forinttól 50 frtig büntetendő. 25. §. A ki a vadak fiait elfogja, a madarak fészkeit (kivéve a 14. és 15. §§-ban említett ártalmasokét) elrombolja, tojásait elszedi : 1 frttól 10 frtig terjedhető pénzbirsággal sújtandó. 26. §. A ki tiltott időben vadat hordoz, árul vagy vesz, ha a vad nála találtatik, 2 frttól 10 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik, azonfelül az ily időben talált vad a helyi szegények javára elkobzandó. 27. §. A ki ebét szándékosan valamely reá nézve tilos vadászati térre viszi, 1 frttól 10 frtig büntettetik. •28. §. A 22., 24., 26., 26. és 27-ik §-okban foglalt kihágások ismétlése esetében a büntetés megkétszerezendő oly módon, hogy a kiszabandó bírság a megelőző esetben alkalmazottnak mindig kétszeresét tegye. 29. §. Ha az ezen fejezetben elősorolt esetekben a vadban is kár okoztatott, a vadászatra jogosult azon bíróság előtt, mely a büntetés kiszabására illetékes, egyúttal kártérítést követelhet. 30. §. Ha kiskorúak vagy oly személyek Ítéltettek pénzbirságra, kik gyámság vagy gondnokság alatt áll inak : a kiszabott pénzbirságért a szülők, a gyám vagy gondnok felelősek. 31. §. Ha valaki egyszerre több kihágásért kerül vád alá, a birság minden egyes kihágásért külön szabandó ki. Ha valaki a vadászati kihágás elkövetésénél szolgáit vagy napszámosait használta segédekül : a segédek ellen kiszabott pénzbírságokért szintén felelős. 32. §. A pénzbírságok fele mindenkor a földbirtokost, vagy ha a vadászat haszonbérbe van adva, a haszonbérlöt illeti, másik fele azon község szegényei javára esik, melynek határában a kihágás elkövettetett. Ha a kihágást a tulajdonos vagy haszonbérlő követte el, vagy nem tudatik, hogy a kihágás kinek tulajdonán történt : az egész pénzbirság a szegények javára esik. Ha pedig a kihágás ugyanegy alkalommal több határban követtetett el

; a pénzbirság egyik fele a vadászat tulajdonosok vagy haszonbérlök, másik fele pedig a községek között egyenlően osztandó fel. 33. §. A pénzbírság a vétkes fizetési képességére való tekintet nélkül szabatik ki ; egyszersmind az ítéletben a fogság tartama is meghatározandó, a mely a pénzbírság be nem haj thatása esetében fog alkalmaztatni. Ot forintnál kisebb pénzbírságnak mindig egy napi fogság felel meg. Magasabb pénzbirságnál minden öt forint egy napi fogsággal ér fel. Ha a fogságban lévő a pénzbirságnak a szenvedett fogság által még le nem rótt részét lefizeti ; azonnal szabadon bocsátandó. V. FEJEZET. Az eljárásról. 34. §. Az előbbi fejezetben meghatározott büntetéseknek kiszabása végett az illetékes bíróság nemcsak a vadászattulajdonos vagy haszonbérbe adó avagy haszonbérbe vevő panaszára, hanem a 24., 25 , 26-ik §§-ok eseteiben a közrend fentartására felállított hatósági vagy községi közegeknek feljelentésére hivatalból is tartozik eljárni. 35. §. A vadászati területre felvigyázattal megbízott személyeknek hit alatt teendő vallomása teljes bizonyító erővel bir, mig annak ellenkezője be nem bizonyittatik. 36. §. Az előbbi §-ban emiitett felvigyázó személyek hitletételre csak akkor bocsáttatnak, ha : a) nagykorúak ; b) hamis eskü, hamis tanúságtétel, tolvajság, csalás , sikkasztás és rágalom miatt soha büntetve nem voltak ; c) az ille'ékes hatóság előtt felvigyázói minőségük eleve bejelentetvén, e felöl hivatalos bizonyítványnyal vannak ellátva. 37. §. A vadászat tulajdonosa vagy haszonbérlője és a felvigyázó személyzet, nemkülönben a közrend fentartására hivatott közegek jogosítva vannak mindenkit, kit tilos vadászaton kapnak, ha magát fel nem ismerhetövé tette, nevét eltagadta, vagy állandó lakhelye ismeretlen, a legközelebbi községi hatósághoz kisérni, hogy itt kiléte kiderittessék. 38. §. Vadászati kihágásokra nézve a birói illetőséget az elkövetés helye határozza meg. Ha az elkövetés helye szerint több hiró lenne illetékes, ezek közül a panaszló szabadon választhat. 39. §. Ha többen társaságban követtek el valamely kihágást, a kártérítésért egyetemleg felelősek. 40. §. Az okozott költségek és károk minden egyes esetben megállapitandók és az elmarasztaltaktól beb jtandók. Viszont, ha a panaszlott a vád alól felmentetik, költségei a magánvádló ellen megítélendők. 41. §. Ha a vadászati kihágás miatt a bíróságnál a tett elkövetése napjától számítandó három hó alatt panasz vagy feljelentés nem történt : a büntetésre vonatkozó kereset elévült. Ha azonban a büntető törvények alá tartozó eset forog fenn : az elévülési idő is a büntető törvények értelmében határoztatik meg. 42. §. A vadászati kihágások elitélése a királyi járásbíróságok hatásköréhez tartozik. A jelen fejezetben foglalt határozatok mellett az eljárást, bizonyítékokat, perorvoslatokat és végrehajtást illetőleg, a kihágásokra vonatkozó törvényes szabályok és gyakorlat a vadászati kihágásokra nézve is zsinórmértékül szolgál. 43. §. A vadászatra vonatkozó minden eddigi törvény eltöröltetik ; a jelen törvény hatályba lépte előtt történt cselekvények azonban ugy kártérités, mint büntetés tekintetében a korábbi törvények határozatai szerint itélendök meg. 44. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyi- és igazságügyi ninisterek bízatnak meg. Nynl-tcnyészkertet. Pár év óta az európai vadászirodalom sokat foglalkozik a tenyésztéssel és szaporítással, a természet néha hanyag folyamán itt is eorrigálni törekedvén az emberi ész és tapasztalat. Tenyészteni akarják különösen a nyulakat, szaporítani a foglyokat, egy krajnai birtokos (St. ur), már a siketfajdot, erdeink e legvadabb szárnyasát jó sikerrel tenyészti is, *) Anglia magas hegységeiben kísérleteket tesznek az indián siketfajd és az iramszarvas meghonosításával, megszoktatták a kaliforniai búbos fürjet, s a veres foglyot a Rajna vidékén is, sőt Pless hg. Sziléziában a canadai wapiti szarvast is. A mi a nyulat il'eti, ennek mindkét válfaját, a házi és mezei nyulat is tenyésztik. Az előbbit különösen Franeziaországban a nagyobb városok közelében, emezt különösen / Eszaknémetországban. A házi nyúl tenyésztése különösen Páris ostroma óta vett nagy lendületet; mert ez állat kevéssel beelégelvén, folyvást friss pecsenyét szolgáltatott a patkányhusra szoruló gourmand-világnak, midőn már minden egyébb pecsenye kifogyott. Igaz, hogy most a gourmandaiso ismét fitymálással beszél róla, de a kis burgeoise, az iparos tömeg, mely nem birja megfizetni a poulardokat, mezei nyulakat stb. 2 és 2

1 2 frankért vasárnapi pecsenyét kap a házi nyúlban , s a világváros környékén utóbbi időben a mezei kertészek zöldségtermelésük mellett nagyban illy pecsenyetenyésztésre adták magukat, melly kétszer annyit jövedelmez, ugy hogy a Marne és Szajna közein és szige'ein, alig 4—5 holdas terü'etekröl, évenkint 1 —1200 db házinyulat szállitnak a párisi piaezra, s átlagosan ,2 frankjával számítva szép összeget vesznek be, miután az élelmezésökre növesztett répa, lóhere és más takarmány, valamint a gondozás is kevés költséget okoz. Talán Pest környékén is meg lehetne ezt kisérleni. A mi a mezei nyulak szaporítását illeti, ennek berendezése egészen más alapon nyugszik, s erre nézve Härtung Fr., egy a német vadászirodalombanjó hangzású névvel biró erdész Bx-aunschweigból, következő módot ajánl, melly ez állatok társadalmi életének éles megfigyelésén alapul. A nyúl, mint ismeretes, polygamiában él, mint p. о. a tyúkok, fáezánok és juhok. Mi lenne a baromfiudvarból, ha abban annyi kakas mint jércze volna, vagy a juhnyájból, ha közte annyi kos mint birka volna, mi lenne a fáczántenyésztésböl, ha köztük annyi kakas mint tojó lenne ? s mindé kérdésekre nem felelhetnénk másként, mint „hogy biz abban igen kevés lenne a szaporulat". Éppen igy áll a dolog a nyulakra nézve is ; minden vadász és gazdaember, ki az illyenekre figyel, egyetért velünk, ha azt mondjuk, hogy sok bagos-nyul halálig zaklatja a nőstényt, hogy a kanok agyonmarják az éppen fiadzott apró nyulakat, fajtalanságból, hogy anyjokat ismét nöszésre ingereljék; hogy ennek következtében gyakran tulnemzések és koresszülések történnek ; mert kettős anyaméhük van, s végre, hogy sok bag zás miatt betegségek támadnak köztük, külö*j Rég készülünk hozzá, hogy pár év óta tartó tapasztalatait közöljük, s legközelebb reá térünk