Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-12-25 / 51. szám

379 állomásra segíteni, minek következtében rövid idö múlva majd minden vidék rendelkezhetik egy oly állatorvossal, — kinek ismerete és avatottsága ép oly jó szolgálatokat fog tenni egyes tenyésztők, mint egész hatóságok érdekének is. NyMt-téir. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 kr. fizetendő. Egy pár zömök 15 marok nagy erdélyi vér, tavaszszal 4 éves pej kaneza-csikó, B. Bánffy Dezső apanagyfalusi istálójából eladó. Levél ut ján u. p. Bethlen. HORROR, sp. telivér mén, apja Zetland, a. Crafton Lass, az 1873-ki idényre fedez Batyun 20 forintért (borravaló külön.) Istállóról gondoskodva van. Zab piaczi áron. Bátyú vasúti állomás a m.-észak-keleti vaspályán. A kanczák bejelentését elfogadja gr. Lónyay Béla gazdasági tisztje Batyun Bereghraegyében. A „Vadász- és Verseny-lap" egy teljes példánya 1857 tol 1872-ig bezárólag eladó. BövebbenP. L. urnái Kis-Kajdacson, per Fehérvár, u. p. Nagy-Dorog Eladó 6 db solo-agár, telivér angol faj, Waidloog apa 3 éves, Heny szuka 3 éves és 4 kölykiik 9 hónapos. Zak János, Majtényi uraság titkárjánál Nagy-Körösön. Eladó vadászló. Landlady, 4év. p. kaneza , apja Topaz, anj\ Nigra, félvér. Ára 800 frt. Biztosan ugrik és huszonhatszor vadászott ez idényben a mándoki falka után. Hibáért garantiroztatik. 15' 1" marok. Többet mond róla e lapok szerkesztője. Bolognába, s Ferrarábúl már nem folytathatta útját, mert a Fo Pontelagoscurónál kiöntött medréből, s igy nekie Paduáig vasúton kellett utazni, hol aztán újra összetalálkoztunk. Innen a nem hosszú, de bájoló utat tettem a Brenta mentén Dolón át Mestre-re, honnan mi, mint régi időben, gondolán eveztünk Velenczébe, mig Pali Codroipón és Palmanuován át Görzbe instradáltatott. Ot nap múlva mi is utánna utaztunk és vasárnap (nov. 3.) az oly sajátságos Karston keltünk át, (mely engem mindig élénken emlékeztet Nubiára), s Doinón és Proseci on keresztül Triesztbe, villámlások és menydörgések között tartók bevonulásunkat. Amaz uti programmot, melyet fél év előtt meglehetős vérmes reménynyel késziték el, becsületesen be is töltöttem, s egyetlen megjegyzésem utamra nézve az. hogy Európa térképén alig találhatnék oly vonalat, mely változatosságban s hevély keltésben ezzel a versenyt kiállhatná. November 5-én este hazaérkeztem s ugy Miskát, mint a két sérült lovat tökéletesen helyreállított egészségben találtam. Egy nappal később Pali is egészségesen érkezett meg a lovakkal, melyeknek a 323 német mértföldnyi utou a legcsekélyebb bajuk sem volt, sőt majdnem jobb conditióbau voltak, mint az elutazás előtt. Bocsáss meg kedves Andor rettentő hosszadalmas levelemért, de hát három havi élményt nehéz dolog szük keretbe összeszorítani, minélfogva nem veszed talán rosz néven tőlem, ha türelmedet kissé huzamosan igénybe vettem. Isten veled ! Híved N á к ó. A ga r ászát, kopácsit. Rákosi rókafalka. Daczára az egész világ által gyalázatosnak hirdetett esős, sáros időnek, midőn a Spiesburger az utczára is alig mer kilépni, lovasvadászaink mindenfelé ernyedetlenül lovagolnak az egész országban. A heves vadászvért nem hűti le ez a vizenyős idő se. Egymásután érkeznek szíves tudositások az agárversenyekről is mindenfelől. A pesti falka is felhasználja az idei rendkívül kedvező időt — minőt még alig ért falka vagy agártársulat Magyarországon s hetenkint négyszer vadász, s fog is vadászni, ha az idö igy marad egész január végéig, még t. i. a vetések állapota engedi. Két heti raporttal adósok levén e falkáról, im pótoljuk a mint következik : Hétfőn, doc. 10-kén Veesésen volt a találkozó, hová a vaspályán rándultunk ki Pestről, vagy 30-an, ott Ő Felségét a királynét bevárandók, ki nem sokára meg is érkezett Gödöllő felől ; jelön volt br. Wenckheim Béla és lord Buchanan angol követ is , még két gentlemannel. Alig ültünk lóra s lovagoltunk a közeli nádasba, midőn már is egy róka ugrott, mely szép sebes lovaglást adott ugyan, de egy erdőszélben barlangjába szaladt, mely sokkal elágazottabbnak látszott, mint sem tanácsos lett volna kiásatásaval az időt vesztegetni. Visszatértünk tehát Vecsés felé, s útközben kopóink szimatra akadván, elkezdtek hajtani, a falu felé, honnan nem messze feltűnt az üldözött állat, de nyul alakjában, mire aztán kutyáinkat leostoroztuk. Még egy harmadik rókánk is akadt, mely a szőlők közé vezetett, nem épen kellemes lovaglásra, hozzá járult a mind hevesebben fuvó szél, mi a kopárabb helyeken a szimatot teljesen megszakítván , ezt a rókát is elszalasztottuk. A szőllőben gr. Keglevics Gábor és Gr. Szápáry Géza lovai összekoczezanván, ez utóbbi lovasával együtt elbukott, szerencsére minden nagyobb veszély nélkül. Kedden, dec. 10-kén a versenytéren volt a találkozó, melyre a királyné is megjelent, valamint lord Buchanan angol nagykövet is harmad magával. Három rókát hajtottunk ez nap, de csak egyet fogtunk. Az elsőt egy kis run után a versenytéren elvesztettük. A másik Erzsébet falva tájáról átvitt egész Sz. Lőrinczig, Cséri ur pusztájára, midőn útközben Tisza Lajos lovával egy fának menvén, elbukott. Rókánk a Cséry major közelében eltiint egy pillanatig, de csakhamar fölfedeztük egy sövénykerités tetején, honnan azonban ostorászunk lezavarta, mire az ebek harminczadj:Lra jutott ; vitorláját angol vendégünknek nyújtottuk át. Korán levén még az idö, harmadik rókát is kerestünk, mely pompás ragaszkodást nyújtott paripáinknak 25 perczig, végre gr. Lónyay iiltetvényesében eltűnt. Pénteken a Pascal malomtól indultunk olyan heczre, minőt még az idén nem élveztünk. Két róka ugrott a nádasból. Mi azonban az egyikkel is beértük, mely sebes futással Palota felé tartott, onnan Csömörnek fordult, majd a szt.-mibályi, fótbi határokon át vezetett, árkon, bokron és mocsáro kon át egész a Gödöllői erdőig, hol 50 perczig tartó „run" után eltűnt» Ez volt legsebesb és leghosszabb lovaglásunk eddig , s ugyancsak megviselt lovat és lovagot, mert 33-an indulván el, csak 17-en értünk a „chek"-ig. A többi elmaradt, lemaradt, elbukott, sok egészen gyalog is maradt, s mint hajdan Richard király — sokat adott volna egy lóért. Komolyabb sérülés ugyan nem történt, de Tisza Lajost keze fején vágta meg elbukott lova. Eber Nándor nagyot esett, Szápáry Iván is elbukott (ez ugyan inkábbb Vanity hibája), s hasonlóan Sztáray J. is, hanem Ő Felségeik ott voltak s nem kevés megelégedésünkre mi is. Alig azonban hogy kifujtattuuk, kopóink mar ismét felvették a szimatot, s ment újra a hetez visszafelé, egész a csömöri határig, hol ravaszunknak még is sikerült vitorláját megmenteni. Ez egyszer azonban nem haragudtunk rá hogy eltűnt, igen odáig voltunk. Királyné ő Felsége ez utóbbi futam előtt már haza lovagolt, de a király mind végig kitartott. S z о m b a t о n dec. 14-kén ismét más irányban volt kitűzve a vadászat, t. i. a Gödi pusztára, hova d. 10. órakor a bécsi vaspályán indultunk, ez alkalommal csak 17-en. Ő Felségeik, br. Wenkheim, gr. Bellegarde is jelen voltak. Hosszas keresés után a gödi nádasban végre О Felsége éles szemei pillantották meg egy csavargó rókát, melyre azonnal megk ezdődött a vadászat. Nem messzi futtattunk azonban még, midőn a kutyák hamis szi matra mentek át, s egy nyulat kergettek, melyről azonnal leostoroztuk őket. A nádashoz visszatéret, előbbi rókánk is — persze más uton — éppen akkor érkezett vissza ; nem maradt azonban ideje nyugalomra, mert kopóink azonnal kizavarták, s aztán ment a vadászat, tüskén, bokron, tarlókon, szántókon és szöllőkön át, egyik határból a másikba, egész a nógrádi hegyekig. Ilyen lehetett őseink azon szarvasvadászata is a Beotis tavánál, miről Bonfin regél , s kitetszik ebből, hogy már ők is nagy parforce-jágerek lehettek. Ok is elvesztették azonban a nyomot az erdősebb cumaniai Bosporusban — mint mi rókánkat a nógrádi cserjésekben. Este felé levén az idő, siettünk vissza Göd felé s este 8 órakor Pestre értünk. Egyetlen bukás fordult elö , az is baj nélkül. * , * * Hétfőn, dee. 16-án Ujpestkörül, Angyalmezőn találkoztunk 29 en s jóval a déli barangozás után indultunk el. A késő idő okozhatta, hogy rókák szimatja 'elpárologván, soká nem akadtunk semmire, végre Palota közelében fedeztünk fel egyet, mely sebesen fntott, de sebesen üldöztetett is, s végre a fótbi parkba szaladt. Mi utána, legelöl a királyné, ki csodálandó merészséggel szöktetett át a park-keritésen tüzes fakó lován ; rókánkat azonban nem egyhamar találtuk meg, s ez alatt gr. Károly István és a grófnő is elősiettek Ő Felsége üdvözlésére. Végre ostorászaink kinyomozták hogy a róka kiment a parkból, n:i utána a csömöri batár felé, miközben egy ároknál Orczy Elek elbukott ; onnan nagy kanyarodással vissza Palotának és innen ismét a fótbi parkba vissza. Jó másfél óráig tartott e futam ; az igaz hogy nem igen sebes volt, mert már ember, ló és kutya fáradtak voltak. Szerdán dec. 18-án a versenytéren találkoztunk , honnan a királyné 0 felsége megjelenése után a közeli nádasba indultunk , melyből azonnal kelt is róka, de egypár vargabetű csinálása után a versenytér ültetvényei közt eltűnt. Második rókánkat a soroksári eoverböl zavarták ki a kopók, dc ez is a versenytér felé szökött, s bár